Út a jegybanki digitális pénz felé

A magánszektor által kibocsátott digitális pénzek vergődése mellett,azonban folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy a jegybankok, vagyis az államis belépnek erre a piacra, a jegybanki digitális pénz (Central Bank DigitalCurrency – CBDC) formájában. A jegybankok többsége már hosszabb ideje dolgozika megvalósításon, a CBDC különösen népszerű a feltörekvő piaci országokesetében. 2020 októberétől a Bahamákon már létezik az úgynevezett Sand Dollar,de ennél sokkal fontosabb, hogy India, Mexikó és Kína is meglehetősenelőrehaladott állapotban van az e-CNY kapcsán. A fejlett piaci jegybankokkicsit le vannak maradva, a FED például a napokban publikált egy átfogó anyagot, ami továbbra is inkább vitaindító. Egy 2020végi felmérés szerint avilág jegybankjainak közel 90 százaléka végez valamilyen kutatást, elemzést adigitális jegybanki pénzzel kapcsolatban.

A magánszektor által kibocsátott digitális pénzekben, kriptodevizákbansokak számára pont az volt a vonzó dolog, hogy a rendszer anonim, nincsenközponti elszámoló ház, nincsen központi felügyelet, vagyis a történetbőlteljesen kimarad az állam. A covid válságot követő likviditás áradat, a fiatdevizákban megingó bizalom, az inflációs félelmek erősítették ezt a percepciót,a kriptodevizák egyre népszerűbbek lettek, egekbe repültek az árfolyamok. Amegítélés ettől még továbbra is meglehetősen kettős maradt, a hitvitákról mi istöbbször írtunk (ITT és ITT). Bitcoinnal kapcsolatban továbbra is az alapvetőkérdés, hogy a spekuláción túl mire is jó az egész? Nincs belső értéke és afiat devizákkal szemben törvényi előírás sem támogatja az elfogadását. Durvaértékingadozása miatt pénzhelyettesítőként nem működik és a nagy kilengésekmiatt az értékmegőrző funkció is kérdéses.

A bitcoin hatalmas árfolyamingadozásából adódó problémák miatt lettek azelmúlt években egyre népszerűbbek az úgynevezett stablecoin-ok. Ezeket szinténa magánszektor által előállított digitális pénzek, melyek ugyanúgy a blockchaintechnológiát használják, vagyis, megmarad a decentralizált, anonimitástbiztosító rendszer, mint például a bitcoin esetében, viszont az értékük sokkalstabilabb, ugyanis egy fajta fedezet áll mögöttük, amihez az értéküketrögzítik.  Ez a fedezet lehet dollár betét, értékpapír vagy akár másdigitális deviza. A fedezet lehet teljes, amikor például 1 dollár értékűstablecoin mögött 1 dollár értékű betét van (például a Tether esetében), vagyrészleges, ahol nincs teljes fedezet, hasonlóan a kereskedelmi bankokbetétállományához, mely mögött szintén nincsen meg a bankokban 100 százalékbankészpénz. A fedezetek értéke, a beválthatóság kapcsán azonban mindigfelmerülnek kérdések. Barry Eichengreen szerint a helyzet nagyon hasonló a rögzítettdevizaárfolyamok problémájához, amikor a jegybank úgy próbálja egy„gyengébb" deviza értékállóságát biztosítani, hogy annak árfolyamát egyerősebbhez rögzíti, és a devizatartalékok jelentik a fedezetet. A 90-es évekvalutaválságai nagyon jól megmutatták, hogy ezek a rögzítések egy ideig jólműködhetnek, aztán ha valamilyen okból megbicsaklik a bizalom, akkor atartalékok ellenére gyorsan összeomlanak. Ilyenkor marad a leértékelés vagy abeváltás mennyiségi korlátozása. Ez a forgatókönyv a fedezett stablecoin-okesetében is igaz lehet, vagyis stabilitásuk igencsak megkérdőjelezhető.

A stablecoinok igazából 2019 nyarán kerültek a figyelem középpontjába,amikor a Facebook bejelentette, hogy azon dolgozik, hogy Libra névenmegteremtse a saját digitális pénzét, melynek árfolyamát egy devizakosárhozrögzítették volna. A projekt később lendületet vesztett, a Libra név is Diem-reváltozott, majd a legfrissebb hírek szerint az erősödő szabályozói szembeszélbenteljesen zátonyra futott, a Facebook az egész projektet inkább eladná. A Librakísérlet arra azonban jó volt, hogy a kormányok, jegybankok, pénzügyiszabályozók észbe kaptak, hogy ha az állam nem csinál könnyen használhatódigitális pénzt, akkor azt a magánszektor megvalósítja helyettük, mert igény azvan a gyors, olcsó, akár a kereskedelmi bankoktól függetlenül használhatópénzre.

Állami szempontból több tényező is aggodalomra adhatott okot. Adöntéshozók megijedhettek, hogy egy magánszektor által kibocsátott új pénz,amire nincsenek direkt hatással a jegybankok, gondot okozhat a monetárispolitika hatásosságát és a pénzügyi stabilitást illetően. Ez különösenérzékeny téma a feltörekvő piaci országok esetében, hisz a lakosság akártömegesen válthat más stabilabb, nagyobb hitelességgel bíró deviza általfedezett digitális pénzre, stablecoin-ra. A magánszektor által üzemeltetettpénz esetében a korlátozottabb felügyelet mellett a személyes adatokbiztonsága, a pénzmosás és a kiberbiztonság kérdései is fokozták azaggodalmakat. Az is problémát jelent, hogy nem feltétlenül előnyös, ha egyespiaci szereplőknél koncentrálódik a pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó rengetegadat, hisz az sok szempontból hatalmas versenyelőnyt jelenthet. Versenyfutásindult tehát a magánszektorral, az államok is digitális pénz megalkotásánkezdtek dolgozni, elsősorban azért, hogy ne veszíthessék el a kontrolt amonetáris politika felett. Az amerikai jegybank elnöke Jay Powell szerint egyszerűen nem lenne szükség kripto pénzekre,ha létezne digitális dollár.

A jegybanki pénz eddig két formában létezett. Fizikai valóságban aforgalomban lévő papírpénzként, és digitális formában a kereskedelmi bankokjegybanknál elhelyezett tartalékaként. A pénz többi formája esetébenkereskedelmi banki pénzről beszélünk, amit a kereskedelmi bankok teremtettek,és az állam csak a betétbiztosításnak megfelelő határig vállal értük garanciát.A digitális jegybankpénz esetében a készpénz digitális formájáról beszélünk, akövetelésünk a jegybank, vagyis az állam felé lenne (nem futnánk az adottkereskedelmi bank kockázatát), akár úgy hogy a lakosságnak is a jegybanknállenne számlája. A CBDC fő célja az lenne, hogy gyors, a kereskedelmi bankoknálolcsóbb tranzakciókat tenne lehetővé, ráadásul azok számára is, akiknek nincsenbanki hozzáférésük, hisz a használatához elég lenne a mobiltelefon, talán mégaz internet kapcsolat sem feltétlenül szükséges, elég a bluetooth.

A gyakorlati megvalósítással kapcsolatban azonban továbbra is rengeteg anyitott kérdés. Nincs eldöntve, hogy fizessen –e kamatot a digitálisjegybankpénz? Ki vezesse a természetes személyek számláját? A jegybankokszámára lehet, hogy ez óriási plusz adminisztrációs feladat lenne és perszeadatvédelmi kérdések is felmerülnek, hisz az állami szervek így akár mindenpénzmozgást nyomon követhetnének. Kérdéses a bevezetés a pénzügyi stabilitásszempontjából is, hisz a jegybanki digitális pénz a kereskedelmi banki betétekvetélytársa lehet, komolyabb betétkiáramlásnak pedig számtalan negatívkövetkezménye lehet.

Egyáltalán milyen szerepe lenne a kereskedelmi bankoknak? Biztonságikérdések kapcsán felmerül, hogy egy ennyire központosított rendszer mennyirelehet kitéve kibertámadásoknak? Az is nagy kérdés, hogy a különböző jegybankipénzek között milyen átjárás lesz, hogyan működnek majd a nemzetközi utalások,illetve adott ország lakosai hogyan férhetnek hozzá más ország digitális jegybankipénzéhez? Veszélyeztetik-e a különböző digitális jegybanki pénzek a dollárvezető nemzetközi deviza szerepét? Kérdéses persze az is, hogy az emberektöbbsége egyáltalán akarja –e majd a jegybanki digitális pénzt?

A magánszektor mindig gyorsabban fejleszt, innovál, bármikor jöhetnek újmegoldások, amik gyorsítják, olcsóbbá, és szélesebb körben hozzáférhetővéteszik a pénzügyi tranzakciókat. A pénzügyi rendszer evolúciójának előrejelzésemeglehetősen problémás. Történelmi tapasztalatok szerint az látszik,hogy hosszú stagnálások után, villámgyors, áttörő változások következnek.A digitális pénzek kapcsán is felmerülhet, hogy egy ilyen hullámszerű változáselőtt vagyunk. A történelmi tapasztalatok másik érdekessége, hogyáltalában egy adott politikai közösségben a pénzhasználatkapcsán tendencia van az uniformizálódásra, vagyis, hogy egy fajtapénzt használjanak. A történelem során sokszor láthattunk különbözőmagánpénzeket párhuzamosan létezni, de általában mindig lezajlott egyfajtakiszorítás és legtöbbször (talán mindig) a végén az állam, a szuverén általkibocsátott, garantált pénz maradt életben.

*A cikk eredetileg az Értéktrendblog oldalon jelent meg.

2022.02.18