Az MKB Bank története

A Bankot a Magyar Állam alapította 1950. március 12-én Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. néven. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos banki feladatok ellátása volt. Tevékenységi köre hamarosan kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező-, irányító-, finanszírozó- és lebonyolító feladatával. Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor a Bank teljes körű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, amely alapján a hagyományos üzletágak megerősítése mellett új üzletágak sikeres beindítása és felfuttatása történt meg. A belföldi vállalatok komplex kiszolgálása rövid idő alatt a Bank fő üzletágává vált. A Bank a nyolcvanas évek végétől fokozatosan építette ki országos fiókhálózatát. A Bank az 1980-as évek végén megkezdte, majd az 1990-es évek elején számottevően továbbfejlesztette a lakossági bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tőkepiaci tevékenységet.

A Bank privatizációja több lépésben valósult meg az 1990-es években. Az 1994-ben történt első részvénycsomag vásárlását követően a Bayerische Landesbank az elkövetkező években folyamatosan növelte a Bankban fennálló részesedését, aki így a Bank fő tulajdonosává vált. A privatizációt követő új növekedési időszak eredményeként a Bank a magyar piac meghatározó szereplőjévé vált. A 2000-es évektől fontos változás volt a Bank tevékenységében a kis- és középvállalatok, valamint a lakosság szélesebb rétegei felé történt üzletpolitikai nyitás, ami olyan új, kiemelt üzletágak felfuttatását is jelentette, mint a jelzáloghitelezés és a gépjármű-finanszírozás. A befektetési szolgáltatási tevékenység 2001. évi integrációjával a Bank univerzális hitelintézetté vált.

Üzletpolitikai célkitűzéseivel összhangban a Bank 2003. év végén megvásárolta a Konzumbank Rt. részvényeinek 99,6 százalékát. 2004-ben a Konzumbank Rt. beolvadt a Bankba.

A Bank 2006. májusában a bolgár MKB Unionbank A.D-ben, 2006 októberében a román Nextebank S.A-ban (korábbi cégnév: MKB Romexterra Bank S.A.) szerzett többségi tulajdont. 2012-ben az Európai Bizottság jóváhagyta az akkori tulajdonos Bayerische Landesbank reorganizációs tervét, amelynek megfelelően a Bank is értékesítette külföldi leányvállalatait 2014 áprilisáig.

2014. szeptember 29-én a Magyar Állam, a Bayerische Landesbank teljes részesedésének megvásárlásával, 99,99%-os, majd 2014. november 14-én, a kisebbségi részesedés megvásárlásával 100%-os tulajdonrészt szerzett a Bankban.

Az MNB 2014. december 18-án a Szanálási tv. 17. § (1) bekezdése alapján elrendelte a Bank szanálását, és a 84. § (1) bekezdés b) pontja alapján átvette a Bank feletti tulajdonosi és igazgatósági jogkörök gyakorlását.

2015. év végén eszköz-elkülönítés mellett a Bankról leválasztásra került a korábbi években jelentős veszteséget okozó kereskedelmi ingatlanportfólió jelentős része, melyet az Európai Bizottság jóváhagyásával az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vásárolt meg a piaci ár fölött, úgynevezett tényleges gazdasági értéken. Az így keletkező megengedett állami támogatás fejében az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. 100%-os közvetlen tulajdoni hányadot szerzett a Bankban, a tulajdonosi jogokat továbbra is az MNB gyakorolta.

A Bank az Európai Bizottság által szorosan felügyelt, nyílt, transzparens, nem diszkriminatív értékesítési eljárása a feltételek teljesülését – ideértve a nyertes konzorcium tagjai befolyásszerzésének engedélyezését – és a vételár megfizetését követően 2016. június 29-én sikeresen lezárult. 2016. június 30-án az MNB a szanálási célok maradéktalan teljesülését követően megszüntette a Bank szanálási eljárását.

A szanálási folyamat keretében végrehajtott eszközleválasztás kapcsán juttatott állami támogatás ellentételezésére a magyar hatóságok átfogó kötelezettségvállalási keretrendszer teljesítését vállalták, amelyeket a Banknak teljeskörűen szükséges végrehajtania. A Bank kötelezettsége a 2019. december 31-ig tartó reorganizációs időszakban kiterjed az Európai Bizottság által elfogadott Szerkezetátalakítási Terv végrehajtására. Ezen vállalások fő célja a Bank és az MKB Csoport hosszú távú életképességének fenntartása, valamint a versenytorzító hatások limitálása. A vállalások között szerepel az is, hogy a Bankt 2019 végéig nyilvános társasággá kell átalakítani, és be kell vezetni egy szabályozott tőkepiacra. A vállalások teljesítéséről a Bank rendszeresen beszámol az Európai Bizottság számára.

A kötelezettségvállalási keretrendszer szövegének nyilvános változata hozzáférhető az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának alábbi internetes honlapján: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/261437/261437_1721348_166_2.pdf

A Bank számára a 2016-os üzleti év a sikeres megújulás éve volt: miközben lezárult a másfél évig tartó reorganizációs folyamat, a pénzügyi folyamatok ismét stabilizálódtak és megteremtődtek a tartós növekedés alapjai. A Bank menedzsmentje stratégiáját, szervezetét és működését megújítva állította növekedési pályára az MKB Csoportot, amely 6 veszteséges év után 2016-ban nyereségessé vált, és így a tervezettnél lényegesen magasabb adózás utáni eredményt realizált.

2017-ben a menedzsment a Bank újrapozícionálását tűzte ki célul: az új stratégiai irányok sikeres megvalósításával a Bank ismét a hazai piac domináns szereplője kíván lenni. A stratégiai irányok a hagyományos üzleti területek dinamizálása mellett jelentős célokat fogalmaztak meg a Bank digitális térbe lépése kapcsán. A stratégia megvalósítását nagymértékben támogatta az, hogy az MKB Csoport 2017-ben duplázni tudta az előző évi eredményét. Ez már egyértelművé tette, hogy a Bank tartós növekedési pályára állt. Az MKB Csoport működésében is megerősödött, amelyet a Leányvállalatok tesznek teljessé.

A 2018-es év az MKB2021 középtávú stratégia megvalósításának és az EU vállalások (a Szerkezetátalakítási Terv részét képező vállalások) teljesítésének jegyében zajlott. Az év legfontosabb eredménye a banki alaprendszer cseréje, mellyel a Bank megvalósította a teljes körű digitális átállást. Mindeközben az MKB Csoport nyeresége jelentős mértékben, a terveket is meghaladóan tovább nőtt.

A Bank Közgyűlése 13/2019. (január 17.) számú közgyűlési határozatával döntött az „A” sorozatú törzsrészvények BÉT-re történő bevezetésének előkészítéséről, és a Tőzsdei Bevezetéstől függő hatállyal a működési forma megváltoztatásáról, nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásról. A Közgyűlés felkérte az Igazgatóságot, hogy az A” sorozatú törzsrészvények BÉT-re történő bevezetésének előkészítéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg.

Az MNB H-KE-III-353/2019. számú határozatával 2019. május 27. napjával engedélyezte a tőzsdei bevezetési tájékoztatót.

A BÉT 2019. május 30. napjával terméklistára vette az MKB részvényeket. A tőzsdei bevezetés napjával megtörtént a működési forma váltás cégbírósági bejegyzése is. A Bank neve ettől a naptól MKB Bank Nyrt. Egyúttal hatályba lépett a Bank módosított Alapszabálya.

A BÉT vezérigazgatójának 186/2019 sz. határozata alapján az MKB részvények besorolásra kerültek a BÉT részvényszekciójának Standard kategóriájába, 1972 Ft/részvény bevezetési árral. Az MKB részvények első kereskedési napjára 2019. június 17-én került sor.