___________________________________________________________________________
M K B B a n k Ny r t.
Éves jelentés
A 2021. december 31-vel zárult üzleti évről
Kelt: Budapest, 2022. április 26
2021. december 31
___________________________________________________________________________
M K B B a n k Ny r t.
Tartalomjegyzék
Független könyvvizsgálói jelentés a 2021. évi konszolidált pénzügyi kimutatások vizsgálatáról
Konszolidált éves pénzügyi kimutatások és konszolidált Üzleti jelentés – 2021.12.31.
Konszolidált éves pénzügyi kimutatások
Konszolidált üzleti jelentés
Konszolidált nem pénzügyi kimutatás
Kibocsátói nyilatkozat a konszolidált éves beszámolóhoz
Független könyvvizsgálói jelentés a 2021. évi egyedi pénzügyi kimutatások vizsgálatáról
Egyedi éves pénzügyi kimutatások és egyedi Üzleti jelentés – 2021.12.31.
Egyedi éves pénzügyi kimutatások
Egyedi üzleti jelentés
Egyedi nem pénzügyi kimutatás
Kibocsátói nyilatkozat az egyedi éves beszámolóhoz
Elérhetőségek
___________________________________________________________________________
M K B B a n k Ny r t.
10 011 922 641 911 401
Statisztikai számjel
Konszolidált
éves
pénzügyi kimutatás
készült
az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
(IFRS) alapján
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
2021. december 31.
Tartalomjegyzék
1. Általános információk
2. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelés
3. Az értékelés alapja
4. A jelentős számviteli politikák összefoglalása
a) Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban
b) Konszolidáció
c) Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
d) Immateriális javak
e) Tárgyi eszközök
f) Befektetési célú ingatlanok
g) Pénzeszközök
h) Pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése és értékelése
i) Pénzügyi eszközök besorolása és követő értékelése
j) Pénzügyi kötelezettségek besorolása és követő értékelése
k) Valós érték opció (FVO)
l) A várható hitelezési veszteség meghatározása és elszámolása
m) A valós érték meghatározása
n) Pénzügyi instrumentumok kivezetése és leírása
o) Pénzügyi garanciaszerződések
p) Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
q) Kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek
r) Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok
s) Származékos termékek
t) Lízingek
u) Betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek
v) Céltartalékok
w) Nyereségadó
x) Kamatbevétel és kamatráfordítás
y) Nettó jutalék- és díjbevétel
z) Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)
aa) Osztalék
bb) Szegmensek szerinti jelentés
cc) Külföldi pénznemek
dd) Jegyzett tőke
ee) Visszavásárolt saját részvény
ff) Egy részvényre jutó eredmény
gg) Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra
hh) Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések
ii) Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések
jj) Összehasonlító adatok
5. A konszolidációs kör meghatározása
a) Gépjármű finanszírozás nyújtása
b) Kiegészítő tevékenységek
c) Munkavállalói résztulajdonosi program
d) Nem konszolidált vállalkozások
e) A bemutatott időszakok során értékesített vagy dekonszolidált gazdálkodó egységek
f) A bemutatott időszakok során vásárolt gazdálkodó egységek
6. Kockázatmenedzsment
a) Bevezetés és áttekintés
b) Kockázatkezelési tevékenység
c) Hitelezési kockázat
d) Likviditási kockázat
e) Piaci kockázat
f) Megterhelt eszközök
g) Credit spread kockázat
h) Működési kockázatok
i) Tőkemenedzsment
j) Átstrukturált eszközök
7. Pénzeszközök
8. Hitelintézetekkel szembeni követelések
9. Származékos pénzügyi eszközök
10. Értékpapírok
11. Ügyfelekkel szembeni követelések
12. Egyéb eszközök
13. Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
14. Immateriális javak és tárgyi eszközök
15. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
16. Folyó- és betétszámlák
17. Származékos pénzügyi kötelezettségek
18. Egyéb kötelezettségek és céltartalékok
19. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
20. Hátrasorolt kötelezettségek
21. Jegyzett tőke
22. Tartalékok
23. Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek
24. Kamatbevétel
25. Kamatráfordítás
26. Nettó jutalék- és díjbevétel
27. Egyéb működési bevétel
28. Veszteségek fedezetére képzett céltartalék és elszámolt értékvesztés
29. Banküzemi költség
30. Nyereségadó
31. Lízingek
32. Egy részvényre jutó eredmény
33. Függő tételek és kötelezettségek
34. Becslések és feltételezések
35. Számviteli besorolások és valós értékek
36. Kapcsolt felek
37. Szegmensinformációk
38. Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
39. Állami támogatások
40. Részvény alapú juttatások
41. A beszámolási időszak vége utáni események
ÜZLETI JELENTÉS
NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
MKB Bank Nyrt.
Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás a 2021. december 31-ével végződő időszakra
|
|
Megjegyzés |
2021. december 31. |
2020. december 31. |
|
|
|
|
|
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzeszközök |
7 |
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
8 |
|
|
|
Származékos pénzügyi eszközök |
9 |
|
|
|
Értékpapírok |
10 |
|
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
11 |
|
|
|
Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek |
38 |
|
|
|
Egyéb eszközök |
12 |
|
|
|
Tényleges adókövetelések |
|
|
|
|
Halasztott adókövetelések |
23 |
|
|
|
Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések |
13 |
|
|
|
Immateriális javak |
14 |
|
|
|
Tárgyi eszközök |
14 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek |
15 |
|
|
|
Folyó- és betétszámlák |
16 |
|
|
|
Származékos pénzügyi kötelezettségek |
17 |
|
|
|
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok |
18 |
|
|
|
Tényleges adókötelezettségek |
|
|
|
|
Halasztott adókötelezettségek |
23 |
|
|
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kötelezettségek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
21 |
|
|
|
Tartalékok |
22 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőke összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőke és kötelezettségek összesen |
|
|
|
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás a 2021. december 31-ével végződő időszakra
|
|
Megjegyzés |
2021 |
2020 |
|
|
|
|
|
|
Eredménykimutatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatbevétel |
24 |
|
|
|
Kamatráfordítás |
25 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó kamatjövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó jutalék- és díjbevétel |
26 |
|
|
|
Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás) |
27 |
|
|
|
Veszteségek fedezetére képzett / (visszaírt) értékvesztés és céltartalék |
28 |
|
|
|
Banküzemi költség |
29 |
|
|
|
Társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből való részesedés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adózás előtti eredmény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyereségadó (bevétel) / ráfordítás |
30 |
|
|
|
|
|
|
|
|
TÁRGYÉVI NETTÓ EREDMÉNY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
Bizonyos feltételek teljesülése esetén a későbbiekben átsorolásra kerülnek az eredménybe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök átértékelése |
10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyereségadóval nettósított egyéb átfogó időszaki jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TELJES IDŐSZAKI ÁTFOGÓ JÖVEDELEM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgévi nettó eredményből: |
|
|
|
|
A társaság tulajdonosainak tulajdonítható |
|
|
|
|
A nem ellenőrző részesedésnek tulajdonítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A teljes időszaki átfogó bevételből: |
|
|
|
|
A társaság tulajdonosainak tulajdonítható |
|
|
|
|
A nem ellenőrző részesedésnek tulajdonítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló nettó jövedelem |
|
|
|
|
Törzsrészvények átlagos állománya (ezer) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy részvényre jutó eredmény (Ft) |
32 |
|
|
|
Alap |
|
|
|
|
Hígított |
|
|
|
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
Saját tőke változásainak konszolidált kimutatása a 2021. december 31-ével végződő időszakra
|
|
Jegyzett tőke |
Visszavásárolt saját részvény |
Tőketartalék |
Eredmény-tartalék |
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt pénzügyi eszközök átértékelése |
Nem ellenőrző részesedés |
Tőke összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020. január 1-jén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyévi nettó eredmény |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
Leányvállalatok dekonszolidálása |
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesített saját részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020. december 31-én |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyévi nettó eredmény |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021. december 31-én |
|
|
|
|
|
|
|
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
Konszolidált cash-flow kimutatás a 2021. december 31-ével végződő időszakra
|
|
Megjegyzés |
2021 |
2020 |
|
|
|
|
|
|
Működési cash flow |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adózás előtti eredmény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ódosító tételek: |
|
|
|
|
Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés |
14 |
|
|
|
Egyéb eszközök értékvesztése / (értékvesztésének visszaírása) |
12 |
|
|
|
Mérlegen kívüli kötelezettségekre képzett céltartalék / (képzett céltartalék visszaírása) |
18, 31 |
|
|
|
Hiteleken és előlegeken képzett értékvesztés / (értékvesztésének visszaírása) |
11 |
|
|
|
Értékesítésre tartott befektetett eszközökre képzett értékvesztés visszaírása |
36 |
|
|
|
Értékpapírokra, leányvállalatokra és társult vállalkozásokra képzett értékvesztés |
10, 13 |
|
|
|
Értékpapírok IFRS értékére vonatkozó módosító tételek |
10 |
|
|
|
Halasztott adó változás |
28 |
|
|
|
Nettó kamateredmény |
24, 25 |
|
|
|
Osztalék értékpapírokból |
|
|
|
|
FVTOCI értékpapírok átértékelése |
Saját tőke változás |
|
|
|
Pénzeszközök árfolyamváltozása |
|
|
|
|
Módosító tételek: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések változása |
8 |
|
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések változása |
11, 32, 33, 35 |
|
|
|
Származékos pénzügyi eszközök változása |
9 |
|
|
|
Egyéb eszközök változása |
12 |
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek változása (rövid távú) |
15 |
|
|
|
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek változása |
16 |
|
|
|
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok változása |
18 |
|
|
|
Származékos pénzügyi kötelezettségek változásas |
17 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott kamat |
24 |
|
|
|
Fizetett kamat |
|
|
|
|
Nyereségadós |
28 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működésből (felhasznált)/ származó nettó pénzáramlás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési cash flow |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetés a Csoporthoz tartozó társaságokba |
13 |
|
|
|
Csoporthoz tartozó társaságokból (elindegenítés) / befektetés |
13 |
|
|
|
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése és értékesítése |
14 |
|
|
|
Értékpapírok beszerzése |
10 |
|
|
|
Értékpapírok értékesítése |
10 |
|
|
|
Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek változása |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetésből (felhasznált)/ származó nettó pénzáramlás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Finanszírozási cash flow |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott kötvények állományának növekedése |
19 |
|
|
|
Kibocsátott kötvények állományának csökkenése |
19 |
|
|
|
Hátrasorolt kötelezettségek állományának növekedése |
20 |
|
|
|
Hátrasorolt kötelezettségek állományának csökkenése |
20 |
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek változása (hosszú távú) |
15 |
|
|
|
Leányvállalatok dekonszolidálása |
Saját tőke változás |
|
|
|
|
|
|
|
|
Finanszírozásból származó nettó pénzáramlás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése / (csökkenése) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek január 1-jén |
7 |
|
|
|
Pénzeszközök árfolyamváltozása |
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az időszak végén |
7 |
|
|
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
(9. oldaltól a 128. oldalig)
1. Általános információk
Az
A Csoport 2021. december 31-ével végződő időszakra vonatkozó auditált konszolidált pénzügyi kimutatásai magukban foglalják a Bankot és leányvállalatait (a továbbiakban együttesen: a „Csoport”). A Csoport belföldi nem-pénzügyi tevékenységét nem banki leányvállalatokon keresztül bonyolítja le. 1
Az MKB Bank részvényei 2019. május 30. napjával felvételre kerültek a Budapesti Értéktőzsde (továbbiakban: „BÉT”) terméklistájára, ezzel az MKB részvények bevezetésre kerültek a BÉT-re. A Bank működési formája 2019. május 30-tól megváltozott és ettől a naptól
A Bank 2020. október 30. napján értékesítette a Magyar Bankholding Zrt-ben meglévő 33,33%-os tulajdonosi részesedését megtestesítő valamennyi részvényét.
2020. december 15-én megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt., mint holding társaság, miután a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: „MNB”) engedélyének birtokában a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holding társaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35%, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96%, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69% tulajdonrésszel rendelkeznek. A működéshez minden szükséges engedély megszerzésre került, illetve jelentős változás a Bank stratégiájában nem várható.
A pénzügyi holding társaság az apportot követően stratégiai döntéshozói, prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A részletes fúziós ütemterv, az üzleti stratégia kidolgozására 2021-ben került sor.
2021. december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és az MTB Zrt.-t tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és az MTB fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg az MTB 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz. Az MNB 2022. januárjában engedélyezte, hogy a Budapest Bank Zrt. és az MTB-t tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. 2022. március 31. napjával beolvadjon az MKB Bank Nyrt-be. A létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni. Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok meghatározó tulajdonosa továbbra is a
Az MKB Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája a következő:
1.1
A Bankban 97,19%-os közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Bankholding Zrt. A
1.2
A konszolidált pénzügyi kimutatás az IAS 1 szerinti általános célú pénzügyi kimutatás, azaz olyan felhasználók részére készült kimutatás, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy speciális információszükségletükre szabott jelentések készítését kérjék a Csoporttól. A jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokon túlmutató speciális információkat az azonos időszakra készült tőzsdei gyorsjelentés tartalmazza, amely felhasználja a jelen konszolidált pénzügyi kimutatások alapadatait.
2. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelés
A Csoport konszolidált pénzügyi kimutatása az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: „IFRS”-ek) szerint készült.
Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (továbbiakban: “IASB”) és elődje által kiadott számviteli standardokból, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (továbbiakban: „IFRIC”) és elődje által kiadott értelmezésekből állnak.
A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban („Ft”), millióra kerekítve kerültek bemutatásra, kivéve, ha másként kerültek feltüntetésre. A konszolidált pénzügyi kimutatást az Igazgatóság 2022. március 28-án hagyja jóvá.
2018. január 1-jétől az MKB könyvvezetése és egyedi pénzügyi kimutatásának elkészítése során az EU által befogadott IFRS-eket alkalmazza.
A jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő 2021. évi adatok a 2021. január 1-től hatályos, EU által befogadott IFRS standardok alapján kerültek összeállításra.
3. Az értékelés alapja
A konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során az értékelés alapja a valós érték, mint kezdeti bekerülési érték.
A Csoport a követő értékelés során a következő értékelési kategóriákat alkalmazza:
• a származékos pénzügyi instrumentumok értékelése valós értéken történik,
• az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (továbbiakban: “FVTPL”) pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek kimutatásra,
• az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt (továbbiakban: “FVTOCI”) pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik az egyéb átfogó eredménnyel szemben, míg
• az egyéb pénzügyi instrumentumok amortizált bekerülési értéken (továbbiakban: “AC”) vannak nyilvántartva.
A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek.
A vezetésnek nem áll szándékában megszüntetni a Csoport üzletszerű tevékenységét. A vezetésnek a mérlegelés során nincs tudomása olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a Csoport a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban. A Csoport nyereséges működési múlttal rendelkezik, és megfelelő hozzáférése van pénzügyi forrásokhoz.
A pénzügyi kimutatások elkészítése szükségessé teszi, hogy a vezetőség olyan döntéseket, becsléseket és feltevéseket alkalmazzon, amelyek hatással vannak a számviteli politikák alkalmazására, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások pénzügyi kimutatásban szereplő összegére.
A becslések és a mögöttes feltételezések felülvizsgálata folyamatos. A számviteli becslések módosításai a becslés módosításának időszakában, vagy a módosítás által érintett jövőbeli időszakokban kerülnek kimutatásra.
A becslési bizonytalanság és a számviteli politikák alkalmazása terén hozott kritikus döntések fő területeit, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, a 34. megjegyzés írja le.
4. A jelentős számviteli politikák összefoglalása
A számviteli politikák azon konkrét elvek, alapok, konvenciók, szabályok és gyakorlat, amelyeket a Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása és bemutatása során alkalmaz. Az alábbiakban ismertetett számviteli politikák alkalmazása következetesen történt a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban bemutatott valamennyi időszakra vonatkozóan, és azokat a Csoportba tartozó gazdálkodó egységek következetesen alkalmazták.
Azokban a részletező megjegyzésekben, ahol az adatok összehasonlíthatósága indokolta, a következetes bemutatás érdekében a Csoport módosította az előző időszakra vonatkozó adatait.
a) Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban
A Konszolidált pénzügyi kimutatás a Csoport, azaz az MKB, annak leányvállalatai, közös vezetésű vállalatai és társult vállalatai kimutatásait foglalja magában. A leányvállalatok bevételei, ráfordításai, eszközei és forrásai a konszolidált pénzügyi kimutatás megfelelő sorain jelennek meg, a csoporton belüli egyenlegek és tranzakciók kiszűrése után.
A Csoport prezentációs és funkcionális pénzneme a magyar forint (Ft).
b) Konszolidáció
Leányvállalatok
Leányvállalatok a Csoport által ellenőrzött gazdálkodó egységek. Ellenőrzés akkor áll fenn, ha a Csoport a leányvállalatokban való részesedése révén, változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és leányvállalat felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Az ellenőrzés megítélése a tényleges szavazati jogok figyelembevételével történik. Az újonnan megszerzett leányvállalatok attól az időponttól kezdődően kerülnek bevonásra a konszolidációba, amikor a Csoport megszerezte az ellenőrzést. A Csoport a leányvállalatok megszerzését akvizíciós módszerrel számolja el. Az akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó költségnek az átadott ellenérték adásvételkor fennálló valós értéke, eredményben kerül kimutatásra. A megszerzett azonosítható eszközöket, kötelezettségeket és függő kötelezettségeket a felvásárlás napján fennálló valós értékükön értékeljük. Az akvizíció költségéből az azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek Csoportra jutó részének valós értékét meghaladó része goodwillként kerül kimutatásra. Ha az akvizíció költsége kisebb, mint a megszerzett üzleti vállalkozás azonosítható eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei Csoportra jutó részének valós értéke, a különbözet azonnal az időszaki átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül megjelenítésre.
Alapkezelési tevékenység
A Csoport befektetők megbízásából befektetési alapokban tartott eszközöket kezel. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek a pénzügyi kimutatásait nem tartalmazzák a jelen konszolidált pénzügyi kimutatások, csak akkor, ha a Csoport ellenőrzi a gazdálkodó egységet.
A konszolidáció során kiszűrt ügyletek
A konszolidáció során kiszűrjük a csoporton belüli egyenlegeket, valamint a csoporton belüli ügyletekből származó közbenső eredményeket.
c) Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
Közös vezetésű vállalkozások
Abban az esetben, ha a Csoport szerződéses megállapodás keretében, a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felekkel a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkezik, a közös vállalkozásban lévő érdekeltségét közös vezetésű vállalkozásként sorolja be. A közös vezetésű vállalkozások a konszolidált pénzügyi kimutatásban tőkemódszerrel kerülnek elszámolásra, a közös ellenőrzés tényleges kezdetének napjától a közös ellenőrzés tényleges megszűnésének napjáig. A kezdeti megjelenítés bekerülési értéken történik, beleértve a kapcsolódó goodwillt, majd a követő értékeléskor a részesedés könyv szerinti értéke módosul a Csoportra jutó nettó eszközökben az akvizíció óta bekövetkezett változásokkal.
Társult vállalkozások
Az MKB társult vállalkozásként sorolja be az olyan gazdálkodó egységekben lévő befektetéseket, amelyek felett egy befektető jelentős befolyással rendelkezik, és amely a befektetőnek nem leányvállalata és nem is közös vállalkozása. A társult vállalkozások elszámolása tőkemódszerrel történik. A módszer alapján a társult vállalkozásban lévő befektetést a Csoport kezdeti megjelenítéskor bekerülési értéken jeleníti meg, beleértve a kapcsolódó goodwill-t, majd a követő értékeléskor a befektetés a könyv szerinti értéke módosul a Csoportra jutó nettó eszközökben az akvizíció óta bekövetkezett változásokkal. Konszolidációs célokra az MKB a társult vállalkozások a beszámolási időszak végétől legfeljebb három hónappal eltérő beszámolás napjára készített kimutatásait használja fel.
Ha a társult vállalkozás veszteségéből a Csoportra jutó rész eléri vagy meghaladja a gazdálkodó egység társult vállalkozásban lévő érdekeltségét, a Csoport a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja. A társult vállalkozásban lévő érdekeltség a társult vállalkozásban lévő befektetés tőkemódszer használatával meghatározott könyv szerinti értéke, együtt minden olyan hosszú lejáratú érdekeltséggel, amely lényegében a Csoport adott társult vállalkozásban lévő nettó befektetésének részét képezi.
Ha a Csoport érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenít meg, ha a Csoportnak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a társult vállalkozás nevében. Ha a társult vállalkozás a későbbiekben nyereséget jelent, a Csoport az ezen nyereségekből való részesedésének az elszámolását csak azután folytatja, hogy a nyereségekből való részesedése eléri a veszteségekből korábban el nem számolt rá jutó részt.
A Csoport közös vezetésű és társult vállalkozásainak listáját az 5. megjegyzés tartalmazza.
d) Immateriális javak
Az immateriális javak fizikai megjelenés nélküli, azonosítható, nem pénzügyi eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak.
A határozott hasznos élettartamú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követően értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik. Az immateriális javak leírására azok 15 évet meg nem haladó hasznos élettartama alatt, a használatbavétel napjától kezdődően, lineáris értékcsökkenési módszer alkalmazásával kerül sor.
A határozatlan hasznos élettartamú, vagy a használatbavételre még készen nem álló immateriális javakat legalább évente vizsgálni kell értékvesztés szempontjából. Az immateriális javakat értékvesztési vizsgálatnak vetjük alá olyan események, vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg.
A saját fejlesztésű immateriális javak (szoftverek) ráfordításait eszközként jelenítjük meg, ha a Csoport bizonyítani tudja arra vonatkozó szándékát és képességét, hogy befejezze a fejlesztést és a szoftvereket jövőbeli gazdasági hasznot eredményező módon használja, valamint megbízhatóan mérhető a fejlesztés befejezésének költsége. A saját fejlesztésű szoftverek aktivált költségei a szoftverek fejlesztéséhez közvetlenül hozzárendelhető valamennyi költséget magukban foglalják, és a szoftverek hasznos élettartama alatt amortizálandók.
A szoftverekhez kapcsolódó későbbi ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítás felmerüléskor költségként kerül elszámolásra.
e) Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök értékelése, beleértve az idegen ingatlanon végzett beruházásokat is, kezdetben bekerülési értéken, majd a későbbiekben értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
A bekerülési érték az adott eszköz megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető ráfordításokat tartalmazza. Ha a tárgyi eszközök egyes részeinek eltérő a hasznos élettartama, azok a tárgyi eszközök között külön tételekként (fő elemek) kerülnek elszámolásra.
Amennyiben az ingatlan vagy berendezés egy részének eltérő a hasznos élettartama, azok az ingatlan vagy berendezés elkülönített részeként (jelentősebb összetevőként) kerülnek kimutatásra.
A tárgyi eszközök becsült hasznos élettartama:
• a saját tulajdonú épületeket maximum 100 év alatt írjuk le,
• a berendezések és felszerelések (köztük az operatív lízingben lévő berendezések, ahol a Csoport a lízingbe adó) hasznos élettartama általában 5-10 év, de maximum 20 év.
A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Banküzemi költségek” sora tartalmazza.
A tárgyi eszközöket értékvesztési vizsgálatnak vetjük alá olyan események, vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg.
A tárgyi eszközök elidegenítése utáni nettó nyereség vagy veszteség a „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” soron kerül megjelenítésre az elidegenítés évében.
f) Befektetési célú ingatlanok
A befektetési célú ingatlanokat a Csoport bérleti díjbevételek és értéknövekedés céljából tartja.
A Csoport a befektetési célú ingatlanok megjelenítésére a bekerülési érték modellt alkalmazza, mely szerint az ingatlan bekerülési értéken kerül a Csoport könyveibe majd arra értékcsökkenést számol el.
A befektetési célú ingatlanok becsült hasznos élettartama:
• az épületrészek 25-100 év,
• a kapcsolódó berendezések 20 év.
A befektetési célú ingatlanok értékcsökkenési leírását az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” sora tartalmazza.
A befektetési célú ingatlanok valós értékét független értékbecslő évente felülvizsgálja. Amennyiben az ingatlan valós értéke jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél értékvesztés kerül elszámolásra az eredményben.
g) Pénzeszközök
A pénzeszközök tartalmazzák a pénztári készpénzállományt, a jegybankoknál lévő korlátlan felhasználású egyenlegeket és azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb időszak, piaci értékük változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Csoport rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek az időszak végi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
h) Pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése és értékelése
A Csoport a kihelyezett hiteleket és követeléseket, a betéteket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat teljesítéskor jeleníti meg. Minden más pénzügyi instrumentumot azon a napon jelenít meg, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére (kötési nap).
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A szokásos üzletmenet során egy pénzügyi instrumentum valós értéke kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós ár (vagyis a kapott/fizetett ellenérték).
A kezdeti értékelés során a Csoport a pénzügyi eszközöket a kibocsátásukhoz vagy beszerzésükhöz közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költséggel módosított valós értékén jelenít meg.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok keletkeztetéséhez, kibocsátásához, vásárlásához közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A vevőköveteléseket, ha azok nem tartalmaznak lényeges finanszírozási komponenst, a Csoport ügyleti áron jeleníti meg.
A Csoport pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken értékeli, amennyiben az üzleti modell teszt eredménye ezt támasztja alá, és az SPPI teszt kritériumainak megfelelnek.
Az amortizált bekerülési érték a pénzügyi eszköznek vagy pénzügyi kötelezettségnek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektívkamatláb-módszerrel kiszámított halmozott amortizációjával, és pénzügyi eszközök esetében kiigazítva az esetleges elszámolt veszteséggel.
Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeli készpénzkifizetések vagy készpénzbevételek pontosan
• a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy
• a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók.
Abban az esetben, ha nem lehet megbízhatóan megbecsülni a pénzügyi instrumentum (vagy a pénzügyi instrumentumok egy csoportja) cash-flow-it vagy várható élettartamát, a Csoport a pénzügyi instrumentum (vagy a pénzügyi instrumentumok csoportja) teljes szerződéses időtartama alatti szerződéses cash-flow-kat alkalmazza.
A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök (Purchased or originated credit-impaired financial assets = POCI) esetében a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazandó. A hitelkorrigált effektív kamatláb (Credit adjusted effective interest rate = CAEIR) az a ráta, mellyel a pénzügyi eszköz várható élettartama alatti becsült jövőbeli pénzáramok pontosan a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók.
Az effektív kamatláb módszer a Csoport pénzügyi eszközei vagy pénzügyi kötelezettségei amortizált bekerülési értékének kiszámítására, valamint a kamatbevételek és kamatráfordítások adott időszaki eredményben való felosztására és megjelenítésére használt módszer.
A kamatbevételek és a kamatráfordítások az effektív kamatláb módszerrel kerülnek meghatározásra, majd az eredményben elszámolásra.
Egyszerűsített megközelítés a pénzügyi szerződéses eszközök és a lízingkövetelések esetében
Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, ahol a termék sajátosságaiból adódóan a jövőbeli cash-flow-kat nem lehet megbízhatóan becsülni, továbbá szerződéses cash-flow-k sem állnak rendelkezésre, nem lehet meghatározni az instrumentum effektív kamatlábát.
Az ilyen ügyletekhez kapcsolódó kamatok, díjak, jutalékok és egyéb tételek elszámolása egyszerűsített módszerrel, azok felmerülésekor történik az eredménnyel szemben (tehát mértékét tekintve az effektív kamat megegyezik a nominális kamattal).
i) Pénzügyi eszközök besorolása és követő értékelése
Az IFRS 9 standard három fő besorolási kategóriát tartalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében: amortizált bekerülési értéken való értékelés, egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés és eredménnyel szemben valós értéken való értékelés.
A Csoport üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott üzleti cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól. Ennek megfelelően ez a feltétel nem instrumentumonkénti besorolási megközelítést takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten kerül meghatározásra. A Csoport több üzleti modellt is alkalmaz pénzügyi instrumentumai kezelésére.
A következő üzleti modell-kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standard előírásainak megfelelően:
• Tartási szándék (HTC – Held to collect): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum. A szándék a lejáratig tartás, azonban az értékesítés megengedett, különösen akkor, ha az megnövekedett hitelkockázat miatt következik be, az értéke nem jelentős (még ha gyakori is), ritkán következik be (még ha jelentős is) – függetlenül az értékesítés indokától. Abban az esetben is megengedett az értékesítés, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merült fel, vagy a lejárathoz közel esik.
• Tartási és értékesítési szándék (HTCS - Both Held to Collect and for Sale): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A keletkeztetés, illetve vásárlás célja a szerződéses cash-flow-k beszedése és nyereség realizálása az instrumentum valós értékének a növekedéséből vagy a veszteség minimalizálása a valós érték csökkenésekor közép- és hosszú távon. A HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.
• Egyéb kereskedési üzleti modell (Trading): főként kereskedésre tartott pénzügyi instrumentumok, melyek vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik.
Az üzleti modellbe sorolás tükrözi a Csoport várakozásait, nemcsak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható („worst case” vagy „stress case” szcenárió). Ha a Csoport egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy „stress case” szcenárió esetén elad, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését.
Az üzleti modell meghatározása mellett az értékelési csoportba történő besorolás a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó pénzáramok karakterisztikájának is a függvénye. A Csoport azoknál a hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközeinél, melyeket amortizált bekerülési értéken vagy egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kíván értékelni, a pénzügyi eszköz pénzáramai tekintetében vizsgálnia kell, hogy azok megfelelnek-e az IFRS 9 szerinti tőke és kamat definíciók követelményeinek (SPPI / Cash-flow teszt).
A Csoport az SPPI teszt elvégzésével megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszköz szerződésből eredő pénzáramlásai kizárólag a tőkét és a kint levő tőkeösszeg után járó kamatok kifizetéseit tartalmazza.
A szerződésből eredő olyan pénzáramlások, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsönmegállapodásokban a kamat jellemzően legfontosabb elemei a pénz időértékének ellenértéke és a hitelkockázat. E megállapodásokban mindamellett a kamat a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő egyéb alapvető hitelezési kockázatok (pl. likviditási kockázat) és költségek (pl. adminisztratív költségek) ellenértékét is tartalmazhatja. Emellett a kamat az alapvető kölcsönmegállapodásokkal összhangban lévő nyereséghányadot is magában foglalhat. Azok a szerződési feltételek azonban, amelyek a szerződéses pénzáramlásokba az alapvető kölcsönmegállapodáshoz nem kapcsolódó kockázatoknak vagy volatilitásnak való kitettséget – például részvényárfolyamok vagy árutőzsdei árfolyamok változásainak való kitettséget – vezetnek be, olyan szerződéses pénzramlásokat eredményeznek, amelyek nem kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. Egy kezdeményezett vagy megvásárolt pénzügyi eszköz alapvető kölcsönmegállapodásnak tekinthető, függetlenül attól, hogy jogi formáját tekintve kölcsön-e.
A Csoport a pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken értékeli, amennyiben mindkét alábbi feltétel együttesen teljesül:
• a pénzügyi eszköz olyan csoporthoz tartozik, melynél az üzleti modell a szerződéses pénzáramok begyűjtése, és
• a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramai kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak.
A Csoport a pénzügyi eszközt egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközként értékeli, ha mindkét alábbi feltétel együttesen teljesül:
• a pénzügyi eszköz olyan csoporthoz tartozik, melynél az üzleti modell a szerződéses pénzáramok begyűjtése és az értékesítés, és
• a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramai kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak.
A tőkeinstrumentumba történő befektetéseket a Csoport eredménnyel szemben valós értéken értékeli, kivéve akkor, ha a Csoport kezdeti megjelenítéskor azt döntést hozza, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan visszavonhatatlanul választja az „egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt” kategóriát.
Minden más pénzügyi eszközt a Csoport eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolja.
j) Pénzügyi kötelezettségek besorolása és követő értékelése
A Csoport a pénzügyi kötelezettségeit a következő kategóriákba sorolja:
• kötelezően eredménnyel szemben értékelt (FVTPL kategória), amennyiben a kötelezettségek kereskedési célból tartottak,
• valós érték opció – a Csoport kezdeti döntése alapján (és amennyiben a kritériumoknak megfelel),
• amortizált bekerülési értéken – minden egyéb pénzügyi kötelezettség esetén.
A nem kötelezően eredménnyel szemben értékelt és nem valós érték opció alá eső pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kezdeti megjelenítéskor a közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költséggel csökkentett valós értéken értékeli, a követő értékelés pedig effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken történik.
k) Valós érték opció (FVO)
A kezdeti megjelenítéskor a Csoport visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt vagy kötelezettséget, ha ez megszüntet, vagy lényegesen csökkent valamilyen értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát, amely ellenkező esetben előállt volna amiatt, hogy az eszközök vagy kötelezettségek értékelése, vagy az azokon képződött nyereség vagy veszteség megjelenítése eltérő alapokon történik.
Amennyiben a Csoport a pénzügyi kötelezettséget eredménnyel szemben valósan értékeltként jelölte meg kezdeti megjelenítéskor, a követő értékelés során a valós érték változás
• saját hitelkockázattal összefüggő változását az egyéb átfogó eredménnyel szemben számolja el,
• minden más valósérték-változást az eredményben jelenít meg.
l) A várható hitelezési veszteség meghatározása és elszámolása
A Csoport a kintlévőségeit minősíti, melynek során a kintlévőség elsődleges fedezete az ügyfél / partner fizetési képessége és készsége. Ez alól kivétel az olyan ügylet, amely mögött olyan, az ügyfél / partner vagyoni és jogi helyzetétől független biztosíték áll, amelyből a megtérülés egyértelműen biztosítható.
A Csoport a kitettségeket minden minősítési időszakban, azaz havonta minősíti, ami során az IFRS elveinek megfelelő szegmensekbe, illetve az IFRS 9 Stage 1, Stage 2, Stage 3, illetve POCI kategóriák valamelyikébe kerülnek besorolásra.
A Csoport minden fordulónapon értékeli, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen növekedett-e a kezdeti megjelenítés óta.
Az élettartami hitelezési veszteségeket a pénzügyi eszközök vonatkozásában, abban az esetben jeleníti meg a Csoport, amennyiben a kezdeti megjelenítés óta jelentősen nőtt az – akár egyedi, akár együttes alapon értékelt – hitelkockázat, figyelembe véve minden ésszerű és indokolható információt, köztük az előretekintőeket is.
A Csoport az értékelés során a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt bekövetkező nemteljesítés kockázatának változását értékeli, figyelembe véve a hitelkockázatban a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedésre utaló ésszerű és indokolható, aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre álló információkat.
A Csoport a következő 4 feltétel vizsgálata alapján határozza meg a hitelkockázat jelentős mértékének növekedését:
• ügyfélminősítés a kiindulási kezelést követően,
• a mesterskála szerinti PD változás az indulási értékhez képest,
• késedelem mértéke,
• az ügyfél Stage 2-be sorolt instrumentumai meghaladják a bruttó kitettségének bizonyos arányát.
Bármely fenti feltétel meglétét a Csoport a hitelkockázat jelentős mértéke növekedéseként értékeli. Amennyiben nem állnak fenn a Stage2-es besorolás feltételei, az ügylet Stage1-es besorolásba kerülhet vissza.
Amennyiben a fordulónapon történő értékelés során az egyes ügylet esetében a nemteljesítés objektív bizonyítékok alapján bizonyosnak tekinthető, az ügylet Stage 3-ba kerül és az élettartam alatt várható hitelezési veszteség (ECL) kalkulálása alapján céltartalék kerül megképzésre. A Csoport materialitási küszöbértéket határoz meg, amely küszöbértéket el nem érő kitettségek kisösszegűnek (összeghatár alattinak) minősülnek. Az összeghatár feletti kitettségekre vonatkozóan egyedi értékelés alapján kerül sor értékvesztés képzésre.
Az ügyfelek együttes értékvesztésének és céltartalékának meghatározásához az IFRS 9 elveinek megfelelő várható hitelezési veszteség (ECL) értékek kerülnek felhasználásra, amely alapján az együttes értékvesztés és céltartalék havonta, automatikusan kerül megképzésre.
A várható hitelezési veszteség meghatározásánál figyelembe vett tényezők:
• élettartam alatti hátralévő évek száma,
• élettartam alatti nemteljesítéskori kitettség (EAD),
• nemteljesítés esetén várható veszteség (LGD),
• élettartam alatti nemteljesítés valószínűségi értéke (PD),
• élettartam alatti hitel egyenértékesítési konverziós tényező (CCF),
• a teljesítő / nem-teljesítő tételek alkalmazott élettartam alatti veszteségrátája,
• élettartam alatti hátralévő évek száma alapján számított diszkontfaktor.
Az értékvesztés és céltartalék értéke megegyezik a várható hitelezési veszteség értékével.
Stage 1 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján történik (az értékeléstől számított 1 évre -12 hónap- meghatározva).
Stage 2 és Stage 3 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartamra vonatkozó várható hitelezési veszteség meghatározásával történik.
Az alkalmazott kockázati paraméterek homogén csoportokra, ügyletcsoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek. Azon ügyletek esetében, melyeket a Csoport nem amortizált bekerülési értéken, hanem valós értéken tartja nyilván, a valós érték számítás során a diszkontfaktor hitelkockázati komponensét, összetevőjét a fent ismertetett ECL meghatározása során alkalmazott elvek alapján számolja.
A Csoport a várható hitelezési veszteséget a hátralévő futamidőre számítja, a következő pénzügyi instrumentumok kivételével, melyek esetében a veszteséget 12 hónapra számítja:
• fordulónapon alacsony hitelkockázatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
• a lízing- és a vevőkövetelések kivételével azoknál az egyéb pénzügyi instrumentumoknál, melyek hitelkockázata a kezdeti megjelenítéshez képest nem romlott jelentősen.
A vevő- és lízingköveteléseknél a Csoport a várható veszteséget mindig a hátralévő futamidőre számítja.
A várható hitelezési veszteségek a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt felmerülő hitelezési veszteségek valószínűséggel súlyozott becslései. Ezeket a Csoport a következők szerint értékeli:
• fordulónapon nem értékvesztett pénzügyi eszközök: pénzáram-kiesések jelenértékén (a szerződés szerint a Csoportnak járó pénzáramok és a várható pénzáramok különbsége),
• fordulónapon értékvesztett pénzügyi eszközök: a bruttó könyv szerinti érték és a becsült jövőbeni pénzáramok jelenértékének különbsége,
• le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek: a hitel lehívása esetén a Csoportot illető szerződéses pénzáramok és a hitel lehívása esetén várt pénzáramok különbségének jelenértéke,
• pénzügyi garanciaszerződések: a Csoport várható kifizetései a birtokos részére, csökkentve azokkal az összegekkel, amelyek várhatóan megtérülnek.
Amennyiben az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a kezdeti megjelenítés óta, a Csoport a fordulónapon az eszköz esetében az elszámolt veszteséget az élettartami várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékeli.
Amennyiben az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata a fordulónapig nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, a Csoport az eszköz esetében az elszámolt veszteséget a 12 havi várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékeli.
A 12 hónapra számított értékvesztés / várható hitelezési veszteség az élettartamra számított várható veszteség azon része, amely a konszolidált pénzügyi kimutatás fordulónapját követő 12 hónapon belüli lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.
A Csoport elszámolt veszteséget jelenít meg a várható hitelezési veszteségre a következő nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokra:
• hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök,
• lízingkövetelések,
• vevőkövetelések,
• kibocsátott pénzügyi garanciák, és
• kibocsátott hitelnyújtási elkötelezettségek.
A várható hitelezési veszteséget a Csoport a következőképpen jeleníti meg:
• amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a bruttó könyv szerinti értéket csökkentő összegként (értékvesztés),
• a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek esetén céltartalékként, amennyiben a pénzügyi instrumentum tartalmaz lehívott és le nem hívott komponenst, és a Csoport nem tudja a le nem hívott komponensre számított várható hitelezési veszteséget a lehívottól elkülöníteni, ennek következtében a Csoport a két komponensre összevontan határozza meg az értékvesztést. Az együttes értékvesztés a lehívott rész bruttó könyv szerinti értékét csökkenti. Amennyiben az így meghatározott értékvesztés meghaladja a lehívott komponens bruttó könyv szerinti értékét, a különbözetet céltartalékként jeleníti meg,
• az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a mérlegben az elszámolt értékvesztés nem jelenik meg, mert esetükben a mérlegérték a valós érték. Az elszámolt értékvesztés a kumulált egyéb átfogó jövedelmet módosítja.
A hitelkockázat-változás megjelenítése során a Csoport megvizsgálja az adott ügyfél kockázati jellemzői szerinti Stage besorolását (egy minden tekintetben megegyező, hipotetikus, amortizált bekerülési értéken értékelt ügylet hitelkockázati paraméterei kerülnek alkalmazásra) és az ügylethez rendeli az ennek megfelelő kockázati paramétereket az értékelés során. Ennek megfelelően a kockázati paraméterek a valós értékelés részét képezik és a hitelkockázatban történt változás ezen paraméterek hatásának izolálásával és külön nyilvántartásával történik meg.
A Csoport a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a konszolidált pénzügyi kimutatás fordulónapján az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg. A Csoport gyakorlatában jellemzően a forintosított követelések jelennek meg vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközként.
A Csoport a függő kötelezettségekre (szerződött, de le nem hívott hitelek, kibocsátott garanciák, akkreditívek) a céltartalékot a következőképpen képzi:
• az egyedi értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében egyedileg határozza meg a Csoport a megképzendő provízió mértékét,
• Az együttes értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében a Csoport a CCF faktorral korrigáltan határozza meg az EAD-t, és az alapján képez províziót.
A jövőbeni kötelezettségek között nyilvántartott ügyletek esetében a céltartalék képzés alapja az értékelési módszer alapján az értékelés napjára vonatkoztatottan veszteséget mutató ügyletek esetében a fordulónapi piaci érték és a bruttó könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbség.
A szükséges céltartalék megállapítása a fentiek szerint számított veszteség összege alapján történik.
m) A valós érték meghatározása
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A szokásos üzletmenet során egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke). Bizonyos körülmények között azonban a kezdeti valós érték az azonos instrumentummal (módosítás vagy átstrukturálás nélkül) folytatott egyéb megfigyelhető, aktuális piaci tranzakciókon, vagy olyan értékelési technikán alapul, amelynek változói között csak megfigyelhető piaci adatok vannak, például kamatláb-hozamgörbék, opció volatilitások és devizaárfolyamok. Ha van erre utaló jel, a Csoport kereskedési nyereséget vagy veszteséget jelenít meg a pénzügyi instrumentum keletkezésekor.
Ha meg nem figyelhető piaci adatok jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi instrumentumok értékelésére, nem jelenítjük meg azonnal az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az értékelési modell által a tranzakciós árhoz képest jelzett teljes kezdeti valósérték-különbözetet, hanem azt vagy megfelelő alapon az ügylet teljes tartamára mutatjuk ki, vagy amikor az inputok megfigyelhetővé válnak, esetleg amikor az ügylet lejár vagy azt lezárjuk, vagy amikor a Csoport ellenügyletet köt.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja eszközök esetében a vételi árfolyam, kötelezettségek esetében pedig az eladási árfolyam. Ha nem állnak rendelkezésre független árak, a megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal határozzuk meg a valós értékeket. Ilyen technika például a megfigyelhető piaci árakkal rendelkező hasonló instrumentumokkal történő összehasonlítás, a diszkontált cash-flow számítás, az opcióárazási modellek, valamint más, a piaci szereplők által általánosan alkalmazott értékelési technikák. Pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan elképzelhető, hogy a valós érték részben vagy egészben olyan feltevéseken alapuló értékelési technikák alkalmazásával kerül meghatározásra, amelyeket nem támasztanak alá aktuális piaci ügyletekből vett árak vagy megfigyelhető piaci adatok.
A valósérték-hierarchia a valós érték maghatározásához használt értékelési technikák inputjait három szintbe sorolja:
• 1 szint (level 1): azonos instrumentum aktív piacon jegyzett ára
• 2 szint (level 2): megfigyelhető piaci inputokra épülő értékelési technikák
• 3 szint (level 3): jelentős mértékű piacon meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési technikák
A valós érték hierarchia 1. szintjéről 2-es szintre történő átadás olyan esetben fordulhat elő, mikor az aktív piaci árak továbbra nem lesznek elérhetőek. Ez az az eset, mikor az aktív piac megszűnik, vagy nincs a kérdéses pénzügyi instrumentumra vonatkozóan nyilvánosan elérhető árfolyam, ugyanakkor megfigyelhető piaci inputok még mindig rendelkezésre állnak.
A valós érték értékelési technikák alkalmazásával történő számításakor az adott esetnek megfelelően figyelembe vesznek olyan tényezőket, mint az eladási és vételi árfolyam különbözete, a hitelminőség és a modell bizonytalanságai. Az értékelési technikák magukban foglalnak olyan feltevéseket, amelyeket más piaci szereplők alkalmaznának értékeléseikben, többek között kamatláb-hozamgörbékre, árfolyamokra, volatilitásokra, valamint előtörlesztési és nem teljesítési arányokra vonatkozó feltevéseket. Amikor pénzügyi instrumentumok valamely portfóliójának van aktív piacon jegyzett árfolyama, a Csoport az instrumentumok valós értékét az egységek számának és a jegyzett árfolyamnak a szorzataként határozza meg, és nem alkalmaz mennyiségi diszkontot.
Ha valamely eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz valós értéke negatívvá válik, pénzügyi kötelezettségként tartjuk nyilván mindaddig, amíg valós értéke nem válik pozitívvá, amikor is pénzügyi eszközként jelenítjük meg.
A pénzügyi kötelezettségek valós értékét jegyzett piaci árfolyamok alapján, ha azok rendelkezésre állnak, vagy értékelési technikák alkalmazásával határozzuk meg. Ezek a valós értékek magukban foglalják a piaci szereplők megítéléseit a Csoport kötelezettségeire vonatkozó megfelelő hitelképességi kamatfelárral kapcsolatosan.
n) Pénzügyi instrumentumok kivezetése és leírása
Az alábbi döntési fa szemlélteti a pénzügyi eszközök Csoport által történő kivezetésének alapelveit:
A Csoport átadás miatt akkor vezeti ki a pénzügyi eszközt, ha az abból származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogokat átadja, vagy a pénzügyi eszköz („eredeti eszköz”) cash-flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogokat fenntartja, de szerződéses kötelmet vállal a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett („végső kedvezményezettek”) számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely mindhárom alábbi feltételnek megfelel:
• A Csoportnak csak akkor van kötelme összegeknek a végső kedvezményezettek felé történő megfizetésére, ha az eredeti eszközből a megfelelő összegek befolynak hozzá. A Csoport által rövid távra, a teljes kölcsönadott összeg megtérítésére és egy piaci mértékű járó kamatra vonatkozó joggal nyújtott előlegek nem sértik ezt a feltételt.
• A Csoport számára az átadási szerződés feltételei tiltják az eredeti eszköz értékesítését, vagy a végső kedvezményezettek részére a cash-flow-k megfizetésére vonatkozó kötelemhez kapcsolódóan adott biztosítéktól eltérő jelzáloggal való megterhelését.
• A Csoportnak kötelme van a hozzá befolyt bármely cash-flow-kat jelentős késedelem nélkül átutalni a végső kedvezményezettek részére. Ezen felül a Csoport nem jogosult e cash-flow-kat újra befektetni, kivéve a pénzeszközökbe és pénzeszköz- egyenértékesekbe történő befektetést a beszedés, valamint a végső kedvezményezettek számára történő átutalás időpontja közötti rövid elszámolási időszak alatt, amely befektetéseken keletkező kamatokat a Csoport átadja a végső kedvezményezetteknek.
Ha a Csoport egy pénzügyi eszközt átad, értékeli, hogy a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat milyen mértékben tartja meg.
A Csoport a kivezetés előtt a következő vizsgálatokat végzi el:
• amennyiben a Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadja, a Csoport a pénzügyi eszközt kivezeti, és az átadás eredményeként keletkezett vagy megtartott jogokat vagy kötelmeket elkülönült eszközként vagy kötelezettségként jeleníti meg,
• amennyiben a Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartja, a Csoport a pénzügyi eszközt továbbra is megjeleníti,
• amennyiben a Csoport nem adja át, és nem is tartja meg lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot, akkor mérlegeli, hogy megtartotta-e az adott pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben:
• amennyiben a Csoport nem tartotta meg az ellenőrzést, a pénzügyi eszközt kivezeti, és az átadás eredményeként keletkezett vagy megtartott jogokat és kötelmeket elkülönült eszközként vagy kötelezettségként jeleníti meg,
• amennyiben a Csoport megtartotta az ellenőrzést, továbbra is megjeleníti a pénzügyi eszközt az abban való folytatódó részvétele mértékéig.
A Csoport átadott eszközre vonatkozó folytatódó részvételének mértéke az a mérték, ameddig a Csoport az átadott eszköz értékében bekövetkező változások kockázatainak ki van téve.
A kockázatok és hasznok átadását a Csoport úgy értékeli, hogy összehasonlítja az átadott eszköz nettó cash-flow-i összegében és ütemezésében bekövetkező változásoknak való kitettségét az átadás előtt és után. A számítás és az összehasonlítás az adott időpontban érvényes piaci kamatláb diszkontrátaként történő felhasználásával kerül elvégzésre. A nettó cash-flow-kban bekövetkező valamennyi lehetséges változás figyelembe vételre kerül, nagyobb súlyt adva a nagyobb valószínűséggel bekövetkező eredményeknek.
A Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartotta, ha a pénzügyi eszközből származó jövőbeni nettó cash-flow-k jelenértékében bekövetkező változásoknak való kitettsége nem változik meg jelentősen az átadás eredményeként.
A Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadta, ha az ilyen változásoknak való kitettsége már nem jelentős a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó jövőbeni nettó cash-flow-k jelenértékének teljes változásához képest.
A valamennyi vagy lényegileg valamennyi kockázat és haszon megtartása melletti eszközátadások közé tartozhatnak például a repo ügyletek (repo ügyletek esetében a Csoport mérlegeli, hogy az ügylethez kapcsolódó kockázatok és hasznok lényegileg átadásra kerültek-e vagy sem).
Szerződéses cash flow-k jelentős módosulása miatti kivezetés
A feltételek lényegesen eltérőek, ha az új feltételek alapján a – kapott díjakkal csökkentett fizetett díjakat is tartalmazó – cash-flow-k diszkontált jelenértéke az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi eszköz még hátralévő cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől. Ha az instrumentumok cseréje vagy a feltételek módosítása megszüntetésként kerül elszámolásra, a Csoport bármely felmerülő költséget vagy díjat a kötelezettség megszűnésével kapcsolatos nyereségként vagy veszteségként jelenít meg. Ha a csere vagy a módosítás nem megszüntetésként kerül elszámolásra, a felmerülő költségekkel vagy díjakkal a kötelezettség könyv szerinti értéke kerül módosításra, és a módosított kölcsön hátralévő futamideje alatt kerül amortizálásra.
A Csoport a szerződéses cash-flow-k jelentős módosulásának tekinti, ha a szerződésben devizanem-váltás kerül rögzítésre, vagy ha a szerződéses kamat fixről változóra módosul, illetve fordítva.
Ezen feltétel teljesülése esetén, a vezetőség az eszköz sajátos jellemzői alapján mérlegelheti, és formális döntést hozhat a kivezetés, és új eszközként / kötelezettségként való megjelenítés szükségességét illetően, tehát a feltétel teljesülése önmagában még nem eredményezi a pénzügyi eszköz azonnali, feltétlen kivezetését.
Behajtási fázisban lévő pénzügyi eszközök leírása
A behajtási fázisban lévő felmondott, végrehajtás vagy felszámolási eljárással érintett hitelek, illetve biztosíték-érvényesítés keretében kezelt ügyletek esetében:
• a Csoportnak a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó joga nem jár le,
• nem ruházta át az eszközökből származó cash-flow-k átvételére vonatkozó jogait,
• illetve nem vállalt kötelmet az eszközökből származó cash-flow-k megfizetésére,
ezért a Csoport nem vezeti ki a könyveiből az ilyen tételeket teljes egészében, de alkalmazhatja azok részleges leírását.
A Csoport részleges leírásnak tekinti, ha a jogi követelés érvényben maradása mellett ésszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egy részének megtérülését. Ilyen esetben a Csoport közvetlenül leírja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét.
A Csoport a követelés jogi elengedését követően írhatja le a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékének egészét, amennyiben az a releváns belső szabályzatai szerint behajthatatlannak, vagy elengedettnek minősül (ebben az esetben jogilag sem áll fenn a követelés).
Pénzügyi kötelezettségek kivezetése
A Csoport akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (vagy a pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy az lejár.
Adósságinstrumentumoknak jelentősen eltérő feltételek melletti cseréje a meglévő hitelező és hitelfelvevő között az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és egy új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként kerül elszámolásra. Hasonlóképpen, egy meglévő pénzügyi kötelezettség, vagy annak egy részének feltételeiben bekövetkező jelentős módosítás (függetlenül attól, hogy az az adós pénzügyi nehézségeinek tulajdonítható-e) az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és egy új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként kerül elszámolásra.
A feltételek akkor lényegesen eltérőek, ha az új feltételek alapján a – kapott díjakkal csökkentett fizetett díjakat is tartalmazó – cash-flow-k diszkontált jelenértéke az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség még hátralévő cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől. Ha az instrumentumok cseréje vagy a feltételek módosítása megszüntetésként kerül elszámolásra, a Csoport bármely felmerülő költséget vagy díjat a kötelezettség megszűnésével kapcsolatos nyereségként vagy veszteségként jelenít meg. Ha a csere vagy a módosítás nem megszüntetésként kerül elszámolásra, a felmerülő költségekkel vagy díjakkal a kötelezettség könyv szerinti értéke kerül módosításra, és a módosított kölcsön vagy pénzügyi kötelezettség hátralévő futamideje alatt kerül amortizálásra.
o) Pénzügyi garanciaszerződések
A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi garanciaszerződés kibocsátójának azt a következők közül a magasabbik értéken kell értékelnie – kivéve, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek és olyan pénzügyi kötelezettségek esetében, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy pénzügyi eszköz átadása nem felel meg a kivezetés feltételeinek, vagy amikor a folytatódó részvételi megközelítés alkalmazandó:
• az IFRS 9-nek megfelelően meghatározott elszámolt veszteség összege és
• a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve az IFRS 15 elveivel összhangban megjelenített jövedelem halmozott összegével, amikor alkalmazandó.
p) Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
Azon pénzügyi eszközöket, amelyek megfelelnek az IFRS 5 standard kritériumainak, a Csoport értékesítésre tartott eszközként tartja nyilván. A Csoport akkor minősít egy befektetett eszközt értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen értékesítés révén, nem pedig a folyamatos használat során térül meg.
Az elidegenítési csoport eszközök olyan csoportja, amelyet értékesítés útján vagy más módon, együttesen, egy csoportként, egyetlen ügyletben szándékoznak elidegeníteni, és az ezen eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó olyan kötelezettségek, amelyeket az ügylet során átadnak.
Az értékesítésre tartottnak történő minősítés kritériumainak teljesüléséhez
• az eszköznek vagy elidegenítési csoportnak, annak jelenlegi állapotában készen kell állnia az azonnali értékesítésre, olyan feltételek mellett, amelyek az ilyen eszközök vagy elidegenítési csoportok értékesítése esetében általánosak vagy megszokottak, és az értékesítésnek nagyon valószínűnek kell lennie;
• ahhoz, hogy az értékesítés nagyon valószínű legyen, a megfelelő szintű vezetésnek elkötelezettnek kell lennie az eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítési terve mellett, és már folyamatban kell lennie egy olyan aktív program megvalósításának, amely a vevő megtalálását és a terv végrehajtását célozza;
• a tervet, avagy az értékesítésről való döntést a Csoport releváns szabályai szerint kell jóváhagyni ahhoz, hogy az értékesítés valószínűnek minősüljön, továbbá szükséges ennek jegyzőkönyvbe foglalása is;
• szükséges, hogy az eszköz (elidegenítési csoport) aktív marketingtevékenység tárgyát képezze olyan áron történő értékesítés céljából, amely ésszerű a valós értékéhez viszonyítva, vagy a Csoport hirdesse meg azt a megfelelő fórumon;
• az értékesítésnek várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítésként való elszámolás feltételeinek;
• továbbá a terv megvalósításához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy a tervben jelentős változtatások végrehajtása, vagy a terv visszavonása nem valószínű.
A Csoport az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket vagy elidegenítési csoportokat elkülönítetten mutatja be a pénzügyi helyzet kimutatásban.
Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoport megfelelhet a megszűnt tevékenység definíciójának.
A megszűnt tevékenység a Csoport olyan része, amelyet elidegenítettek vagy értékesítésre tartottnak minősítettek, és amely a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágát vagy földrajzi területét testesíti meg, és része a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágának vagy földrajzi területének elidegenítésére irányuló koordinált tervnek, vagy amely egy olyan leányvállalat, amelyet kizárólagosan továbbértékesítési célra szereztek meg.
A megszűnt tevékenység eredményét az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás külön sorában elkülönítetten mutatja ki a Csoport.
Az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközt vagy elidegenítési csoportot annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke (vagy a forgalmazás költségeivel csökkentett valós értéke) közül az alacsonyabbon kell értékelni.
Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték az értékesítésre tartottnak történő minősítés időpontjában alacsonyabb a befektetett eszköz vagy az elidegenítési csoportba tartozó eszközök és kötelezettségek könyv szerint értékénél, értékvesztés miatti veszteséget kell elszámolni az értékesítésre tartottnak történő minősítés időpontjában.
Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket minden beszámolási fordulónapon újra meg kell határozni, és amennyiben az magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor az értékvesztés miatti veszteséget a korábban elszámolt értékvesztés miatti veszteség mértékéig vissza kell írni.
Az értékesítésre tartott befektetett eszközök részletes bemutatásra kerültek a 38. fejezetben.
q) Kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek
Kincstárjegyeket, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és részvényeket a Csoport akkor sorol be kereskedési céllal tartottként, ha megszerzésükre elsősorban rövid időn belül történő értékesítés vagy visszavásárlás céljából került sor. Az ilyen pénzügyi eszközöket vagy pénzügyi kötelezettségeket a kötési időpontban jelenítjük meg, amikor a Csoport értékpapírok vételére vagy eladására partnerekkel szerződést köt, és kivezetésük akkor történik, amikor eladásra (eszközök) vagy megszüntetésre (kötelezettségek) kerülnek. A kezdeti értékelés valós értéken történik, a tranzakciós költségek eredményben való elszámolásával. A későbbiekben valós értékük újraértékelésre kerül, és az annak változásából származó nyereséget és veszteséget felmerüléskor az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell megjeleníteni a „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” között.
A kereskedési céllal tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó kamat kamateredményként kerül kimutatásra annak esedékességekor. A kereskedési céllal tartott tőkeinstrumentumok utáni osztalék elkülönítve jelenik meg a kamatbevételek között pénzügyi teljesítéskor. A kereskedési céllal megszerzett pénzügyi kötelezettségek után fizetendő kamatok kamatráfordításként kerülnek kimutatásra.
r) Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok
Az értékpapírokban eszközölt befektetések likviditási céllal és lejáratig meglévő tartási szándék szerint különülnek el.. A likviditási céllal tartott értékpapírok esetében a Csoport a tartás és értékesítés üzleti modellt alkalmazza. A pénzügyi befektetések megjelenítése a kötési időpontban történik, amikor a Csoport értékpapír vásárlására szerződést köt a partnerekkel, és akkor kerülnek kivezetésre, amikor eladásra kerülnek az értékpapírok, vagy a hitelfelvevők visszafizetik kötelmeiket.
A likviditási célú értékpapírok kezdeti értékelése a közvetlen és egyedileg hozzákapcsolható tranzakciós költségekkel módosított valós értéken történik. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének változása a későbbiekben az Egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra. Ezen értékpapírokra vonatkozó értékvesztés. kamatbevétel és deviza átértékelési eredmény pedig az eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok eladásakor a korábban a valós érték változásából adódó saját tőkében megjelenített halmozott nyereség vagy veszteség az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásba kerül átvezetésre a „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” közé.
s) Származékos termékek
A származékos termékek kezdeti megjelenítése, valamint későbbi újraértékelése valós értéken történik. A Csoport a tőzsdén forgalmazott származékos termékek valós értékét jegyzett piaci árfolyamok alapján állapítja meg. A tőzsdén kívül forgalmazott származékos termékek valós értékének meghatározása értékelési technikák, köztük diszkontált cash-flow modellek és opcióárazási modellek alkalmazásával történik.
Származékos termékek beágyazódhatnak más pénzügyi instrumentumokba. Amennyiben a hibrid szerződés pénzügyi instrumentumra vonatkozó alapszerződést foglal magában, a beágyazott származékos termékek az IFRS 9 standard előírásai alapján együttesen kezelendőek.
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. A különböző ügyletekből származó származékos eszközök és kötelezettségek csak akkor kerülnek nettósításra, ha a Csoport az ügyleteket ugyanazzal a partnerrel kötötte, rendelkezik beszámítás joggal, és a nettó alapon szándékoznak rendezni a cash-flow-kat.
t) Lízingek
A Csoport, mint lízingbevevő számviteli elszámolásaira vonatkozóan egyetlen modellt alkalmaz, amely alapján a mögöttes eszköz használatának jogát megtestesítő használatijog-eszközt, valamint lízingfizetésekre vonatkozó kötelmet, vagyis lízingkötelezettséget jelenít meg, azaz elkülönítetten jeleníti meg a lízingkötelezettségre vonatkozó kamatráfordítást és a használatijog-eszközre vonatkozó értékcsökkenési leírást; és bizonyos események (például a lízing futamidejének változása, a lízingfizetéseket meghatározó indexek vagy kamatlábak változása miatt a jövőbeli lízingfizetések változása) bekövetkezése esetén újra értékeli a lízingkötelezettségét.
A Csoport a kezdőnapon értékeli, hogy, mint lízingbevevő, ésszerűen biztos-e abban, hogy lehívja a lízinghosszabbítási opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót, és ehhez az értékeléshez minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe vesz, amely gazdasági ösztönzőt jelent számára a lízinghosszabbítási opció lehívásához vagy a lízingmegszüntetési opció le nem hívásához.
A Csoport a lízing kezdőnapjával jeleníti meg a használatijog-eszközt és a lízing kötelezettséget. A használatijog-eszközt kezdetben bekerülési értéken értékeli, mely magában foglalja a lízingkötelezettség kezdeti összegét, módosítva a kezdő napon vagy addig felmerült lízingfizetésekkel, növelve a kezdeti közvetlen költségekkel, továbbá a mögöttes eszköz leszerelésével, elszállításával és helyreállításával, illetve a helyszín helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek becsült összegével, és csökkentve az esetleges lízingösztönzőkkel.
A Csoport, mint lízingbeadó pénzügyi vagy operatív lízingként sorolja be a lízingszerződéseit a standard követelményei szerint kialakított döntési fa alapján. Kezdetben a lízingkötelezettséget a kezdőnapig meg nem fizetett lízingfizetések jelenértékén mutatja ki a Csoport, diszkontálva a lízing implicit kamatlábával. A Csoport a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülési érték-modell alkalmazásával értékeli.
A Csoport a lízing kezdőnapja után a használatijog-eszközre a lineáris módszer szerint értékcsökkenést számol el, a kezdőnaptól számítva a hasznos élettartam vagy a lízing futamidejének vége közül a korábbi időpontig bezárólag.
A kezdőnap után a lízingkötelezettséget a Csoport amortizált bekerülési értéken értékeli az effektív kamatláb-módszer alkalmazásával. A Csoport felülvizsgált diszkontrátaként az újraértékelés napján érvényes járulékos kamatlábat alkalmazza. A Csoport a fentiekkel ellentétben a lízingkötelezettséget a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálásával értékeli újra, ha a jövőbeni lízingfizetések módosulnak egy index vagy ráta változása miatt.
A konszolidált pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás
A lízing futamideje alatt a Csoport a rövid futamidejű lízingekkel és a kisértékű lízingekkel kapcsolatos lízingfizetéseket a ráfordítások között, az eredményben jeleníti meg.
A Csoport a használatijog-eszközöket az „Immateriális javak és tárgyi eszközök” soron, míg a lízingkötelezettségeket az „Egyéb kötelezettségek és céltartalékok” soron mutatja ki a Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásában.
A Csoport – kivéve, ha a költségeket a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke tartalmazza – a kezdőnap után az eredményben jeleníti meg, illetve a lízingkötelezettség kamatát a „Kamatráfordítás” között. A Csoport a használatijog-eszköz értékcsökkenését az eredményben a „Banküzemi költsége” soron jeleníti meg.
A Csoport az operatív lízingek keretében lízingbe, illetve allízingbe adott használatijog-eszközöket a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban azok jellegének megfelelően mutatja ki.
u) Betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek
A betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek a Csoport adósságfinanszírozási forrásai.
Ha a Csoport elad egy pénzügyi eszközt és ezzel egy időben visszavásárlási vagy értékpapír-kölcsönzési megállapodást köt az eszköz (vagy egy hasonló eszköz) jövőbeni időpontban, rögzített áron történő visszavásárlására, a konstrukciót betétként számolja el, és a mögöttes eszközt továbbra is megjeleníti a Csoport pénzügyi kimutatásaiban.
A betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek kezdeti értékelése tranzakciós költséggel növelt valós értéken történik, a későbbiekben pedig amortizált bekerülési értéken az effektív kamat módszer alkalmazásával, kivéve, ha a Csoport a tételt a kezdeti megjelenítésekor eredménnyel szembeni valós értéken értékeltként sorolja be.
v) Céltartalékok
Céltartalék kerül kimutatásra, ha múltbeli események következtében a Csoportnak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan megbecsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni.
A bizonyos garanciákat magukban foglaló függő kötelezettségek múltbeli események nyomán felmerülő lehetséges kötelmek, amelyeknek meglétét csak egy vagy több bizonytalan, a Csoport által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény megtörténte vagy meg nem történte igazolja majd. Valamint azon múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelmek, amelyeket nem mutattak ki, mert nem valószínű, hogy azok teljesítése várhatóan gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrásoknak a gazdálkodó egységből történő kiáramlását fogja igényelni, vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal. A függő kötelezettségek nem kerülnek megjelenítésre a pénzügyi kimutatásokban, csak a kiegészítő megjegyzésekben.
w) Nyereségadó
A nyereségadó tényleges és halasztott adót tartalmaz.
A nyereségadó a Csoport mérlegében megjelenített eszközök és források könyv szerinti értékének jövőbeli realizálásának, valamint a pénzügyi kimutatásában megjelenített tárgyidőszaki ügyletek és más események elszámolásának tárgyidőszaki és a jövőbeli adókövetkezményeinek megjelenítésére szolgál.
Nyereségadóként a Csoport a társasági adót mutatja ki és számolja el.
A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után várhatóan fizetendő adó a beszámolási időszak végén hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása.
A halasztott adó értékelése azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre, amikor azok visszafordulnak, a beszámolási időszak végéig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján.
A halasztott adó meghatározása a mérleg módszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke, valamint az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket.
A következő átmeneti különbözetekre nem jelenítünk meg halasztott adót:
• goodwill kezdeti megjelenítése,
• eszközök és kötelezettségek kezdeti megjelenítése olyan ügyletben, amely nem üzleti kombináció, és amely nem érinti sem a számviteli, sem az adóügyi nyereséget,
• valamint a leányvállalati befektetésekkel kapcsolatos különbözetek, amennyiben azok valószínűleg nem fordulnak vissza a belátható jövőben.
Halasztott adókövetelés olyan mértékig kerül megjelenítésre, ameddig valószínű, hogy jövőbeli adóköteles eredmény áll majd rendelkezésre, amellyel szemben a követelés felhasználható. A halasztott adókövetelések minden egyes beszámolási időszak végén felülvizsgálatra kerülnek, olyan mértékig kerülnek lecsökkentésre, ameddig a kapcsolódó adóelőny realizálása még valószínű.
Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha egyazon gazdálkodó egységnél merülnek fel, és ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint ha a gazdálkodó egységnél a nettósítás jogilag megengedett.
A Csoport az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára számolja el.
x) Kamatbevétel és kamatráfordítás
Az effektív kamatszámítás eredményhatását a „Kamatbevételek” és a „Kamatráfordítások” között kell megjeleníteni az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.
y) Nettó jutalék- és díjbevétel
A díj- és jutalékbevételek elszámolása a következő:
• a valamely jelentős művelet végrehajtásából származó bevételt a művelet befejezésekor jelenítjük meg (például részvények vagy más értékpapírok megszerzésének megszervezése),
• a szolgáltatásnyújtásból származó bevételt a szolgáltatás nyújtásakor jelenítjük meg (például vagyonkezelés és szolgáltatási díjak).
z) Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)
A Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás) tartalmazza a kereskedési céllal tartott eszközökhöz és forrásokhoz kapcsolódó nyereségek kapcsolódó veszteségekkel csökkentett összegét, és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást és árfolyam-különbözetet.
aa) Osztalék
Osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az osztalék felvételéhez való jog megnyílik. Rendszerint ez az osztalékjog megszűnésének napja a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében.
ab) Szegmensek szerinti jelentés
A Csoport az „IFRS 8 Működési szegmensek” standard alapján alakította ki a szegmensek szerinti jelentését. A működési szegmens a Csoport olyan komponense, amely bevételekkel és ráfordításokkal járó üzleti tevékenységet folytat, és amelynek működési eredményeit a Csoport legfőbb működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgál annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, és hogy értékelje annak teljesítményét, továbbá amelyre vonatkozóan különálló pénzügyi információ áll rendelkezésre. A Csoport üzleti (üzleti szegmens) vagy földrajzi (földrajzi szegmens) szegmenseket határoz meg.
A szegmensbevételek, a szegmensráfordítások, a szegmenseszközök és a szegmenskötelezettségek azok a bevételek, ráfordítások, eszközök és kötelezettségek, amelyek közvetlenül a szegmensnek tulajdoníthatók, illetve, amelyek ésszerű alapon a szegmenshez hozzárendelhetők. A szegmensekhez történő hozzárendelés módja olyan tényezőktől függ, mint a tételek jellege, a folytatott tevékenységek, valamint az adott szegmens relatív önállósága. A Csoport szegmensek közötti árképzés alkalmazásával végzi a szegmensbevételek és szegmensráfordítások szegmensekhez történő hozzárendelését. A hozzárendelés szokásos piaci feltételek mellett történik. A szegmensek szerinti jelentésre vonatkozó további részleteket a 37. megjegyzés tartalmaz.
A Csoport nem rendelkezik külföldi szegmensekkel.
ac) Külföldi pénznemek
A Csoporthoz tartozó egyes gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a gazdálkodó egység működik (funkcionális pénznem).
A külföldi pénznemben történő ügyletek az ügyletek napján érvényes árfolyammal kerülnek átszámításra a Csoportba tartozó gazdálkodó egységek funkcionális pénznemére. A beszámolási időszak végén külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközök és kötelezettségek beszámolási időszak végi MNB által közzétett hivatalos árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy -veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték és az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete.
A valós értéken értékelt, külföldi pénznemben meghatározott nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénznemre való átértékelése a valós érték meghatározásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos árfolyamon történik. Az átértékelésből eredő árfolyam-különbözeteket az eredményben jelenítjük meg.
A Csoport a külföldi érdekeltségek eszközeit és forrásait, beleértve a felvásárlás nyomán felmerülő goodwillt és valósérték-módosításokat, valamint a részvény eladási opciókat, beszámolási időszak végi árfolyamon számítja át forintra. A külföldi érdekeltségek bevételei és ráfordításai a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra forintra. Az árfolyam-különbözetek közvetlenül a saját tőkében kerülnek megjelenítésre a devizaátszámítási tartalékban. Ha egy külföldi érdekeltség részben vagy teljesen elidegenítésre kerül, a kapcsolódó összeg a devizaátszámítási tartalékból átvezetésre kerül az eredménybe.
ad) Jegyzett tőke
A tőkeinstrumentumok akkor jeleníthetők meg jegyzett tőkeként, ha nincs szerződéses kötelem a tulajdonos részére készpénz vagy más pénzügyi eszköz átadására. A tőkeinstrumentumok kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségek a kapott ellenérték csökkenéseként a tőkében kerülnek kimutatásra, adó nélküli értéken.
ae) Visszavásárolt saját részvény
A Csoport által visszavásárolt saját részvények bekerülési értéke a saját tőkét csökkenti. Nyereség és veszteség nem keletkezik a saját részvények visszavásárlásán, eladásán, kibocsátásán vagy bevonásán. Saját részvényt a Bank és a Csoport bármely tagja visszavásárolhat. A fizetett vagy kapott ellenérték közvetlenül a tőkében jelenik meg.
af) Egy részvényre jutó eredmény
A Csoport az egy részvényre jutó eredmény (EPS) alap és hígított értékét mutatja be törzsrészvényeire vonatkozóan. Az egy részvényre jutó eredmény alapértéke a Csoport törzsrészvényesei rendelkezésére álló eredmény osztva a forgalomban lévő törzsrészvények adott időszakra vonatkozó súlyozott átlagával. Az egy részvényre jutó eredmény hígított értékének kiszámításakor a törzsrészvényesek rendelkezésére álló eredményt és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagát módosítják valamennyi hígító hatású potenciális törzsrészvény hatásával. Az egy részvényre jutó eredmény alap és higított értékéről további információt a 32. megjegyzés tartalmaz.
ag) Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra
A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:
• IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis – az EU által elfogadva 2021. január 13-án (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020. december 15-én (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 16 „Lízingek” – Covid-19-cel kapcsolatos bérleti koncessziók 2021. június 30-án túl (hatályba lép a 2021. április 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).
A Csoport úgy véli, hogy jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira.
ah) Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések
• IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
ai) Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:
• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai - Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),
• IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.
Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásait.
aj) Összehasonlító adatok
Egyes támogatott lakossági hitelek besorolásának és értékelési politikájának változtatása
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a hitelek az instrumentumok jellege alapján, egységes módon, amortizált bekerülési értéken értékelt és kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt soron kerülnek bemutatásra. A besorolás és az értékelési kategória további részletei a 11. számú, valamint más érintett megjegyzésekben kerülnek ismertetésre.
Az Ügyfelekkel szembeni követelések egyenlegének értékelési kategóriák szerinti megbontását a megfelelő megjegyzések mutatják be.
Korábban a Csoport számviteli politikájával összhangban ezek a hitelek amortizált bekerülési értéken kerültek értékelésre. A 2021. december 31-ével végződő üzleti évre a Csoport az ilyen típusú hiteleket eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolta be. Az új számviteli politika összhangban van a bankszektor főbb szereplőinek gyakorlatával, ezáltal jobban biztosítva az összehasonlíthatóságot. A Csoport megítélése szerint az érintett hitelek számviteli politikai változtatása a Csoport pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatásainak megbízhatóbb és relevánsabb bemutatását eredményezi a pénzügyi kimutatásokban.
Az új számviteli politikát illetően a Csoport a visszamenőleges alkalmazást választotta, mintha mindig az új számviteli politikát alkalmazta volna.
A Csoport az összehasonlító adatokon az alábbi módosításokat végezte el:
Az összehasonlító időszak kezdetén és végén a számviteli politika változás nem eredményezett lényeges változást az érintett hitelek könyv szerinti értékében vagy a saját tőkében, ezért a Csoport a kapcsolódó mérlegértékeken az összehasonlító adatokban nem változtatott, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás csak a tárgyidőszak végi és az összehasonlító időszak végi adatokat tartalmazza.
A számviteli politika változtatása következtében a Csoport módosította az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az összehasonlító időszak adatait a valós értékelési kategóriáknak megfelelően.
Ezen módosítás a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értékek változatlansága miatt lényegében az eredménykategóriák között az alábbi átsorolásokat eredményezte:
• A Csoport az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek kamatbevételét a Kamatbevételek soron számolja el az időszaki ügyleti kamatnak megfelelő értéken. Az effektív kamatláb módszerrel kiszámított kamatbevételek összehasonlító időszaki értéke ennek megfelelően csökkentésre került az érintett hitelek korábban alkalmazott effektív kamatláb módszerrel meghatározott kamatbevételének összegével.
• A Csoport az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelekhez kapcsolódó jutalékbevételek és jutalékráfordítások összegét a Nettó jutalék- és díjbevétel soron mutatja ki.
• A Csoport az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek valós értékének változását a Nettó egyéb működési bevétel/(ráfordítás) soron mutatja ki.
A számviteli politika változtatás hatása nem érintette az összehasonlító időszak nettó eredményét, így az egy törzsrészvényre jutó nyereség összehasonlító időszaki összegeit sem.
A lenti egyeztető tábla tartalmazza a módosítások hatásait az átsorolás megértésének megkönnyítése érdekében.
Az új számviteli politikával összhangban a Bank módosította a kiegészítő mellékletben szereplő ide vonatkozó közzétételeit. Az összehasonlító adatokban a Bank a korábban közzétett amortizált bekerülési érték, bruttó könyv szerinti érték, értékvesztés és valós érték adatokat csökkentette az érintett hitelekre vonatkozó összegekkel. A Bank szintén módosította az eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökkel kapcsolatos kiegészítő mellékletben szereplő közzétételeit az összehasonlító adatok vonatkozásában. Ezeket a módosításokat a Bank a „módosított” jelzővel látta el. A módosított Eredményre és egyéb átfogó eredményre vonatkozó kimutatás sorokkal kapcsolatos részletező kiegészítő melléklet információkat a Bank szintén módosította az összehasonlító adatok vonatkozásában az új értékeknek megfelelően.
4.1
A kiegészítő mellékletekben közzétett információk módosításai az alábbi megjegyzéseket érintették:
6.9 Forgóeszközök és befektetett eszközök bruttó megtérülési értéke
11.1 Ügyfelekkel szembeni követelések nettó értéke
11.2 Ügyfelekkel szembeni követelések amortizált bekerülési értéken
11.3 Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztése
11.3.1 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének stage-ek szerinti bontása
11.3.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének változása stage-ek szerinti bontásban
34.1 Valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok értékelési módszer szerint
34.2 Valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok kockázat-típusonként
35.1 A Csoport pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti és valós értéke
5. A konszolidációs kör meghatározása
Az alábbiak szerint az MKB Bank elemzést végzett annak vizsgálatára, hogy a befektetéseit befogadó gazdálkodó egység felett ellenőrzést gyakorol-e, illetve arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzés milyen mértékben valósul meg. Az ellenőrzés megítélése határozza meg, hogy a gazdálkodó egység, mint leányvállalat, közös megállapodás (közös tevékenység vagy közös vezetésű vállalkozás), vagy társult vállalkozás kerül-e megjelenítésre a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban.
Az erre vonatkozó megállapításokat a Nemzetközi Számviteli Standardokkal és Számviteli politika 4. Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban, 4. Konszolidáció és 4. Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések pontjaival összhangban készítette el a Bank.
A Bank első lépésben, a gazdálkodó egység releváns tevékenységeit elemezi, amelyet követően azt vizsgálja, hogy a változó hozamokból való kitettsége mekkora a Csoportnak a befektetést befogadóban, illetve, hogy szavazati jogai, delegált tisztségviselői és egyéb szerződéses jogai által képes-e befolyásolni a hozamok összegét, azaz hatalommal bír-e a befektetést befogadó felett.
A Csoport a konszolidációba bevonja azokat a leányvállalatait, amelyek hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás formában működnek és mérlegfőösszegük 3 000 millió Ft feletti.
Azok a leányvállalatok (azaz a teljes körű konszolidáció módszerével bevonandó vállalkozások) mentesíthetők a konszolidálás alól, melyeknél az alábbi feltételek közül három együttesen fennáll:
• a nettó árbevétele 500 millió Ft alatti,
• a jegyzett tőke 500 millió Ft alatti,
• a saját tőke 1 000 millió Ft alatti, és
• a mérlegfőösszeg 3 000 millió Ft alatti, mert azok nem minősülnek lényegesnek.
Amennyiben az adott leányvállalat bármely leányvállalata(i) konszolidálásba vonandó(k) a fenti korlátok alapján, akkor az adott leányvállalatot sem lehet kihagyni a konszolidálás alól.
Azon közös vezetésű és társult vállalkozások (azaz a tőkemódszerrel konszolidálandó vállalkozások) mentesíthetők a konszolidáció alól, amelyeknél az alábbi feltételek közül három együttesen fennáll:
• a Csoportra jutó nettó árbevétele 500 millió Ft alatti,
• a Csoportra jutó jegyzett tőke 500 millió Ft alatti,
• a Csoportra jutó saját tőke 1 000 millió Ft alatti, illetve,
• a Csoportra jutó mérlegfőösszege 3 000 millió Ft alatti, mert azok nem minősülnek lényegesnek.
A konszolidációs körbe történő bevonás alól a Bank továbbá mentesítheti a leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást, társult vállalkozást, ha
• székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,
• bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),
• az MKB Bank által gyakorolt ellenőrzés képessége jogi vagy szerződéses alapon korlátozott,
• az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatás nélkülük is megbízható és valós képet ad a Bank és más leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatásból való kihagyásuk nem torzítja-e az anyavállalat és más leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet, azaz ha a leányvállalatok mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek összege sem önállóan, sem összesítve nem éri el az anyavállalat mérlegfőösszegének és mérlegen kívüli tételei teljes összegének egy százalékát.
• Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a meghatározott értékek közül a kisebbet, nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek, a Bank nem ad mentesítést konszolidációs körbe történő bevonás alól.
Az MKB Bank Nyrt. konszolidációs körébe tartozó Társaságok áttekintése:
5.1
A Csoport valamennyi leányvállalatát teljes körűen konszolidálja, kivéve az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.-t, melyet tőkemódszerrel von be a konszolidációba.
A vizsgált gazdasági egységekre vonatkozó megállapítások tevékenység szerinti bontásban
Gépjármű finanszírozás nyújtása
Euroleasing Csoport
Az MKB-Euroleasing Csoport a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is rendkívül aktív és meghatározó szereplő, elsősorban a gépjárműfinanszírozás és a mezőgazdasági gépfinanszírozás terén elért kiemelkedő eredményei miatt. Az MKB-Euroleasing Csoport ezeken a szegmenseken túlmenően a nagyhaszongépjárművek és az általános gépek finanszírozása terén is teljeskörű szolgáltatást nyújt az ügyfelei részére.
Az MKB-Euroleasing Csoport célja mind a finanszírozási szegmenseket, mind pedig a szegmenseken belül felépülő szerződésállományt figyelembe véve egy kockázati és üzleti szempontból diverzifikált portfólió felépítése, amely hosszútávon biztosítja a jövedelmező üzleti modell működtetését.
A Csoport 2021-ben is dinamikusan növelte az új finanszírozási volument, aminek következtében a kezelt portfólió is nőtt. Ez nagyban hozzájárul a működési hatékonyság további javulásához. Az MKB Euroleasing Csoport az autó- és mezőgazdasági gépfinanszírozási szegmensekben is stabilan a három legnagyobb piaci szereplő egyike.
Az MKB-Euroleasing Csoport stratégiai célja az elért piaci részesedésének, és a vezető hazai lízingvállalati státuszának a megtartása, a stabil piaci jelenlét biztosítása elsősorban a vendori, szállítói és importőri kapcsolatok stabilizálása, illetve újak kialakítása révén. Ezen túlmenően a Csoport innovatív digitális megoldások fejlesztésében és bevezetésében is élen jár az ügyfelei és partnerei kiszolgálása tekintetében.
Az MKB-Euroleasing Csoport tagjai: a finanszírozói tevékenységet végző MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. (közvetlenül 100% MKB Bank tulajdon) az ugyancsak pénzügyi vállalkozás Retail Prod Zrt. (közvetlenül 100% MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. tulajdon, közvetetten 100% MKB Bank tulajdon), amely társaság a portfóliójának a kifuttatását végzi, az Euroleasing Kft. (közvetlenül 100% MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. tulajdon, közvetetten 100% MKB Bank tulajdon), amely csoporton belül, illetve külső partnerek számára is back office szolgáltatásokat nyújt, valamint az I.C.E. Kft. (közvetlenül 100% MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. tulajdon, közvetetten 100% MKB Bank tulajdon), amely követelés beszedéssel kapcsolatos feladatokat lát el.
Az MKB Bank az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-t és annak 100%-os tulajdonában lévő leányvállalatát, a Retail Prod Zrt.-t teljes körű konszolidációba vonja.
A Csoport teljeskörű konszolidációba bevont tagjaival a 2021. évet kiemelkedő, 2 271,9 millió Ft IFRS szerinti adózott eredménnyel zárta.
ak) Kiegészítő tevékenységek
Tárgyi eszköz és immateriális javak kezelése, szolgáltatások nyújtása
MKB Üzemeltetési Kft.
Euro - Immat Üzemeltetési Kft.
Befektetési alapok kezelése
MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. (kisebbségi)
Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
A Pannónia CIG Alapkezelő Zrt-ben 2017. október 19-én tőkeemelés útján az MKB Bank 49%-os kisebbségi részesedést szerzett. A tranzakció következtében a Társaság jegyzett tőkéje 306 120 000 forintra növekedett. Az MKB Bank a Társaság felett nem gyakorol ellenőrző befolyást, a konszolidációba tőkemódszerrel kerül bevonásra. A Társaság neve MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. -re változott, továbbá székhelye és telephelye is módosult. Az MKB-Pannónia Alapkezelő – kiegészítő szolgáltatások mellett – elsősorban a befektetési alapkezelésre és az értékpapír portfóliók kezelésére szakosodott vállalkozás, amely a vagyonkezelési igények professzionális, a nemzetközi normákhoz igazodó kielégítésére törekszik. Az MKB-Pannónia Alapkezelő alapvető céljai között szerepel a piaci részesedés folyamatos növelése. Figyelembe véve a nyugdíjbiztosítási piac átalakulását és az ezzel járó konszolidációs igényt, továbbra is jelentős hangsúlyt helyez a nyugdíjpénztári ügyfelek akvizíciójára. Az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak számára végzett minél sikeresebb portfóliókezelés mellett 2018-tól újabb fókuszként jelentkezett a nyilvános befektetési alapok kezelése, továbbá a külső ügyfelek megszerzése. 2021-ben az Alapkezelő elindította ingatlanalap-kezelési üzletágát.
A Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 99%-ban az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. tulajdona, 1%-ban MKB Bank tulajdon. Jelenleg két alapot kezel: Solus I. és Solus II. Kockázati Tőkealapok.
A Solus I. Alap az Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram (GINOP 8.1.3/B-17), valamint az MKB Csoport és stratégiai partnerei mint magánpiaci befektetők által társfinanszírozott közös alap. A Solus I. Alap 2023 végéig több mint 13,4 milliárd forint kockázati tőkét fog kihelyezni innovatív és intelligens technológiákat alkalmazó KKV-kba. A portfólió 2021. végén 28 db cégből állt, és 11 653 millió Ft-ról született már befektetési döntés.
A Solus II. Alapot, amely a Digitális Jólét Kockázati Tőkeprogram (GINOP 8.2.7-18) keretén belül valósul meg 2019. augusztus 16-án vette nyilvántartásba az MNB. A Solus II. Alap 2023 végéig 8 milliárd Ft kockázati tőkét fog befektetni digitalizáció-fókuszú mikro-, kis- és középvállalkozásokba. A portfólió 2021. végén 18 db cégből állt, és 5 570 millió Ft-ról született már befektetési döntés.
Informatikai szolgáltatásnyújtás
MKB Digital Szolgáltató Zrt.
A működési hatékonyság növelése érdekében az MKB Bank 2019. május 9-én megalapította az MKB Digital Szolgáltató Zrt.-t, amely a Bank IT funkcióit ellátó, önálló leányvállalata. Az MKB Digital Zrt. az MKB Bank 100%-os tulajdonában álló érdekeltségeként 2019. június 1-jén kezdte meg működését a Banktól munkáltatói jogutódlás keretében átvett munkavállalókkal. A társaság elsődleges feladata a Csoport IT üzemeltetési, fejlesztési és stratégiai feladatainak teljes körű és hatékony ellátása, valamint egy top digitális banki IT szolgáltatói modell kialakítása.
2020-as évben a Pandémia nagy kihívás elé állította a teljes Bankcsoportot informatikai szempontból is, melyet az MKB Digital Zrt-nek köszönhetően zökkenőmentes otthoni munkavégzésre való átállással kezelt. Tavalyi évben sor került két Csoporton kívüli projektben való részvételre is, melyek az első lépcsői a piaci szolgáltatóvá válásnak.
A 2021-es év első felében a fő hangsúlyt a fúziós munkákban való részvétel kapta. Elsőként a Magyar Bankholding Zrt. 2020. december 15-ös megalakulása utáni alapinfrastruktúra kialakítása, majd ezt követően és ezzel párhuzamosan elinduló fúziós munkacsoportokban való részvétel kapta a főszerepet, úgy mint az architektúra tervezés, a projekt portfóliók harmonizálása és az adatszolgáltatások biztosítása. A fúziós folyamatok előrehaladtával a kompetencia központ visszaszervezésére került sor.
2021. évben az elért adózott eredmény 94,7 millió Ft volt.
A 100% tulajdoni részesedése alapján a Banknak joga van a főbb tisztségviselők kinevezésére.
al) Munkavállalói résztulajdonosi program
Az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezetet a Bank 2016. július 14-én alapította meg annak érdekében, hogy az alkalmazottai javára az általa kibocsátott részvényeket vásároljon és kezeljen. Az MRP-szervezet 2017. november 14-én azzal a céllal alapította önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét, az MKB Bank Teljesítményjavadalmazási MRP Szervezetet, hogy kezelje a Bank vezetői teljesítményjavadalmazásának alapját képező részvényvételi jogokat és kötvényeket. Ez a szervezeti egység, mint önálló jogi személy, 2019. június 30-án megszűnt, ezért ezt követően feladatait (jogutódként) az MKB Bank MRP Szervezet látja el. A Bank ki van téve az MRP-szervezet változó hozamainak, mert a meg nem szolgált teljesítményjavadalmazások alapjául szolgáló munkavállalói tagi részesedések a Bankra szállnak vissza. Az MRP-szervezet speciális célú gazdasági egységként szerepel a Csoport pénzügyi kimutatásaiban.
am) Nem konszolidált vállalkozások
Az alábbi cégek a Csoport azon részesedései, amelyek nem materiálisak, illetve a részesedés mértéke nem materiális, így ezen vállalkozások nem részei a konszolidációs körnek. A Csoport pénzügyi kimutatásaiban ezen részesedések bekerülési értéken kerülnek kimutatásra:
Leányvállalatok:
• MKB Ingatlan Kft.
• Extercom Kft.
• Exter-Reál Kft.
• Exter-Immo Zrt.
• Euroleasing Kft.
• I.C.E. Kft.
• MKB Inkubátor Kft.
• Arete Zrt.
• Fintech Factory Zrt.
• MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft.
• Első Értékpapírosítási Tanácsadó Zrt.
Társult vállalkozás:
• Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft.
Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások:
• Danube Capital R&A Zrt.
• Danube Capital Advisory Kft.
• MKB Consulting Zrt.
• Consulting Vagyonkezelő Kft.
• Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
• Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
• SWIFT
• Budapesti Értéktőzsde Zrt.
• CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.
• Elevator Lending Kft.
• Elevator Technologies Kft.
• Family Finances Kft.
• FintechX Technologies Zrt.
• Blueopes Zrt.
• Tőkeportál Zrt.
• Coinrule Inc.
• Cégjelző Kft.
• Amon Card Ltd
• Judulimp S.A.
• Bookkeepie.com International Kft.
• Spendolater Ltd
an) A bemutatott időszakok során értékesített vagy dekonszolidált gazdálkodó egységek
Az MKB Bank Nyrt. 100%-os közvetlen tulajdonában álló MKB Digital Zrt. (cg.: 01-10-140287; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 18.) 2021. 07. 06. napján értékesítette a ST34DY IT SERVICES Korlátolt Felelősségű Társaságban (cg.: 01-09-358008; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 18.) lévő 49%-os közvetlen részesedését, így a továbbiakban sem az MKB Digital Zrt., sem az MKB Bank Nyrt. nem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal a ST34DY IT SERVICES Kft-ben.
ao) A bemutatott időszakok során vásárolt gazdálkodó egységek
A Bank 100%-os közvetlen tulajdonában álló MKB Inkubátor Kft. megalapította a Fintech Factory Zrt-t 2020.12.30-án, így a Társaság a Bank 100% közvetett tulajdonában áll.
2021.02.28-án az Első Értékpapírosítási Tanácsadó Zrt. (ELÉT ZRT.) 100%-os részvénycsomagjának megvásárlására irányuló tranzakció lezárult, a vételár megfizetése és a részvénytranszfer megtörtént, ezzel az MKB Bank Nyrt. 2021.02.28-al a Társaság kizárólagos tulajdonosa lett.
A Bank 100%-os közvetlen tulajdonában álló MKB Inkubátor Kft. 12%-os részesedést szerzett a Bookkeepie.com International Kft-ben, így a Társaság a Bank 12% közvetett tulajdonában áll.
6. Kockázatmenedzsment
Bevezetés és áttekintés
A Csoport valamennyi tevékenységével együtt jár bizonyos mértékű kockázatvállalás, mely kockázatok felmérése, értékelése, limitálása, elfogadása és kezelése a Csoport minden napi operatív tevékenységének szerves részét képezik.
A kockázatkezelés a Csoport működésének elválaszthatatlan része és üzleti, valamint átfogó pénzügyi teljesítményének alapvető komponense. A Csoport kockázatkezelési tevékenysége úgy került kialakításra, hogy elősegítse a kockázati környezet változásainak folyamatos nyomon követését. Ezt mind a stratégia, mind az operációs szinten egyaránt érvényesülő, a hagyományosan prudens kockázatkezelési kultúra iránti elkötelezettség biztosítja.
A legfontosabb kockázatkezelési elvek közé az Igazgatósági szinten érvényesülő végső kontroll (egyes külön nevesített és meghatározott kockázati döntésekhez a Felügyelő Bizottság jóváhagyása is szükséges), a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, limitálása, figyelése és jelentése tartozik. A fő kockázatkezelési elvekkel kapcsolatos döntések csoportszinten kerülnek elfogadásra, és azokat a Csoport tagjainak saját döntéshozó szervei egyedileg valósítják meg.
A kockázatok és a kockázatvállalási hajlandóság szervezeten belüli hatékony kommunikációja, a kockázatok felismerésére, mérésére, figyelésére és kezelésére vonatkozó folyamatos fejlesztések, a kulcsfontosságú kockázatkezelési folyamatok és eljárások naprakésszé és felhasználóbaráttá tétele, teljesítményének fokozása, valamint a megfelelően képzett munkaerő alkalmazása a Csoport hatékony kockázatkezelési funkciójának az alapjai.
Jellemzően a pénzügyi instrumentumok használatából adódóan a Csoport a következő kockázatoknak van kitéve:
• hitelezési kockázat:
A hitelkockázat azt a potenciális kockázatot jelenti, hogy az üzleti partner nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, vagy nem időben teljesíti azokat, vagy csökken a követelések értéke az üzleti partner hitelminősítésének romlása miatt. A kapcsolódó vállalatoknak nyújtott hitelekből vagy más hiteljellegű kötelezettségvállalásokból származó kockázatok szintén szerepelnek a Csoport hitelkockázat kezelő mechanizmusában.
• országkockázat:
Az országkockázat általában olyan potenciális veszteséget jelöl, amelyet egy adott országban végbemenő olyan gazdasági, politikai vagy más esemény vált ki, amelyet a Csoport nem tud irányítani, sem mint hitelező, sem mint befektető. Ilyen esemény(ek) következtében a kötelezett nem képes időben teljesíteni a kötelezettségeit, vagy egyáltalán nem tudja őket teljesíteni, vagy a Csoport nem tudja érvényesíteni a jogait a kötelezettel szemben. Az országkockázat komponensei a transzferkockázat, az állami kockázat és a kollektív adós kockázat.
• részesedési kockázat:
A részesedésekhez kapcsolódó kockázatok a következő eseményekből származó potenciális veszteségként kerülnek maghatározásra:
• saját tőke, vagy alárendelt kölcsöntőke nyújtásából eredő veszteség, így jellemzően a részesedés értékesítése során realizált, illetve csőd következtében előállt veszteség, a részesedések (részbeni) értékvesztése (ide értve az üzleti vagy cégértéken, a goodwill értékén elszámolt értékvesztést) vagyis a befektetés könyv szerinti értékén elszenvedett veszteség, valamint
• a részesedésekhez kapcsolódó, a nyújtott saját tőkén felüli esetleges tőkejellegű kötelezettségből származó veszteség, jellemzően szerződés alapján fennálló tőke hozzájárulásra, vagy veszteség kompenzációra vonatkozó kötelezettség után keletkezett veszteség, továbbá
• a részesedésekhez kapcsolódó egyéb pénzügyi kockázatokból, reputációs kockázatból, működés kockázatból, árfolyam kockázatból származó esetleges veszteségek.
• piaci kockázat (beleértve az árfolyam- és kamatlábkockázatot):
A Piaci ár kockázat magában foglalja a piaci árak változásából fakadó potenciális veszteségeket mind a kereskedési mind pedig a banki könyvekben.
• likviditási kockázat:
A Csoport meghatározása szerint a likviditás a fizetési kötelezettségek esedékességkor történő teljesítésének képessége, illetve az új üzletek finanszírozásának képessége bármikor, anélkül, hogy a nem tervezett likviditási veszteségeket el kellene fogadni eszköz oldalon vagy a megnövekedett refinanszírozási mértékeket a finanszírozási oldalon.
• működési kockázat:
Nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi hibából, rendszerhibákból, illetve külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a reputációs kockázatot, a modellezési kockázatot, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatot is. A működési kockázatba nem tartozik bele az üzleti és a stratégiai kockázat.
• jogi kockázat:
A jogi kockázat a jogszabályi előírások be nem tartásából, helytelen jogalkalmazásból, vagy a jogszabályváltozások implementálásának hiányából fakadó kockázatok, valamint a jogszabályi környezet nem várt, vagy visszamenőleges hatályú változásának, vagy bíróságok – Csoport és érdekeltségei álláspontjától eltérő – jogalkalmazása.
• üzletviteli kockázat:
Az üzletvitel kockázata a működési kockázatok közé tartozó, a pénzügyi szolgáltatások nyújtásában a szolgáltatások nem megfelelő kínálatából vagy szándékosan folytatott, meg nem engedhető magatartásból adódó kockázat. Ide sorolhatók a fogyasztók terhére elkövetett visszaélésekből, tisztességtelen és nem etikus kereskedelmi gyakorlatból, agresszív értékesítésből, eredő kockázatok.
• reputációs kockázat:
Reputációs kockázat a likviditást, tőkét vagy jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázatok, amelyek a Csoportról és érdekeltségeiről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származnak és a Csoport és érdekeltségei külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánulnak meg.
• modellezési kockázat:
A modellezési kockázat annak a kockázata, hogy a modellek hibáiból kifolyólag gazdasági veszteséget okozó döntéseket hoz a Csoport. A modellhibák mögött nem feltétlenül, illetve nem elsősorban hanyagságot kell keresni, hanem a tudás korlátait, kevés adatot, vagy a múltbeli adatokból nem kiolvasható változásokat: egyszerűen azt a tényt, hogy a modellek sohasem tökéletesek.
• információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázat:
Az IKT kockázat, annak a kockázata, hogy az IKT rendszerek (ideértve az informatikai rendszereket, hálózatokat, kommunikációs csatornákat) teljesítményét és rendelkezésre állását káros hatás éri, azokhoz és az abban tárolt adatokhoz jogosulatlanul hozzáférnek, a bennük bekövetkezett változások inkonzisztensek vagy nem nyomon követhetők. Az IKT kockázat magában foglalja az IKT rendszerekhez kapcsolódó kiszervezés kockázatát is.
• ingatlan kockázat:
Ingatlan kockázat kiterjed a Csoport tulajdonában lévő ingatlanok piaci értékének lehetséges ingadozásából származó a veszteségekre. Olyan ingatlan kockázat, amely ingatlanhitelek biztosítékából ered, a hitelkockázat körébe tartozik.
• stratégiai kockázat:
Stratégiai kockázat magába foglalja azokat a kockázatokat, amelyek olyan üzletpolitikai döntésekből származnak, amelyek negatív hatással vannak a tőkére és jövedelmezhetőségre, továbbá a hiányos, vagy nem megfelelő döntések végrehajtásából következnek, illetve a gazdasági környezet változásaihoz való lassú alkalmazkodásból erednek.
• üzleti kockázat:
Az üzleti kockázat alatt a gazdasági környezet azon váratlan változásai értendőek, amelyek negatív hatással vannak az üzleti forgalomra vagy az árrésre, és nem róhatóak fel más típusú kockázatok terhére. A tervezett és a tényleges költségek és bevételek közötti különbség számszerűsíti.
Az alábbiakban találhatóak a Csoport fenti kockázatoknak való kitettségére, a Csoport kockázatok mérésével és kezelésével kapcsolatos célkitűzéseire, politikáira és folyamataira, valamint a Csoport tőkemenedzsmentjére vonatkozó információk.
Kockázatkezelési tevékenység
A Csoport Kockázati Stratégiája az üzleti stratégiával, a Magyar Bankholding Zrt. üzleti stratégiájával és az MNB szabályaival összhangban kerül kialakításra. A Kockázati Stratégiában foglalt feladatok arra irányulnak, hogy kiegyensúlyozott kockázat/hozam arányt biztosítsanak, fegyelmezett és konstruktív ellenőrzési környezet alakuljon ki, meghatározásra kerüljön a Csoport kockázatvállalási hajlandósága, kockázatviselő képessége és folyamatosan fennmaradjon a Csoport kockázatkezelő képessége, és hosszútávon fenn tudja tartani kockázati fedezettségét. Ezáltal is biztosítva a Csoport tőkemegóvását és a mindenkori fizetőképesség fenntartását.
Hitelezési kockázat
A hitelkockázat az abból származó pénzügyi veszteség kockázata, hogy a vevő vagy partner nem teljesíti valamely szerződéses kötelmet. Elsősorban a Csoport hitelezési, kereskedelemfinanszírozási és lízingtevékenységéhez kapcsolódik, de bizonyos mérlegen kívüli tételek, például garanciák, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközök nyomán is felmerül.
A kockázatkezeléssel kapcsolatos jelentéskészítés szempontjából a Csoport a hitelkockázati kitettség valamennyi elemét figyelembe veszi és konszolidálja (mint az egyéni kötelezetti nemteljesítési kockázatot, ország- és szektorkockázatot).
A hitelkockázat kezelése
A Bankcsoport tagjai rendelkeznek a hitelezési tevékenységből (beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) származó kockázat nyomon követését és megfelelő kezelését szolgáló standardokkal, politikákkal és kapcsolódó szabályozásokkal. A Bank előírja a csoporttagok számára az általa elfogadott csoportszintű szabályozásokkal azonos tartalmú saját szabályozások készítését, illetve kiadását. A Csoport tagjainak Kockázatkezelése a hitelkockázat magas szintű központosított ellenőrzését és kezelését biztosítja. Feladatai közé tartoznak különösen az alábbiak:
• A csoporttagok hitelezési politikájának kialakítása az üzleti egységekkel egyeztetve, a hitelkockázatot meghatározó, számszerűsítő és nyomon követő hitel-jóváhagyási politikák, standardok, limitek és útmutatások kidolgozásával.
• A hitellimitek jóváhagyására és megújítására vonatkozó engedélyezési struktúra felállítása. Az adekvát és megfelelő időben a hitelezési döntéshozatal rendszerének kialakítása érdekében a limit összege, az ügyfélszegmens és az ügyfélminőség, valamint az üzletág szerint is differenciáltan kerültek megállapításra a delegált hitelezési döntési hatáskörök az Üzleti és Kockázati Terület testületei és egyéni döntéshozói részére.
• A lakossági és vállalati portfóliók teljesítményének és kezelésének csoportszintű nyomon követése.
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó kitettségek kezelésének ellenőrzése a kereskedési céllal tartott értékpapírokra vonatkozó ellenőrzések kialakításával.
• A csoporttagok koncentrációs kockázatkezelési politikájának kialakítása és fenntartása, biztosítva, hogy a kitettségek koncentrációja ne lépje túl a belső és szabályozói limitrendszerek biztosította kereteket, a koncentrációs kockázat megfelelő kezelése mellett, oly módon, hogy lehetőség szerint pótlólagos tőkekövetelmény képzése ne váljon szükségessé.
• A csoporttagok kockázatminősítési rendszerének kidolgozása és fenntartása a kitettségeknek a felmerült pénzügyi veszteség mértéke által megtestesített kockázat szerinti kategorizálása, valamint a fellépő kockázatoknak megfelelő adekvát kockázatkezelés érdekében. A hitel(ügylet)minősítési rendszer célja annak meghatározása, mely esetekben lehet szükség értékvesztés képzésére konkrét hitelkitettségekkel szemben. A kockázat-besorolási rendszer több fokozatú, amely megfelelően tükrözi a nemteljesítés kockázatának különböző mértékeit, valamint a biztosítékok vagy más hitelkockázat-mérséklési lehetőség rendelkezésre állását az adott expozíció tekintetében.
• Állásfoglalások, útmutatás és szakmai támogatás nyújtása a csoporttagok üzleti egységei számára a hitelkockázat kezelése terén.
Minden csoporttagnak be kell vezetnie, és alkalmaznia kell a csoportszinten harmonizált hitelezési szabályzatot, a felhatalmazott döntéshozó szerv által delegált döntési hatásköri rendszer mentén. Minden csoporttag esetében a hitelezéssel kapcsolatos lényegesebb esetekről, eseményekről mind rendszeres, mind ad-hoc bázison jelentés készül a helyi vezetőség, valamint bizonyos esetekben az MKB részére. Minden csoporttag felelős hitelportfóliója minőségéért és eredményéért, valamint a portfólióiban lévő hitelkockázatok nyomon követéséért és ellenőrzéséért. Ez magában foglalja a piaci szektor, földrajzi helyszín és termék szerinti saját kockázatkoncentrációik kezelését. A Csoportban működő ellenőrzési rendszerek lehetővé teszik a csoporttagok számára, hogy ellenőrizzék és nyomon kövessék az ügyfél- és lakossági termékszegmensek szerinti kitettségeket.
A prudenciális követelmények megvalósítása érdekében az MKB Bank ügyfélcsoportképzési koncepciót vezetett be és működtet. Ennek keretében kiemelést érdemel az ügyfélcsoport szintű monitoring. Ez alapján a teljes kockázatvállalási folyamatot ügyfélcsoport szinten kell elvégezni: a limitelőterjesztési és monitoring folyamat az egyes csoportok vonatkozásában minden csoporttagnál azonos időben, a kockázatok együttes elemzése, figyelembevétele alapján történik.
A koncentrációs kockázatok kezelését illetően a Csoport alkalmazza a koncentrációs kockázati limitek átfogó koncepcióját. A koncepció keretében a Csoport banki és ágazati szintű KPI (Key Performance Indicator) szettet, illetve terméklimiteket állított fel, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó jellemzőkből / kockázatokból eredő további kockázatok felvállalásának korlátozása, valamint a magas vagy speciális kockázatot képviselő termékek kockázatainak limitálása érdekében. A portfólión belüli magas kockázati koncentráció elkerülését célozva, ún. koncentrációs kockázati határérték került megállapításra a teljes banki portfólióra irányadóan, azzal, hogy ezt a célértéket az egyes ügyfelek / ügyfélcsoportok limitei kivételes és indokolt esetben, kizárólag magas szinten, testületi döntéshozó által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján, az testületi döntés alapján haladhatják meg.
Azon táblák, amiket a CRR előír, és ebben a megjegyzésben nem kerülnek bemutatásra, az alábbi helyen találhatók meg: Nyilvánosságra hozatal az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének követelményei alapján, ami elérhető a www.mkb.hu honlapunkon.
Az alábbi táblázat mutatja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét a beszámolási időszak végén:
6.1
A pandémia hatása a hitelkockázat kezelésére
Az MNB elvárásainak megfelelően, összehangban a Magyar Bankholding egységes értékvesztés-számítás módszertanával a moratóriumban lévő és az abból kilépő ügyfelek staging logikája egységesítésre került oly módon, hogy a normál folyamatok kiegészítésre kerültek az alábbiak szerint:
• moratórium1-2-ben lévő lakossági állomány, aki moratórium3-mal nem érintett, vagy aki kilépett a moratórium 1-2-3-ból, és egyéb Stage3 indikátor nem áll fenn, akkor a Stage 2-es besorolás indokolt a moratórium megszűnését követő legalább 6 hónapig,
• moratórium3-ba belépő lakossági ügyfelek vonatkozásában Stage 3-as besorolás indokolt a moratórium teljes időszaka alatt amennyiben az ügyfél nyilatkozata alapján a jövedelmi helyzet jelentős romlása indokolt,
• moratórium1-2-ben lévő Stage 2-es kategóriába átsorolt vállalati állomány, amely moratórium3-mal nem érintett, vagy amely kilépett a moratórium 1-2-3-ból, és egyéb Stage 3 indikátor nem áll fenn, akkor a Stage 2-es besorolás indokolt a moratórium megszűnését követő legalább 24 hónapig,
• moratórium3-ba belépő vállalati ügyfelek vonatkozásában Stage 3-as besorolás indokolt a moratórium teljes időszaka alatt, amitől kizárólag részletes, objektív, evidenciákkal alátámasztott indoklással lehet eltérni, de csak legfeljebb Stage 2-es besorolásig.
A moratóriumból kilépő, illetve azzal nem élő szerződött törlesztési ütemtervet folytató ügyfelek esetében továbbra is megvalósul a hagyományos hitelviselkedési magatartás mérése. Lakossági ügyfelek vonatkozásában a Csoport visszaállt a normál lifetime ECL kalkulációra.
A vállalati ügyfeleknél az értékvesztés mértékét továbbra is a rating és a monitoring eredmény alapján határozza meg a Csoport.
A fentieken túl a Csoport frissítette a makroparamétereket a teljes portfolióra vonatkozóan, az MNB Inflációs Jelentésben található legfrissebb paramétereket felhasználva. A frissített kockázati paraméterek implementálásra került a lifetime ECL kalkulációba is.
Tekintettel arra, hogy a moratórium2-ben eltöltött idő alatt az ügyfelek fizetési képességét illetően új információk nem keletkeztek, illetve a moratórium3-ba való belépés ügyfélnyilatkozat alapján történt, a Csoport szakértői módon becslést ad az érintett állomány stage migrációját illetően. A Csoport figyelembe vette az ügyfelek fizetési hajlandóságából eredő bizonytalanságokat is. Ezen felül MNB elvárás az, hogy a modellezési bizonytalanságból eredő kockázatot azzal is mérsékelni kell, hogy az értékvesztéssel való fedezettség nem csökkenhet a pandémia előtti szint alá.
A Csoport a management overlay-ek meghatározásánál az alábbi szempontokat vettek figyelembe:
• milyen arányban csökkent a moratórium3-ba belépett ügyfelek jövedelme 2020.03.18-ához képest,
• a moratórium 2-ből való kilépést követő default-ot még nem generáló késedelmi események hogyan alakulnak,
• a moratórium 3-ba belépett wholesale kezelésű vállalati ügyfeleknél elvégzett egyedi monitoring eredménye,
• a 2021.06.30-i províziós fedezettség megtartásához milyen addicionális értékvesztési igény szükséges.
Összefoglalva a Csoport jelenlegi modellezési módszertana a fenti információk felhasználásával lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfélkezelés szempontjából jól elhatárolható kockázati profilok kerüljenek kialakításra. A management overlay-eket a jelenlegi pandémiás helyzetből fakadó bizonytalanságok, a szabályozói környezet elvárásai, illetve a gazdasági helyzet jövőbeni változékonysága miatt képezte a Csoport.
A Csoport moratóriummal élő ügyfeleinek nettó kitettsége a következőképpen alakult (a moratóriummal érintett hitelek aránya a Csoport teljes hitelállományának nettó könyv szerinti értéknek arányában):
6.1.1
A Csoport moratóriummal élő ügyfeleinek kitettsége a következőképpen alakult:
6.1.2
2021. december 31-én:
2020. december 31-én:
A Csoport moratóriummal élő ügyfeleinek cash flow-i a következőképpen alakultak:
6.1.3
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettósítása
Ez a közzététel olyan megjelenített pénzügyi instrumentumokra vonatkozik, amelyek kikényszeríthető nettósítási megállapodás vagy hasonló megállapodás hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy nettósításuk megtörtént-e.
A Csoportnak 2021. december 31-vel nem volt olyan nettósításra vonatkozó kikényszeríthető nettósítási keret-megállapodása, vagy hasonló megállapodása érvényben, melyek alapján az IAS 32.42. bekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban beszámítást kellett volna végeznie.
Az alábbi táblázat olyan pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó összegeket tartalmaz, melyekre vonatkozhat kikényszeríthető nettósítási keret-megállapodás vagy hasonló megállapodás. Mivel ezek a megállapodások és a fedezetek részben vagy egészben nem teljesítik az IAS 32.42. bekezdésében foglalt kritériumokat, ezért a Csoport nem alkalmaz egymással szembeni beszámítást. Ennek oka, hogy a megállapodásban foglalt beszámítási jogok kizárólag valamelyik fél nemteljesítése vagy fizetésképtelenné válását követően válnak kikényszeríthetővé. Továbbá a Csoportnak vagy a partnereknek nem áll szándékukban a nettó módon történő elszámolás, sem az egyidejű követelésrealizálás és kötelezettségrendezés.
A hasonló megállapodások magukban foglalják a derivatív klíring-megállapodásokat és GMRA (Global master repurchase agreements) megállapodásokat. A hasonló pénzügyi instrumentumok magukban foglalják a derivatív ügyleteket, repo és fordított repo ügyleteket. Az olyan pénzügyi instrumentumok, mint a hitelek vagy betétek nem szerepelnek az alábbi táblázatban, kivéve amennyiben beszámításra kerültek egymással szemben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
Az alábbi tranzakciókhoz kapcsolódóan a Csoport kap és ad fedezeteket pénzeszköz, illetve értékesíthető értékpapírok formájában:
• derivativák,
• repo és fordított repo ügyletek.
Ezen fedezetek megfelelnek az általános üzletági feltételeknek, beleértve az ISDA Credit Support Annex-et.
Az alábbi táblázat bemutatja a nem alkalmazott beszámítás lehetséges hatásait is.
6.2
A fenti táblában bemutatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek bruttó könyv szerinti értéke a pénzügyi kimutatásokban az alábbi értékelési módszerekkel lettek meghatározva:
• Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – valós értéken,
• Származékos pénzügyi instrumentumok – valós értéken,
• Ügyfelekkel szembeni követelések – amortizált bekerülési értéken, a zálogosított fedezetek – valós értéken,
• Folyó- és betétszámlák – amortizált bekerülési értéken, a beszámítható fedezetek – valós értéken.
Az alábbi tábla egyezteti a nettózás utáni könyv szerinti értékeket az egyes beszámoló sorokkal.
6.3
Ügyletminősítő rendszer
A Csoport hitelkockázat-minősítő rendszerei és folyamatai a kitettségeket annak érdekében különböztetik meg, hogy kiemeljék a nagyobb kockázati tényezőket és a súlyosabb lehetséges veszteséget okozó tételeket.
Az egyedileg jelentős wholesale tételek esetében a minősítéseket rendszeresen felülvizsgálják, és az ügyletminősítés, valamint a megképzett értékvesztés, céltartalék vonatkozásában esetlegesen szükséges módosításokat havonkénti gyakorisággal megvalósítják.
Az összeghatárt el nem érő kitettségek esetében együttes alapú (csoportos) értékelés történik, amelyhez kapcsolódóan a hitelkockázati paraméterek legalább éves gyakorisággal – a gazdasági fundamentumok változásával összhangban, szükség esetén ennél gyakrabban – felülvizsgálatra kerülnek.
A Csoport minden fordulónapra vonatkozóan (hónap utolsó napja) értékeli a pénzügyi eszköz hitelkockázatának a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett változását és besorolja a pénzügyi eszközt a megfelelő stage kategóriába.
A Csoport az értékelés során a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt bekövetkező nem teljesítés kockázatának változását értékeli, figyelembe véve a hitelkockázatban a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedésre utaló ésszerű és indokolható, aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre álló információkat.
Az ügyletek megjelenítésekor az értékelési folyamat részeként Stage 1 kategóriába kerülnek, illetve Stage 2, Stage 3 kategóriából a bekerülési feltételek teljesítése esetén kerülhetnek vissza Stage 1 kategóriába.
A Csoport az ügylet indulási PD értékéhez képesti változás, a késedelem időtartama, az ügyfélminősítés és az ügykezelés vizsgálata alapján határozza meg a hitelkockázat növekedésének mértékét. Jelentősnek minősített hitelkockázat növekedés esetén az ügylet stage 2 kategóriába kerül átsorolásra.
Amennyiben a fordulónapon történő értékelés során az egyes ügylet esetében a nemteljesítés objektív bizonyítékok alapján bizonyosnak tekinthető, az ügylet Stage 3-ba kerül.
A Csoport Stage 1 kategóriában egy éves időhorizontra, míg Stage 2 kategóriában élettartamra vonatkozó PD-t becsül. Stage 3 kategóriába a default-os ügyfelek kerülnek, ahol a PD értéke 1. A Csoport a Stage 2 kategóriában az egy éves PD-t transzformálja élettartam PD-re az átmenet-valószínűségek Markov láncon, illetve Vintage-elemzésen alapuló becslést felhasználva. Továbbá figyelembevételre kerül a makrogazdasági előrejelzések, különösen az éves GDP változást az előrejelzések első három évében. A Csoport a negyedik évtől a TTC (through-the-cycle) PD-t alkalmazza.
Együttes alapú (csoportos) értékelés
A Csoport alkalmazásában a hitelkockázati jellemzők szerint homogén csoportokat képező ügyletek együttes értékelés alá esnek. A homogén csoportok képzésének alapja mind a Retail, mind pedig a Wholesale üzletág esetében az alkalmazott ügyfélszegmentálás, illetve hitelkockázati termékkód besorolás.
Az együttes alapú értékvesztés és céltartalék módszertan a retail ügyfelek, a Stage 1 és Stage 2 besorolású wholesale ügyfelek, illetve a kitettség határértéket el nem érő Stage 3 besorolású wholesale ügyfelek tekintetében kerül alkalmazásra.
Az ügyfelek együttes értékvesztés, céltartalék összegének meghatározásához az IFRS9 elveinek megfelelő várható hitelezési veszteség (ECL) értékek kerülnek felhasználása.
A várható hitelezési veszteség mértéke a nem teljesítés valószínűsége (PD), a nem teljesítő ügyleteken ténylegesen realizált veszteség (LGD) és a mérlegtétellé válás valószínűsége (CCF) paraméterei alapján kerül meghatározásra.
Az alkalmazott kockázati paraméterek homogén ügyfélcsoportokra, ügyletcsoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek.
Stage 1 besorolású ügyletek esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján történik. A Stage 2 és Stage 3 besorolású ügyletek esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartami várható hitelezési veszteséggel történik.
A Csoport a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök (POCI) esetében a beszámoló fordulónapján az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg. A Csoport gyakorlatában jellemzően a forintosított követelések jelennek meg vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközként.
Azon ügyletek esetében, melyeket a Csoport nem amortizált bekerülési értéken, hanem valós értéken tartja nyilván, a valós érték számítás során a diszkontfaktor hitelkockázati komponensét, összetevőjét az ECL meghatározása során alkalmazott elvek alapján számolja.
Egyedi, cash-flow alapú értékelés
Az egyedileg jelentős Stage 3 besorolású wholesale ügyfelek hitelei utáni értékvesztés mértékének meghatározása során a Csoport – a scenario alapú diszkontált cash-flow számítás módszerét alkalmazza. A várhatóan befolyó összegek, a megtérülések összege és időzítése, valamint a biztosíték értéke és sikeres realizálásának valószínűsége számításba vételre kerül a forgatókönyvek elkészítése során. A forgatókönyvekhez rendelt bekövetkezési valószínűségek alapján kerül meghatározásra az értékvesztés összege.
A függő kötelezettségekre képzendő céltartalék számításakor a mérlegtétellé válás valószínűsége is figyelembevételre kerül.
Azon egyedi értékelésű ügyletek esetében, melyeket a Csoport nem amortizált bekerülési értéken, hanem valós értéken tartja nyilván, a valós érték számítás során a scenario alapú diszkontált megtérüléseket használja fel.
Leírási politika
A Csoport a jogszabályi előírásokkal összhangban akkor ír le egy hitel- / értékpapír-egyenleget (és bármely kapcsolódó értékvesztést), ha dokumentált bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy nem várható további megtérülés. Ezt felszámolás esetén felszámolási végzés alapján, vagy annak megállapítása nyomán határozzuk meg, hogy az adós vagy a biztosíték nyújtója megszűnését, és/vagy a biztosítékból származó teljes bevétel felhasználását követően továbbra is marad meg nem térülő kitettség.
Biztosítékok
A Csoport azt az alapelvet tartja szem előtt, amely szerint a hiteleket elsősorban az ügyfél törlesztési képességének megfelelően, arra alapozva nyújtja, a biztosítékokra való túlzott támaszkodás helyett. Az ügyfél fizetőképességétől, minősítéséről és a termék típusától függően kizárólag szigorúan szabályozott és ellenőrzött esetekben történhet a hitelnyújtás biztosíték nyújtása nélkül. Mindazonáltal a biztosíték fontos hitelkockázat-mérséklő eszköz lehet.
A fő biztosítéktípusok a következők:
• a lakossági szektorban elsősorban lakóingatlanon alapított jelzálogjogok;
• a kereskedelmi és ipari szektorban üzleti eszközökön, például ingatlanokon, készleteken és vevőköveteléseken alapított zálogjogok;
• a kereskedelmi ingatlanszektorban a finanszírozott ingatlanokon alapított jelzálogjogok; továbbá
• kezességvállalások, garanciák;
• fedezetként letétbe helyezett pénzeszközök, értékpapírok.
A Csoport az egyes kockázatvállaláshoz szükséges fedezettségi szint meghatározása, és a döntéshozatal során nem az egyes biztosítékok forgalmi értékét, hanem azok ún. hitelbiztosítéki értékét veszi alapul. Ez az érték a biztosíték jövőbeni piaci értékesíthetőségének óvatos becslésével megállapított értéke, melynek alapulvétele szükségképpen a felmerülő kockázatok prudens kezelését segíti elő, figyelemmel a kapcsolódó, szigorúan meghatározott felelősségi- és döntéshozatali rendelkezésekkel meghatározott eljárásrendre. Nem teljesítő ügyfelek ingatlanbiztosítékai esetében ún. likvidációs érték kerül alkalmazásra, mely érték ingatlanújraértékelés során megállapított olyan érték, amelyen az ingatlan az ügyfél nemfizetése esetén – kényszerértékesítés során – a kapcsolódó ráfordításokat is figyelembe véve, viszonylag rövid időn belül értékesíthető.
A Csoport – az uniós, illetve a hazai jogszabályi környezetet, valamint joggyakorlatot figyelembe véve, a biztosítékok érvényesíthetőségéhez kapcsolódó saját-, valamint az ismert hazai tapasztalatokat felhasználva – a (gazdaságosság keretein belül) lehető legteljesebb mértékig szigorította az egyes biztosítékok befogadhatóságának, valamint a befogadható biztosítékokhoz rendelt hitelbiztosítéki és likvidációs értékek meghatározásának szabályait. Az egyes expozíciók mögötti biztosítékok rendszeres figyelemmel kísérése, újraértékelése a Csoport monitoring-rendszerének hangsúlyos pillérét képezi.
A beszámolási időszak végén meglévő biztosítékok Csoport által meghatározott piaci értéke a követelések erejéig a következő:
6.4
Értékelési módszerek
A fedezetértékelés célja az óvatos és értékálló értékbecslés, a piaci áringadozások figyelembevételével. A fedezetértékelés alapját a hitelbiztosítéki érték képezi (mely a fedezet önmagában álló, üzletmenettől függetlenül realizálható értékét tükrözi).
Készpénzbetét:
Óvadéki betét esetében, amennyiben a kötelezettségvállalás és a biztosíték devizaneme megegyezik, az óvadék összege 100%-ban vehető figyelembe fedezetként.
Értékpapírok:
Az értékpapírok piaci értéke az utolsó elérhető piaci árral azonos. Újraértékelésére 6 havonta kerül sor.
Jelzálog:
Ingatlanok esetében a hitelbiztosítéki érték számítása befogadáskor egyedi értékelés alapján az ingatlan forgalmi értékének alapul vételével történik, a Csoport által meghatározott minimum korrekciós tényezők figyelembevételével.
A Csoport 3 főbb újraértékelési módszert alkalmaz:
• listás szakértők bevonásával történt értékelés,
• a Csoport saját szakértői általi értékelés a listás értékbecslők által szolgáltatott információk alapján,
• valamint lakóingatlanok esetében főként statisztikai módszer.
Garanciák:
A garancia hitelbiztosítéki értékének meghatározása során a garancia nemteljesítési valószínűsége (garancia nyújtójának minősítésétől függ), a Csoport garanciával érintett kinnlevősége és a Csoport tapasztalati értéke a garancia érvényesíthetőségéről kerül figyelembe vételre.
A Csoportnak nem voltak olyan eszközei, amelyek fedezetként szolgáltak biztosítékok birtokba vételén vagy az egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek lehívásán keresztül.
Az átvett eszközök kezelését és folyamatait a Vállalati és lakossági követelésbehajtást támogató követelés-eszköz, követelés-tőke konverziós politika szabályozza.
Koncentrációk
A Csoport figyeli és elemzi a hitelkockázat gazdasági tevékenység és kockázati besorolás szerinti koncentrációit. A következő táblázatok a hitelkockázat beszámolási időszak végi kockázati és mérlegtípusok szerinti bruttó kitettségek koncentrációinak elemzését tartalmazza:
6.5
• I. kategória: EMU tagországok
• II. kategória: AAA-Baa3 Moody’s minősítésű országok
• III. kategória: Ba1 vagy rosszabb Moody’s minősítésű országok
A Csoport a teljes kitettség gazdasági tevékenységek szerinti besorolását az Európai Bizottság által kibocsátott, nemzetközileg használt és elfogadott NACE statisztikai besorolási szabvány alapján végezte.
Az alábbi táblázatok a Csoport bruttó kitettségét és az értékvesztés állományát mutatják NACE kód és mérlegtípus szerinti bontásban a beszámolási időszak végén:
6.6
Likviditási kockázat
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Csoport cash flow-i nem elegendőek a működés fedezetére, vagy a kötelezettségeit nem tudja határidőre és költséghatékonyan teljesíteni. Ez a kockázat a cash flow-k időzítésének eltéréseiből fakad.
A likviditási kockázat kezelése
A Csoport likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között, anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Csoport hírnevét.
A Csoport előírja gazdálkodó egységei számára, hogy erős likviditási pozíciót tartsanak fenn, és eszközeik, kötelezettségeik és függő kötelezettségeik likviditási profilját úgy alakítsák ki, hogy az biztosítsa a cash flow-k kiegyensúlyozottságát, valamint a kötelmek esedékességkor történő teljesítését.
A likviditás és finanszírozás menedzselése elsősorban helyi szinten történik a Csoport gazdálkodó egységeinél az Igazgatóság által meghatározott előírások és limitek alapján. Ezek a limitek gazdálkodó egységenként változnak, figyelembe véve annak a piacnak az összetettségét és likviditását, amelyen a gazdálkodó egység működik. A Csoport általános politikája az, hogy minden banküzemi gazdálkodó egységnek önállóan kell megoldania működése finanszírozását.
A Csoport figyelemmel kíséri a napi likviditási helyzetet, és rendszeresen likviditási stressztesztet hajt végre különböző, mind szokásos, mind feszített piaci körülményekre vonatkozó forgatókönyvekkel. Minden likviditási politikát és szabályzatot az Igazgatóság hagy jóvá az Eszköz és Forrásgazdálkodási Bizottság (továbbiakban: „ALCO”) előzetes ellenőrzését és jóváhagyását követően.
A kötelezettségek szerződés szerinti lejárata
6.7
A fenti táblázat a Csoport pénzügyi kötelezettségei és hitelnyújtási kötelezettségvállalásai utáni diszkontálás nélküli szerződés szerinti cash-flow-kat mutatja a lehetséges legkorábbi lejáratuk szerint. A származékos termékekre vonatkozó közzététel a származékos termékekre (pl. forward devizaszerződések és devizaswapok) vonatkozó bruttó beáramlási és kiáramlási összegeit mutatja.
A Csoport várható cash-flow-i az említett instrumentumok után jelentősen különböznek ettől az elemzéstől. Az ügyfelek látra szóló betétei például várhatóan stabil vagy növekvő egyenleget mutatnak; a hitelnyújtási kötelezettségvállalások közül pedig várhatóan nem hívják le valamennyit azonnal. A várható és a szerződéses cash flow-k közötti jelentős eltérés miatt a Csoport kockázatkezelési részlege mindkét elemzést felhasználja a likviditási kockázat kezeléséhez.
A Csoport pénzügyi kötelezettségei utáni várható, diszkontálás nélküli cash flow-k a következők voltak:
A kötelezettségek várható lejárata
6.8
A Csoport vezetőségei döntéseik meghozatala során alapul veszik a szerződés szerinti, várható be- és kiáramlások közötti likviditási rést (nettó pozíció) is, ezért mind a pénzügyi eszközöket, mind a pénzügyi kötelezettségeket likviditási kategóriákba csoportosítja.
Az alábbi tábla mutatja a pénzügyi forgóeszközök és befektetett eszközök bruttó megtérülési értékének időkategóriánkénti megbontását:
6.9
Az ügyfelekkel szembeni követelések fordulónapra vonatkozó értékvesztés állománya 48 301 millió Ft (2020: 45 959 millió Ft) volt.
ap) Piaci kockázat
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint a kamatláb (kamatlábkockázat), részvényárfolyamok (részvénykockázat) és devizaárfolyamok (devizakockázat) változása befolyásolni fogja a Csoport eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét.
A piaci kockázatok kezelése
Az Igazgatóság a kockázati stratégia részeként meghatározza a Csoport által vállalható piaci kockázatok felső értékét, terjedelmét, melyet portfólió szinten szabályozott limitrendszer biztosít. A fő piaci kockázati limitek az ICAAP követelményeken alapuló éves tőke allokációs folyamat keretén belül kerülnek meghatározásra.
Az ALCO felelős a Csoport piacikockázat-kezelési politikáinak kidolgozásáért és figyelemmel kíséréséért. A Csoport piaci kockázatait szabályozó politikák kialakítása és kezelése az ALCO felelősségi körébe tartozik, melynek kereteit az Igazgatóság által jóváhagyott belső politikák jelentik, amelyek tartalmazzák a kockázatkezelést, a kockázatok és a kapcsolódó limitek felmérését, a döntési folyamat kompetenciáinak ismertetését, valamint a limitek túllépéseire vonatkozó szabályozásokat. Az ALCO tagjai a Csoport elsődleges üzleti döntési felelősséggel és hatáskörrel felruházott kulcsvezetői. Operációs szinten a piaci kockázatokat a Pénz- és Tőkepiaci Ügyvezető Igazgatóság konszolidáltan kezeli.
A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és elfogadható keretek között tartása, a haszon optimalizálása mellett.
A Csoport piaci kockázatnak való kitettségét elkülöníti kereskedési és nem kereskedési portfólióra.
A kereskedési portfóliók a piacvezetésből, ügyféligényből származó sajátszámlás kereskedésből és más, ilyenként megjelölt piaci árazási pozíciókból származó pozíciókat tartalmaznak. A Csoport kockázati stratégiája alapján olyan sajátszámlás kereskedés nem megengedett, amely a piaci változásokból eredő rövid távú haszonszerzést célozza meg. A kereskedési tevékenységek hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, külföldi devizákkal és származékos pénzügyi instrumentumokkal folytatott ügyleteket foglalnak magukban.
A nem kereskedési portfóliók a Csoport retail és kereskedelmi banki tevékenységéből származó pozíciókat, valamint ezek piaci kockázatának kezelésére létrehozott pozíciókat tartalmazzák. A Csoport nem kereskedési tevékenysége magába foglal minden olyan tevékenységet, melyet a kereskedési tevékenységek között nem kerültek felsorolásra, így a hitelezést, betétek fogadását és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását.
Piaci kockázatoknak való kitettség – kereskedési portfóliók
A Csoport piaci kockázatait a kereskedési célú tevékenységre megállapított különböző limiteken és azok betartásának ellenőrzésén keresztül kezeli. Ezek a limitek a következők:
• A termékvolumen-limitek határozzák meg a Csoport által bármely időpontban maximálisan tartható kereskedési termékek és szerződések összesített értékét.
• A devizapozíciós limitek az egyes devizák hosszú és rövid pozícióit, valamint a kereskedési és banki könyvekben lévő devizapozíciók összes nettó értékeit korlátozzák.
• VaR limitek: A kereskedési portfólió VaR limite az a becsült maximális veszteség, amely a portfólión egy meghatározott időszak (tartási időszak) alatt egy kedvezőtlen piaci mozgásból adódóan meghatározott valószínűséggel (megbízhatósági szint) nagyobb veszteség nem merül fel. A Csoport historikus és parametrikus VaR módszert alkalmaz 1 napos tartási idővel, 99%-os megbízhatósági szinttel.
• A PLA (potenciális veszteségösszegek) limitek meghatározzák azt a maximális veszteségösszeget, amelyet a Csoport hajlandó vállalni.
Az alkalmazott VaR modell főként múltbeli adatokon alapul. Az előző egy évből (250 üzleti nap a historikus VaR esetében és 187 üzleti nap a parametrikus VaR esetében) származó piaci adatok figyelembevételével, és a különböző piacok és árak közötti megfigyelt korrelációk alapján a modell mind diverzifikált, mind nem diverzifikált teljes VaR értéket, valamint kockázati tényezők szerinti VaR értékeket, például kamatláb, részvény és deviza VaR értékeket számol.
Bár a VaR fontos eszköz a piaci kockázat mérésére, a modell alapjául szolgáló feltételezések bizonyos korlátokat szabnak, többek között az alábbiakat:
• Az 1 napos tartási időszak feltételezi, hogy lehetséges ezen az időszakon belül pozíciókat fedezni vagy zárni. Ez szinte minden esetben reális feltételezés, nem ez a helyzet viszont olyan esetekben, amikor hosszabb időszakra súlyos likviditászavar van a piacon.
• A 99%-os megbízhatósági szint nem tükrözi az ezen a szinten felül esetlegesen előforduló veszteségeket. Még az itt használt modellen belül is egy százalék a valószínűsége annak, hogy a veszteségek meghaladhatják a VaR értékét.
• A VaR számítása a nap végén történik, és nem tükrözi a pozíciókon a kereskedési nap közben esetleg felmerülő kitettségeket.
• A VaR csak a „szokásos” piaci körülményeket fedi le.
• A VaR értéke függ a Csoport pozíciójától és a piaci árak volatilitásától. Egy változatlan pozíció VaR értéke csökken, ha visszaesik a piaci ár volatilitása, és viszont.
A VaR limitek átfogó struktúráját az ALCO ellenőrzi és hagyja jóvá. A VaR limitek a kereskedési portfóliókhoz kerülnek hozzárendelésre. A VaR értéke naponta meghatározásra kerül. A VaR limitek kihasználtságáról napi jelentéseket készít a Csoport kockázati részlege, és rendszeres összefoglaló készül az ALCO részére.
A Csoport kereskedési portfóliójának (vagyis csak a kereskedési könyvnek) december 31-i és az időszak alatti VaR pozícióját foglalja össze az alábbi táblázat:
6.10
Fontos megjegyzések a fenti táblázattal kapcsolatban:
• A Bank historikus és parametrikus VaR-t használ az általános piaci kockázat mérésére
• Historikus VaR: (1 nap tartási idő; 99% konfidencia intervallum, megfigyelések száma: 250 kereskedési nap)
• Parametrikus VaR: Riskmetrics módszertan szerint (1 nap tartási idő; 99% konfidencia intervallum, 0,94 csillapítási faktor, megfigyelések száma: 187 kereskedési nap)
• A Bank az egyedi kamatkockázatot (credit spread risk) az általános kockázattól elkülönítve, a swap and kötvény hozamgörbe spread alapján számítja.
• A táblázat csak a kereskedési könyvi pozíciókra számolt VaR értéket tartalmazza.
• Csoport pozíció nem tartalmaz árukockázatot.
• Csoportnak nincsen jelentős opciókra vonatkozó nyitott pozíciója, ezért nem számolunk volatilitásból származó VaR-t.
A devizaárfolyamok egy kedvezőtlen 15%-os változása (forint felértékelődés hosszú pozíció esetén és forint leértékelődés rövid pozíció esetén) 285 millió Ft veszteséget okozna az év végi deviza nyitott pozíción.
Kamatláb-kockázati kitettség – nem kereskedési portfóliók
A nem kereskedési portfóliók legfőképpen annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a piaci kamatlábak változása miatt a pénzügyi instrumentumok jövőbeli cash-flow értékének fluktuációja nyomán veszteség keletkezik.
A kamatlábkockázat kezelését kiegészíti a pénzügyi eszközök és kötelezettségek különböző sztenderd és nem sztenderd kamatláb-forgatókönyvek szerinti érzékenység vizsgálata. A havonta figyelembe vett sztenderd forgatókönyvek 200 bázispontos egyidejű esést vagy emelkedést tartalmaznak valamennyi hozamgörbében.
Az ALCO kíséri figyelemmel a jóváhagyott limitek betartását; ellenőrzési munkájában segítséget nyújt a kockázatellenőrzési terület. A Csoport nem kereskedési portfóliókra vonatkozó kamatlábrés-pozíciójának összefoglalása a következő:
A beszámolási időszak végén a Csoport kamatozó pénzügyi instrumentumainak kamatlábszerkezete a következő volt:
6.11
2021. december 31-én
2020. december 31-én
2021-ben a látra szóló betétállomány modellezésében változás nem történt. A „Babaváró” hitelnél a valós értékeléshez használt előtörlesztéseket is tartalmazó várható pénzáramokat használja a Bank a kamatkockázat számításhoz. A „Kamatstop” hatása is beépítésre került az eredményhatás lefelé menő forgatókönyvénél.
IBOR reform
A főbb referencia kamatlábak globális reformja van folyamatban annak érdekében, hogy a bankközi kamatlábakat (IBOR) helyettesítsék vagy megreformálják alternatív, szinte kockázatmentes kamatokkal (a továbbiakban: IBOR reform).
A LIBOR reform keretében, a CHF, JPY, GBP, EUR LIBOR jegyzések 2022. január 1-től megszűntek. USD LIBOR esetén néhány lejáratra szintetikus jegyzések 2023-ig megmaradnak, ezeket lehet korábban kötött ügyleteknél alkalmazni, de új ügyleteknél referencia kamatként már nem használhatóak. A londoni jegyzésű LIBOR-okon kívül EUR denominációban használt egy napos EONIA is megszűnik. Az EONIA referencia kamat helyét az ESTR veszi át. A változások egyelőre az EURIBOR jegyzéseket nem érintik.
A megszűnő referencia kamatok helyett CHF esetében a SARON, JPY-nál a TONAR, GBP-nél a SONIA és USD-nél a SOFR egynapos kamatokra vagy az ezekből képzett visszatekintő átlagokra vagy a piacon megfigyelhető előretekintő jegyzések használatára tér át a bank. EONIA esetében az ESTR vagy a módosított ESTR egynapos kamatot használja a csoport. Az Csoport a változások után már nem köt olyan új hitel/betét vagy származtatott ügyletet, szerződést, amelyben a megszűnő referenciamutató, LIBOR vagy EONIA lenne. Ezek helyett már az új referenciamutatókat alkalmazza mind az egyedi szerződésekben, mind a kondíciós listákban.
Az IBOR reformból adódó számviteli kérdések két csoportja érintheti a pénzügyi beszámolást, amelyet a sztenderdalkotó a vonatkozó IFRS-ek módosításával kezelt. Ennek megfelelően a sztenderdalkotó ezeket a módosításokat két szakaszra osztotta:
• módosítások, amelyek az átmenet előtti bizonytalanságot kezelik: Interest Rate Benchmark Reform – az IFRS 9, IAS 39 és IFRS 7 módosításai (Phase 1 módosítások), amelyeket 2019 szeptemberében bocsátottak ki és 2020. január 1-jétől hatályosak; és
• módosítások, amelyek arra a helyzetre vonatkoznak, amikor ez a bizonytalanság megszűnik, de a vállalatok frissítik a szerződéseikben szereplő díjakat és fedezeti kapcsolataik részleteit: Interest Rate Benchmark Reform Phase 2 – az IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 módosításai (Phase 2 amendments), amelyet 2020 augusztusában bocsátottak ki és 2021. január 1-jétől hatályosak.
A Csoport értékelte az IBOR reform jelentőségét a működése és a pénzügyi beszámolása szempontjából.
A Csoport érintettsége a LIBOR reform és a megszűnő referencia kamatok kapcsán nem jelentős. Ezért az ebből eredő kockázatok is elhanyagolhatóak. Az IBOR reform a Csoport kamatláb kockázatát egyáltalán nem befolyásolja. Konstrukciós terméket a változás nem érint. Saját számlán tartott és a megszűnő benchmarkokkal érintett értékpapírja a banknak nincs. A Csoport mérlegben vagy a mérlegén kívüli elemként nincs GBP, JPY és EUR LIBOR-hoz kötött ügylet.
USD és CHF LIBOR kitettségek:
• USD LIBOR referencia kamatot használó derivatív ügylet 7 darab van melyek összes névértéke 100,6 millió USD (32 766 millió Ft).
• Vállalati oldalon 5 darab, összesen 1 millió USD (326 millió Forint) összegű egyedi hitelszerződés van. Ezek átszerződése 2023 júniusáig fokozatosan megtörténik a SOFR rátára.
• CHF LIBOR-ban egy darab 0,05 millió CHF (18 millió Forint) értékű hitelügyletet érint, ahol az ügyfelünket a SARON-ra való átállásról tájékoztattuk.
Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok sztenderd előírásai alapján egy pénzügyi szerződés módosítása jelentős, módosítás miatti nyereség vagy veszteség kimutatását teheti szükségessé az eredménykimutatásban. A Csoport a pénzügyi szerződések módosításával kapcsolatban él a sztenderdmódosítás által megengedett gyakorlati kivétellel, mivel a referenciakamat változás közvetlenül az IBOR reformból következik, és „gazdaságilag egyenértékű” alapon történik. Ezekben az esetekben a változásokat az effektív kamatláb módosításaként számolja el.
Egyéb hatások
A Csoport tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szerződései közül a LIBOR-ok és az EONIA megszűnése több ISDA VMCSA és GMRA szerződésre terjed ki. Mindegyik szerződésnél a kötelező változó letét, ill. a biztosíték kamatozásának kamatlába az, ahol az átállás miatt változtatni szükséges, jellemzően EONIA-ról ESTR-re vagy módosított ESTR-re. A módosítások megtörténtek vagy már folyamatban vannak. Csoportunk 2021-ben csatlakozott az ISDA 2021 EONIA Collateral Agreements Fallbacks, illetve ISDA 2020 IBOR Fallbacks Protocol-hoz. A protocolhoz csatlakozott bankok bilaterális szerződéseit nem szükséges módosítani, mert a csatlakozás a szerződésmódosítással jogilag egyenértékű.
A központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a központi szerződő fél (LCH), illetve a közvetlen tagsággal rendelkező klíringtag, amelynek az MKB Bank Nyrt. az ügyfele, egyoldalúan már korábbi időpontban kezelte a változtatásokat.
Működésre vonatkozó hatások
Az új referencia rátákkal kapcsolatban folyamatban van a szükséges valós idejű adatok beszerzése, illetve a jelenérték számításhoz szükséges új hozamgörbék kialakítása. Az új adatok miatt kismértékű rendszerfejlesztés vált szükségessé.
A Csoport érzékenysége a piaci kamatlábak növekedésével vagy csökkenésével szemben:
6.12
A tábla csupán azon leányvállalatok adatait tartalmazza, melyeket az MKB havi szinten monitoroz.
6.13
Egyéb piaci kockázatoknak való kitettség – nem kereskedési portfóliók
A Csoport devizakockázatnak van kitéve külföldi pénznemben lévő pénzügyi instrumentumain keresztül. A devizakockázat kezelésének célja a külföldi pénznemben lévő pénzügyi instrumentumok piaci értékének az árfolyam-ingadozásokból adódó potenciális változásai következtében fellépő kedvezőtlen hatásainak csökkentése.
A Csoport külföldi pénznemben lévő pénzügyi pozíciója a beszámolási időszakok végén a következő volt:
6.14
aq) Megterhelt eszközök
A 680/2014. számú EU végrehajtási rendelet szerint a beszámolási időszak végén a megterhelt eszközök a következők voltak:
6.15
6.16
6.17
2021. december végén a fentebb hivatkozott végrehajtási rendelet előírásai alapján meghatározott megterhelési arány 21,77 % volt. A Csoport megterhelt eszközei az MKB Bankhoz tartoznak. A megterhelés fő forrásai és típusai az MNB által fedezeti körbe vett nagyvállalati hitelekből, a fedezett refinanszírozó hitelekből, a jelzáloghiteleken biztosított fedezetekből, a marginolt származtatott ügyletekből és repó ügyletekből eredtek, továbbá a Bank élt a feltétel nélkül felvehető, MNB által nyújtott fix kamatozású fedezett hitelfelvétel lehetőségével is. Az elszámolási rendszerek és központi szerződő felek fedezeti követelményeiből eredő megterhelés nem volt számottevő. A Csoport nem rendelkezett fedezett kötvénykibocsátással, értékpapírosítással.
A legjelentősebb fedezett refinanszírozási konstrukciót az MNB „Növekedési Hitel Program” refinanszírozási hitelében való részvétel jelentette. A marginolt származtatott ügyletek többsége a mérlegen belüli kamat és deviza nyitott pozíció fedezése céljából került megkötésre.
ar) Credit spread kockázat
A credit spread kockázat annak a kockázata, hogy a kötvénykibocsátóhoz kapcsolódó felár változása következtében változik a kötvény piaci árfolyama, amely negatívan hat a Csoport eredményére.
A credit spread kockázat kezelése és monitoringja
A credit spread kockázat kezelésére vonatkozó kereteket a kockázati stratégia határozza meg. A kockázati stratégiának megfelelően credit spread kockázat csak a jóváhagyott limiten belül vállalható. A credit spread kockázatot operatív szinten a Pénz és Tőkepiaci Ügyvezető Igazgatóság kezeli. A Csoport kockázati részlege méri a piaci alapon értékelt pozíciók specifikus hozamfelár-változásának kockázatát, ellenőrzi a felállított limitek kihasználtságát és jelenti azokat az ALCO részére.
Kockázatmérés
Az általános kamatkockázat méréséhez hasonlóan a Csoport a credit spread kockázati mutatószámokat a kapcsolódó pénzáramlások jelenérték-változására alapozva állítja elő.
Az alkalmazott credit spread változások értékei rendszeresen, de legalább félévente felülvizsgálatra kerülnek. A számításokhoz alkalmazott likvidációs időszakok hossza igazodik a termékek értékesítéséhez várhatóan szükséges időtávokhoz.
as) Működési kockázatok
A működési kockázat olyan veszteség kockázatát jelenti, amely nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi mulasztásból vagy a rendszerek nem megfelelő működéséből adódik, vagy külső események okozzák, és magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a reputációs kockázatot, a modellezési kockázatot illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatot is. A működési kockázatba nem tartozik bele az üzleti és a stratégiai kockázat.
Eljárás
A működési kockázat megfelelő azonosítására, kezelésére és monitoringjára szolgáló elvek, szabályok és eljárások a Kockázati Stratégiában, valamint az OpRisk politikában kerülnek meghatározásra.
Kockázatmérés
A Csoport működési kockázati tőkekövetelménye 2008. január 1-től egyedi és csoport szinten Standard módszerrel (Standardized Approach – TSA) kerül meghatározásra. A Standard módszer szerint a működési kockázat tőkekövetelménye a banki üzletágak elmúlt három évi irányadó mutatói (bruttó jövedelem) súlyozott összegének az átlaga.
Kockázatkezelés és monitorozás
A működési kockázat értékelésére szolgáló rendszer teljes mértékben integrált a Csoport kockázatkezelési folyamatába, valamint a munkafolyamatokba.
A Csoport működési kockázatkezelésének centralizált egysége a Központi OpRisk Menedzsment, mely a működési kockázatkezelés banki szabályozásának, módszereinek és eszközeinek kialakításáért és koordinálásáért felelős, emellett feladata a veszteségadat-gyűjtés biztosítása és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
A Központi OpRisk Menedzsment mellett kialakításra kerültek a működési kockázatok azonosítását, bejelentését, és kezelését végző, egész szervezetre kiterjedő, Decentralizált Működési Kockázati Egységek, melyek feladat- és felelősségi köre szabályzatokban került rögzítésre. A Központi OpRisk Menedzsment független kontrollt gyakorol a különböző területeken kijelölt, működési kockázatok kezeléséért, veszteségesemények bejelentéséért felelős személyek, a Decentralizált Oprisk Menedzserek felett.
Csoport szinten az MKB Központi OpRisk Menedzsment határozza meg a Bank leányvállalataitól elvárt, működési kockázattal kapcsolatos szabályzatokat és a csoport szintű működési kockázatkezelés kereteit, valamint e tekintetben irányítja és felügyeli a leányvállalatokat. A leányvállalatoknál is kialakításra kerültek a centralizált és decentralizált működési kockázati szervezeti egységek, melyek veszteség-esemény bejelentési és riporting kötelezettséggel tartoznak az MKB Központi OpRisk Menedzsment felé.
Az MKB Központi OpRisk Menedzsment negyedéves gyakorisággal készít beszámolót az Igazgatóságnak a banki és leányvállalati működési kockázat-kezelés aktuális státuszáról. A Csoport féléves gyakorisággal teljesíti a működési kockázati COREP adatszolgáltatást a Felügyelet felé.
Kockázatkezelési módszerek és eszközök
Veszteségadatok gyűjtése
A Csoport folyamatosan végzi a működési kockázati veszteségadatok gyűjtését, mely a működési kockázati veszteség-események elektronikus úton történő bejelentését és kezelését foglalja magában.
Működési kockázati önértékelés (OpRisk Self-Assessment – ORSA)
A Csoport területenként végzi a működési kockázati önértékelést - kérdőíves felmérés formájában -, a munkafolyamatokhoz kapcsolódó működési kockázatok felismerése és megértése, valamint a területek kockázat-tudatosságának növelése érdekében.
Kulcs Kockázati Indikátorok (Key Risk Indicator – KRI)
A kulcs kockázati indikátor a kockázati szempontból kritikus területek és tényezők feltárására alkalmas olyan teljesítmény- vagy kockázati mutatószám, mely értékének alakulása jelzi a kockázatok bekövetkezése szempontjából fontos tényezők változását. A megfelelő indikátorok meghatározásával és értékük idősoros alakulásának figyelésével a Bank a működési kockázatok előrejelzését és megelőzését, illetve csökkentését kívánja elősegíteni.
Szcenárióelemzés
A szcenárióelemzés banki folyamatok elemzésén alapuló szakértői becslés, a ritka, de jelentős veszteséget okozó események bekövetkezési gyakoriságának, ill. pénzügyi hatásának a számszerűsítése céljából.
A Csoport szcenárióelemzést éves gyakorisággal végez.
Modell leltár
A Csoport által használt modellek átfogó nyilvántartása, mely összefoglalóan tartalmazza, hogy mely banki területek milyen modelleket üzemeltetnek, illetve ismerteti a modellek használatának a célját. A nyilvántartás kiterjed a modellek karbantartásának és validációjának rendszerességére, valamint a keletkező eredmények felhasználásának módjára is.
Termék leltár
A termékekhez használt üzletviteli kockázatok azonosítása érdekében a Bank termékleltárt alakított ki, amely a legfontosabb az MKB Bank Nyrt, valamint MKB-Euroleasing csoport által forgalmazott termékcsoportok nyilvántartására szolgál. A termékleltár a termékek általános jellemzőin túl tartalmazza azon üzletviteli kockázati faktorokat, amelyek az ügyfelek kiszolgálásához kapcsolódnak. A kockázatok feltárásával lehetőség van azok csökkentésére, vagy tudatos elfogadására.
Üzletmenet-folytonosság Tervezés
A Csoport működési folyamatainak zavartalan fenntartásához szükség van az egyes folyamatok lehetséges fenyegetettségeinek, ezek valószínűségének és a folyamatok kiseséséből származó potenciális károk számbavételére. Ezt a kockázatelemzést és a csoportszervezet funkcionalitásának fenntartásához szükséges eljárásokat tartalmazza az Üzletmenet-folytonossági és a Katasztrófa-helyreállítási Terv (BCP-DRP). A BCP-DRP olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek végrehajtására abban az esetben van szükség, ha a Csoport működése szempontjából kritikus folyamatok és a folyamatokat támogató (pl. informatikai) erőforrások sérülnek ill. fenntarthatatlanná válnak.
Magyar Bankközi Működési Kockázati (HunOR) adatkonzorciumi tagság
A Bank egyik alapító tagja a HunOR Magyar Bankközi Működési Kockázati Adatkonzorciumnak, amelynek rendszeresen, anonim módon jelenti a veszteségadatait.
at) Tőkemenedzsment
A Csoport vezető szabályozó szerve, az MNB a Csoport egészére vonatkozóan állapítja meg és ellenőrzi a tőkekövetelményeket.
Tőkeallokáció
A Bank havi szinten számszerűsíti és az ALCO havi jelentés keretében nyomon követi az 1. pillér és 2. pillér szerinti kockázatokat a Csoport egészére.
Bázel IV
A számítások Bázel IV/CRR (575/2013/EU rendelet) szerint készülnek.
A Bázel IV felügyeleti célja a pénzügyi rendszer biztonságának és stabilitásának előmozdítása, és legalább a jelenlegi átfogó tőkeszint fenntartása a rendszerben, egyenlő esélyek biztosítása, szélesebb körű megközelítés kialakítása a kockázatok kezelésében, továbbá a nemzetközileg aktív bankok hangsúlyosabb figyelemmel követése. A Bázel IV három pillérre épül: minimális tőkekövetelmény, felügyeleti felülvizsgálati folyamat és piaci fegyelmező erő. Magyarországon a CRR (Capital Requirements Regulation) közvetlenül hatályos.
A Bázel IV három, eltérő kifinomultságú megközelítést kínál az 1. pillér hitelkockázati tőkekövetelmény számításához. A Csoport a standard módszert használja, amely a külső hitelminősítések használatát írja elő a bankoknak a minősített partnerekre alkalmazott kockázati súlyozások meghatározásához, a többi partnert tág kategóriákba sorolja, és standardizált kockázati súlyokat alkalmaz ezekre a kategóriákra.
A Bázel IV tőkekövetelményt ír elő a működési kockázatra vonatkozóan. A tőkekövetelmény számítás során a Csoport jelenleg a standard módszert alkalmazza a működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény meghatározásához.
A Bázel IV 2. pillére (felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat) a Felügyeleti-szabályozószervek bevonásával méri fel az 1. pillér alatt nem –vagy részben fedezett kockázatok pótlólagos tőkekövetelményét. A 2. pillér a belső tőkemegfelelési felülvizsgálati folyamat keretében szabályzatokat és gyakorlatokat vezet be az 1. pillér alatt nem fedezett kockázatok tőkekövetelményének mérésére, illetve az 1. pillérben fedezett kockázatok fejlett módszertannal történő mérésére. 2. pillér alatt az alábbi kockázatok materialitása vizsgálandó:
• Hitelkockázat
• Piaci kockázat
• Likviditási kockázat
• Ingatlan- és egyéb eszközök kockázata
• Részesedési kockázat
• Működési kockázat
• Modellkockázat
• Üzleti és Stratégiai kockázat
A Bázel IV 3. pillére a piac fegyelmező erejére vonatkozik, és célja a társaságok átláthatóságának növelése azáltal, hogy a Bázel IV szerinti kockázataik, tőke- és kockázatkezelésük konkrét, előre meghatározott részleteinek közzétételére kötelezi a társaságokat.
A tőkeszükséglet elfogadható mértékét egy összetett limitrendszer szabályozza, ami a lényeges kockázati típusok limitértékeit intézményi és üzletági szinten tartalmazza.
6.18
A fenti táblázat a Bank konszolidált tőkemegfelelési mutatóját tartalmazza.
2021. december 31-én a Csoport szavatoló tőkéjének a felügyeleti szabályoknak megfelelő Bázel IV IFRS alapú összege 246,3 milliárd Ft volt. A szavatoló tőke növekedését – 40,5 milliárd Ft - az adózás utáni eredmény, a negatív AVA korrekció csökkenése valamint az egyéb szavatoló tőke levonás csökkenése okozta, melyet részben csökkentett a negatív értékelési tartalék növekedése, az immateriális javak és a halasztott adó levonásának növekedése, valamint az alárendelt kölcsöntőke csökkenése.
A kockázattal súlyozott eszközök - beleértve a működési és a piaci kockázatot - állománya a 2020. évi 1 004,6 milliárd Ft-ról 11,3%-kal 1 118,6 milliárd Ft-ra nőtt, 1% forintárfolyam gyengülés mellett. A kockázattal súlyozott eszközök növekedése a működési kockázati tőkekövetelmény növekedésének, valamint az üzleti állományok növekedésének köszönhető, mely hatást részben eliminálta a piaci kockázat csökkenése.
A tőkemenedzsment, mint eszköz alkalmazása során a tőke elsődleges mérlegelési szempont, ezért a Csoport folyamatosan nyomon követi az egyes tőkeelemek alakulását.
A jövőbeli tőkeigények kezelése
A Tulajdonos tőkeerős hátterével hozzájárul a Csoport tevékenységeinek biztonságához, erősíti az ügyfelek bizalmát, segíti a Csoportot a makrogazdasági turbulenciák által előidézett, a Csoport jövedelmezőségét negatívan befolyásoló események kezelésében.
au) Átstrukturált eszközök
A normál üzletmenet keretében a Csoport átstrukturálási intézkedéseket kezdeményez annak érdekében, hogy csökkentse a lehetséges hitelezési veszteségét és maximalizálja a behajtási lehetőségeket azon ügyfeleknél, akiknek fizetési nehézségei vannak, de fizetési hajlandóságuk és képességük továbbra is fennáll.
Az átstrukturált kitettségek olyan újratárgyalt, átütemezett (prolongált) vagy más módon módosított hitelek és követelések (a vásárolt követeléseket is figyelembe véve), amelyek a Csoport vagy a kötelezett kezdeményezésére egy korábbi megállapodás módosításából vagy megszűntetéséből erednek, abban az esetben, ha:
• a szerződés azért kerül módosításra, hogy elkerüljük a bedőlést, mert az adós képtelen az eredeti szerződés szerinti fizetési kötelezettségeit teljesíteni a pénzügyi helyzetének, fizetőképességének jelentős romlása következtében, és
• a módosítások jelentős mértékben, az adós szempontjából lényegesen kedvezőbb módon megváltoztatják az érvényben lévő szerződés eredeti feltételeit, ahhoz képest, ami adott piaci helyzetben és feltételek mellett általánosan alkalmazandó lenne hasonló típusú szerződések esetén, illetve
• egy kiegészítő megállapodás vagy új szerződés megkötésre kerül az adós és a Csoport között, egy új hitel nyújtására, amely az eredeti, fel nem mondott szerződésből fakadó kötelezettségek (tőke és/vagy kamat), vagy további vállalt kötelezettség visszafizetésének elősegítésére irányul, annak érdekében, hogy a hitelezési kockázat növekedése elkerülhető legyen, illetve mérsékelje a Csoport a további veszteséget.
Az átstrukturálási politika keretein belül a Csoport átstrukturált hitelt nyújt egy szelektív bázisnak, azaz a már bedőlt ügyfeleknek, illetve azon ügyfeleknek, akik esetében nagy a kockázata a jövőbeli bedőlésnek, és bizonyíték van arra, hogy az ügyfél minden ésszerű erőfeszítést megtett az eredeti szerződés szerinti teljesítésnek, valamint várhatóan az ügyfél képes lesz a módosított feltételek betartására. Mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelek az átstrukturálási politika tárgyát képezik.
A Csoport általánosan az alábbi átstrukturálási intézkedéseket alkalmazza:
• az utolsó részlet / hitellejárat meghosszabbítása,
• az eredeti törlesztési ütemterv újratárgyalása, törlesztések átütemezése,
• részletfizetési megállapodások megkötése,
• a fedezeti arány csökkentése kitettség csökkentésével párhuzamosan,
• hitelrefinanszírozás,
• kamatcsökkentés, kondíciómérséklés,
• kamattőkésítés.
Az ilyen jellegű kitettségeket és a hozzá kapcsolódó kockázatokat a Csoporton belül elkülönített restrukturálási és követeléskezelési szakterület kezeli, monitorozza és jelenti jogszabályok és a felügyeleti elvárások, ajánlások alapján készített belső szabályzatoknak megfelelően. Az átstrukturálás feltételeinek megszűnését követő felépülési periódus végén az érintett eszközök visszakerülnek normál kezelés alá mind üzleti, mind kockázati szempontból. A Csoport kvalitatív és kvantitatív információk alapján szűnteti meg az átstrukturált jelzőt a nem teljesítő hitelek esetében. Amennyiben egy nem teljesítő átstrukturált kitettség 1 éven keresztül teljesíti a defaultból kikerülés feltételeit, majd további két évig a próbaidőszak feltételeit, a Csoport nem kezeli az ügyletet átstrukturáltként.
Vállalati ügyfélkörben a normál kezelésbe történő visszaadás feltétele továbbá, hogy az ügyfél a módosított szerződési feltételeinek megfelelően teljesítse kötelezettségeit egy meghatározott időszakon belül (180 vagy 360 nap), valamint hogy kockázati szempontból is jelentősen javuljon.
Az átstrukturált eszközök elkülönítetten kerülnek rögzítésre a rendszerekben, és a szerződés módosított kondíciói megjelölésre kerülnek a könyvelésben. Ezen eszközök bekerülése, értékelése és kivezetése a releváns IFRS-ek által meghatározott általános számviteli szabályok alapján történik.
Az átstrukturált eszközök kockázati besorolásának és értékvesztésének részletes követelményei megtalálhatóak a számviteli politikában, és egyéb eszköz- és forrásértékeléssel kapcsolatos belső szabályzatokban, valamint az értékvesztés- és céltartalékképzési szabályzatban. Ezen belső iránymutatások szerint az átstrukturálási intézkedések minden esetben értékvesztésre utaló jelnek minősülnek, így ennek következtében ezen kitettségeknél egyedi értékvesztési tesztet kell elvégezni az értékelés általános alapelvei és módszerei alapján. Az ilyen kockázati értékelés eredményeképpen az értékvesztés képzése és a korábban megképzett értékvesztés visszaírása az IFRS 9 által meghatározott általános szabályok szerint kerülnek elszámolásra.
A korábbi üzleti évvel összehasonlítva nem történt változás a Csoport átstrukturálási politikája és alkalmazott gyakorlata terén. 2021. januártól életbe lépő jogszabályi változások miatt az átstrukturálás definíciója változott, amely hatással van az ügykezelés helyének meghatározására. Azon üzleti kezelésben lévő ügyfelek esetében, ahol átstrukturálásra (szerződésmódosításra) kerül sor, a döntéshozatal előtt minden esetben szükséges megvizsgálni, hogy adott döntésre javasolt konstrukciónak, szerződésmódosításnak mekkora lenne a nettó jelenértékre (NPV-re) gyakorolt hatása. Amennyiben az NPV változása nagyobb, mint 1, úgy az ügykezelést a restrukturálási és követeléskezelési szakterületre kell átadni.
A pandémiás helyzethez kapcsolódó törlesztési moratórium 2022 III. negyedévre elhalasztja a potenciálisan átstrukturálható hitelek tényleges átstrukturálásának lehetőségét és megvalósítását.
6.19
7. Pénzeszközök
7.1
A Csoportnak bizonyos betétek 1%-ának megfelelő minimális kötelező tartalékot (2020: 1%) kell fenntartania az MNB-nél. A minimális tartalék az említett betétszámlák október 31-ei egyenlegén alapul, és 2021. december 31-én 18 965 millió Ft volt (2020: 15 583 millió Ft). 2021. december 31-én a pénztárállomány 23 107 millió Ft volt (2020: 22 646 millió Ft.).
8. Hitelintézetekkel szembeni követelések
8.1
9. Származékos pénzügyi eszközök
9.1
10. Értékpapírok
10.1
Az FVTOCI értékpapírok esetében az elszámolt értékvesztés nem csökkenti azok könyv szerinti értékét. Az elszámolt értékvesztés az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között kerül elszámolásra.
Az FVTOCI adósság intstrumentumok értéke a beszámolási időszak végén 187 681 millió Ft volt. A Csoport a fordulónapon nem rendelkezett FVTOCI tőkeinstrumentummal.
Az irányadó kamatlábak emelkedésének következtében az Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós érték különbözete -20 009 millió Ft-ra csökkent 3 187 millió Ft-ról. Az átértékelés halasztott adó hatása a 30. megjegyzésben kerül bemutatásra.
2021. december 31-én az Értékpapírok teljes összegéből 112 131 millió Ft (2020: 495 488 millió Ft) volt elzálogosítva biztosítékként tőzsdei és hitelkártya-ügyletek után a szokásos üzletmenet részeként, valamint az NHP hitelezési tevékenységgel összefüggésben.
A saját tőkére gyakorolt teljes tárgyévi átértékelés állománya 2021. december 31-én -23 569 millió Ft (2020: -3 560 millió Ft).
2021-ben az FVTOCI értékpapírokkal kapcsolatban 14 610 millió Ft veszteség (2020: 5 462 millió Ft nyereség) került elszámolásra, ami átsorolásra került az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírokkal kapcsolatban 14 425 millió Ft (2020-ban 6 706 millió Ft) kamatbevételt számolt el a Csoport a beszámolási időszak alatt.
11. Ügyfelekkel szembeni követelések
A fordulónapon fennálló, ügyfelekkel szembeni nettó hitelállomány 1 215 347 millió Ft, amelyből 1 162 052 millió Ft amortizált bekerülési értéken és 53 295 millió Ft valós értéken értékelt. A valós értéken értékelt hitelekből a vállalati hitelek kitettsége 195 millió Ft, míg a lakossági hitelek értéke 53 100 millió Ft volt 2021. december 31-én.
11.1
Ügyfelekkel szembeni követelések amortizált bekerülési értéken:
11.2
2021-ben az egyéb sor 256 884 millió Ft forgóeszközhitelt, 18 995 millió Ft szállításos repo miatti követelést, 55 655 millió Ft beruházási hitelt, 82 737 millió Ft konzorciális hitelt, 52 514 millió Ft projekt hitelt tartalmaz, továbbá 45 629 millió Ft vásárolt követelésekhez kapcsolódik.
2020-ban az egyéb sor 234 069 millió Ft forgóeszközhitelt, 82 751 millió Ft szállításos repo miatti követelést, 41 196 millió Ft beruházási hitelt, 76 466 millió Ft konzorciális hitelt, valamint 46 983 millió Ft vásárolt követelést tartalmazott.
Portfolió leválasztása
CRE (korábban SHT) maradó portfolió
A Speciális Hiteltermékek Területet (SHT) 2011-ben hozta létre a Bank annak érdekében, hogy a különleges kezelést igénylő kereskedelmi ingatlanfinanszírozási ügyfeleket elkülönítse, és biztosítsa az ügyletek speciális kezelését. 2015 végén ezen portfólió jelentős része leválasztásra került az Csoport portfoliójától, a maradó portfolió kezelését a Restrukturálási és Követeléskezelési Igazgatóság végezte.
Az Európai Bizottság által elfogadott Szerkezetátalakítási Terv részét képező EU vállalások értelmében 2019 végére a maradó CRE (Kereskedelmi Ingatlanfinaszírozott Ügyfelek, korábban SHT) portfolió állományát bruttó 60 milliárd Ft alá kellett csökkenteni. A vállalást a Csoport 2017. év végére maradéktalanul teljesítette, ezen felül 2018-2019-ben sikerült jelentős mértékben tovább csökkenteni a portfóliót. Az EU kötelezettségvállalások teljesítése nyomán 2020-ban a Csoport nyitott az ingatlanfinanszírozás irányába. A CRE portfólió performing ügyletei (10,7 milliárd Ft) 2020-ban visszakerültek normál üzleti kezelésbe. A Restrukturálási és Követeléskezelési Igazgatóság kezelésében már nincs ilyen ügylet.
A CRE portfólió szeparált nyilvántartása (lásd: korábbi SHT) - az EU vállalások hivatalos teljesítésével és a performingok visszaadása mellett - riporting szinten megszűnt.
Eszköz-realizációs stratégia
Az eszköz portfolió elemeinél az eszköz-realizációs stratégia alapján kerültek a várható megtérülések meghatározásra. A Csoport az eszköz-realizációs stratégia keretében hosszú távú időszakra is tart eszközöket annak érdekében, hogy maximalizálja az ezen eszközökből várható megtérülést.
Értékvesztés
11.3
Az IFRS9 szerinti hitelkockázati minősítő rendszerek célja, hogy PiT (point-in-time) PD-t rendeljen minden érintett ügyfélhez. Az IRB szerinti, Pillér II. tőkeigény számításhoz alkalmazott minősítő rendszer módosításra került az IFRS 9 követelményeivel összhangban. Mindkét minősítő rendszer ugyanazt a default definíciót és modell felépítést alkalmazza, beleértve a kvalitatív és a kvantitatív rész-modelleket, valamint a magyarázó változókat is; ellenben a kalibrációs folyamat különbözik a két esetben, mert az IFRS9 standard alapján ez függ az adott ügyfél stage besorolásától. A Csoport Stage 1 kategóriában egy éves időhorizontra, míg Stage 2 kategóriában élettartamra vonatkozó PD-t becsül. Stage 3 kategóriába a default-os ügyfelek kerülnek, ahol a PD értéke 1.
A Csoport a Stage 2 kategóriában az egy éves PD-t transzformálja élettartam PD-re az átmenet-valószínűségek Markov láncon, illetve Vintage-elemzésen alapuló becslést felhasználva. Továbbá figyelembe vételre kerül a makrogazdasági előrejelzések, különösen az éves GDP változást az előrejelzések első három évében. A Csoport a negyedik évtől a TTC (through-the-cycle) PD-t alkalmazza.
A 6.1 megjegyzés tartalmaz további információkat a Csoport értékvesztés számításával kapcsolatban.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének stage-ek szerinti bontását az alábbi táblák tartalmazzák:
11.3.1
Az amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének változását stage-ek szerinti bontásban az alábbi táblák tartalmazzák:
11.3.2
A Csoport megváltoztatta a számviteli politikáját a támogatott lakossági hitelek egy adott körének besorolásával és értékelésével kapcsolatban. Ezen módosítás 39 859 millió Ft átsorolást eredményezett az Ügyfelekkel szembeni követelések amortizált bekerülési értéken értékelt állományából a valós értéken értékelt állományába. Az átsorolásról bővebb információt a 4. Megjegyzés tartalmaz.
A lakossági portfólióhoz tartozó ügyfelek kitettségei kockázati szempontból homogén csoportokba (poolokba) kerülnek besorolásra. Az egyes poolokban PD, LGD és CCF értékek kerülnek kiosztásra. A belső minősítésen alapuló modellek által számított kockázati paraméterek határozzák meg a provízió mértékét. Bővebb információ a 6. Kockázatmenedzsment Megjegyzésben található.
Az egyedi értékelés kitettség küszöbértékét el nem érő vállalati ügyfelek esetében belső minősítésen alapuló módszertan alapján történik az értékvesztés és a céltartalék meghatározása. Az ehhez szükséges províziós mértékek a nem teljesítés valószínűsége (PD), a nem teljesítő ügyleteken ténylegesen realizált veszteség (LDG) és a mérlegtétellé válás valószínűsége (CCF) paraméterei alapján kerül meghatározásra. Az egyedileg jelentős, cash-flow alapon értékelt, viszont provízióval nem érintett wholesale ügyletek esetében is a fentiekben részletezett belső minősítésen nyugvó módszertan alapján kerül meghatározásra az értékvesztés összege.
A lakossági kitettségek vonatkozásában a provízió havonta csoportos értékelésen alapulva kerül kiszámításra a következő portfóliókra:
• teljesítő hitelek vonatkozásában Incurred Loss (ICL) kerül megképzésre, és
• a nemteljesítő hitelek vonatkozásában pedig Specific Loan Loss Provision (SLLP) kerül meghatározásra.
Amióta a Csoport a lakossági kitettségek esetében teljesítő és nem-teljesítő csoportosítás alapján számolja a províziót a termékalapú értékelés helyett, valamint a wholesale ügyfelek esetében belső minősítésen alapuló módszert alkalmaz, emelkedett a felmerült veszteségek szintje.
2021. december 31-én nem volt valós érték fedezeti kapcsolatban fedezett tételként megjelölt hitel.
12. Egyéb eszközök
12.1
13. Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
13.1
A Csoport 2021 során 4 113 millió Ft nyereséget számolt el a tőkemódszerrel konszolidált MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. társult vállalkozásával kapcsolatban, ami növelte a befektetések értékét; ugyanakkor a vállalat 2 949 millió Ft összegű Csoporton belüli osztalékfizetése csökkentette a befektetések záró egyenlegét. 2021. február 28-án az Első Értékpapírosítási Tanácsadó Zrt. (ELÉT Zrt.) 100%-os részvénycsomagjának megvásárlására irányuló tranzakció lezárult, amely további 350 millió Ft-tal növelte a befektetések értékét (vételár: 427 millió Ft és év közben elszámolt értékvesztés: 77 millió Ft nettó hatása). Ezen kívül a beszámolási időszak során az Exter-Reál Kft-ben és az MKB Inkubátor Kft-ben került sor 110 illetve 75 millió Ft-os tőkeemelésre.
Az MKB Digital Zrt. 2021.július 06. napján értékesítette a ST34DY IT SERVICES Korlátolt Felelősségű Társaságban lévő 49%-os közvetlen részesedését, amely a 19,6 millió Ft-tal csökkentette a befektetések értékét. Emellett további csökkenést eredményezett a befektetések értékében az Exter-Immo Zrt-ben, az Exter-Reál Kft-ben, az Extercom Kft-ben, valamint az MKB Consulting Zrt-ben lévő részesedéseken elszámolt addicionális értékvesztés összesen 239 millió Ft értékben.
2021. december 31-i időszakra vonatkozóan a társult és közös vezetésű vállalkozások általános és pénzügyi adatai a következők:
13.2
13.3
14. Immateriális javak és tárgyi eszközök
14.1
Az elszámolt értékcsökkenés és értékvesztés a „Banküzemi költségek” között szerepel.
A beszámolási időszakban a Csoport számos tételt számolt el, amelyek növelték a befektetések és fejlesztések értékét, többek között egyéb irodai IT rendszerfejlesztések és moratóriummal összefüggő fejlesztések aktiválását, a Csoport digitális szolgáltatásainak fejlesztéseit, ezenkívül a Csoport folytatta a 2018. június végén lecserélt számlavezető (Core) rendszerének finomhangolását is.
A Csoport az egyéb módosítások soron mutatja ki a lízing megállapodások szerződésmódosításból és indexálásból eredő változásait.
2020. évben a befektetések és fejlesztések legjelentősebb része az azonnali fizetés rendszer bevezetéséhez kapcsolódott.
A használatijog eszközök értékében a beszámolási időszak alatt bekövetkező változások részletesen a 31. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
15. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
15.1
A Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek legnagyobb tétele az MNB Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott refinanszírozási hitele 238 322 millió Ft értékben.
16. Folyó- és betétszámlák
16.1
2021. december 31-én és 2020. december 31-én a Csoport nem rendelkezett eredménnyel szemben valós értéken értékelt folyó- és betétszámlával.
17. Származékos pénzügyi kötelezettségek
17.1
A táblában bemutatott negatív valós értékű származékos pénzügyi instrumentumokat eredménnyel szemben értékeli a Csoport.
18. Egyéb kötelezettségek és céltartalékok
18.1
Függő tételekre és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
18.2
A függő tételekre és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékok részletezése a 33. megjegyzésben található.
19. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
A Csoport 2021. december 31-én nem rendelkezett saját kibocsátású kötvényekkel (2020: nulla millió Ft).
20. Hátrasorolt kötelezettségek
A hátrasorolt kötelezettségek a Csoport közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli hátrasorolt kibocsátott kötvényeit testesítik meg, amelyek a Csoport egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasorolt státuszúak.
20.1
21. Jegyzett tőke
A Bank hivatalos, kibocsátott, és teljes mértékben befizetett jegyzett tőkéje 100 millió (2020: 100 millió) darab, egyenként 1 000 Ft (2020: 1 000 Ft) névértékű részvényből áll. Minden kibocsátott részvényt teljesen befizettek, és azok felszámolás esetén egyenrangúak.
22. Tartalékok
Tőketartalék
A tőketartalék a részvénytőke-kibocsátások utáni felárakat (ázsiót) tartalmazza.
Eredménytartalék
Az eredménytartalék egy gazdálkodó egység működése alatt felhalmozott adózás utáni eredményt tartalmazza csökkentve a kifizetett osztalékkal.
Általános Tartalék
A 2013. évi CCXXXVII. Hitelintézeti törvény előírásai szerint a Banknak az adózott eredmény 10%-át általános tartalékba kell helyeznie. Osztalékot csak az általános tartalékképzést követően lehet fizetni. A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. A rendelkezésre álló eredménytartalékot a hitelintézet részben vagy egészben átsorolhatja az általános tartalékba. A felügyelet felmentést adhat az általános tartalék képzése alól.
A Csoport az általános tartalékot az eredménytartalék részeként mutatja ki. 2021-ben az MKB 17 040 millió Ft általános tartalékot jelenített meg (2020: 11 448 millió Ft).
Értékelési tartalékok
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési tartaléka a pénzügyi eszközök valós értékének halmozott nettó változását foglalja magában, amíg a befektetés nem kerül kivezetésre. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a Csoport az IFRS 9 előírásainak megfelelő értékvesztést képzett, amelyet az értékelési tartalékok között mutat ki.
A Csoport nem alkalmazott átsorolásokat az egyéb átfogó jövedelemben.
Nem-ellenőrző részesedés
A Csoport sem 2021. december 31-én, sem 2020. év végén nem jelenített meg nem-ellenőrző részesedést, ugyanis az MKB Munkavállalói Részvényprogramja lezárult, a résztvevő tagok felé a pénzügyi teljesítés megtörtént.
23. Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek
Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek a következők miatt merülnek fel:
23.1
24. Kamatbevétel
24.1
Különböző jogcímeken 2021-re vonatkozóan a kamatbevételen belül 921 millió Ft (2020: 935 millió Ft) került elszámolásra az értékvesztett pénzügyi eszközök után.
25. Kamatráfordítás
25.1
26. Nettó jutalék- és díjbevétel
26.1
27. Egyéb működési bevétel
27.1
A származékos ügyletek realizált nettó nyeresége az irányadó kamatlábak változásaival függ össze.
A hitelintézeti különadó „Egyéb ráfordításként” kerül elszámolásra, mivel az nem felel meg a nyereségadó feltételeinek.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII.24.) kormányrendelet 2022. június 30-ig elrendelte a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek irányadó referencia-kamatlábának maximalizálását. A rendelet értelmében a fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb 2022. január 1. és június 30. között az érintett hitelekre vonatkozóan nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál. A pénzintézetek a rendelet hatálya alatt nem teljesített kamat összegével nem növelhetik meg az adósok tőke-és kamattartozását.
2021. december 31-én a Csoport a rendelet értelmében újrakalkulálta a referencia-kamatlábhoz kötött, változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó várható pénzáramait, melyek csökkenése következtében 942 millió Ft veszteséget számolt el az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” során.
28. Veszteségek fedezetére képzett céltartalék és elszámolt értékvesztés
28.1
29. Banküzemi költség
29.1
2021-ben a Csoport munkavállalóinak átlagos statisztikai létszáma 2 092 fő volt (2020: 2 026 fő).
30. Nyereségadó
Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban megjelenített nyereségadó-ráfordítás
30.1
Magyarországon mind a beszámolási időszakban, mind 2020-ban 9% társaságiadó-kulcs volt alkalmazandó. Ennek következtében a Csoport 9%-os nyereségadó-, valamint a rendelkezésre álló tervszámok alapján számított 9% halasztott adókulcsot alkalmaz.
Az effektív adókulcs megállapítása
30.2
A veszteséges vállalatoknak a Csoport nem engedélyezte a halasztott adó kötelezettséget meghaladó halasztott adó követelés és a hozzá tartozó halasztott adó bevétel elszámolását, a többi vállalat az elérhető tervszámok alapján számított értéket számolta el. A törvényi szabályozás szerint a jövőben a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb az adóalap 50%-ig számolható el.
2021. december 31-én a Csoportnak 256 552 millió Ft fel nem használt negatív adóalapja volt (2020: 287 717 millió Ft) az alábbi lejárattal:
30.3
A Csoport 192 071 millió Ft (2020: 215 156 millió Ft) negatív adóalapra nem képzett halasztott adó követelést.
2015-ben a negatív adóalap felhasználására vonatkozó szabályozás megváltozott Magyarországon: kizárólag az elkövetkező 5 évben lehet felhasználni a 2015 évben és az azt követő években keletkezett negatív adóalapot, amennyiben adóráfordítás keletkezett az adóévben. A 2015 előtt keletkezett negatív adóalap felhasználási határideje 2030.
Az alábbi táblázat a halasztott adó változásának főbb tényezőit mutatja be:
30.4
A halasztott adó követelések és kötelezettségek megállapítása társaságonként történik.
31. Lízingek
A Csoport lízingbevevőként az IFRS 16-ra történő átálláskor néhány pénzügyi lízing szerződéssel rendelkezett, melyekre az IFRS 16 alkalmazásának nem volt jelentős hatása.
A Csoport lízingbeadóként személy-, és haszongépjárműveket ad lízingbe, valamint az üzletkötőknek saját tulajdonú és bérbe vett irodahelyiségeket ad allízingbe.
A Csoport az IFRS 16 standardra történő áttéréssel újraértékelte azon allízing-ügyletek besorolását, amelyekben lízingbeadóként közreműködik. Az újraértékelés alapján nem történt változás ezen allízingek besorolása kapcsán, ezért az IFRS 16-ra történő áttérésnek lízingbeadói oldalon sem jelentős a hatása a Csoport pénzügyi kimutatásai tekintetében.
31.1
31.2
31.3
31.4
Azon szerződések értéke, amelyek esetében a Csoport várhatóan nem kíván élni a hosszabbítási és / vagy lehívási opcióval nem minősül jelentősnek.
A Csoport a standard által megengedett mentesítési kivételekkel összhangban úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kisértékű (például: nyomtatók, számítástechnikai berendezések). A kisértékű, rövid futamidejű lízingek érteke 26 millió Ft a beszámolási időszakban.
A vonatkozó értékelési elvek, megjelenítési és közzétételi szabályok a 4. fejezetben kerültek részletes bemutatásra.
31.5
32. Egy részvényre jutó eredmény
Alapérték
Az egy részvényre jutó eredmény 2021. december 31-i alapértékének kiszámítása a törzsrészvényesek rendelkezésére álló 59 983 millió Ft eredmény (2020: 8 423 millió Ft) és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagának 100 000 ezer darab (2020: 100 000 ezer darab) értéke alapján történt.
Az egy részvényre jutó eredmény hígított értékének kiszámításának alapja a törzsrészvényesek rendelkezésére álló eredmény és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlaga, módosítva valamennyi hígító hatású potenciális törzsrészvény hatásával. A bemutatott időszakokban nem volt hígítási tényező.
Hígított érték
33. Függő tételek és kötelezettségek
33.1
34. Becslések és feltételezések
A vezetőség egyezteti a Csoport Felügyelő bizottságával a Csoport legfontosabb számviteli politikáinak és becsléseinek kialakítását, kiválasztását és közzétételét, valamint alkalmazásukat.
Ezek a közzétételek kiegészítik a pénzügyi kockázat kezeléséről leírtakat (lásd 6. megjegyzés).
A becslési bizonytalanság fő forrásai
Értékvesztések hitelezési veszteségre
Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök értékvesztés-vizsgálata a számviteli politikában leírtak szerint történik (lásd 4. megjegyzést).
A teljes értékvesztés egyedi partnerkomponense az értékvesztés szempontjából egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre vonatkozik, és várhatóan beérkező cash-flow-k jelenértékének a vezetőség általi legjobb becslésén alapul. Az említett cash-flow-k becslése során a vezetőség megítéli a partner pénzügyi helyzetét és bármely mögöttes biztosíték nettó realizálható értékét. Minden egyes értékvesztett eszközt érdemben vizsgálunk meg, és a workout stratégiát, valamint a megtérülőnek tekintett cash-flow-k becsléseit függetlenül hagyja jóvá a hitelkockázati terület.
A csoportosan képzett értékvesztés a hasonló hitelkockázati sajátosságokkal rendelkező követelések portfólióiban jelen lévő hitelezési veszteségeket fedi le, amikor objektív bizonyíték utal arra, hogy a portfóliók értékvesztett követeléseket tartalmaznak, de az egyedi értékvesztett tételek még nem azonosíthatók. A csoportos értékvesztés szükségességét a vezetés olyan tényezők alapján ítéli meg, mint a hitelminőség, a portfólió nagysága, a koncentrációk és gazdasági tényezők. A szükséges képzés becslése érdekében feltevésekkel élünk a portfólióban lévő veszteségek modelljének kiválasztásához, valamint a szükséges inputparaméterek meghatározásához, múltbeli tapasztalatok, valamint a fennálló gazdasági körülmények alapján. A képzés pontossága az egyedi partner értékvesztések esetében a jövőbeli cash-flow-k becslésétől, a csoportos képzéseknél pedig az alkalmazott modellfeltevésektől és paraméterektől függ.
Bizonytalan vagy előre nem jelezhető események jelentős módosításokhoz vezethetnek, az értékvesztés tekintetében vagy pedig pótlólagos értékvesztések elszámolását tehetik szükségessé. A számviteli beszámolás során meghatározott értékek nem valós értékek vagy piaci értékek, amelyek a biztosítékul szolgáló eszközök független felek részére történő értékesítése során alakulnának ki.
A valós érték meghatározása
Az olyan pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó valós érték meghatározásához, amelyek tekintetében nincs megfigyelhető piaci ár, értékelési technikákat kell alkalmazni, amint az a számviteli politikában szerepel. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel csak ritkán kereskednek és árfolyamuk nem nyilvános, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket tesz szükségessé a likviditástól, a koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, az árazási feltevésektől és a konkrét instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd még lentebb az „Pénzügyi instrumentumok értékelése” cím alatt.
A Csoport számviteli politikájának alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések
A Csoport számviteli politikájának alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések közé tartoznak az alábbiak:
Pénzügyi instrumentumok értékelése
A Csoport valós értéken történő értékelésre vonatkozó számviteli politikájával a 4. megjegyzés foglalkozik.
A Csoport a valós értékek értékelését az alábbi, alkalmazott módszerekre vonatkozó hierarchia alkalmazásával végzi:
• 1-es szint: Azonos instrumentum aktív piaci jegyzett ára.
• 2-es szint: Megfigyelhető inputokra épülő értékelési technikák. Ebbe a kategóriába a következők alkalmazásával értékelt instrumentumok tartoznak: hasonló instrumentumok aktív piaci jegyzett ára; hasonló instrumentumok jegyzett ára aktívnak nem tekintett piacon; vagy egyéb értékelési technikák, ahol minden jelentős input közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető piaci adatokból.
• 3-as szint: Jelentős mértékű meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési technikák. Ebbe a kategóriába tartozik minden instrumentum, ahol az értékelési technika tartalmaz olyan inputokat, amelyek nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a meg nem figyelhető inputok jelentősen befolyásolhatják az instrumentum értékelését. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelünk, és jelentős meg nem figyelhető módosításokra vagy feltevésekre van szükség az instrumentumok közötti különbségek tükrözéséhez.
Az olyan pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értékei, amelyekkel aktív piacokon kereskednek, jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Minden más pénzügyi instrumentum esetében a Csoport értékelési technikákkal határozza meg a valós értéket. Az értékelési technikák között vannak a nettó jelenérték és a diszkontált cash flow modellek, a megfigyelhető piaci árral rendelkező hasonló instrumentumokkal történő összehasonlítás, Black-Scholes és polinom opcióárazási modellek és más értékelési modellek. Az értékelési technikákban alkalmazott feltevések és inputok közé tartoznak a kockázatmentes és irányadó kamatlábak, hitelkockázati felárak és a diszkontráták becsléséhez használt más felárak, kötvény- és részvényárfolyamok, devizaárfolyamok, részvényindexek, valamint várt árfolyam-volatilitások és korrelációk.
A derivatív ügyletek valós érték számítása során a partner- (CVA) és hitelezési kozkázatot (DVA) is figyelembe kell venni, kivéve a következő esetekben:
• Partnerkockázati szinten a nettó jelentérték nettósítása csak abban az esetben megengedett, ha International Swaps and Derivatives Association (ISDA) keretszerződés elérhető.
• Ha van Credit Support Annex (CSA) a derivatívára, akkor a partner- és a hitelezési kockázat is nulla.
• Ha a keretszerződés fedezett, akkor a partnerkockázat nulla.
Az értékelési technikák célja olyan valós érték meghatározása, amely a pénzügyi instrumentum olyan beszámolási időszak végi árát tükrözi, amelyet piaci szereplők határoztak volna meg szokásos piaci feltételek mellett.
A Csoport széles körben elismert értékelési modelleket használ olyan mindennapi és egyszerűbb pénzügyi instrumentumok, mint a kamatláb- és devizaswapok valós értékének meghatározásához, amely modellek csak megfigyelhető piaci adatokat alkalmaznak és kevés vezetőségi megítélést és becslést tesznek szükségessé. Megfigyelhető árfolyamok és modellinputok rendszerint rendelkezésre állnak a piacon jegyzett hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőzsdei kereskedésben szereplő származékos termékek, valamint egyszerű tőzsdén kívüli származékos termékek, például kamatlábswapok esetében. A megfigyelhető piaci árak és modellinputok rendelkezésre állása csökkenti a vezetőségi megítélések és becslések szükségességét, valamint a valós érték meghatározásához kapcsolódó bizonytalanságot. A megfigyelhető piaci árak és inputok rendelkezésre állása termékektől és piacoktól függően változik, és ki van téve konkrét eseményeken és a pénzügyi piacok általános helyzetén alapuló változásoknak.
Az összetettebb instrumentumok esetében a Csoport saját értékelési modelleket használ, amelyeket rendszerint elismert értékelési modellekből kerültek kifejlesztésre. Az ilyen modellek inputjai közül néhány vagy valamennyi esetleg nem megfigyelhető a piacon, azokat piaci árfolyamokból vagy rátákból kerülnek levezetésre, vagy feltevések alapján történt a becslése. Jelentős meg nem figyelhető inputot bevonó instrumentumok például bizonyos tőzsdén kívül forgalmazott származékos termékek, és egyes hitelek és értékpapírok, amelyeknek nincs aktív piaca. A jelentős meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési modellek nagyobb mértékben tesznek szükségessé vezetőségi megítéléseket és becsléseket a valós érték meghatározása során. A vezetőség megítélése és becslése szükséges általában a megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum várható jövőbeli cash flow-jának meghatározásához, a partneri nemteljesítés és előtörlesztés valószínűségének meghatározásához, valamint a megfelelő diszkontráták kiválasztásához.
A következő táblázat elemzi a valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumokat értékelési módszer szerint:
34.1
A valós érték hierarchia szintek meghatározása és a szintek közti átmozgások a Számviteli Politikával összhangban vannak (lásd 4. megjegyzés). 2021. december 31-i beszámolási időszakra vonatkozóan valós érték hierarchia szintek közti átmozgások nem történtek.
A Diszkont kincstárjegyek, amint 3 hónapon belüli lejáratot érnek el, megszűnik az árfolyamjegyzésük. A 3 hónapon belüli lejáratú Diszkontkincstárjegyek esetében a Csoport hozamgörbe technikával történő értékelést alkalmaz. A hozamgörbe inputjául releváns aktív piaci árak szolgálnak, aminek következtében ezen instrumentumok a 2-es szintű valós érték hierarchiába tartoznak.
Kereskedési tevékenysége részeként a Csoport OTC strukturált származékos termékekre vonatkozó szerződéseket, elsősorban részvényárfolyamokhoz, devizaárfolyamokhoz és kamatlábakhoz indexált opciókat köt ügyfelekkel és más bankokkal. Az ilyen instrumentumok egy részét jelentős meg nem figyelhető inputokat, elsősorban várható hosszú távú volatilitásokat és különböző eszközárak vagy devizaárfolyamok közötti várható korrelációkat tartalmazó modellekkel értékeli. Ezeket az inputokat extrapolációval kerül becslésre megfigyelhető rövid távú volatilitásokból, utolsó rendelkezésre álló ügyleti árakból, más piaci szereplőktől származó árjegyzésekből és múltbeli adatokból.
A valós értékek meghatározása során a Csoport nem használja az ésszerűen lehetséges alternatív inputok átlagát, mivel az átlagok nem képviselnek olyan árat, amelyen az ügylet piaci szereplők között megtörténne az értékelés időpontjában. Ha alternatív feltevések széles köre áll rendelkezésre, a legmegfelelőbb kiválasztásában szerepet játszó megítélés többek között az inputforrások minőségének értékelése (például a bizonyos tartományon belüli különböző árjegyzéseket adó ügynökök tapasztalata és szakértelme, nagyobb súlyt adva az instrumentum eredeti ügynökétől származó jegyzésnek, aki a legtöbb információval rendelkezik az instrumentumról), valamint megerősítő bizonyítékok rendelkezésre állása a tartományon belüli egyes inputok tekintetében.
A következő tábla a pénzügyi instrumentumok valós értékét és a főbb kockázatokat mutatja be. A tábla kockázati faktorok bontásában tartalmazza az összes valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumot, amely valamilyen kockázatnak ki van téve. A legtöbb pénzügyi instrumentum több kockázatnak is ki van téve, így ezek valós értéke több oszlopban is kimutatásra kerülnek, melynek következtében a sorok végösszege nem egyezik a kapcsolódó mérlegsorokkal.
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok kockázat-típusonként:
34.2
35. Számviteli besorolások és valós értékek
A lentebb közzétett becsült valós értékek egy megközelítő értéket jelölnek, amelyekért ezek az instrumentumok piaci feltételek melletti ügyletben elcserélhetők. Sok pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak (lásd 4. és 34 megjegyzések), amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.
Az alábbi táblázat bemutatja a Csoport pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti és valós értékét:
35.1
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, illetve értékelési technika esetén az alkalmazott feltevések a következők:
Pénzeszközök
Rövid távú jellegük miatt a pénzeszközök könyv szerinti értéke ésszerű megközelítése piaci értéküknek.
Származékos pénzügyi instrumentumok
Az aktív piacokon kereskedésben szereplő eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és származékos pénzügyi instrumentumok valós értékei jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Minden más pénzügyi instrumentum esetében a Csoport értékelési technikákkal határozza meg a valós értéket.
Értékpapírok
Az értékpapírok közé sorolt instrumentumok valós értékei jegyzett piaci árakon alapulnak, ha azok rendelkezésre állnak. Ha nem állnak rendelkezésre jegyzett piaci árak, a valós értéket hasonló értékpapírok jegyzett piaci árainak használatával becsüljük meg. További információt a 10. megjegyzés tartalmaz.
Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni követelések
Az ügyfelekkel szembeni követelések valós értéke megfigyelhető piaci ügyleteken alapul, ha rendelkezésre állnak ilyenek. Megfigyelhető piaci ügyletek hiányában a valós érték becslése diszkontált cash-flow modellek alkalmazásával történik. A teljesítő hitelekből amennyire lehetséges homogén csoportokat képzünk kuponrátánként elkülönítve. Általában a szerződéses cash-flow-k egy olyan kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, amely két komponens összege. Az egyik eleme az a kamatláb, amelyért az ügyfél hitelt kapna a jelentéskészítés időpontjában másik eleme az ügyfélhez kötődő felár. A felhasznált kamatláb megtalálható a 2021. december 31-én érvényes kondíciós listában és az ügyfél felár elérhető a Bank rendszereiben. Az újradiszkontált cash-flow-k azzal az értékvesztési százalékkal kerülnek csökkentésre, amelyet értékvesztés elszámolásához használtunk, és ezt tekintjük a hitelportfólió valós értékének. A nemteljesítő egyedi értékelésű hitelek, olyan a teljesítő hitelek esetén alkalmazott diszkont faktorral kerültek diszkontálásra, azonban ezeknek a hiteleknek a becsült cash-flowja értékvesztési célú számításoknál került felhasználásra. Olyan kihelyezett hitelek esetében, ahol a Csoport arra számít, hogy pénzáram csak a fedezetek értékesítéséből származik, a hitel értéke a nettó jelenértékre kerül értékvesztésre, és a valós érték megegyezik a könyv szerinti értékkel.
Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések valós értéke nem különbözik a pénzügyi kimutatáskor esedékessé vált követelések értékétől.
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, Folyó- és betétszámlák
A valós érték becslése céljából a bankkal szembeni kötelezettségeket, folyó- és betétszámlákat a lejáratig hátralévő idő szerint csoportosítjuk. A valós érték becslése diszkontált cash-flow-k használatával történt, a hasonló lejáratig hátralévő idejű betétekért kínált aktuális ráták alkalmazásával, megnövelve a termékenként meghatározott Csoport saját hitelkockázatával. A Csoport a termékek alapján határozza meg a saját hitelezési kockázatot, továbbá saját PD-t és LGD-t is használ a kockázati célra, amely összefüggésben van a DVA-val. A látra szóló betét valós értékének a pénzügyi kimutatáskor a látra szólóan fizetendő összeget tekinti a Csoport.
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és alárendelt kölcsöntőke
A valós érték a beszámolási időszak végi jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll, vagy a hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára hitelkockázatával növelve.
36. Kapcsolt felek
A Csoport kapcsolt felei közé tartoznak a következők: anyavállalatok, leányvállalatok, társult vállalkozások, közös vezetésű vállalatok, a kulcsfontosságú vezetők és közeli családtagjaik, auditorok, valamint olyan gazdálkodó egységek, amelyek felett a kapcsolt felek, kulcsfontosságú vezetők vagy közeli családtagjaik gyakorolnak ellenőrzést, közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást, vagy amelyekre vonatkozóan jelentős szavazati joguk van. A kormányzati szervek kivételt képeznek az IAS 24. standard 25. bekezdése alapján az általános közzététel alól. Kulcsfontosságú vezetőknek tekinti a Csoport a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint az Igazgatóság tagjait.
Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Az időszak során a Csoport az alábbi ügyleteket folytatta kapcsolt vállalkozásokkal:
36.1
A kulcsfontosságú vezetőkkel szemben fennálló követelések jelentős része jelzálog fedezetű hiteleket és más, biztosítékkal ellátott hiteleket foglal magában. Ezek a hitelek az adott hitelfelvevő ingatlanával biztosítottak.
A kulcsfontosságú vezetőkön kívüli kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében ugyanolyan feltételekkel - beleértve a kamatot és a biztosítékot -, mint a hasonló pénzügyi helyzetű személyekkel kötött ügyletek során nyújtottak. Az ügyletek nem tartalmaztak a törlesztés szokásos kockázatán felüli kockázatot.
Az egyéb kapcsolt felek tartalmazzák a kulcsfontosságú vezetők érdekeltségeit és az egyéb befektetéseket.
Az időszak végén kapcsolt vállalkozásokkal fennálló egyenlegek utáni értékvesztés és céltartalék a normál értékvesztés-képzési folyamat során került meghatározásra. Azon mérlegtételekre, illetve mérlegen kívüli egyenlegekre, amelyekre vonatkozóan az egyedi és a csoportos értékvesztési teszt nem eredményezett értékvesztést, felmerült, de még nem jelentett értékvesztés miatti veszteség került elszámolásra.
A kulcsfontosságú vezetők időszaki díjazása a következő volt:
36.2
A Csoport él az IAS 24 standardban meghatározott lehetőséggel, amely értelmében mentesül a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre vonatkozó közzétételi követelmények alól, amennyiben azok a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett jelentős befolyást gyakorló kormányzattal kapcsolatban merülnek fel. A lent közzétett összegeken kívül a Csoport az MNB-vel szemben rendelkezik jelentős ügylettel, amely financiális hitelnyújtáshoz kapcsolódik 266 milliárd Ft-os átlagos állománnyal. Az MNB-vel szemben fennálló pénzeszközök további bemutatását a 7. megjegyzés, a gazdaságélénkítő állami refinanszírozások keretében nyújtott NHP-s hitelprogramok részletes bemutatását a 39-es megjegyzés tartalmazza.
36.3
A táblában két tranzakció jelenik meg a jelentős tranzakciók oszlopban. Egyik az Államadósság Kezelő Központtal folytatott (továbbiakban: ÁKK) értékpapír csere tranzakció. A másik az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezettel kötött értékpapír értékesítési ügylet. A tranzakciók összhangban voltak az aktuális piaci feltételekkel.
37. Szegmensinformációk
Az alábbi szegmensinformációk összeállítása az IFRS 8 „Működési szegmensek” standarddal összhangban történt, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét. A „vezetési megközelítést” követi, amely szerint a működési szegmenseket a gazdálkodó egység komponenseire vonatkozó, a legfőbb működési döntéshozó által a források szegmensek közötti felosztása és az egyes szegmensek teljesítményének értékelése céljából rendszeresen ellenőrzött belső jelentések alapján kell azonosítani. A Csoport számára történő vezetőségi jelentés-készítés a következő szegmensek bemutatásával történik.
Üzleti szegmensek
A Csoport által meghatározott üzleti szegmensek a szervezeti felépítéshez igazodnak, amint az a vezetőségi jelentéskészítési rendszerekben tükröződik. A Csoport öt önálló, piacokkal és egyedi termékekkel rendelkező üzletági szegmensben végzi tevékenységét. Minden üzletágnak megvannak a szervezeti egységekre lebontott saját célkitűzései, amelyek összhangban állnak a csoportszintű általános stratégiai irányokkal.
2021. december 31-én a Csoport üzleti szegmensei és fő termékeik a következők:
Vállalati ügyfelek
A Csoport a hazai és regionális piacon tevékenykedő nagyméretű vállalatok számára fiókhálózaton, illetve elektronikus csatornákon keresztül kínálja kereskedelem-finanszírozási szolgáltatásait, a hitel-, számla- és betéti termékek széles skáláját, forfetírozás és faktoring szolgáltatásokat, akkreditív- és garanciaügyletek lebonyolítását, külföldi fizetések lebonyolítását, valamint projekt- és strukturált finanszírozási szolgáltatást, befektetési és pénzügyi tanácsadást.
Intézményi ügyfelek
A Csoport szolgáltatásokat nyújt hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, valamint egyéb szervezetek számára, a Treasury terület bankközi, értékpapír és fedezeti ügyleteket végez, a Csoport továbbá részt vesz nemzetközi és belföldi fizetési műveletek lebonyolításában, levelezői banki szolgáltatások nyújtásában, valamint bankközi hitelek folyósításában.
Retail és Private Banking
A Csoport 51 (2020: 51) teljes körű szolgáltatást nyújtó fiókból és alfiókból álló hálózatán, ATM-jein, telefonon és elektronikus csatornákon keresztül a magasabb jövedelmű magánszemélyek, valamint vállalkozók számára betéti és más megtakarítási konstrukciók széles körét, hitel- és betéti kártyákat, portfóliókezelést, illetve korlátozott számú egyéb hitelterméket kínál.
Lízing
A Csoport lízing portfólióját az MKB-Euroleasing Csoport kezeli. A tevékenységi kör kiterjesztésre került a mezőgazdasági gép, nagy haszonjármű, busz és általános gép finanszírozásra is.
Egyéb
Az üzletági szegmensekhez közvetlenül nem hozzárendelhető egyéb tételek (főként általános adminisztrációs költség).
37.1
A szegmenseredmény értékelése
Az IFRS 8 szerinti szegmensek szerinti jelentés előírja a szegmenseredmények bemutatását a vezetőségi jelentéskészítési módszerek alapján, egyeztetve az üzleti szegmensek eredményeit a konszolidált pénzügyi kimutatásokkal. Az egyes szegmensekről adott információk a szegmenseredményre, szegmenseszközökre és egyéb információkra vonatkozó belső jelentésekre épülnek, amelyek a menedzsment által rendszeresen ellenőrzésre kerülnek.
Üzletágak közötti bevétel kiszámítása
Az üzletágak közötti bevételek és ráfordítások kiszámítása a piaci kamat módszerrel történik. Refinanszírozási, valamint betéthez kapcsolt hitelek esetében a kamat az alaptranzakció kamatához van kötve. A refinanszírozási, valamint betéthez kapcsolt hitelek bevételeit és ráfordításait a mögöttes ügylet kamata alapján számítjuk.
Mivel a Csoport üzleti tevékenységei jellegükben sokfélék, és működésük integrált, bizonyos becslésekkel és feltételezésekkel élt a Csoporta bevételek és ráfordítások üzleti szegmensek közötti felosztása során.
Mind a bevételek, mind a befektetett eszközök földrajzi elhelyezkedés szempontjából hazai tevékenységhez köthetőek.
38. Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
A Csoport 2020. december 31-én nettó 504 millió Ft összegű hitelportfóliót sorolt át értékesítésre tartott befektetési eszközzé (bruttó értéke 2 975 millió Ft, a kapcsolódó értékvesztés 2 471 millió Ft volt). Továbbá a Csoport értékesítésre tartott befektetett eszközként mutatta ki az MKB Üzemeltetési Kft. tulajdonában álló egyik ingatlanját 1 029 millió Ft értékben, az ingatlan értékesítése 2021 első félévében megtörtént.
A beszámolási időszak végén az Értékesítésre tartott befektetési eszközök és megszűnt tevékenységek nettó összege 35 millió Ft volt (a bruttó értéke 354 millió Ft, a kapcsolódó értékvesztés 319 millió Ft).
Az értékesítésre tartott befektetési eszközök és tevékenységek a következőket tartalmazzák:
38.1
39. Állami támogatások
Az MNB 2013. június 1-jén elindította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), elsősorban a kis- és középvállalatok hitelezésének élénkítésére. A program I. és II. pillérének keretében az MNB 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújtott a programban részt vevő hitelintézetek számára, melyet a hitelintézetek egy általuk vállalt, felülről korlátozott kamatmarzs mellett továbbhiteleztek a KKV-knak.
Az I. pillér keretében beruházási és forgóeszközhitelek nyújtása, EU támogatások előfinanszírozása, és forintban nyújtott hitelek refinanszírozása valósulhatott meg. A II. pillér célja az volt, hogy a KKV-k hitelein belül csökkenjen a deviza alapú hitelek aránya, lehetővé téve a devizahitelek forintra váltását.
2013. szeptember 11-én a Monetáris Tanács a program folytatása mellett döntött, és elindította a második fázist, ami 2016. december 31-ig volt elérhető.
2015. március 16-án az MNB elindította az NHP Plusz Programot, annak érdekében, hogy a hitel azon kis- és középvállalkozások számára is elérhető legyen, akik eddig nem vettek részt a Növekedési Hitelprogramban.
2015. október 6-án a Monetáris Tanács az NHP – fokozatos kivezetését szolgáló – harmadik szakasza elindításáról döntött. A program harmadik szakasza két pillérből áll, a II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású euro/forint csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező KKV-k részére.
Az MNB a 2019. január 1-jén elinduló, az NHP részét képező NHP fix konstrukcióval a hazai kkv-hitelezés szerkezetét kívánja egészségesebb irányba terelni azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitelhez jutásának lehetőségeit javítja. Az NHP Fix program keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit azok egyrészt egy felülről korlátozott, maximum 2,5 %-os éves kamatmarzs mellett kölcsön vagy pénzügyi lízing formájában továbbhiteleznek a KKV-knak.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította az NHP részét képező NHP Hajrá konstrukciót, melynek keretösszegét a Monetáris Tanács 1 500 milliárd Ft összegben határozta meg. A Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1 000 milliárd Ft-tal 2 500 milliárd Ft-ra emelte meg az NHP Hajrá konstrukció keretösszegét, majd 2021 áprilisában tovább emelte, így az elérte a 3 000 milliárd Ft-ot. A keret felhasználásra és az NHP Hajrá program kivezetésre került 2021. szeptember 30-án.
2021. október 4-én az MNB – a Növekedési Hitelprogram részeként – elindította az NHP Zöld Otthon Programot, a Monetáris Tanács 200 milliárd Ft-ban határozta meg a programra fordítható keret összegét. A programban résztvevő hitelintézeteknek legfeljebb 70 millió Ft lakáshitel nyújtására van lehetőségük adósonként, maximum 25 éves futamidővel, energiahatékony új lakóingatlanok vásárlása illetve építése céljából.
A program keretében az MNB 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt (meghatározott forgóeszközhitelek, támogatás előfinanszírozási hitelek esetén a refinanszírozási hitel futamideje legfeljebb 3 év lehet) a hitelintézeteknek, amit a hitelintézetek egy felülről korlátozott éves költség mellett továbbhiteleznek a KKV-knak, illetve ugyanezen cél érdekében refinanszíroznak pénzügyi vállalkozásokat.
Az MKB Bank a program minden fázisában részt vett, és a program kezdete óta 607 202 millió Ft hitelt nyújtott kis- és középvállalatok részére 2,5% kamatozással és 56 millió eurót a harmadik fázissal. 2021. december 31-ig bezárólag az NHP Hajrá konstrukció keretében 174 340 millió Ft hitelkihelyezés történt. A Csoport 2019 IV. negyedévben 7 milliárd Ft értékű NHP Földvásárlási Hitelprogram keretében kihelyezett hitelt vett át az MFB Zrt.-től.
Az NHP keretében nyújtott forintban denominált hiteleket a Csoport amortizált bekerülési értéken értékeli, azonban a bekerülés időpontjában a valós érték és a könyv szerinti érték különbözetét mind a hitelek, mind pedig az MNB által biztosított források tekintetében elhatárolta Egyéb eszközök (1 963 millió Ft) és Egyéb kötelezettségek (5 077 millió Ft) közé, amit a hitelek futamideje alatt amortizál az eredménykimutatásba. Ezt a különbözetet a piaci és a támogatott kamatláb közötti eltérés okozta.
2021. december 31-én a forintban denominált hitelek valós értéke 174 880 millió Ft volt (2020: 146 043 millió Ft).
Az MKB Bank 2016. január 19-én csatlakozott a Piaci Hitelprogramhoz (PHP), aminek egyik célja a bankok piaci hitelezésre való átállása, illetve, hogy tovább ösztönözzék a bankokat a KKV hitelek folyósítására. Az MNB a PHP elindulásával egyidejűleg elindította a NHP program III. (kivezető) szakaszát is.
A PHP program keretében 2016-ban az MKB Bank 25 milliárd forintnyi nettó KKV hitelnövekedést vállalt be, melyet 2017-ben a PHP második szakaszában 5 milliárd forinttal megemelt, ezáltal összesen 120 milliárd Ft értékben kötött HIRS ügyleteket az MNB-vel.
40. Részvény alapú juttatások
2016. július 14-én az MKB Bank megalapította az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezetet. A szervezet létrehozásának a célja a Bank javadalmazási politikáján alapuló céljainak teljesítése. A javadalmazási politika alapján a Bank meghatározott munkavállalói és tisztségviselői jogosultak a Bank részvényeinek megvásárlására kezdeti részvényáron. A résztvevő munkavállalók egy csoportja jogosult pénzeszközben teljesített kifizetésre az MRP Szervezet által megvásárolt részvények eladását követően, amennyiben a megszolgálási feltételek teljesültek. A megszolgálási feltételek közé tartozik a megszolgálási időszak alatti munkaviszony és a Bank részvényeinek szabályozott tőzsdére történő sikeres bevezetése vagy a jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezelésének megfelelő 3 évig tartó prudens működés. A tőzsdei bevezetés 2019 végéig lezárult, és az MRP Szervezet a tőzsdei bevezetést követő két éven belül köteles volt értékesíteni az MKB részvényeit. A részvényprogram lehívási ára az az ár, amin az MRP Szervezet 2016. július 14-én megvásárolta az MKB részvényeit.
A részvény alapú juttatások részletei az alábbiak:
40.1
*A jogvesztett részvény kategóriába a jogosultság megnyílása előtt távozó munkavállaló illetve tisztségviselő számára korábban a jogviszony megszűnéséig fenntartott részvények tartoznak.
A pénzben teljesített kifizetés 2020. év végéig teljesítésre került. A részvények - piaci áron - értékesítésre kerültek a Bank egyik tulajdonosának. 3,2 milliárd Ft (2020: 20 millió Ft, 2019: 168 millió Ft,2018: 2 980 millió Ft) kapcsolódó költség került elszámolásra, valamint és 194 millió Ft tőkével szemben. A program lezáráshoz kapcsolódó saját részvény-értékesítés 4,3 milliárd Ft-tal javította a Csoport saját tőkéjét.
A beszámolási időszakban a Csoport nem indított újabb Munkavállalói Résztulajdonosi Programot.
41. A beszámolási időszak vége utáni események
A Magyar Nemzeti Bank 2022. január 28. napján kelt H-EN-I-61/2022. számú és a 2022. február 3. napján kelt N-EN-I-46/2022. számú döntésével engedélyezte, hogy a 2021. december 15. napján kelt Egyesülési Szerződésben foglaltak szerint a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) és a Magyar Takarék Bankholding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 18.) 2022. március 31. napjával beolvadjon az MKB Bank Nyrt-be.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2022. február 15. napján kelt Cg.01-10-040952/2795. számú végzésével bejegyezte a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cégjegyzékszám: 01-10-041037; székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) és a Magyar Takarék Bankholding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cégjegyzékszám: 01- 10-141497; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 18.) 2022. március 31. napjával történő beolvadását az MKB Bank Nyrt-be.
Dr. Mészáros Beatrix 2021. november 16-i vezérigazgató-helyettesi kinevezése a Magyar Nemzeti Bank 2022. február 9-én kelt, H-EN-I-90/2022. számú határozatával hatályosult.
A Társaság 2022.02.14. napján értékesítette a Danube Capital R&A Zártkörűen Működő Részvénytársaságban (cg.: 01-10-140292; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 18.) meglévő 25%-os közvetlen részesedését megtestesítő részvénycsomagját, így a továbbiakban a Társaság nem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal a Danube Capital R&A Zrt-ben. A tranzakció lezárását követően a Társaság nem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal a Danube Capital R&A Zrt. 100%-os leányvállalatában, a Danube Capital Advisory Kft-ben (cégjegyzékszám: 01-09-669775; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 18.) sem.
A jegybankok reagáltak a magas inflációra (az eurózónáb inflációja februárban 5,8%-kal emelkedett év/év alapon a januári 5,1% után. A hazai árnyomás februárban 8,3%-ra emelkedett év/év alapon a januári 7,9%-ról.) Az ECB márciusi kamatdöntő ülésén még változatlanul hagyta az eurózóna kamatkondícióit, ugyanakkor a jegybank felgyorsította a hagyományos eszközvásárlási programjának (APP) kivezetési ütemét, amely júniusban zárulhat, kamatemelésre legkorábban ezután kerülhet sor. A Magyar Nemzeti Bank a február végétől kibontakozó folyamatokra reagálva március 8-án 100 bázisponttal 6,4%-ra emelte a kamatfolyosó felső részét jelentő O/N hitel kamatát, miközben az alapkamat és az O/N betét kamata nem változott. Az MNB március 10-én 5,85%-on hirdette meg az egyhetes betéti tenderét, ami 50 bázispontos effektív kamatemelést jelent az előző héthez képest (március 3-án 75 bázisponttal 5,35%-ra emelte az egyhetes betét kamatát). A magas infláció visszafoghatja az idei lendületes gazdasági növekedést, mind az európai, mind a hazai gazdaság tekintetében.
A jegybankok reagáltak a magas inflációra (az eurózónáb inflációja februárban 5,8%-kal emelkedett év/év alapon a januári 5,1% után. A hazai árnyomás februárban 8,3%-ra emelkedett év/év alapon a januári 7,9%-ról.) Az ECB márciusi kamatdöntő ülésén még változatlanul hagyta az eurózóna kamatkondícióit, ugyanakkor a jegybank felgyorsította a hagyományos eszközvásárlási programjának (APP) kivezetési ütemét, amely 2022 június elején zárulhat, kamatemelésre legkorábban ezután kerülhet sor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február végétől kibontakozó folyamatokra reagálva március 8-án 100 bázisponttal 6,4%-ra emelte a kamatfolyosó felső részét jelentő overnight hitel kamatát, miközben az alapkamat és az overnight betét kamata nem változott. Az MNB március 10-én 5,85%-on hirdette meg az egyhetes betéti tenderét, ami 50 bázispontos effektív kamatemelést jelent az előző héthez képest (március 3-án 75 bázisponttal 5,35%-ra emelte az egyhetes betét kamatát). A magas infláció visszafoghatja az idei lendületes gazdasági növekedést, mind az európai, mind a hazai gazdaság tekintetében.
2021 negyedik negyedévének lezárása után fontos változást hozott a gazdasági környezetben a 2022 február végén kibontakozó orosz-ukrán konfliktus, az ezzel járó bizonytalanság a konszolidált pénzügyi kimutatások közzétételekor is érezteti hatását. A geopolitikai konfliktusok hozzájárulnak a növekedési kilátások bizonytalanságához. Ennek következtében a kedvező gazdasági kilátások helyét borúsabb növekedési kilátások és fokozódó inflációs nyomás vette át, amit a háború súlyosbított. A konfliktus, és az arra adott válaszreakcióként Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciók stratégiai fontosságú iparágakat érintenek, és fokozzák a már hónapok óta fennálló kereslet-kínálati súrlódásokat. A folyamat intenzívebb inflációs nyomás irányába hat, az alapanyagok hiánya és az árnyomás a termékek korábbinál szélesebb körére terjed ki.
Az ukrán-orosz háborús konfliktus nem okozott jelentős közvetlen üzleti hátrányt a Csoport számára, ahogyan a Magyar Bankholding többi tagbankja számára sem. Mind a Csoport tőkehelyzete, mid pedig a likviditási pozíciói stabilak, elegendő tartalékokkal rendelkeznek és megfelelően menedzseltek. Sem a lakossági, sem a vállalati ügyfélkörben nem jelentkezett materiális banki közvetlen kockázat. Az érintett államok irányába a bankközi pénzpiaci limitek azonnal lezárásra kerültek (nem volt kitettség). Az ügyfél pozíciók fedezeti monitoringja megerősítésre került (nem volt ügyfél pozíció a fedezeti limit alatt).
A Bankholding egyik tagbankja sem rendelkezett érdemleges deviza nyitott pozícióval, az devizaárfolyam hektikus változása nem okozott jelentős közvetlen veszteséget.
A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzőközpontja folyamatosan monitorozza és elemzi a releváns pénz- és tőkepiaci változásokat. A forint árfolyam volatilitása a régiós devizákéhoz hasonlóan megnövekedett. Ennek ellenére a normál üzletmenethez képest jelentősebb lakossági deviza váltási vagy deviza felvételi keresletet a Bank nem tapasztalt. Az eszközárak esetleges változása (beleérve a fedezetül szolgáló pénzügyi eszközök és ingatlanokat) szintén a monitoring fókuszában van.
A Bankholding valamennyi tagja eleget tesz az EU és amerikai szankciós tiltólisták előírásainak, beleértve az orosz és fehérorosz kereskedelmi bankok SWIFT rendszerből történő kizárás elvárásainak. Az orosz bankok jelentős hányadának kizárása a SWIFT-ből ugyanakkor megnehezíti a kereskedelmi és elszámolási kapcsolatokat az orosz és fehérorosz relációban érintett magyar vállalkozások számára.
A Csoport továbbra is figyelemmel kíséri a közvetlenül vagy közvetve érintett ügyleteket az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban. Az ügyfélkövetést a Bankholding tagjai végzik a Magyar Bankholding iránymutatásai alapján. Az egyes ügyfelekkel kapcsolatos kockázatokat súlyosságuk szerint rangsorolják, amely a kitettség jellegén, a kapcsolódó országon, és egyéb rendelkezésre álló információkon alapul.
Fordulónapon a Csoport orosz, ukrán, fehérorosz ügyfelekkel szembeni kitettsége a következő:
A fenti táblázatban szereplő kitettségek olyan bankokkal szemben állnak fenn, amelyek szankciókkal nem érintettek. A Csoport elemzései alapján nem vár jelentős veszteséget a fenti tételekből fakadóan.
ÜZLETI JELENTÉS
az MKB Bank Nyrt. 2021. évi Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készített éves pénzügyi kimutatásához
2021-ean az MKB Bank Nyrt. közös vezetésű vállalkozásainak és leányvállalatainak tevékenységi köre az alábbi ágazatokra terjed ki:
• banki szolgáltatások
• pénzügyi és operatív lízing
• pénzügyi és befektetési szolgáltatás
• work-out tevékenységhez kapcsolódó értékelési és értékesítési feladatok
• épületfenntartás és beruházási tevékenység
• ingatlanbefektetés
• egyéb hitelnyújtás (gépkocsi hitelek)
• gépjárműkölcsönzés, kereskedelem, javítás
• befektetési alapok kezelése
Az MKB közös vezetésű vállalkozásai, valamint leányvállalatai által végzett feladatok szorosan kapcsolódnak a hitelintézeti tevékenységhez, valamint szervesen illeszkednek az MKB saját üzletpolitikájához.
A 2001. év elején meghatározott csoportszintű üzletpolitikai célokkal összhangban, a Csoportban folyó pénzügyi és operatív lízing tevékenység az Euroleasing Csoportban került koncentrálásra.
A Csoport a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint a 2021-es gazdasági évben, az eredménykimutatásban kimutatott konszolidált adózás utáni eredménye alapján 59 983 millió Ft nyereséget ért el.
A 2021. év végén a konszolidált saját tőke 249 753 millió Ft-ot tett ki.
2021. december 31-én konszolidált vállalatcsoport szinten nem volt visszavásárolt saját részvény a portfólióban (2020: nulla millió Ft).
Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
VEZETŐSÉGI ÉRTÉKELÉS ÉS ELEMZÉS2
MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET
Nemzetközi gazdasági környezet
A 2021-es évet és a piaci hangulatot továbbra is a koronavírus-járvány és az újabb vírusvariánsok elleni küzdelem, illetve az ebből fakadó bizonytalanság uralta világszerte. Miután a vakcinák széles körben elérhetővé váltak, a lakosság átoltottsága növekedett, az év első felében a gazdaságok nyitása és helyreállása is elkezdődött. A 2020-as válságból való lendületes kilábalásnak negatív következményei is voltak. Míg a kereslet gyorsan javult, addig a kínálat nem tudta vele tartani a lépést, így alapanyaghiány, logisztikai nehézségek léptek fel, akadoztak az ellátási láncok és jelentős energiaár növekedés következett be, amely az infláció gyorsulásában csapódott le világszerte.
Egymás mellett láthattunk dinamikus növekedést tükröző adatokat és történelmi rekordokat döntő inflációs mutatókat. Az eurózónában 2021-ben kiemelkedő, 5,2%-os GDP-bővülést regisztráltak éves szinten (2020: -5,9%), az infláció pedig 2,6%-ra gyorsult a 2020-as 0,3%-ról, az év második felében átlépve a jegybanki 2%-os célértéket (december: 5%). Hasonló folyamatok zajlottak az USA-ban is: a GDP 2021-ben kiemelkedő mértékben, 5,7%-kal bővült 2020-hoz képest (2020: -3,4%), azonban az infláció is felgyorsult, a jegybank által kiemelten figyelt személyi fogyasztási (PCE) árindex év végére 5,8%-ra gyorsult éves bázison.
2021-ben is folytatódott a gazdaságok fiskális támogatása, azonban az év második felében - az infláció gyorsulásának fényében - a jegybankok előretekintő iránymutatásában már megjelent az érdemi monetáris szigorítás lehetősége. Az ECB az év végén bejelentette a pandémia során bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetését, mely 2022 elején kezdődött el. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig már 2021 végén el is indította a korábbi eszközvásárlásainak kivezetését, mely 2022 márciusában ér véget, és az év során az elemzők több kamatemelést várnak.
Magyar gazdasági környezet
Magyarországon is a koronavírus-járvány hullámai és a védőoltások, a második negyedéves gazdasági nyitás és felzárkózás, illetve az gyorsuló inflációra adott monetáris politikai reakciók voltak a meghatározóak 2021-ben. A hazai gazdaság kimagasló mértékben, éves átlagban 7,1%-kal nőtt 2021-ben a 2020-as 4,7%-os csökkenést követően, meghaladva a járvány előtti gazdasági teljesítményt is. A kiemelkedő növekedés annak ellenére következett be, hogy az ipari és építőipari szektor teljesítményére negatívan hatott az alapanyaghiány és egyéb kínálati korlátozó tényezők (szállítási nehézségek, akadozó ellátási láncok). 2022-ben is dinamikus, 6% körüli gazdasági növekedés várható.
A járvány elleni védekezés és a gazdasági helyreállást támogató intézkedések hatására a kormányzati szektorban 2020 után 2021-ben is jelentős, 7,4%-os GDP-arányos költségvetési hiány alakult ki (2020: -8%). A GDP-arányos bruttó államadósság 2021 végén előzetes várakozások szerint 80% alatt lehet, a 2020 végi szint (80,1%) közelében.
Az infláció jelentősen gyorsult 2021-ben belső és globális folyamatok hatására. Április óta az MNB inflációs célrendszere toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett jár, decemberre elérte a 7,4%-ot (év/év alapon). Éves átlagban 5,1%-os volt az infláció. A maginfláció decemberben 6,4%-ra nőtt (év/év alapon), jelentős mértékben belső árnyomás hatására. 2022-ben még nagyobb, 6%-os éves átlagos infláció várható, felfelé mutató kockázatokkal. A kormányzat számos intézkedést tett az infláció visszafogására (háztartási energia árszabályozás, üzemanyag árplafon, alapvető élelmiszerek árának korábbi bázishoz rögzítése).
Az MNB a megugró infláció csökkentése érdekében 2021-ben monetáris szigorításba kezdett. Az alapkamatot az év eleji 0,6%-ról 2,4%-ig emelte 2021 év végére, ill. az egyhetes betéti tender kamata (effektív ráta) 0,75%-ról 4,0%-ig nőtt. Továbbá a jegybank év végéig fokozatosan kivezette a likviditásnövelő eszközeinek az alkalmazását: az állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programot, a Növekedési Hitelprogramot és a Növekedési Kötvényprogramot, de ez még nem járt a jegybanki mérleg érdemi csökkentésével.
Az állampapír-piacon is jelentős hozamemelkedés zajlott le 2021-ben: a 10 éves hazai állampapír-piaci hozam az év eleji 2%-ról 4,5%-ig nőtt.
A bankszektor helyzete 3
2021-ben a bankszektor mindennapi működését az előző évhez képest már kevésbé befolyásolta a koronavírus-járvány. Bár bizonyos, főként a turizmushoz és a vendéglátáshoz köthető szektorok tavaszig szigorú korlátozások alá tartoztak, a legtöbb szektor már alkalmazkodott a járvány jelenlétéhez, és többségük a harmadik negyedévre elérte a járvány előtti kibocsátási szintjét. Mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek esetében segítette a bankszektor teljesítményét a már a 2020. évben felgyorsult digitalizáció, ami egyre több ügyletben tette szükségtelenné vagy szűkítette minimálisra az ügyfél fizikai jelenlétét. A bankszektor működési kereteit továbbra is nagy mértékben meghatározták a járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó gazdaságpolitikai lépések, köztük a törlesztési moratórium, ami 2021 október végéig változatlan formában, onnantól pedig az ügyfél aktív kezdeményezésére folytatódhatott (lényegesen alacsonyabb effektív banki kitettség mellett). Meghatározóak voltak a jegybanki likviditásbővítő lépések, továbbá a jegybanki és államháztartási forrású hitelösztönző programok.
A javuló makrogazdasági mutatók, amik a törlesztési moratórium fennállása alatt a kockázati modellek legfőbb bemeneti paraméterei is voltak, lehetővé tették a 2020-ban konzervatív feltételezésekkel megképzett értékvesztés és céltartalék egy részének felszabadítását a szektorban, ezáltal a kockázati költségek csökkenése az eredmény javulásának számottevő tényezőjévé vált a tavalyi évben. Ehhez hasonló mértékben javította az eredményt a nettó kamatbevételek növekménye, amelyben az üzleti állományok és a kamatpálya növekedésén túl a jegybank likviditásbővítő lépései is szerepet játszottak. Mindeközben a működési költségek növekedése visszafogott maradt. Összességében a belföldi tevékenységre vonatkozó nem-konszolidált adatok alapján (vagyis a külföldi leánybankok teljesítményétől eltekintve) a magyar hitelintézeti szektor 550 milliárd forint feletti adózott eredményt realizált 2021-ben, ami több mint két és félszerese a 2020. évi eredménynek, és 10% fölötti tőkearányos megtérülést jelent.
A lakossági és vállalati hitelösztönzési programok (előbbiek esetében főként az otthonteremtési, utóbbiak esetében pedig a nyár végéig a teljes keretet kimerítő NHP Hajrá!, valamint számos jogcímen elérhető kedvezményes kondíciójú fejlesztési hitelek) segítségével jelentősen bővült 2021-ben az ügyfélhitelek állománya, amiben október végéig a törlesztési moratórium hatása is érdemi szerepet játszott. A lakossági jövedelmek bővülése és a vállalati fejlesztési források bősége következtében az ügyfél-megtakarítások állománya is jelentősen emelkedett, így a hitelintézeti szektor elsődleges forrásellátottsága továbbra is kiemelkedő volt. Az év közepétől a jegybanki szigorítás miatt emelkedésnek induló hozamkörnyezetben az új vállalati hitelek esetében az árazási automatizmusok érvényesítették a magasabb kamatokat piaci hiteltermékeik árazásában, ugyanez a lakossági hitelek és betétek esetében visszafogottabb mértékben történt csak meg.
A jegybanki elvárásoknak megfelelően egyre több bank vezetett be a környezeti fenntarthatósági szempontoknak megfelelő hiteltermékeket, illetve kezdte meg ilyenek kihelyezését jegybanki refinanszírozást igénybe véve (Zöld Otthon Program). A digitalizáció is tovább folytatódott: szélesedett az elérhető mobilfizetési megoldások köre, egyre több hitelügylet teljes lebonyolítása helyeződött át az online térbe, és több banknál már számlanyitáshoz sincs szükség személyes jelenlétre.
Összességében a bankszektor magas likviditás, biztonságos tőkeellátottság mellett működött 2021-ben, a szabályozói környezet kisebb szigorodásához ebben az évben nem volt szükség jelentős alkalmazkodásra. Gyorsult a banki koncentráció folyamata is: az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoport folyamatban lévő egyesülési folyamata mellett 2021-ben dőlt el, hogy a kivonuló Commerzbank üzletrészét az Erste Bank vásárolja meg, és a kisbankok körében is születtek felvásárlási döntések az év folyamán (a Magnet Bank a Sopron Bankot szerezte meg).
AZ MKB 2021. ÉVI TELJESÍTMÉNYE
A Bank mérlegfőösszege 19,2%-kal, 532,6 milliárd forinttal emelkedve 2021 végén 3 314,2 milliárd forintot tett ki. Az ügyfélhitelek állománya 9,1%-os növekedéssel 1 215,3 milliárd forintot ért el, míg az ügyfélbetét-állomány 19,1%-os bővüléssel 2 218,4 milliárd forintra emelkedett. Az MKB Bank 2021. évi jövedelmezősége sokkal kedvezőbben alakult a 2020. évi korona vírus járvány okozta gazdasági visszaesést követően, az adózás utáni nyereség 60,0 milliárd forintra emelkedett az előző évi 8,4 milliárd forintos profit után.
A Bank pénzügyi és üzleti fundamentumai tovább erősödtek, mind a tőkeerejét, likviditását, önfinanszírozó képességét, mérlegszerkezetének alakulását és üzletágainak teljesítményét tekintve.
AZ ÜZLETÁGAK TELJESÍTMÉNYE 4
Lakossági, mikro- és kisvállalati szegmens
A lakossági szegmens a folytatódó pandémiás helyzet ellenére jelentős növekedést ért el a 2021-ben az előző évhez viszonyítva. A pandémia számos területen továbbra is befolyásolta az ügyfél elvárásokat és szokásokat. A megváltozott körülmények között a lakossági értékesítésben a korábbiaknál is nagyobb hangsúly került az ügyfeleknek nyújtott szakértő tanácsadásra és támogatásra, legyen szó likviditásmenedzsmentről, krízishitelekről, moratóriumról vagy távoli elérést biztosító digitális megoldásokról.
Az MKB Bank folytatta a korábban megkezdett fejlesztéseket, melyek fókusza a minőségi ügyfélkiszolgálás, az ügyfélélmény növelése, a hitelezés és a prémium szegmens erősítése, tovább növelve az MKB Bank lakossági üzletágának piaci részesedését.
Prémium szegmensben töretlen lendülettel folytatódott a siker sorozat. Kimagasló eredmények születtek ügyfélszám és kezelt portfólió növekmény tekintetében. Az MKB-Pannónia Alapkezelő nyílt végű befektetési alapjainak állománya tovább nőtt a szegmensben, köszönhetően a mintaportfólió alapú befektetési tanácsadásnak, valamint a befektetési alapok jó teljesítményének.
Lakossági ügyfélkörben a befektetések terén továbbra is a biztonságos és kiszámítható állampapírok iránt volt jelentős a kereslet. A MÁP+ mellett egyre inkább előtérbe került az infláció követő Prémium Magyar Állampapír, ennek hatására 2021-ben tovább növekedett ezen instrumentumok nettó értékesítése, továbbá a befektetési alapok népszerűsége visszatérni látszott az átmeneti keresletcsökkenést követően.
Jelentős növekedést ért el az MKB Bank jelzáloghitelezés terén. Az előző évhez viszonyítva 2021-ben a folyósított jelzáloghitel volumene több mint másfélszerese volt a megelőző évi teljesítménynek (+54% év/év).
A Bank egyre nagyobb mértékben értékesített hosszú kamatperiódusú lakossági jelzáloghiteleket, így az ügyfélkört kevésbé érintette az év végén emelkedő hozamkörnyezet, a kamatváltozás kockázata csökkent. Az MKB Bank az árazási politikájában szem előtt tartotta az üzleti stratégiai célul kitűzött piaci pozíciójának megtartását. Jelzáloghitel termékpaletta 2021. októbertől az MKB NHP Zöld Otthon Lakáshitellel bővült.
A személyi kölcsön folyósítás az év során közel duplája volt (+91% év/év – részben a bázisévi korlátozások következtében) az előző évi volumennek, melyben a 2020-ban bevezetett online személyi kölcsön igénylések aránya negyedévről negyedévre folyamatosan nőtt.
A kormányzat gazdaság-újraindítási akcióterve alapvetően határozta meg az MKB Bank 2021 évi mikro- és kisvállalati üzleti stratégiáját. A Bank gyorsan és zökkenőmentesen vezette be valamennyi, az új gazdaságélénkítő csomagokban szereplő támogatott terméket, melyek egész évben a hitelezés mozgatórugói voltak ebben a szegmensben.
Az erős online marketingjelenlét és a fiókhálózati proaktivitás révén az első félévben különösen a Széchenyi Kártya Program volt a szegmensben meghatározó, melyet a második negyedévtől fokozatosan kiegészített az MFB Kamatmentes Újraindítási gyorskölcsön iránt felfutó kereslet, amellyel a fajlagos termékpenetráció is javult. Az MFB GINOP-9.1.1-21 program keretében kihelyezett állomány az év végére meghaladta a 10,8 milliárd forintot, mely 14%-os piaci részesedést jelent.
Az MKB Bank elkötelezett az olyan fejlesztések irányába, amelyek növelik a pozitív ügyfélélményt és egyben fokozzák az ügyfelek biztonságérzetét a hosszan elhúzódó pandémiás környezetben.
Az év első negyedévében befejeződött a fiókhálózatban a digitális ügyfélhívórendszer fejlesztése és teljes körű bevezetése. A rendszer online sorszámhúzásra és időpontfoglalásra ad lehetőséget, így minimalizálhatók a bankfiókban való várakozási idők, elkerülve ezzel az esetleges helyszíni sorban állást és várakozást.
Az MKB Bank rendszeresen felhívja ügyfelei figyelmét az alternatív csatornák használatának lehetőségére, valamint számos tájékoztatót alkalmaz az elektronikus csatornák használatának elősegítése érdekében.
A fiókhálózat tevékenységét az év során nagyban befolyásolta a pandémia kapcsán folytatódó nemzetközi és országos egészségügyi vészhelyzet. Az ügyfelek és munkatársak védelmének érdekében egész évben a biztonságos és felelős bankfióki ügyfélkiszolgálás feltételeinek megfelelve, a mindenkori kormányzati intézkedések, előírások szerint működött a fiókhálózat. A már jelenleg is széles körű és folyamatosan bővülő online ügyintézési lehetőségeken túl az MKB Bank országszerte továbbra is 51 fiókban biztosította a személyes ügyfélkiszolgálást.
A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is tovább folytatódott az MKB Bank és a CIG Pannónia Biztosítók közötti stratégiai együttműködés, így a bank fiókhálózatában elérhetőek voltak a nyugdíj-, befektetési-, kockázati- és egészségbiztosítási termékek, melyek által az ügyfelek megtakarítási portfóliójukat diverzifikálni tudták. Az egyéni életbiztosítás értékesítés dinamikusan fejlődő tendenciáját a pandémia 2020-ban megakasztotta, azonban a teljesítmény 2021-ben ismét növekedési pályára állt. Az év első negyedévében bevezetésre került a Barion online fizetési megoldás az életbiztosítási díjak befizetéséhez, mely a korábbinál modernebb, kényelmesebb megoldást kínál az ügyfelek számára. A CIG Pannónia, 2021 júniusában, bevezette a Pannónia BajTárs Balesetbiztosítást, melyet a Bank a fiókhálózatában értékesít. A termék a piacon egyedülálló módon garantált kárrendezési időt vállal és három különböző csomagban érhető el. A Biztosító az év során különböző időszaki kedvezményekkel, akciókkal segítette a fiókhálózati értékesítést, melynek eredményeképp az előző évi értékesítési eredményhez viszonyítva 2021-ben tovább növelte az MKB Bank a teljesítményét (+17% év/év) a közvetített állománydíj tekintetében.
2021-ben a lakásbiztosítások értékesítésében továbbra is az Aegon OKÉ (Otthon, Kert, Érték) terméke volt elérhető az MKB Bank fiókhálózatában, valamint a Bank honlapján. A Biztosító, 2021 március közepétől, lakásbiztosítása tekintetében értékesítési akciót hirdetett, melyet az év folyamán többször meghosszabbított. A hitelezési aktivitás növekedésének valamint a meghirdetett lakásbiztosítási akcióknak köszönhetően az MKB Bank fiókhálózatában értékesített lakásbiztosítások darabszáma jelentősen nőtt az előző évhez viszonyítva (+45% év/év) 2021-ben.
A közvetítői értékesítési csatorna 2021-ben mind a lakossági, mind a kisvállalati értékesítésben jelentős fejlődést ért el az előző évhez képest. Abszolút értékben és a fiókhálózathoz viszonyított arányában is növekedett a partneri együttműködésből származó értékesítés. A lakossági jelzáloghitelek esetében a közvetítői ügyletek volumene meghaladta a 47%-os arányt.
Kisvállalati ügyfelek részéről a kormány által támogatott, a gazdaság élénkítését és a munkahelyek megmentését célzó hitelek iránt 2021-ben is nagy volt a kereslet, a közvetítők is jelentősen hozzájárultak az értékesítéshez, melynek eredménye megmutatkozott a folyósított hitelek volumenében is. Sikeresek voltak azok az intézkedések, amelyek a partneri kommunikációban és az ügyintézés során is az online megoldásokat helyezték előtérbe, a személyes találkozásokat pedig a legszükségesebb szintre szorították le.
A partneri együttműködések érdekében tett lépések, folyamatjavítások, erőfeszítések eredményesnek bizonyultak, ezért az MKB Bank a folyamatok további fejlesztését tervezi annak érdekében, hogy piaci részesedését tovább tudja növelni a közvetítői piacon.
Digitális termékek és csatornák
2021-ben is folytatódott a digitális stratégia megvalósítása és az ügyfélélkiszolgálás digitális transzformációja, amelyben elsődleges cél az ügyfélélmény növelése, új digitális termékek bevezetése és a partneri együttműködések szélesítése volt. Több csatornán is új funkciókkal jelent meg a Bank, valamint új elektronikus platformot vezetett be, amellyel nagyot lépett előre a digitális értékesítés terén. A pandémiás helyzet továbbra is jelentősen formálta a fogyasztói szokásokat, digitális csatornára terelte a korábban ez iránt kevésbé fogékony ügyfeleket is, tovább emelkedett a csatornákat aktívan használók száma és felgyorsította a digitális fejlesztéseket is. A Bank törekszik a csatornák összehangoltságára, valódi értékteremtést biztosító szolgáltatáscsomagok kialakítására és ezek beillesztésére az ügyfelek életébe.
Év elején megújult a mobilfizetési szolgáltatás. A fizetés, az korábbiaktól eltérően, nem az okostelefon külön digitális alkalmazásában történik, hanem integráltan, egy alkalmazásban: a felhasználók – a bankkártyájuk mobilappos digitalizációját követően – készülékük bankkártyás fizetőterminálhoz történő érintésével tudnak fizetni.
Nagyot lépett előre a Bank az online hitelezés kapcsán is. Létrejött egy új, digitális hitelezési platform (Digitális Fiók), melyben márciustól a meglévő ügyfelek személyes fióklátogatás nélkül, end-to-end online folyamaton keresztül igényelhetnek személyi kölcsönt. A maximum két millió forintos, szabad felhasználású hitel hitelbírálata legfeljebb egy munkanapot vesz igénybe, az elektronikus szerződéskötést követően pedig a hitel folyósítása is legkésőbb egy munkanapon belül megtörténik.
A hiteligénylés felhasználóbarát folyamata a „használhatósági tesztek” során kért ügyfél-visszajelzések figyelembevételével került kialakításra. A kényelmessé tett folyamat gyorsan és gördülékenyen vihető végig, így a bank digitális fejlesztési stratégiájában meghatározott ügyfélélményt biztosítja.
Márciusban megjelent az MKB Bank kínálatában a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel termék is, melynek online igénylési lehetősége áprilisban elérhetővé vált a meglévő ügyfelek számára is. Az év közepétől, a teljesen online hiteligénylési lehetőségek kiterjesztésre kerültek az új ügyfelek számára is. Innovatív megoldás, hogy az új ügyfelek úgy igazolhatják jövedelmüket, hogy az online hiteligénylési folyamat során hozzájárulást adnak a számlavezető bankjuk számlatörténetének automatikus, zárt csatornán keresztül történő lekérdezéséhez, így nem szükséges a hagyományos jövedelemigazolási formák benyújtása (pl. bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás). Az újonnan bevezetett folyamatok kimondottan népszerűek, az új ügyfelekre történő kiterjesztést követő második hónapban már a teljes folyósítás 8%-a ezen a csatornán keresztül történt. A visszajelzések alapján az ügyfelek 94%-a ajánlaná a megoldást másnak is, 96%-a szívesen kipróbálna más terméket is online.
Az elmúlt év során a mobilalkalmazás felhasználóinak száma kimagaslóan, 45%-kal emelkedett, az ügyfelek aktívan használják a napi bankolás terén. A Netbankár csatorna újításaként az év második felében elérhetővé vált a QR kóddal történő Netbankár bejelentkezés is, mely egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb bejelentkezési lehetőséget kínál az ügyfelek részére.
2021-ben a Bank sikeresen lezárta egyik kiemelt innovációs projektjét, melyben megújult a teljes ATM hálózata. A Bank korábbi eszközeit érintőképernyős, modern, kimagasló élményt biztosító gépekre cserélte, továbbá elérhetővé vált az ATM-en keresztüli készpénzbefizetés. Az új ATM-ek használata érintéses kártyaolvasóval is lehetséges. A negyedik negyedévben a fióki folyamatok optimalizálása érdekében több fiók esetében kiszervezésre került az ATM-ek töltése és ürítése.
Az MKB Bank még a második negyedévben újabb fióki digitális fejlesztésbe kezdett, melynek keretében a papír alapú felügyeleti dosszié kiváltásának céljából minden bankfiókba – az ügyfelek számára jól elérhető helyre – telepített tableteket biztosít. 2021-ben mind az ezzel kapcsolatos fejlesztések mind a fióki telepítések megtörténtek.
A digitális fejlesztések következtében jelentősen fejlődött a Bank digitális képessége, így a design thinking, a UX design és az agilis termékfejlesztés területén is sok tapasztalatot gyűjtött a terület. Ezek a módszertanok és képességek hozzásegítik a Bankot ahhoz, hogy a termékek és szolgáltatások kutatásakor, megtervezésekor és piaci bevezetésekor a Bank be tudja vonni ügyfeleit és gyorsan reagáljon a digitális világ növekvő kihívásaira.
MKB SZÉP Kártya
Az MKB SZÉP Kártya 2021. évi működésére is nagy hatással voltak a COVID-19 járvány megfékezésére hozott kormányzati intézkedések. A SZÉP Kártyás munkáltatói juttatásokat ösztönözte, hogy annak a éves keretösszege 800 ezer forintban lett megállapítva, amin belüli a munkáltatók 2021-ben is mentesültek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. A SZÉP Kártyás felhasználás lehetőségét - új intézkedésként - nagyban könnyítette az, hogy 2021. április 25-től (2022. december 31-ig) a SZÉP Kártya bármelyik alszámláján lévő egyenlegből kifizethető bármelyik SZÉP Kártyás szolgáltatás ellenértéke.
2021 októbere óta a Magyar Bankholding másik két tagbankjában, a Budapest Bank és a Takarékbank fiókjaiban is lehet MKB SZÉP Kártya számlát nyitni. 2021 áprilisa óta az MKB SZÉP Kártya birtokosok tájékoztatását az újraindított MKB SZÉP Kártya App is segíti.
Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az MKB SZÉP Kártya a 2021. évben is kiemelkedő eredményt ért el. A termék szinte minden jellemzőben meghaladta a 2020. évit: 237 ezer MKB SZÉP Kártyabirtokos részére 2021-ben 1,2 millió tranzakcióval, közel 30 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett. 6,4 millió tranzakció keretében a SZÉP kártyabirtokosok közel 33,2 milliárd forintot költöttek 2021-ben. Az MKB SZÉP Kártyás számlákon lévő vagyon éves átlagban meghaladta a 16,6 milliárd forintot. A kártyabirtokosok jelenleg már 34 ezer elfogadó helyen használhatják fizetésre kártyáikat.
Az MKB SZÉP Kártya közvetlen MKB Bankos termékként történő működtetésének 3 éve alatt az MKB SZÉP Kártya eredményei a legfontosabb mutatókban folyamatosan emelkedve 2021-re megkétszereződtek. 2018-hoz képest 2021-ben kétszer annyi juttatás érkezett az MKB SZÉP Kártyabirtokosok számlájára és a költés is kétszer akkora volt. A költéseknél különösen a 2021-es év hozott jelentős emelkedést, mert a 2021-es költés 2020-hoz képest 40 %-os növekedést mutat.
Vállalati és intézményi ügyfelek
Hagyományos erősségeire építve az MKB Bank stratégiai célja az vállalati üzletág további fejlesztése, építése. Az üzletág fókuszában a helyismeret, a professzionális kiszolgálás, a tanácsadás alapú értékesítés és az innovatív megoldások biztosítása áll.
Ügyfelei részére az MKB Bank komplex üzleti megoldásokat, tanácsokat biztosít, szükség esetén összetett hitelstruktúrákat állít fel és speciális pénzügyi ügyféligényeket elégít ki. Az MKB Bank a vállalati szegmens valamennyi üzletági szereplője számára képes hatékony, egyedi megoldásokat biztosítani.
Az ügyféléletciklus-alapú megközelítés továbbfejlesztése érdekében a Bank 2021-ben is jelentős erőforrásokat fordított a termékfejlesztési folyamatok és modellek további optimalizálására, ezen belül a pandémiás helyzet elhúzódása miatt kialakult kihívásra reagálva extra erőforrást allokált a digitalizációs megoldások erősítésére.
A vállalkozások hitel iránti igénye a pandémiás helyzet alatt sem csökkent. Az MKB Bank a 2021-es évben is törekedett az ügyfelek minél teljesebb körű kiszolgálására, az ügyfélélmény növelésére, ezért a különböző – módosított – gazdaságélénkítő csomagokban szereplő támogatott és refinanszírozott hitelprogramokban, illetve kezességvállalási programokban is részt vett, melyek bevezetésük óta nagy népszerűségnek örvendenek. A Bank által tapasztalt jelentős hitelfelvételi kedv további lendületet ad a gazdaságnak, a pandémiával erősebben sújtott ágazatokban is áthidaló megoldást jelenthetnek az MKB Bank által nyújtott különböző pénzügyi megoldások.
A hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatos információkat és folyamatokat a Bank folyamatosan biztosította az ügyfelei részére, ezzel is segítve esetleges likviditási nehézségeiknek időleges megoldását. 2021. októberét követően a moratóriumban történő további részvétel az ügyfelek aktív kezdeményezésére folytatódhatott, ami a rászoruló érintettek körét lényegesen csökkentette.
A Bank 2021-ben is kulcsszegmensként tekintett a kis- és középvállalati (kkv) ügyfélkörre, melyben központi szerepet kapott a termékpenetráció emelése.
Az MKB Bank továbbra is aktív szereplője a folyamatosan megújuló Széchenyi Programnak. A tavalyi évben Széchenyi Program keretében a Bank 5,3%-os piacrészt ért el a szerződött összeget tekintve.
Az MKB Bank és az Eximbank hagyományosan szoros együttműködésének köszönhetően az ügyfelek részesülhetnek az EXIM finanszírozási forrásaiból. A magyar gazdaság teljesítményének szempontjából a külkereskedelem kiemelt prioritás, melyhez nem csak az exportőrök, hanem az export köré szerveződő beszállítók, valamint az exportpiacon még csak most megjelenő vállalkozások is hozzájárulnak.
Az MKB Bank különösen büszke arra, hogy 2021-ben átvehette az NHP Hajrá! kiválósági díjat a Bankholding színeiben. Az MNB NHP Hajrá! programjában a Bank kimagasló, 8,3%-os állományi piacrészt ért el.
Összességében elmondható, mind a hitel, mind a betétállomány emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. A 2021-es év mindemellett a Bankholdinggal összefüggő fúziós feladatok alapos előkészítését szolgálta.
Befektetési szolgáltatások
Az MKB Tőkepiaci és Tranzakciós Tanácsadási területe 2021-ben is a Növekedési Kötvény Program (NKP) egyik meghatározó befektetési szolgáltatója volt: forgalmazóként és társforgalmazóként nyolc sikeres kötvénykibocsátásban működött közre, amelyek összértéke elérte a 476,2 milliárd forintot. Emellett közreműködött a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatban, részt vett további tranzakciók előkészítésében és folytatta Kijelölt Tanácsadói működését a BÉT Xtend piacán.
Privátbanki szegmens
Az MKB Private Banking 2021-ben a megelőző év ütemét tartva, 5%-kal növelte a kezelt vagyon állományát. Az egy ügyfélre jutó kezelt vagyon mérete tekinteté¬ben az MKB Private Banking változatlanul piacvezető a hazai szolgáltatók között. Az üzletág ügyfélszáma továbbra is stabil, a 2020-as évhez képest kissé nagyobb ütemben emelkedett.
A 2021-es Private Banking Hungary díjátadón a Bankholding bankjaival közösen az MKB Private Banking megőrizte „Az Év Üzletágfejlesztője” díját, mely a címet odaítélő testület elismerését tükrözte a fúziós munkával kapcsolatos erőfeszítések tekintetében. Az MKB Private Banking üzletágának munkatársa nyerte el „Az Év Senior Privát Bankára” elismerést, valamint az üzletág a hazai szakma szereplőinek szavazatai alapján negyedik lett az „Év Privátbanki Szolgáltatója” kategóriában. Termékfejlesztés tekintetében 2021-ből kiemelendő a bizalmi vagyonkezelők számára nyújtott bankszámlavezetési és befektetési szolgáltatások folyamatos bővítése.
Az elmúlt évben a portfoliókra a globális inflációs nyomás jelentette a legnagyobb veszélyt, melyre a tanácsadók a hazai lakossági állampapírok infláció ellen védő sorozataival, valamint felpörgő gazdaságban várhatóan jól teljesítő befektetési alapok ajánlásával reagáltak.
LEÁNYVÁLLALATOK/STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS PARTNEREK
Az MKB saját banki termékei és szolgáltatásai mellett leányvállalatai és partnerei szolgáltatásait is biztosítja. A Bank célja a leányvállalatok piaci pozícióinak megtartása, növelése, a csoporton belüli együttműködések mélyítése és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások folyamatos erősítése.
LEÁNYVÁLLALATOK 5
MKB Euroleasing Csoport
Az MKB-Euroleasing Csoport a vezető hazai lízingvállalatok egyikeként a pandémia, a gyártási és a szállítási nehézségek által sújtott 2021-es évben is kiemelkedően aktív szereplő tudott maradni. A fizetési moratórium a vártnál is kevésbé terhelte a cég működését, az operatív működés a megváltozott körülmények között is stabil és problémamentes maradt.
A korábbi évekhez hasonlóan az MKB-Euroleasing Csoport 2021-ben továbbra is elsősorban a gépjárműfinanszírozás és a mezőgazdasági gépfinanszírozás terén ért el kiemelkedő piacrészesedést, de ezeken a szegmenseken túlmenően a nagyhaszongépjárművek és az általános gépek finanszírozásában is teljeskörű szolgáltatást nyújt ügyfelei részére.
Az MKB-Euroleasing Csoport célja továbbra is mind a finanszírozási szegmenseket, mind a szegmenseken belül felépülő szerződésállományt figyelembe véve egy kockázati és üzleti szempontból is diverzifikált portfólió felépítése. Ez a stratégia hosszú távon tudja biztosítani a stabil, alacsony kockázatú és magas jövedelmezőségű működést.
Az MKB-Euroleasing Csoport 2021-ben is növelni tudta az általa kezelt portfolió méretét, ami nagyban hozzájárul a működési hatékonyság további javulásához.
Az MKB-Euroleasing Csoport stratégiai célja változatlanul az elért piaci részesedésének, és a vezető hazai lízingvállalati státuszának tovább erősítése volt 2021-ben. A stabil piaci jelenlét a meglévő kereskedői és importőri kapcsolatok folyamatos fejlesztése mellett új kapcsolatok kialakításának is köszönhető. A cégcsoport a megújuló bankholdingos keretek között is az innovatív digitális megoldások fejlesztésében és bevezetésében élen járó szereplő kíván maradni a jövőben, mind az ügyfelei, mind a partnerei kiszolgálása tekintetében.
MKB Consulting
Az MKB Consulting egyre bővülő tanácsadási portfólióval állt vállalati ügyfelei rendelkezésére 2021-ben is. A pályázati tanácsadási piac egyik vezető szereplőjeként a társaság vállalati ügyfelei részére 2021-ben összesen 7,5 milliárd forint támogatási összegű nyertes pályázatot készített, emellett teljes körűen ellátta 130, a korábbi években támogatásban részesült nyertes pályázatával kapcsolatos projektmenedzsment-feladatokat. A társaság portfóliója a továbbra is domináló kutatás-fejlesztési és innovációs témájú projektek mellett jelentős mértékben bővült mezőgazdasági és agrárfejlesztési pályázatokkal döntően az élelmiszeripari beruházások, illetve a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre irányuló projektek területén.
Az év második felétől a portfólióban a vállalati ügyfelek mellett megjelentek az önkormányzatok is, így a társaság számos közepes méretű város integrált településfejlesztési stratégiájának, illetve különböző városfejlesztési projektjének a kidolgozására nyert el megbízásokat.
A 2021-es év egyik sikertörténete volt a társaság újonnan elindult zöld pénzügyi tanácsadási üzletága, amelynek keretében egyrészt a zöld kötvény kibocsátáshoz szükséges keretrendszerek kialakításával, másrészt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat egyaránt figyelembe vevő és azok összhangjának megteremtését célzó ESG-keretrendszer kialakítására irányuló tanácsadással segítette kiemelt vállalati ügyfeleit annak érdekében, hogy így közösen tudjanak hozzájárulni egy fenntarthatóbb és zöldebb gazdaság kialakulásához.
A 2022-es évnek megnövekedett vállalati ügyfélkörrel, egyre bővülő önkormányzati tanácsadási portfolióval, valamint egy dinamikusan fejlődő, a vállalati ügyfelek mellett az önkormányzati ügyfélkörre is kiterjeszthető zöld pénzügyi tanácsadási üzletággal vág neki az MKB Consulting.
MKB-Pannónia Alapkezelő
A termékfejlesztés a 2020-as évben megkezdett zöld szemlélet útján folyt tovább, 2021 júniusában egy újabb ESG stratégia irányába elkötelezett alappal bővült az Alapkezelő termékpalettája. Az ingatlan-kezelési üzletág felépítése után 2021 áprilisában elindult az Alapkezelő első ingatlanbefektetési alapja is. 2021-ben lejártak az Alapkezelő által korábban indított utolsó zártvégű befektetési alapok.
Az Alapkezelő 2021. december 31-én összességében 676 milliárd forintnyi nettó eszközértékű befektetést kezelt, ez 7%-os piaci részesedést jelent. Ezen belül 35 befektetési alapban 236 milliárd forint befektetést, a portfóliókezelés keretében pedig 9 pénztár, 3 biztosító és 4 egyéb ügyfél számára összesen 440 milliárd forint értékű vagyont kezel. Az MKB-Pannónia Alapkezelő a nyugdíjpénztári vagyonkezelők rangsorában (a kezelt vagyont tekintve) a második helyen áll.
MKB Fintechlab
A 2021-es év az MKB Fintechlab számára a megváltozott környezethez való adaptációról és a fejlődésről szólt. Az MKB Fintechlab a digitális üzletfejlesztési terület részeként nagyban hozzájárul a banki digitális képességek meghonosításához és felel a tervezői és designszemlélet integrálásáért, az innovációs érettség tudatos fejlesztéséért, valamint az ebben rejlő üzleti potenciál kiaknázásáért. Az MKB Fintechlab stratégiájának három pillérét a befektetési terület, a digitális és design kompetenciaközpont, valamint az innováció menedzsment képesség adja.
2021-ben tovább folytatódott a banki design és digitális kompetenciaközpont fejlesztése, illetve a design csapat az év elejétől már a Magyar Bankholding valamennyi tagbankjának teremtett értéket a munkájával, ennek az adminisztrációs hátterének biztosítása pedig 2022 januárjában zárult le.
Az év során az MKB Fintechlab egy új befektetést hajtott végre a Könyvelő-Net platformba (Bookkeepie.com International Kft.). 2022-ben pedig további 9 startupba fog befektetni egy inkubátor pályázat keretében. Emellett a portfóliócégei számos sikert könyveltek el a tőkebevonás és növekedés terén. A FintechX Zrt. egy többszáz millió forintos finanszírozási kört zárt, a Coinrule Inc.-t pedig beválasztotta a világ egyik leghíresebb akcelerátora, a Y Combinator a tavaszi batch-ébe, emellett már ekkor több millió dollárnyi finanszírozást tudtak bevonni, még egy amerikai léptékű Series A befektetés előtt is.
Az előző évet folytatva ismét több sikeres online és hibrid eseményt bonyolított le a leányvállalat. Az első esemény az IdeaVault, a koronavírus világjárvány gazdasági hatásaira és nehézségeire válaszoló kezdeményezéseket felkaroló, kétnapos, online ötletverseny volt. A versenyt a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank, a Takarékbank, a Budapest bank, illetve a Hiventures támogatták. A 48 órás, mentorokkal közös felkészülés után a döntőbe jutott csapatok szakértői zsűri előtt mérettetek meg, majd három került ki közülük győztesen.
Ezt követően november közepén harmadszorra szervezte meg a Design Summit-ot az MKB Fintechlab. A kétnapos, nemzetközi online rendezvény központi témái a pénzügyi és banki szektor jövője, kihívásai, valamint az aktuális és a várható trendek voltak. A rendezvény célja a szakemberek inspirációja volt és az olyan előremutató beszélgetések elindítása, amelyek révén a designvezérelt és az ügyfelek visszajelzésein alapuló fejlesztések indíthatóak el az ágazatban.
Ezen események mellett a Fintechlab az MKB Bankkal közösen valósította meg az Innoacademy belső innovációs programot. Az eredetileg a nagyvállalatokkal együttműködő banki munkatársaknak indult innovációs workshop később egy hatvan fős, fél éven át tartó képzési programmá nőtte ki magát. A változatos területekről jelentkezett résztvevők hat témakörön keresztül kaptak betekintést a fintech és innovációs világ legújabb trendjeibe, illetve az elméleti rész mellett gyakorlati workshopokon keresztül ültethették át a megszerzett tudást a mindennapi munkájukba.
Hasonlóan sikeresnek mondható a leányvállalat Partnership Programja, ahol a banki igények mentén összesen 12 külső megoldás került validálásra. A program egyik jelentős mérföldköve a KKV hitelelőszűrő bevezetése, ami egyben a cégcsoport teljes online hitelezési folyamatának első mérföldköve is. A Program csapata a Magyar Bankholding számára is jelentős munkát végzett például a tagbanki számlázó rendszerek összehasonlításával, de kutatásaik támogatták az új core banki rendszer és a kártya rendszer kiválasztási folyamatát is. Jelenleg az agilis működés integrált részeként támogatják az új Bank építését.
Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő
A Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2021-ben is folytatta befektetési tevékenységét a start-up ökoszisztémában.
A Solus I. Alap az Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram (GINOP 8.1.3/B-17), valamint az MKB Csoport és stratégiai partnerei mint magánpiaci befektetők által társfinanszírozott közös alap. A Solus I. Alap 2023 végéig várhatóan több, mint 12 milliárd forint kockázati tőkét fog kihelyezni innovatív és intelligens technológiákat alkalmazó KKV-kba. A portfólió 2021 végével 28 db társaságból áll, és 11 653 millió forintról született már befektetési döntés. Az Alap számára a legnagyobb kihívást a pandémia gazdasági hatásainak áthidalása, finanszírozási megoldások nyújtása jelentette a portfolió társaságai számára. Ezzel és további kettő új kihelyezéssel együtt 1 852 millió forintot fektetett be.
A Solus II. Alap a Digitális Jólét Kockázati Tőkeprogram (GINOP 8.2.7-18) keretén belül valósul meg. Az Alap 2023 végéig több, mint 7 milliárd forint kockázati tőkét fog befektetni digitalizáció-fókuszú mikro-, kis- és középvállalkozásokba. A portfólió 2021 végével 18 db cégből áll, és 5 570 millió forintról született már befektetési döntés. 2021-ben 7 db új befektetési döntés és a meglévő portfolió elemekkel összesen 1 472 millió forint folyósítása történt.
Az elmúlt évben az iparági nehézségek mellett a portfolió társaságok pénzügyi stabilizálása, meglévő piacaikon való beágyazódás volt a fókuszban, amit a korlátozások feloldásával további növekedésre, sok esetben expanzióra szeretne váltani a Társaság 2022-ben. Több portfolió társaságnak sikerült rangos díjakat elnyerni, ilyen a Tablog által elnyert Proptech díj, vagy az Év Honlapja által adományozott különdíj a Cristo számára.
STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS PARTNEREK6
MKB Nyugdíjpénztár
Az MKB Nyugdíjpénztár Magyarország egyik piacvezető pénztára.
Önkéntes ága az MKB Csoport teljes körű befektetési megoldásain belül egy évtizedeken átívelő, hatékony megtakarítási eszközt kínál több mint 75 000 ügyfelének. A pénztári ág 2021. december 31-én 142,3 milliárd forintos vagyona éves összevetésben 2,7 milliárd forinttal növekedett. Pozitív eredménye az évnek, hogy az egyéni tudatos megtakarítási hajlandóság egyre nagyobb súlyú (az egyéni tagi befizetési aktivitás szempontjából).
Az MKB Nyugdíjpénztár magán ága 3 561 fős tagsággal és 20,5 milliárd forintos vagyonnal zárta 2021-et, miközben a tagdíjfizető tagok aránya továbbra is bőven a 70%-os törvényi elvárás felett maradt.
A Pénztár több, mint 25 éves folyamatos, stabil és prudens működését felkészült pénztári és vagyonkezelői szakmai támogatása és folyamatos fejlődésre való törekvése teszi teljessé.
Az egyszerű, akár az aktív években is sokoldalúan felhasználható, kamatadómentes megtakarítási forma az ügyfelek hozamelvárásaihoz és kockázatviselő képességéhez igazítható. A tagok igényeinek még szélesebb körű kiszolgálása érdekében a termékelőnyök kihasználásához a pénztár folyamatosan szélesíti szolgáltatási palettáját. Az önkéntes ágában 2021 során előkészítésre került egy új, immár ötödik pénztári portfólió bevezetése és az ügyfél megtakarítások több portfólió közötti megosztásának megvalósítása is. Az MKB Nyugdíjpénztárral jövőjükbe fektető ügyfelek így a szakértő vagyonkezelésnek köszönhetően még teljesebben használhatják majd ki a 10 és 15 éves időtávon is infláció feletti hozameredmények, és az alacsony költségszint együttes előnyeit. A felhasználást rugalmas szolgáltatási kör biztosítja.
Egy fontos stratégiai célként ugyanakkor a digitális megújulás keretében az MKB Nyugdíjpénztár 2021 nyarára egy komplex projektben megújította webes megjelenési felületét, ami így felhasználóbarát módon és az MKB brandhez is illeszkedően támogatja az ügyfélkiszolgálást. Párhuzamosan előkészítésre került a Tagi Portál felhasználói igényekhez alkalmazkodó fejlesztése is. Az üzletfejlesztés fókuszában mindemellett a folyamatos aktivitás, ügyfélmegszólítás, illetve további új és innovatív megoldások vizsgálata és beépítése állt az ügyfélelégedettség folyamatos fokozása érdekében.
MKB-Pannónia Egészség-és Önsegélyező Pénztár
Az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár Magyarország egyik piacvezető egészségpénztára, mely több mint 202 000 tagja számára nyújtja széleskörű szolgáltatásait és 2021. december 31-én összesen 15,3 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett. A Pénztár neve immár közel 25 éve az elérhető legszélesebb körű egészséget támogató, költségcsökkentő szolgáltatást jelenti az ügyfelei számára. Az egész család igényeire, szinte minden élethelyzetben költhető, 20% adókedvezménnyel növelhető egészségpénztári vagyon a gyermekvállalástól a magánegészségügyi költéseken át az idősgondozás támogatásáig széleskörűen felhasználható. Prevenciós költések és kétéves lekötés esetén az állam további 10% adókedvezményt biztosít az ügyfelek számára, ami a legkülönfélébb termékekre, szolgáltatásokra költhető el több mint 16 600 partnernél a hagyományos fizetési módokon, vagy a közel 9 600 kártyaelfogadásra szerződött szolgáltatónál.
A Pénztár 2021 során egy komplex folyamat végén megújította weboldalát és elindította tagi portálja megújítását is. Az átalakítás egyik fontos szempontja volt az elavult felület reszponzív megjelenése azáltal, hogy az összes szükséges információ és elérhető funkció strukturáltan hozzáférhető, illetve a felhasználók számára átlátható elrendezésben, közérthetően, mégis a pénztárakra vonatkozó szigorú szabályozásnak is eleget téve legyen megtalálható.
2021. év pozitív eredménye, hogy a megerősített üzleti szemléletnek köszönhetően egyre dinamikusabb tagi befizetési aktivitás mellett zárta az évet a Pénztár. Mindemellett az erősödő egészségtudatosságra reflektálva külső partnerével sikeres termékfejlesztést is végrehajtott az év végén, az egészségbiztosítási termékét új, – pénztáron keresztül finanszírozható – kedvező adózású vállalati juttatási lehetőséggel is kiegészítve. 2021 során ezen kívül több termék fejlesztése is elindult, így lépések történtek további egészségbiztosítási csomagok kínálatba illesztésére, és vizsgálatra került a telemedicina megoldások adaptálása is.
Az elektronikus ügyintézés fejlesztése kiemelt stratégiai cél, az elektronikus úton benyújtott számlák beküldésének és elszámolásának bővülésére számítva belső fejlesztések indultak el, melytől középtávon szervezeti hatékonyságnövelés várható, ami még gördülékenyebb ügyfélkiszolgálást tesz majd lehetővé. A Pénztár üzletfejlesztése a stabil, kiszámítható működés támogatása érdekében tevékenykedett és 2021-ben is számos további új és innovatív megoldást vizsgált meg a folyamatos ügyfélelégedettség növelés érdekében és aktív marketing jelenlét mellett, hatékony ügyfélmegszólítás, befizetés ösztönzés jellemezte munkáját.
PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY
A Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása
A 2021. év végi adatok alapján a Csoport mérlegfőösszege 19,2%-kal növekedett 2020. év végéhez viszonyítva, ezzel 2021. december 31-én 3 314 159 millió forintot tett ki.
A pénzeszközök állománya jelentősen, 537 391 millió forinttal emelkedett. Ezen belül a készpénzállomány 461 millió forinttal, míg a Jegybanknál vezetett számla egyenlege 536 929 millió forinttal volt magasabb.
A hitelintézetekkel szembeni követelések 26,0%-kal, azaz 21 740 millió forinttal csökkentek az előző év végéhez képest.
A származékos pénzügyi eszközök valós értékének változását elsősorban a derivatív állomány 81 097 millió forintos emelkedése okozta.
Az értékpapírok állománya 14,5%-kal, azaz 170 276 millió forinttal csökkent az előző év végéhez képest. 2021. év végére az ügyfelekkel szembeni követelések állománya 2020. év végéhez képest 9,1 %-kal emelkedett, értéke az időszak végén 1 215 347 millió forint volt.
Az értékesítésre tartott minősített befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek állománya 1 498 millió forint csökkenést mutat tavaly év végéhez képest.
Az egyéb eszközök 3 638 millió forinttal magasabb állományát 2021. év végén az előző év végéhez képest elsősorban a halasztott kiadások emelkedése okozta.
Leányvállalatokban, közös vezetésű és társult vállalkozásokban lévő befektetések értéke 1 291 millió forinttal nőtt összehasonlítva a két időszakot.
A tárgyidőszak során a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 134 077 millió forintos, azaz 23,3%-os állománynövekedést mutattak. Az ügyfelekhez kapcsolódó folyó- és betétszámlák összesített állománya az előző év végéhez képest 19,1%-os, 356 106 millió forintos állománybővülést mutatott.
A forrás oldalon nyilvántartott származékos pénzügyi kötelezettségek 17,3%-os, azaz 6 122 millió forintos állománynövekedését főként a kamat-, és árfolyamkockázathoz kapcsolódó derivatívák valós érték változása okozta.
Az egyéb kötelezettségek és céltartalékok állománya 5 973 millió forinttal, 11,0%-kal csökkent az előző év végéhez képest az időszak során.
Az Eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatás
A nettó kamatjövedelem 24 323 millió forintos növekedést mutatott 2021. évben az előző évhez képest, elsősorban a megnövekedett kamatbevételek nyomán.
A nettó jutalék- és díjbevétel 2021-ben az előző év azonos időszakához képest 5,3%-kal, azaz 1 250 millió forinttal volt magasabb, melyet elsősorban a pénzforgalmi jutalékbevételek emelkedése eredményezett.
A nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás) 38 144 millió forintos növekedését követően nettó 59 983 millió forint nyereséget eredményezett a tárgyévre.
Az értékvesztés és céltartalék képzés az üzleti évben 3 888 millió forinttal csökkent az előző évhez képest, összességében 4 080 millió forint nettó képzést mutatott ki a csoport a tárgyidőszakban az előző évi 7 968 millió forint nettó képzést követően. Az alacsonyabb tárgyidőszaki províziót elsősorban a COVID-19 miatti gazdasági visszaesés hatásai miatt az előző évben megképzett magasabb értékvesztés és céltartalék képzések okozták.
A banküzemi költségek 14 535 millió forintos emelkedésének jelentősebb tételei: Magyar Bankholding menedzsment díjának 3 746 millió forintos növekedése, az IT költségek 1 612 millió forintos emelkedése, illetve a kifizetett bónuszok 6 749 millió forintos összege.
A jogi és tanácsadói költségek tartalmazzák az egyéb könyvvizsgálói szolgáltatási díjat, melynek 2021-re vonatkozó értéke:
Az audit díjak az alábbiak szerint alakultak 2021-ben:
A fentiek eredőjeként a Csoport tárgyévét 59 983 millió Ft-os Adózás utáni nyereséggel zárta.
Az Egyéb átfogó jövedelem 2021. évre a megelőző év azonos időszakához képest 23 569 millió Ft-tal alakult alacsonyabban, és 20 009 millió Ft veszteséget tett ki, melynek fő oka az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök átértékelésének kedvezőtlenebb, eredményrontó hatása.
TŐKEMENEDZSMENT
A Csoport 2021. év végi tőkehelyzete megfelelő. A 2021. év végi eredmény (ezáltal a tőkekumuláció) hatására a szavatolótőke növekedett. A Bank tulajdonosa elkötelezett a Bank tőkemegfelelésének fenntartása mellett és ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtesz.
A belföldi és a nemzetközi irányelvek egyaránt megkövetelik a Banktól egy minimálisan meghatározott tőke/eszköz arány fenntartását. Ezeket a kockázati alapú mutatókat az eszközök és meghatározott mérlegen kívüli tételek különböző súlyozott kategóriához való rendeléssel határozzák meg, ahol a nagyobb kockázatot hordozó kategóriákhoz magasabb tőkeszint tartozik. A szavatoló tőkét elsődleges (Tier 1) és másodlagos (Tier 2) tőkére osztják. Az adózott eredmény mellett a Bank különféle típusú pénzügyi eszközök nyilvános kibocsátása révén emelheti szavatoló tőkéjét. E pénzügyi eszközöket azután a kibocsátót terhelő feltételek, vagy kötelezettségek szerint a fenti elsődleges illetve másodlagos kategóriába sorolják be.
2021. december 31-én a Csoport szavatoló tőkéjének a felügyeleti szabályoknak megfelelő Bázel IV IFRS alapú összege 246,3 milliárd Ft volt. A szavatoló tőke növekedését – 40,5 milliárd Ft - az adózás utáni eredmény, a negatív AVA korrekció csökkenése valamint az egyéb szavatoló tőke levonás csökkenése okozta, melyet részben csökkentett a negatív értékelési tartalék növekedése, az immateriális javak és a halasztott adó levonásának növekedése, valamint az alárendelt kölcsöntőke csökkenése.
A kockázattal súlyozott eszközök - beleértve a működési és a piaci kockázatot - állománya a 2020. évi 1 004,6 milliárd Ft-ról 11,3%-kal 1 118,6 milliárd Ft-ra nőtt, 1% forintárfolyam gyengülés mellett. A kockázattal súlyozott eszközök növekedése a működési kockázati tőkekövetelmény növekedésének, valamint az üzleti állományok növekedésének köszönhető, mely hatást részben eliminálta a piaci kockázat csökkenése.
A tőkemenedzsment, mint eszköz alkalmazása során a megfelelő tőke biztosítása elsődleges mérlegelési szempont, ezért a Bank folyamatosan nyomon követi az egyes tőkeelemek alakulását.
Jogszabályi limiteknek való megfelelés vizsgálata:
575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről – CRR,
• 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról – Hpt:CRR 395-400.§, Hpt. 302.§ nagykockázat vállalás korlátozása -> nincs túllépés
• Hpt. 100.§ befektetések korlátozása -> nincs túllépés
• Hpt. 101-102.§ befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások -> nincs túllépés
RÉSZVÉNYEKKEL, TULAJDONOSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Az MKB Nyrt. alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 100.000.000.000 Ft, azaz százmilliárd forint, amely teljes egészében rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás. Az alaptőke 100.000.000 db, azaz százmillió darab 1.000 Ft, azaz ezer forint névértékű, névre szóló, dematerializált módon előállított, "A" sorozatú törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények (törzsrészvény) mindegyike azonos jogokat testesít meg és valamennyi törzsrészvény 2019. május 30-án bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájába. Minden részvényes kizárólag törzsrészvény tulajdonosa.
2020. október 30-án a Bank értékesítette a Magyar Bankholding Zrt-ben meglévő 33,33%-os tulajdonosi részesedését megtestesítő valamennyi részvényét.
2020. december 15-én megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt. mint holdingtársaság, miután a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) engedélyének birtokában a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holding társaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35%, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96%, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69% tulajdonrésszel rendelkeznek. A működéshez minden szükséges engedély megszerzésre került
A pénzügyi holding társaság az apportot követően stratégiai döntéshozói, prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A részletes fúziós ütemterv, az üzleti stratégia kidolgozására 2021-ben került sor.
2021. december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg a Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz. Az MNB 2022. januárjában engedélyezte, hogy a Budapest Bank Zrt. és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. 2022. március 31. napjával beolvadjon az MKB Bank Nyrt-be. A létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni. Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok meghatározó tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. lesz.
Az MKB Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája a következő:
Az MKB Bank Nyrt-ben fennálló, 10 % feletti közvetett befolyással rendelkező személyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra, összhangban a Magyar Nemzeti Bank H-EN-I-15/2020., H-EN-I-704/2020., H-EN-I-705/2020., H-EN-I-295/2021. és H-EN-I-423/2021.számú határozataival.
A Bankban 97,19%-os közvetlen részesedéssel rendelkező Magyar Bankholding Zrt tulajdonosi szerkezete az alábbi:
Az MKB Bank Nyrt-ben 10%-ot meghaladó közvetett befolyással az alábbi szervezetek rendelkeznek:
• Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Magyar Állam
• METIS Magántőkealap, Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.
• Blue Robin Investments SCA, Blue Robin Management S.à r.l., Uncia Finance Zrt., Uncia Alpha Kft., Uncia Magántőkealap, QUARTZ Alapkezelő Zrt., Dry Immo Zrt., Felis Magántőkealap
• Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., GLOBAL ALFA Magántőkealap
• Magyar Takarék Holding Zrt., Aurum Magántőkealap
Az MKB Bank Nyrt. jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények átruházását a Társaság alapszabálya nem korlátozza. A Társaságnak nincsenek különleges irányítási jogokat megtestesítő kibocsátott részesedései. A szavazati jogok nincsenek korlátozva az MKB Bank Nyrt-nél.
A részvényesek jogai és kötelezettségei
A részvényesek közgyűlési jogai
a) A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni. A Társaság Közgyűlésén az a részvényes, illetve a Tpt. 151-155. §-aiban meghatározott részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit – a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelően – a Részvénykönyv Közgyűlési Lezárásakor (a Közgyűlés napját megelőző második munkanapon budapesti idő szerint 18 (tizennyolc) órakor) a részvénykönyvbe bejegyeztek.
b) A részvényes a közgyűlési jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott az Igazgatósági tag, a Felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. A részvényes a közgyűlési jogai gyakorlására a Társaság vezető állású munkavállalójának is meghatalmazást adhat. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy Közgyűlésre, vagy a meghatalmazásban meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét (12) hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett Közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell kiállítani, és a Társasághoz a közgyűlési hirdetményben megjelölt helyen és időben benyújtani. A részvényesi meghatalmazott által adott meghatalmazásban fel kell tüntetni, hogy a képviselő részvényesi meghatalmazottként jár el.
c) A részvényesnek a Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan tájékoztatáshoz való joga van. Ennek megfelelően a részvényesnek a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére az Igazgatóság legkésőbb a Közgyűlés napja előtt három nappal megadja a közgyűlési napirendi pont tárgyalásához szükséges tájékoztatást. Az előzőek szerinti tájékoztatáshoz való jog teljesítését az Igazgatóság a felvilágosítást kérő részvényes által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az igazgatóság megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti, bank-, értékpapír, vagy egyéb hasonló titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a cégbíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására.
d) A társaság biztosítja valamennyi, a Közgyűlésen résztvevő részvényes számára a Közgyűlésen való felvilágosítás iránti, észrevételezési és indítványozási jog gyakorlását, feltéve, hogy ezen jogok gyakorlása nem vezet a Közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének akadályozásához. A Közgyűlés elnöke a jelen pontban meghatározott részvényesi jogok gyakorlásának biztosítása érdekében köteles a részvényes számára a Közgyűlésen szót adni azzal, hogy a Közgyűlés elnöke a Közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében a felszólalás időtartamát megszabhatja, különösen a tárgytól való eltérés esetén a szót megvonhatja, továbbá – több egyidejű felszólalás esetén – a felszólalások sorrendjét meghatározhatja.
e) A részvény a névértékével arányos mértékű szavazati jogot biztosít. Nem gyakorolhatja a szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti.
Kisebbségi jogok
a) Együttesen a szavazati jogok legalább 1%-át képviselő részvényesek az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a Közgyűlés összehívását. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a Közgyűlésnek a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, az ülést az indítványozó részvényesek kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozó részvényeseket az ülés összehívására. A várható költségeket az indítványozó részvényesek kötelesek megelőlegezni.
b) Ha együttesen a szavazatok legalább 1%-át képviselő részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően a Társaság alapszabályában foglaltak szerint hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.
c) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok együttesen legalább 1%-át képviselő részvényesek a Közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a Társaság képviseletében a Társaság javára maguk is érvényesíthetik.
d) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok együttesen legalább 1%-át képviselő részvényeseknek a Közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a Társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő részvényesek visszaélnek.
Osztalékhoz való jog
A Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg.
Részvényesek kötelezettségei
a) A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. A részvényes e kötelezettsége alól – az alaptőke-leszállítás esetét kivéve – érvényesen nem mentesíthető.
b) A legalább 5%-os tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző részvényes a birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével köteles bejelenteni a Társaságnak. A bejelentési kötelezettségét nem teljesítő tag szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig az MNB felfüggeszti.
Az MKB Bank Nyrt. előtt nem ismert olyan tulajdonosok közötti megállapodás, amely a kibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának korlátozását eredményezheti.
Az MKB Bank Nyrt. előtt nem ismert olyan lényeges megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg, valamint ezen események hatásait, kivéve, ha ezen információk nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené a vállalkozó méltányos üzleti érdekeit, feltéve, hogy más jogszabály alapján sem kell nyilvánosságra hoznia azokat.
Munkavállalói részvényesi rendszert érintő információk
Az MRP tv. 2015. november 28-án hatályba lépett módosításával lehetőség nyílt új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program indítására. E lehetőséggel az MKB Bank a legelsők között élt, 2016. május 30-án létrehozva saját dolgozói MRP Szervezetét. Az MRP megindítása szorosan kapcsolódott az MKB Bank reorganizációs törekvéseihez, mert megteremtette a munkavállalóinak tulajdonosi érdekeltségét. Az MKB Bank saját MRP Szervezetén keresztül jelenleg két MRP javadalmazási politikát hajt végre: a befektetési MRP Javadalmazási Politika és az MRP Teljesítményjavadalmazási Politika. A befektetési MRP lényege, hogy az MRP Szervezet – a résztvevő munkavállalók, illetve vezető tisztségviselők érdekében – Kibocsátói törzsrészvényeket vásárolt befektetési céllal. Az MRP Szervezet felé részvételi nyilatkozatot tett alkalmazottak nem váltak a részvények tulajdonosaivá, a részvények tulajdonosa az MRP Szervezet volt és jelenleg is az MRP Szervezet a részvények tulajdonosa. A résztvevő alkalmazottaknak az MRP Szervezetben tagi részesedésük keletkezett. Az MRP Szervezet részesedése kezdetben a Kibocsátó alaptőkéjének 15%-át tette ki, amely részesedés a befektetési MRP Javadalmazási Politika folyamatos végrehajtása, azaz a részvények MRP Szervezet általi eladása következtében időközben megszűnt. A befektetési MRP tekintetében meghatározott cél, illetve feltétel teljesülését követően a résztvevő munkavállalók, illetve vezető tisztségviselők a részvények után járó árfolyamnyereségre tarthatnak igényt.
* * *
Nyilvánosan működő részvénytársaságként az MKB Bank Nyrt. a piaci gyakorlattal, valamint a BÉT Felelős Társaságirányítási Ajánlásaival (Ajánlások) összhangban Felelős Társaságirányítási Jelentést készít, amely közzétételre kerül a Társaság honlapján (www.mkb.hu). A Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentésben nyilatkozik az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatáról, másrészt tételesen bemutatja az Ajánlások egyes pontjaiban foglaltaknak való megfelelését.
AZ MKB BANK LEGFŐBB, IRÁNYÍTÓ ÉS ÜGYVEZETŐ SZERVEI, FELÜGYELŐ TESTÜLETE, A TESTÜLETEK ÖSSZETÉTELE ÉS MŰKÖDÉSE
Közgyűlés
A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Alapszabály elfogadása és módosítása, kivéve a társaság székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, valamint – a társaság főtevékenységét kivéve – a társaság tevékenységi köreinek módosítását, mert e tekintetben az Igazgatóság jogosult az alapszabály ezzel összefüggésben való módosítására. Az MKB Bank Nyrt. Alapszabálya értelmében a Társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgatóság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása. Az Igazgatóság tagjait határozott időre, legfeljebb öt évre választja a közgyűlés. Az Igazgatóság tagjai újraválaszthatók és bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók a Közgyűlés által az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban.
Igazgatóság
Az MKB Bank Nyrt. ügyvezető szerve. Az Igazgatóság tagjai képviselik a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az Igazgatóság alakítja ki és irányítja a Társaság munkaszervezetét.
Az Igazgatóság hatásköreit a Társaság Alapszabálya tartalmazza azzal, hogy az Igazgatóság a hatályos jogszabályok és a Közgyűlés határozatainak keretei között minden olyan intézkedés megtételére vagy döntés meghozatalára jogosult, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy a Felügyelőbizottság kizárólagos hatáskörébe. A saját részvény megszerzéséről, illetve elidegenítéséről szóló döntés, illetve az alaptőke részvénykibocsátás útján történő felemelése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik azzal, hogy az alaptőke felemeléséről szóló döntés meghozatalára a Közgyűlés az Igazgatóságot felhatalmazhatja.
Felügyelőbizottság
A Felügyelőbizottság a Társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését.
Auditbizottság
A pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, valamint a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti a Felügyelőbizottság munkáját.
(2022. január 31-i állapot)
Kockázati és NPL Bizottság
A Bank kockázatvállalási stratégiájának és kockázatvállalási hajlandóságának folyamatos figyelemmel kísérése keretében előzetesen véleményezi a kockázati stratégiát, a javadalmazási politikát és a negyedéves kockázati jelentést, elfogadja az adott évre vonatkozó NPL Stratégiát és kapcsolódó végrehajtási tervet, nyomon követi a magas nem teljesítő állomány arányának és az NPL Stratégia alakulását.
Javadalmazási Bizottság
Konzultatív testület, felügyeli a kockázatkezelés és a belső védelmi vonalak vezetői és munkavállalói javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a társaságban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.
Jelölő Bizottság
Feladata a felügyelő bizottsági és igazgatósági tagságra jelöltek állítása és ajánlása a munkavállalókat képviselő felügyelő bizottsági tagok kivételével.
A bizottságok az ügyrendjükben foglalt eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket. A testületek feladataik zavartalan ellátásához szükséges gyakorisággal üléseznek, határozataikat ülések keretében hozzák illetve ülés megtartása nélkül, írásban is állást foglalhatnak és határozatot hozhatnak. A testületek munkáját a testület elnöke szervezi.
A MKB Bank Nyrt. vezető testületei tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi, és a kiválasztás tekintetében érvényesítendő diverzitási politika (Jelölési Politika) értelmében a Bankcsoport tagjai vezető testületeibe lehetőség szerint eltérő szakértelmű, sokrétű regionális és iparági tapasztalattal, háttérrel rendelkező tagok kerülnek megválasztásra, és a testületek működésük során hasznosítják is az ezekből a különbözőségekből fakadó előnyöket, mely előnyöket a Bankcsoport tagjai kiemelt szempontként kezelnek a testületek optimális összetételének meghatározásakor. A testületi kinevezések alapja a jelöltek által képviselt szakértelem, tapasztalat, függetlenség és tudás összessége, figyelembe véve, hogy a testületnek, mint egésznek mire van szüksége a hatékony működéshez. A Bankcsoport tagjai kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a vezető testületekben mindkét nem képviseltesse magát, melynek érdekében törekednek arra, hogy a vezető testületekben a női tagok aránya elérje a 15%-ot. Ennek érdekében elkötelezik magukat arra, hogy két azonos képességű, egyéb szempontból is alkalmas jelölt közül az adott vezető testületben alulreprezentált nemű tagot részesítik előnyben a pozíció betöltése szempontjából, amennyiben egyéb szakmai szempont mást nem indokol.
Nincs olyan vezető tisztségviselővel illetve munkavállalóval kötött megállapodás, amely kártalanítást írna elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, vagy a munkavállaló felmond, vagy a vezető tisztségviselő vagy a munkavállaló jogviszonyát jogellenesen szüntetnénk meg, vagy a jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.
A TÁRSASÁG BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERÉNEK FŐBB JELLEMZŐI
A Társaságnál működő belső ellenőrzési rendszer működésére, irányítására és funkcióira vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokról szóló rendelkezései, a tőkepiacokról szóló 2001. évi CXX. törvény, Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) vonatkozó ajánlásai (elsősorban MNB 27/2018. (XII. 10.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról) a Bank alapító okirata és a Bank érvényes szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
A Hpt. 154. §-ának (1) bekezdése előírja a bankoknak, hogy belső ellenőrzési rendszert működtessenek. A belső ellenőrzési rendszer elemei magukban foglalják a vezetői információs rendszert, a folyamatba épített és vezetői ellenőrzést, valamint a független belső ellenőrzési szervezetet.
A vezetői információs rendszer fogalma felöleli mindazon informatikai alapú vagy manuális rendszereket, amelyek a döntéshozók számára használható információvá alakítják az adatokat. Fő feladatai az eseti és rendszeres riportok előállítása, illetve (általánosságban) a döntéshozatal támogatása.
A folyamatba épített és vezetői ellenőrzések az üzleti folyamatokba közvetlenül vagy közvetve beépült ellenőrzés formái. Ezeket az ellenőrzéseket az illető folyamatokban funkcionálisan részt vevő személyek végzik, vagy azok, akik felelősek az ellenőrzött tevékenységek végeredményéért.
A független belső ellenőrzés képezi a belső ellenőrzési (monitoring) rendszer folyamattól független részét. A belső ellenőrzéseket olyan személyeknek kell elvégezniük, akik nem vesznek részt a Bank munkafolyamataiban, és akik ennél fogva függetlenek az ellenőrizendő egységektől és a munkafolyamatoktól. Ennek megfelelően az MKB Bank egy független szervezeti egységet, a Belső Ellenőrzési Ügyvezető Igazgatóságot (a továbbiakban: BEI) működtet.
Az MNB fent említett, 27/2018. (XII. 10.) számú ajánlására is tekintettel, a védelmi vonalak rendszerét a Bank monitoring keretrendszerében értelmezzük. A fenti, Hpt. által is kiemelten említett ellenőrzési mechanizmusokat, mint a Bank belső monitoring rendszerének elemeit (megkülönböztetve a Banktól független külső monitoring (pl. ügyfelek, MNB, egyéb hatóságok), illetve a Bankhoz kapcsolódó külső monitoring (pl. könyvvizsgáló) rendszerelemektől) az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
A Bank belső monitoring rendszere áll a belső kontroll rendszerből és a független belső ellenőrzésből.
A Bank belső kontroll rendszerén belül megkülönböztethetjük egyfelől mindazon általános elveket (pl. következetes felelősség-menedzsment), gyakorlatot (pl. vezetői ellenőrzés), szervezeti megoldásokat (pl. folyamatba épített ellenőrzések), illetve kontroll funkciót is ellátó területeket (pl. Kontrolling) és tevékenységeket (pl. vezetői információs rendszer), amelyek együttesen képezik a Bank belső monitoring rendszerének első védelmi vonalát. Ezen védelmi vonal része tulajdonképpen minden munkatárs és vezető, akik prudens munkavégzésük révén a Bank érdekeit és értékeit védik.
A Bank belső kontroll rendszerének másik eleme mindazon dedikáltan kontroll funkciót gyakorló, operatív tevékenységet végző szervezetek, tevékenységek és kontroll funkció ellátásáért felelős személyek (pl. Kockázatellenőrzés, Compliance, Bankbiztonság, Adatvédelmi Tisztviselő), melyek együttesen képezik a Bank második védelmi vonalát. A második védelmi vonal feladata úgy is megfogalmazható, hogy felügyeli és támogatja az első védelmi vonal tevékenységét.
A független belső ellenőrzés, mint a belső monitoring rendszernek a belső kontroll rendszer melletti másik eleme képezi a Bank harmadik védelmi vonalát. A belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a Bank működéséhez és javítja annak minőségét. Feladata a Bank kockázatkezelési, irányítási folyamatainak, illetve általában a belső kontroll rendszerének (vagy másképp: a Bank első és második védelmi vonalainak) módszeres és szabályozott eljárásokkal történő vizsgálata, annak (azok) működésének értékelése és javítása, elősegítve ezáltal a szervezeti célok megvalósulását.
A Bank monitoring rendszerének modelljét és azon belül a független belső ellenőrzés helyét, szerepét az alábbi ábra mutatja be:
A TÁRSASÁG KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZERÉNEK, ILLETVE A KOCKÁZATKEZELÉS SORÁN ALKALMAZOTT ALAPELVEK RÖVID BEMUTATÁSA
Az MKB Bank Kockázatellenőrzési Területe által az érintett területek bevonásával minden évben felülvizsgálatra kerül az MKB Csoport kockázati stratégiája. A Kockázati stratégia a mindenkori gazdasági környezethez igazodva tartalmazza - összhangban a Bank és a Magyar Bankholding Zrt. üzleti stratégiájával és tőketervével- a Bank Csoport kockázati stratégiai alapelveit, célkitűzéseit az egyes kockázattípusokat érintően, illetve a meghatározott kockázati étvágyat. A kockázati stratégia jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörbe tartozik.
A szabályozói alapkövetelményeknek megfelelően kialakításra került és folyamatosan finomhangolásra kerül a csoport kockázatvállalási folyamatait átfogóan érintő koncepció.
A koncepció főbb elemei:
• Kockázatkezelési elvek csoportszintű alkalmazása;
• A csoport teljes ügyfélkörére irányadóan az Egységes Szegmentációs besorolás alkalmazása;
• Az ügyfélminőségtől és kockázatvállalási mértéktől függő döntéshozatali rendszer;
• Az IRBF-nek megfelelő Bázel-konform rating tool-ok, illetve az analitikus és viselkedési scorecardok alkalmazása, valamint az ennek megfelelő ügyfélminősítési rend, mely megfelelően támogatja a banki menedzsmentek döntéshozó tevékenységét;
• Belső, csoport szintű modell validációs módszertan éves gyakorisággal (rating és scoring eszközök, kapcsolódó folyamatok validálása);
• Monitoring tevékenység IT-támogatottsággal;
• Veszélyeztetett hitelek mielőbbi azonosítása érdekében átfogó kritériumrendszer rögzítése, amely tartalmazza és figyelembe veszi a veszélyeztetett hitelek felismerését lehetővé tevő releváns indikátorokat, ennek alapján az egyes ügykezelési típusok, továbbá az ehhez kapcsolódó feladatok, eljárási rend meghatározása;
• IFRS9 alapon történő provízióképzési rendszer;
• IFRS alapon történő Pillér 1 és Pillér 2 alapú tőkeszámítási rendszer;
• Rendszeres csoport szintű vezetői riportok, visszamérések (Risk Riportok, Tőkemenedzsment jelentések, Rating Quality, rating monitoring riportok, etc.)
• Felülvizsgált helyreállítási terv meghatározása és havi rendszerességű kiértékelése.
A legfontosabb kockázatkezelési elvek közé az igazgatósági szinten érvényesülő végső kontroll, a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, figyelése és jelentése tartozik.
A kockázatok és a kockázatvállalási hajlandóság szervezeten belüli hatékony kommunikációja, a kockázatok felismerésére, mérésére, figyelésére és kezelésére vonatkozó folyamatos fejlesztések, a kulcsfontosságú kockázatkezelési folyamatok és eljárások naprakésszé és felhasználóbaráttá tétele, teljesítményének fokozása, valamint a megfelelően képzett munkaerő alkalmazása a Társaság hatékony kockázatkezelési funkciójának zálogai.
NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
STRATÉGIAI CÉLOK ÉS AZ ÜZLETI MODELL RÖVID LEÍRÁSA
Az MKB Bank Nyrt. a magyar bankrendszer egyik legrégebbi tagja. 70 éves tapasztalatát, modern digitális banki megoldásaival ötvözve mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleit magas szinten, professzionálisan szolgálja ki. Az MKB Bank, Magyarország meghatározó univerzális bankjaként, kiszámítható, tervezhető partneri kapcsolatokon keresztül teremt tartós értéket ügyfelei számára. A dinamikus fejlődési pályára állított, fejlett digitális alapokkal és stratégiával rendelkező bank, hagyományosan erős nagyvállalati, prémium és privátbanki ügyfélkörrel, tanácsadói és elemzői képeségekkel rendelkezik. A pénzintézet alapértéke a felkészült, támogató, őszinte szakmai munkán alapuló professzionális ügyfélkiszolgálás a digitális korban. Az MKB Pénzügyi Csoport, tagjain keresztül teljes körű pénzügyi kiszolgálást nyújt Magyarországon.
Az MKB Csoport tevékenységében ötvöződik a tradicionális banki értékek tisztelete és a nyitottság az innovatív pénzügyi megoldások, különösen a digitalizáció felé. Ennek köszönhetően a 2021-es évben az MKB Csoport élen jár Magyarországon az innovatív pénzügyi megoldások területén.
A digitalizáció mellett az MKB kiemelt figyelmet fordít a hazai vállalati kereskedelemfinanszírozási, pénz- és likviditáskezelési és a befektetési piac elvárásainak is, így elmondható, hogy a nagy szakmai tapasztalattal és elismertséggel rendelkező kollégáknak köszönhetően az MKB Csoport élen jár e területen is.
A vállalati szektorban alapvető követelmény a változó tendenciákra adott gyors és szakszerű reakció. Az MKB csoport szakértői elhivatottságuknak köszönhetően stabilan és kiszámíthatóan képesek teljesíteni ezen magas igényeket a lehetőségekhez igazodó optimális finanszírozási módok megválasztásával.
Az MKB törekszik arra, hogy stratégiai együttműködési megállapodásokkal olyan partneri kapcsolatokat alakítson ki a piac meghatározó szereplőivel, amely win-to-win helyzetet teremtve képes elősegíteni a fenntartható növekedést.
Ennek egyik megvalósulási módja különösen az, hogy finanszírozási tevékenységén keresztül az MKB Csoport hozzájárul a gazdaság termelékenységének növekedéséhez.
A fair banking értékek kiemelten hangsúlyosak a bank napi működésében és jövőképében egyaránt, ezért fenntartható üzleti modellre, menedzselhető kockázatok mellett hatékony és nyereséges működésre törekszik.
A Magyar Bankholding Zrt. 2020. december 15-én tőkeemeléssel megvalósuló, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás révén 97,19%-os többségi befolyásoló részesedést szerzett az MKB-ban. A Magyar Bankholding Zrt. ezzel egyidőben szintén meghatározó tulajdont szerzett a Budapest Bank Zrt.-ben, valamint az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankban Zrt.-ben.
Ezzel a lépéssel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre. Az új bankcsoport 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működtet, együttes mérlegfőösszege megközelíti az 6.800 milliárd forintot, hitelállománya a 3.600 milliárd forintot, betétállománya a 4.300 milliárd forintot. 200 ezer mikrovállalkozást, 30 ezer kis- és középvállalkozást, 6 ezer privátbanki partnert szolgál ki, számos területen piacvezető.
A tervek szerint a Magyar Bankholding Zrt. 2021-ben kidolgozta a három bank részletes fúziós ütemtervét, és a részletes üzleti stratégiát, amelynek keretében a bankholding meg kívánja őrizni és támaszkodni kíván a 70 éves MKB Bank Nyrt. értékeire, és tapasztalataira.
2021. december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg a Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz.
SZOCIÁLIS, FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEKKEL, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL, KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATBAN KÖVETETT POLITIKÁK, AZOK EREDMÉNYEI, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK
Szociális kérdésekkel kapcsolatban követett politikák, és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
Az MKB Bank kiemelten fontosnak tartja, hogy - gazdasági erejéhez mérten -széleskörű szerepvállalásán keresztül hozzájáruljon a közösség fejlesztéséhez.
Az együttműködések megnyilvánulási formái a következők: pénzügyi kultúra fejlesztése, különböző oktatási programok támogatása, célzott szponzorációk és támogatási tevékenységek.
A bank a szociális, közösségi szerepevállalási tevékenységeivel kapcsolatban kockázati felmérést nem készít, ugyanakkor tevékenységét a vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazó banki belső szabályzatok alapján folytatja.
Az MKB Bank adományozási és szponzorációs tevékenysége révén valós segítséget kíván nyújtani a társadalom egészének érdekeit szolgáló programok és ügyek támogatásával, így a pénzügyi kultúra fejlesztése, szemléletformálás; az értékteremtés és -megőrzés; illetve az esélyteremtés kiemelt jelentőséggel bírnak.
Társadalmi felelősségvállalás:
Társadalmi felelősségvállalás tekintetében elmondható, hogy az MKB Bank programjai igen széleskörűek. Felelős pénzintézetként, valamint a hazai pénzügyi szektor meghatározó szereplőjeként minden körülmények között fontosnak tartja, hogy gazdasági lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a közösségi fejlődéshez, a természeti és társadalmi környezet érintettjeinek jólétéhez. Az MKB Bank olyan kiemelten fontos ügyek mellé áll, mint a kultúra, sport támogatása, társadalmi szemléletformálás, tudásfejlesztés, egészségügy, valamint rászoruló gyermekek és családjaik megsegítése.
Társadalmilag felelős intézményként az MKB Bank a CSR aktivitása részeként 2020-ban 1 milliárd forintot adományozott a kormány pandémia ellenes törekvéseinek támogatására.
2021-ben a Bankszövetséggel közösen indított CSR kampány során az MKB Bank 200 db használt monitort adományozott rászoruló iskolásoknak Magyar Református Szeretetszolgálat segítségével, valamint a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karát 138 db jó állapotú használt bútorral támogatta.
Egészségmegőrzést célzó tevékenységek:
Az MKB Bank három évvel ezelőtt indította el #20percegészség névre hallgató programját, melynek szlogenje: „Az egészség a legjobb befektetés”. Ezen társadalmi felelősségvállalás program célja, hogy felhívja a figyelmet a testi és lelki egészség fontosságára a mindennapokban. A pandémia alatti időszakban különösen nagy hangsúlyt kapott ez a téma, hiszen a vírus okozta válság mindenkit egy olyan kihívás elé állított, amelyre nem lehetett felkészülni, és amely során a mentális rugalmasság és a testi feltöltődés témák fokozottabban kerültek előtérbe. A program ezért nagy hangsúlyt fektetett a stresszkezelésre, az otthonról végzett munka buktatóira, a család és az sajátidő fontosságára. Rendszeres időközönként a social médiában live előadások keretében szakértő adott életvezetési tanácsokat és segített a felmerülő kérdések megválaszolásában is. Emellett olyan „virtuális közösségi futások” kerültek megszervezésre, melyeknél egy előre kijelölt útvonalat teljesíthetett a résztvevő, biztonságosan egyénileg.
Oktatási célú tevékenységek:
Az MKB Bank változatos edukációs programokkal, rendelkezik. A 2021-es évben a digitális oktatási megoldások biztosítása, valamint a teljeskörű oktatásnak az online térben való megvalósítása továbbra is fókuszban volt. Az oktatás mellett számos digitális, interaktív, szimulációs tananyagot kapnak kézhez a munkatársak, mely az oktatáson kívül is segíti a fejlődésüket.
A munkavállalók szakmai továbbképzésére is nagy hangsúlyt fektet az MKB. A jogszabályban előírt oktatásokon túl a bank rendszeres képzéseket szervez, amellyel biztosítja a munkatársak magas szakmai kompetenciát. Az új termékek bevezetése szintén jelentős oktatási óraszámban történik meg, valamint az új belépő munkavállalók részére átfogó, komplex, moduláris képzési rendszer került bevezetésre. A széleskörű belső tréneri közösségnek köszönhetően, a szakmai képzések magas szintű banküzemi tudást biztosítanak.
A bank képzési stratégiáját az MKB Akadémia program foglalja rendszerbe. Ez a rendszer 5 pillérrel rendelkezik. A kötelező képzéseken túl (Kötelező pillér) figyelmet fordítanak a kollégák szakmai fejlődésére is, különböző témájú szakmai tréningek segítségével (Szakmai pillér). Ezen felül számos témában elérhetők készségfejlesztő tréningek (Soft Skill pillér). A banki eszközök hatékony használatának elősegítésére is számos képzés áll a dolgozók rendelkezésére (Rendszer pillér). Ezen felül a digitális transzformáció mint stratégiai fókusz új digitális kompetenciákat támogató képzésekkel és képzési programokkal lett kiemelten támogatva, valamint a pénzügyi innováció ismereteket fejlesztő program indult el az MKB Fintechlab együttműködésével. A vezetőképzés részeként pedig további széleskörű készségfejlesztő tréningek állnak rendelkezésre (Vezetői pillér). 2020-ban elindított Gondoskodási pillér- különböző mentális egészség és jólétet támogató képzések, work-shopok, amelyeket pszichológusok tartottak meg, 2021-ben is sikerrel valósult meg.
Az MKB Bank változatos oktatási célú együttműködésekkel is rendelkezik.
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével (MEGFOSZ) közösen az agrár gépész szakma népszerűsítését tűzték ki célul, reagálva a modern mezőgazdasági termelés változásaira.
Az MKB Bank vállalati üzletágának részeként 2017-ben létrehozott MKB Agrárpartner Program a mezőgazdaságot ismerő és értő pénzügyi partnerként támogatja az agrárvállalkozások létrejöttét és működését.
A „Legyél Te is agrárgépész!” program keretében a 2020/2021-es tanévben is megrendezésre került a „Legyél Te is agrárgépész!” Országos Bajnokság (LETIAOB) a mezőgazdasági gépész, géptechnikus és gépjavító szakos középiskolások számára. Az edukációs verseny során online agrárszakmai, pénzügyi kérdések és gyakorlati feladatok megoldását kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A programban az ország középiskoláiból 22 csapat, közel 150 diákkal vett részt.
A 2021-es évben a MEGFOSZ együttműködés keretében megszervezése került az Agro Cool-Túra Pályaorientációs Roadshow is. A program során a pályaválasztás előtt álló általános iskolás tanulók és a pályaválasztási napokon résztvevő tanárok és szülők részére agrárszakmai és pénzügyi témában, országosan 25 helyszínen, 37 előadás került megtartásra, összesen 2000 diák részére.
Az MKB Agrárpartner Program továbbá támogatást nyújtott és szakmai mentorálással is hozzájárult a Széchenyi István Egyetem által megszervezésre kerülő 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki szekciójához. A szekcióban, országosan közel 500 db pályamű érkezett.
Pénzügyi kultúrát és tudatosságot fejlesztő tevékenységek:
A Magyar Bankszövetség és a Pénziránytű Alapítvány által az általános és középiskolás diákok pénzügyi ismereteinek bővítésének szándékával létrehozott „Pénz7” nevű rendezvénysorozatban az MKB Bank pénzügyi szakértői önkéntes részvétellel működtek közre 2021-ben is. A Magyarországon 2015-óta jelenlévő kezdeményezés keretében idén először sikerült eljutni minden, önkéntes fogadására nyitott iskolába. A tervek szerint a rendezvénysorozat 2022-ben is folytatódik.
Az MKB a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel karöltve egy olyan pénzügyi tudatosságot célzó kiadvány létrehozását tűzte ki célul, amely kifejezetten a segélyszervezet holdudvarában lévő alacsony státuszú családoknak, gyerekeknek szól. Az elkészült kiadvány az MKB adventi akciója keretében kiosztásra került a segélyszervezet átmeneti otthonaiban élő gyerekeinek, országszerte 500 példányban.
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek:
Az MKB Bank több évtizedes kapcsolatot ápol a nehéz sorsú gyermekek támogatását végző Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal (NGYSZ). A felek összefogásának köszönhetően immáron 24 éve minden tanévben száz kiemelkedő képességű, ám szociálisan hátrányos helyzetű gyermek és fiatal élhet az MKB Ösztöndíjprogram által biztosított rendkívüli lehetőséggel. Az együttműködés 2021-ben is folytatódott. Az ösztöndíjas fiatalok számára a bank kedvezményes számlavezetési lehetőséget is biztosít. Az MKB a volt ösztöndíjas, immáron pályakezdő fiatal szakemberek sorsát is igyekszik nyomon követni: a végzett ösztöndíjasok számára 2009-ben létrehozták a Végzett Diákok Klubját.
Az MKB Bank évek óta együttműködik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. A Szervezet munkáját 2021-ben is több módon támogatta a bank: azonnali pénzügyi segítséggel a pandémia kapcsán.
2021 júniusában az Ökumenikus Segélyszervezet egy új szociális és fejlesztő központot nyitott Debrecenben a Monostorpályi úton, amelyet az MKB Bank is támogatott. A Segélyszervezet célja, hogy a területen működő oktatási és szociális intézménnyel együttműködve felzárkóztató programokat nyújtson a helyi gyermekek számára.
Az MKB Bank 2021-es év elején támogatásáról biztosította a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet. Az Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és a rászorulók között, ezzel elősegítse a nélkülözés és az élelmiszerpazarlás csökkenését Magyarországon.
Az MKB Bank olyan további alapítványok és szervezetek munkáját is támogatta a 2021-es év során, mint az Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete, valamint a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amely szervezetek a támogatási összegekből látássérült embertársainknak és beteg gyerekeknek nyújtottak segítséget.
A társadalmi felelősségvállalás érdekében az MKB Bankon keresztül szintén elérhető a mozgáskorlátozottak számára lakás akadálymentesítésre fordítható állami támogatás.
Az MKB Bank, mint a hazai pénzügyi szektor tradicionális és meghatározó szereplője jelentős, elkötelezett támogatási, adományozási tevékenységet folytat. A 2018-ban életre hívott MKB Jótevő Program névre keresztelt adománygyűjtő programsorozat 2021-ben is sikeresen folytatódott. Adománygyűjtő kampányok szervezésével a bank támogatta az Age of Hope Alapítvány és az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. Az adománygyűjtések mellett az MKB Önkéntes Program keretében 2021 során is folytatta együttműködését a Magyar Vöröskereszttel, és hirdetett kéthavonta véradást a munkavállalók között. Az elmúlt 21 év során 82 alkalommal került megszervezésre véradás a bankban, amelynek során 3028 véradó segítségével 9084 ember életének megmentéséhez járultak hozzá az MKB Csoport dolgozói. 2021-ben 4 db véradást szerveztünk, ebből az egyik a Jótett Bank véradása volt 2021. szeptemberében, amelyet a Magyar Bankszövetség szervezett a szektor szintű összefogás erejét kihasználva.
A jogszabályi és felügyeleti (MNB) elvárásokkal összhangban az MKB Csoport kialakította egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiáját, amelynek célja, hogy az abban megfogalmazott elvárások szervesen épüljenek be a bank napi működésébe, valamint a vezető tisztségviselők és valamennyi munkatárs szemléletének integráns részét képezzék.
A foglalkoztatással kapcsolatban követett politikák, és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
Az MKB Bank a foglalkoztatás témakörében elvégezte kockázatértékelését, és azonosította a működése szempontjából releváns kockázatokat, amelyeket a humánpolitikai tevékenysége során is figyelembe vesz. A humánpolitikai akciók a globális trendek, a hazai és MKB specifikus felmerés alapján olyan célzott területetekre fókuszáltak, mint például a tehetség- és karriermenedzsment, támogató környezet, valamint a munkafolyamatok. Az újonnan csatlakozó kollégák részére Orientációs napot szervez a bank. Ennek célja az újonnan érkező kollégák integrálása, a munkához szükséges alapvető oktatások elvégzése és a szervezet globális ismertetése.
A HR stratégia fókuszában a munkavállalói élmény javítása áll, a rugalmas munkavégzés elősegítésével és a rendelkezésre álló digitális eszközök használatával, az együttműködés alapú vállalati stratégia kialakításával.
Az MKB Csoport által foglalkoztatott munkavállalók munkakörönkénti megoszlása (FTE):
Az MKB Csoport által foglalkoztatott munkavállalók átlagéletkora, szolgálati idő és csoporttag szerinti megoszlásban (év):
Az MKB Csoport által foglalkoztatott munkavállalók létszáma szolgálati idő és csoporttag szerinti megoszlásban (FTE):
Az MKB Csoport által foglalkoztatott munkavállalók nemek szerinti megoszlásban (FTE):
Az MKB Bank munkavállalói részére több elemből álló béren kívüli juttatási csomagot biztosít. A munkavállalói csomag nem csak pénzbeli juttatásokból áll. Része ugyanis több olyan elem, amely a munkakörnyezet javítását, az egészséges életmód fenntartását célozza, valamint a motivált munkavégzés és a csapathoz tartozás érzését erősíti. Ezeket a juttatásokat a Béren kívüli juttatásról szóló szabályzat rendszerezi.
Tehetségmenedzsment az MKB Banknál:
2018-ban került bevezetésre a teljes vállalaton átívelő kalibrációs folyamat és egységes teljesítményértékelés. Bevezetésre került továbbá a leányvállalatokat is magában foglaló tehetségmenedzsment program, mely 2019 decemberében indult útjára. A program résztvevői az egész szervezet életére hatást gyakorló projektek kidolgozásában vettek részt. A munkatársak képzésére, a tehetségek gondozására nagy hangsúlyt fektet az MKB Csoport, széleskörű edukációs programokkal támogatva a szakmai tudás bővítését és képességek fejlesztését.
Munka-magánélet egyensúly az MKB Banknál:
Az MKB Banknál a rugalmas munkavégzés a HR stratégia egyik központi eleme, a munkavállalói élmény javításának fontos összetevője.
A HR stratégia részeként az MKB Bank törekszik az atipikus foglalkoztatás részarányának növelésére. Ezenkívül az otthoni munkavégzést is a dolgozók minél szélesebb körében kívánja elérhetővé tenni, ezért folyamatos az eszközpark fejlesztése is. Az otthoni munkavégzés csökkenti a munkahelyi stresszt, javítja a munka-magánélet egyensúlyt, és így növeli a munkavállalói elégedettséget, valamint a munkamorált, a hatékonyságot, és a lojalitást. 2020-tól a home office munkavégzés a személyes jelenlétet nem igénylő munkakörökben 100%-ban megvalósult, a rugalmas foglalkoztatás széleskörben elterjedt.
Az MKB Bank és az egészség:
Az egészségfejlesztés és az egészségmegőrzés fontos terület az MKB Bank számára, amelyet különböző sport és egészség témájú kampányokban, mint például a már említett #20percegészség programban is hangsúlyoz. A munkavállalók számára számos módon biztosított sportolási lehetőség, az egészséges életmód támogatása több fronton valósul meg. 2020-ban és 2021-ben a pandémia miatt interneten elérhető formában is szerveződtek sportolást támogató programok. A munkavállalók egészséges munkakörnyezetének biztosítása kiemelt cél. A 2018-ban meghirdetett Egészség éve programsorozat szellemében 2020-tól szűrővizsgálatokat szerveztünk a munkavállalók részére
A dolgozók számára elérhető kedvezményes egészségbiztosítás, ezen belül pedig diagnosztikai szolgáltatások, valamint kiterjesztett üzemorvosi rendelés a bankon belül a hét minden napján.
Az MKB Bank épületeiben hobbi- és rekreációs szobák szolgáltatásainak igénybe vételére is van lehetőség. A munkahelyi étkezdékben fitnesz menü és más speciális étrendnek megfelelő ételek is elérhetők, az éttermi szolgáltatások kiszállítás keretében is elérhetőkké váltak a pandémia idején.
Az MKB Bank és a sport:
Az MKB Bank széleskörű sportolási lehetőségeket biztosít a munkavállalók számára. A Váci utcai székházban és a Kassák Lajos utcai irodaépületben összesen közel 400 m2-nyi edzőtermi lehetőség áll rendelkezésre. 2020-ban és 2021-ben online sportesemények, edzések is elérhetővé váltak, hogy a munkatársak egészségét az otthoni környezetben is támogatni tudja a bank. Az MKB csoport a sportolást más módon is támogatja: az MKB Sportegyesület ugyanis munkavállalói érdeklődési körétől és aktivitásától függően több sportszakosztályt működtet.
Biztonságos munkakörnyezet:
Az MKB Bank eleget tesz törvényi kötelezettségeinek, melynek keretében elkészítette a bank székházának és telephelyeinek munkahelyi kockázatértékelését, beleértve az összes bankfiókot. Mivel irodai munkakörnyezetről van szó, ezért szerencsére a balesetek előfordulásának alacsony a kockázata. A munkabalesetek előfordulása így csekély, és csökkenő tendenciát mutat.
A dolgozók kötelező jelleggel minden évben részt vesznek munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson. A bankfióki dolgozók számára külön oktatási anyag készült arra az esetre, hogy mi a teendő, ha a bankfiókot támadás érné. A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a Munkavédelmi szabályzatban határozták meg a bankra vonatkozóan a törvényi előírásoknak megfelelően.
A bankban az Üzemi Tanács megbízásából munkavédelmi képviselő is dolgozik, aki jogosult meggyőződni a munkahelyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről.
Felelős vállalatirányítás:
Az MKB Bank, mint nyilvánosan működő részvénytársaság – amelynek részvényei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére – a BÉT Felelős Vállaltirányítási Ajánlásai alapján elkészítette és közzétette Felelős Társaságirányítási Jelentését.
Az MKB Bank kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelő, az eredményes és hatékony működést biztosító társaságirányítási rendszer kialakításának és működtetésének, a felelősségteljes vállalatirányításnak.
Az MKB Bank irányítási struktúrája figyelembe veszi a jogszabályi, felügyeleti és tőzsdei követelményeket, valamint az üzleti tevékenységi sajátosságokat. Az MKB Bank a lehető legteljesebb mértékben meg kíván felelni a BÉT Felelős Társaságirányítási Ajánlásainak.
A kapcsolódó politikákkal, az alkalmazott átvilágítási-, és kockázatkezelési eljárásokkal összefüggő szabályzatok:
• A toborzás és kiválasztás folyamat szabályozásáról
• Béren kívüli juttatásról szóló szabályzat
• Ösztönzési rendszer
• Az MKB Bank belső képzési rendszerének működéséről
• Az otthoni munkavégzésről
• Dolgozói elismerés program
• Szponzorációs és támogatási igények kezelésének szabályzata
• Munkavédelmi szabályzat
• Egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő eljárási szabályairól
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban követett politikák, és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
A bank Etikai kódexében is megfogalmazott normák alapján a munkavállalók érdekeit méltányos mérlegelés alapján figyelembe veszi, elismeri a magánélet sérthetetlenségéhez való jogukat, cserébe a bank elvárja munkatársaitól, hogy felelősséggel óvják egészségüket.
Különösen fontos a bank számára, hogy a munkatársainál a család és a munkavállalás, a szakmai előmenetel összeegyeztethető legyen. Hogy ezt lehetővé tegye, a bank egészséges, diszkriminációmentes munkakörnyezetet biztosít. A bank az emberi jogok érvényesülésére vonatkozó kockázati felmérést nem készít, viszont tevékenységét az Egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiája és az eljárási szabályokat tartalmazó banki belső szabályzat alapján folytatja.
Az MKB Bank egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő eljárási szabálya a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 283. §-a, a hitelintézetekben a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését előíró szabályokról szóló 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet, valamint a fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló 4/2017. (III.13.) számú MNB ajánlás alapján készült. A szabályzat az MKB Bank egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiájában meghatározottak végrehajtási és részletszabályait tartalmazzák, és annak elválaszthatatlan részét képezik.
A bank egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiája a bank társadalmi felelősségvállalása érdekében született, mivel a bank megkülönböztetett hangsúlyt fektet a fogyatékos ügyfelek speciális helyzetére, az esélyegyenlőségüket előmozdító különleges bánásmódra. Alapvető cél, hogy a stratégiai elvárások szervesen épüljenek be a bank napi működésébe, valamint a vezető tisztségviselők és valamennyi munkatárs szemléletének integráns részét képezzék. A szabályzat célja, hogy a bank fogyatékos ügyfelei a fogyatékossággal nem érintett ügyfelekkel – lehetőség szerint – azonos minőségű, de speciális igényeikhez igazodó szolgáltatásban részesülhessenek.
A bank minden érintettjével való kapcsolattartás során érvényesíti a tiszteleten és megbecsülésen alapuló méltányos bánásmódot. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítja, így a nem, az életkor, az etnikai származás, a vallási, politikai meggyőződés, az érdekképviselethez való tartozás, a szexuális irányultság, az anyanyelv különbözőségeiből fakadó vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésen alapuló kirekesztő magatartást.
Az MKB Bank működtet egy bejelentési rendszert (anonimbox@mkb.hu e-mail cím), amely – akár anonim módon is – lehetőséget biztosít bárki számára az általuk tapasztalt jogszabálysértés, belső szabálysértés és más etikai normasértés bejelentésére.
Az MKB Bankban a hatályos munkajogi szabályozás szerint Üzemi Tanács is működik. Az Üzemi Tanács az elsőszámú érdekképviseleti fórum, a munkavállalók érdekeit képviseli. A munkavállalók az Üzemi Tanácson keresztül vehetnek részt az őket érintő kérdések és döntések meghozatalában, illetve értesülhetnek ezek változásáról. Ennek az Etikai és Békéltető Bizottsága rendelkezik jogosítványokkal a munkavállalók egymás közti, valamint a vezető és a munkavállalók közötti konfliktusok feloldásában.
Az MKB Bank nem foglalkoztat gyermekmunkaerőt és kényszermunkaerőt.
Adatvédelem és adatbiztonság:
A személyes adatok védelméhez fűződő jog a Polgári Törvénykönyv által nevesített személyiségi jogok közé tartozik, emellett az Alaptörvény is alkotmányos védelemben részesíti a személyes adatok védelmét, az MKB Bank pedig ennek megfelelően hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít e területre is. Az MKB Bank elkötelezett az általa kezelt természetes személyekre vonatkozó személyes adatok legmagasabb szintű védelme mellett és e körben az adatkezelések jellegére, hatókörére, körülményeire és céljaira, valamint az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázatok figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt és hajtott végre, illetve a megtett intézkedéseket, azok hatásait folyamatosan ellenőrzi a személyes adatok védelmével kapcsolatban alkalmazandó jogszabályoknak való mindenkori megfelelés érdekében.
Az MKB Bank a természetes személyek személyes adatainak a kezelésére elsődlegesen irányadó jogszabály, a GDPR követelményeknek való megfelelés érdekében megfelelő adatvédelmi keretrendszert alakított ki, és az adatok védelmét biztosító ellenőrzési pontokat beépítette az üzleti folyamataiba, valamint az informatikai fejlesztési folyamataiba.
Az MKB Bank az által kialakított adatvédelmi keretrendszert a hatályos jogszabályok, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Európai Adatvédelmi Testület mint felügyeleti hatóságok, illetve az Európai Unió iránymutató hatóságai, így a CNIL (Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés, a francia adatvédelmi hatóság, illetve az ICO (Information Commissioner’s Office, a brit adatvédelmi hatóság) iránymutatásaival, valamint a legjobb piaci gyakorlatokkal összhangban működteti és tartja naprakészen.
Az iparági gyakorlatnak és MNB előírásoknak megfelelően az MKB Bank folyamatosan frissíti biztonsági készültségét, melynek keretében az IT védelmi rendszereit frissíti, illetve újakra cseréli.
A bank a digitális csatornák biztonságát is kiemelten kezeli, rendszeres külső sérülékenység vizsgálatok és betörési tesztek segítségével győződünk meg arról, hogy megfelelő a biztonsági szint.
Az MKB Bank, az MNB ajánlásaival is teljes összhangban, a saját felületein folyamatosan és az év folyamán több alkalommal kiadott közleményekben is figyelmeztette ügyfeleit a kibercsalásokkal, adathalászattal kapcsolatos teendőkre és a megelőzés, az éberség követelményeire.
Az MKB Bank munkatársai nagy tapasztalattal végzik az adathalászattal összefüggő esetek megelőzését, a megtörtént esetek azonosítását, valamint a kárcsökkentő intézkedések végrehajtását. A potenciálisan érintett ügyfeleket az MKB Fraud Management főosztály munkatársa megkeresi és meggyőződik róla, hogy az ügyfél a kérdéses tranzakciókról tud-e, és azt ő kezdeményezte-e. Az ügyfelek tájékoztatásán túl az MKB Bank az ilyenkor szükséges biztonsági és jogi intézkedéseket egyaránt megteszi.
Fenntarthatósági- és klímastratégia:
Az MKB Pénzügyi Csoport elkötelezett abban, hogy a fenntartható gazdasági működés megteremtésének kulcsfontosságú szereplője legyen. Mint magyar pénzügyi intézmény kiemelt szereppel és felelősséggel bír a fenntartható és klímacélú beruházások támogatását, finanszírozását illetően. Az MKB Csoport ökológiai lábnyomának csökkentése, felelős működése révén is példát kíván mutatni a piac szereplőinek és partnereinek, egyúttal kötelességének érzi a környezet megóvását.
Ahhoz hogy az elkötelezettséget az MKB tettekre is fordítsa, felelős vezető kijelölésével és klíma munkacsoport felállításával 2020 decemberében a bank átdolgozta és megújította a fenntarthatósági és klímastratégiáját, melyben öt éves stratégiai távlatban fogalmazza meg a célokat.
A stratégiai irányok egyrészt az MKB Csoport pénzügyi intézményi szerepéből kifolyólag, másrészt az MKB Csoport, mint vállalatcsoport tekintetében fogalmaznak meg jövőképet és akciókat.
• „MKB, partner a zöld pénzügyekben”: a stratégia elemeként cél olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát létrehozni lakossági és vállalati ügyfeleknek, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatóság és klímacéljaik megvalósításában. Az MKB kiemelten fontosnak tartja a megújuló energiába történő befektetést, ezért támogatja ezen projektek megvalósítását. Az MKB elkötelezett az ESG alapú forrásbevonást illetően saját működésében és az ügyfelek felé egyaránt. Az MKB fenntarthatósági és klímastratégiájának része a kockázati keretrendszer fokozatos felülvizsgálata és az ESG szemlélet beépítése a kockázati keretrendszerbe. Ez egyfelől érinti az Európai Uniós elvárások teljes átvételét, illetve az ezen felül megjelenő, magyar piacra szabható speciális elemek vizsgálatát.
• „MKB a felelős vállalatcsoport”: Az MKB Csoport felelős vállalatcsoportként saját működésében célul tűzi ki a klímasemlegesség és fenntarthatósági céloknak való maradéktalan megfelelést, így különösen a papírmentes és kontaktmentes működés minél szélesebb körű alkalmazását, az üzemeltetés ESG szempontú vitelét. A csoport mindennapi működése, belső folyamatai és munkavállalói közösségének formálásán keresztül kívánja ezen célokat elérni.
A fentieken túlmenően, az MKB Bank-Budapest Bank Zrt- MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank fúziója kapcsán az elmúlt időszakban elindult egy stratégiai munka, melynek célja a fuzionáló bankok számára egy közös ESG szakterület létrehozása és egy közös, határozott vízió megfogalmazása, mely vízió a társadalmi felelősségből indul ki.
A Magyar Bankholding Fenntarthatósági Stratégiai Keretrendszerében, mely a jövőben az MKB Pénzügyi Csoport stratégiája is lesz, két stratégiai cél kerül kijelölésre:
1. „Magyar Bankholding, partner a fenntartható pénzügyekben” - stratégiai cél egy olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát kíván létrehozni a lakossági és a vállalati ügyfeleknek egyaránt, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatósági és klímacéljaik megvalósításához. Ennek keretében a stratégiát megvalósítandó eszközei:
a. a fenntarthatóságot elősegítő termékek és szolgáltatások fejlesztése (pl. a tagbankoknál már elérhető Zöld Otthon Program, vagy a jövőben adoptálandó Zöld tőkekövetelmény kedvezmény program);
b. a fenntarthatóságot elősegítő forrásbevonás és finanszírozás (zöld kötvény, zöld jelzáloglevél).
c. ESG alapú kockázati keretrendszer létrehozása, melynél az MBH célul tűzi ki az éghajlatváltozásból és környezetkárosodásból adódó kockázatok azonosítási folyamatának kiterjesztését és a fenntarthatósági és klímacélok beépítését a kockázatkezelésébe. Ennek keretein belül például integrálni fogja az ESG-szempontokat a hitelkockázati folyamatokba, valamint számszerűsíteni fogja a működési kockázatait ezzel a Kockázati Stratégia szerves részévé válik.
2. „Magyar Bankholding, a felelős vállalatcsoport” – stratégiai cél, hogy az MBH a saját működésében adoptálja a fenntarthatósági elveket. Ennek részeként:
a. Környezeti szempontból a karbon lábnyomának csökkentését tűzi ki célul. Így például csökkenteni fogja az energia fogyasztását, tovább népszerűsít a digitális bankolást, ezzel radikálisan csökkentve a papírhasználatot, valamint a szelektív hulladék gyűjtés kiterjesztésével lépéseket tesz a felelős hulladékgazdálkodás megvalósításáért.
b. Társadalmi oldalról fontos számára, hogy tisztességes és támogató partnere legyen a munkavállalóinak és az ügyfeleinek, továbbá kiemelt szerepet szán a szemléletformálásnak, a képzésnek és a jótékonykodásnak. Ennek érdekében például ESG oktatásban fogja részesíteni a munkavállalóit és törekedni fog az egészséges munkahelyi környezet, a diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség megteremtésére a működésén belül.
c. Irányítási szempontból pedig folyamatosan biztosítja az etikus, transzparens, compliant és a fenntarthatósági elvek szerinti működést. Ezért például a fenntarthatóság (ESG) téma képviseletét vezérigazgató-helyettesi szintre emeli és külön területet hoz erre létre a bankon belül; a GRI nemzetközi keretrendszer szerint elkészített, külső független fél által auditálható fenntarthatósági jelentést fog közzétenni és csatlakozni fog az ENSZ Felelős Banki irányelveihez.
2021-ben az MKB Bank nyerte el a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott „Zöld Bank Díj” elismerést. Az MNB 2019 februárjában hirdette meg Zöld Programját a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében. Az MNB a díj elbírálásakor a pénzintézetek zöld hitelkihelyezéseinek mértékét, az intézmények által birtokolt zöldkötvény portfóliót, valamint az intézmények klímaváltozás hatásainak való kockázati kitettségértékét vizsgálta. Az MKB Bank elismerésében nagy szerepet játszott a bank tudatosan, lépésről-lépésre felépített fenntarthatósági stratégiája, a következetesen bevezetett zöld termékei és szolgáltatásai, valamint számos, társadalmilag fontos kötelezettségvállalása is.
Az energiafelhasználás optimalizálását célzó intézkedések:
Az MKB Bank energiafelhasználásának nagy részét az épületek közüzemi fogyasztása teszi ki, amelyhez hozzáadódik a gépjárműflotta üzemanyag-fogyasztása. Az épületek fogyasztása részben kommunális, részben technológiai eredetű. Az energiafogyasztást épületenként folyamatos épületfelügyelet ellenőrzi, melynek országos központja a Kassák Lajos utcai irodaházban található.
Az MKB Bank épületeiben folyamatosak a világításkorszerűsítések a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. 2021-ben elkészült 12 fiók világítás korszerűsítése, LED fényforrásokkal. A közösségi terek többségében jelenlét-érzékelők kerültek installálásra, amelyek lehetővé teszik, hogy a lámpák bizonyos helyiségekben ne maradjanak feleslegesen felkapcsolva. Az irodaházakban a természetes fényforrásokat részesítik előnyben, törekednek rá, hogy a mesterséges világítást ne alkalmazzanak a helyiségekben megfelelő mennyiségű nappali napfény megléte esetén.
2021 év végére befejeződött a székház épület kazánjainak cseréje. Új, kondenzációs készülékek kerültek beépítésre.
2020-2021-ben a székház épületre és Kassák Lajos utcai irodaházra összesen 150kVA maximális inverter teljesítményű, összesen 843 m2 napelemtábla felületű szolár rendszer került telepítésre.
Az intézkedés pozitív hatása az MKB Csoport épületeinek éves energiafogyasztási mutatóin is nyomon követhető1..
A bank környezetvédelmi kockázatértékelése során figyelembe vette az éves energiafogyasztást és az éves szén-dioxid-kibocsátást. Az MKB Bank számára legutóbb 2019-ben az NKM Optimum Zrt. végzett teljes körű energiahatékonysági auditot, mely megfelel a 27/2012 EU irányelvben, a 2015. évi LVII. törvényben és a 122/2015 (V.26.) kormányrendeletben előírtaknak. Ezen túl a 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet alapján energetikai szakreferensi jelentés is havi rendszerességgel készül, amely az energiafelhasználásra vonatkozó elemzéseket tartalmazza.
Szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés:
Az MKB Bank szem előtt tartja a fenntartható fejlődést. Ennek egyik alappillére a szelektív hulladékgyűjtés, melynek előmozdítása érdekében a bankfiókokban, irodaházakban szelektív gyűjtőedények kerültek kihelyezésre, melyekbe külön gyűjthetők a papírhulladékok, fém italosdobozok, műanyagok, PET palackok, az elemek, a kupakok, valamint az elektronikai hulladékok (festékkazetták, tonerek, stb.). A szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő kezelést követően alapanyagában újra felhasználhatóvá válik – ezzel is csökkentve a környezet terhelését.
Az MKB Bank kiemelten törekszik a környezetbarát működésre, melynek érdekében az elektromos hulladékok kezelésre is kiemelt figyelmet fordít. A digitalizációs stratégia pozitív hatást gyakorol a bank papírfogyasztására is.
A hulladékgazdálkodást számos előírás szabályozza, a törvényi feltételeket az MKB Bank teljesíti. A bank évente készít hulladékgazdálkodási bejelentést, amely tartalmazza a keletkezett hulladékok besorolását, elszállított mennyiségeit. 2021-ben az MKB Bankban 68 250 kg papír- és kartonhulladék és 3 519 kg kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék keletkezett.
Az MKB Bank gépjárműflottáját érintő környezettudatossági intézkedések:
Az MKB BANK jelenleg 215 db saját gépjárművel rendelkezik. Ezek mindegyike modern korszerű gépkocsi, melyek üzemanyagfelhasználása nagyobb arányban benzin és csak kisebb arányban gázolaj. A flotta ütemezett cseréje eredményeképp a gépjárművek átlag életkora 3,5 évre csökkent. Az egész világot érintő chip hiány okán az új gépjárművek rendelési ideje a sokszorosára növekedett, ellenben a szükséges autók túlnyomó többségét, így is sikeresen beszereztük év zárta előtt, szem előtt tartva a zöld energiát a választás során.
A 2021es esztendőben az újonnan beszerzett gépjárműveknek a 70%-a hibrid vagy plug-in- hibrid modell volt.
Az MKB Bank dolgozói számára taxiszolgáltatást is igénybe vesz. A szerződött szolgáltató kiválasztásában meghatározó szerepet játszott, hogy a szerződött szolgáltató a budapesti piacon a legnagyobb számú elektromos autóflottával rendelkezzen. 2019 végén szerződött a bank a MOL Limoval is, melynek célja a jövőbeni benzinüzemű taxiszolgáltatás kiváltása, főként Budapesten belül, illetve a környezettudatosabb közlekedés biztosítása.
Az MKB BANK a jövőben is ösztönözi az elektromos közösségi autómegosztás lehetőségét.
A 2021-es évben az összes hibrid gépjárművünk MOL üzemanyagkártyájához kibővített szolgáltatásként hozzáadtuk, a MOL kúthálózatain fellelhető elektromos töltési lehetőséget.
Korrupció elleni küzdelemmel és megvesztegetéssel kapcsolatos politika, és eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
Az MKB Bank törvényi kötelezettségeinek eleget téve elsősorban a Csoportszintű Korrupcióellenes Politikában, illetve szükség szerint több más szabályzatban is rögzítette a csalás- és a korrupcióellenes intézkedéseit. Az MKB Bank vezetése a „zéró tolerancia” elvét vallja a korrupcióval szemben, és a belső szabályzatok által olyan jogi és etikai légkört igyekszik biztosítani, amely arra ösztönöz, hogy jelezzék a korrupció gyanúját, ezzel védve az MKB Bankot és érdekeltségeit. A korrupcióellenes folyamatok úgy kerültek kialakításra, illetve úgy lett azokra erőforrás rendelkezésre állítva, hogy mindenkor biztosítani tudják a vizsgálatok teljes körű lefolytatását.
Pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedések:
Az MKB Bank létrehozta csoportszintű pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni politikáját, mivel hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a rendelkezésére álló eszközökkel aktívan részt vesz a pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, valamint a gazdasági bűncselekmények megelőzésében, megfékezésében és felfedésében. Annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat hatékonyan el tudja látni, az alábbi alapelveket érvényesíti:
• A bankcsoport következetesen megfelel a nemzetközi és hazai embargós szabályoknak, a pénzmosásra vonatkozó előírásoknak és a kapcsolódó nemzeti, valamint nemzetközi jogszabályoknak.
• A bankcsoport nem finanszíroz illegális fegyverüzletet, kábítószer-kereskedelmet, gyermekek kizsákmányoló munkáját, rabszolga-kereskedelmet, prostitúciót vagy korrupciót.
• A bankcsoport nem finanszíroz olyan személyek által irányított személyeket vagy vállalkozásokat, amelyek bizonyítottan, pl. kapcsolódó bűncselekményért való elítélés okán, megbízhatatlannak minősülnek.
• A bankcsoport figyelembe veszi a FATF-ajánlásokat, azokat szem előtt tartva végzi tevékenységét.
A pénzmosásellenes eljárásrendek a bank minden dolgozójára érvényesek és teljes mértékben megfelelnek az FATF 40+9 ajánlásának, az Európai Parlament és Bizottság 2015/849 direktívájának és a 2015/847 Európa Tanácsi Rendeletnek. Az MKB Bank mindent megtesz annak érdekében, hogy a Bank által kínált szolgáltatásokat ne lehessen pénzmosásra, illetve terrorizmus-finanszírozásra felhasználni. Az MKB Bank Compliance szervezetet működtet, amelyen belül külön osztály dolgozik a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésén. A bank teljes mértékben együttműködik a hivatalos szervekkel minden gyanús eset azonosításában, különös tekintettel a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás potenciális felmerülésére. A nemzetközi szabályozások által megkívánt nyilatkozatok elérhetőek a bank honlapján.
A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatának csökkentése érdekében a banknak tisztában kell lennie ügyfelei tevékenységével, az üzleti kapcsolatok természetével, üzleti partnerekkel, pénzügyi szokásokkal, hazai és üzleti gyakorlattal, a számlán található terhelések és jóváírások gazdasági hátterével, a várható forgalommal (összeg, devizanem), ezért rendszeres és aktív kapcsolatot tart fenn ügyfeleivel. A törvényi előírásoknak megfelelően a bank kollégái elvégzik az ügyfelek átvilágítását, a természetes személyeknek, mint jogi személyek esetében a képviselőknek pedig a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplői státuszáról is nyilatkozni kell, amit a bank munkatársai publikus források alapján ellenőriznek.
Az MKB Bank a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.) elvárásainak megfelelően elkészítette belső kockázatértékelését, figyelembe véve a hazai és nemzetközi gazdasági körülményeket és szokásokat, valamint az ismert kockázati faktorokat. A bank szintén köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján megfelelő kockázati besorolást alkalmazni.
Az MKB Bank kockázatvállalási politikájában azonosította, melyek a legjelentősebb kockázatai, és fenntartja magának a jogot, hogy bármely ügyfélkapcsolatot, tranzakciót vagy ügyleti megbízást visszautasítson, amennyiben az nincs összhangban a kockázatvállalási hajlandóságával. A bank figyeli a szokatlan tevékenységeket, többek között magas kockázatként azonosította a készpénzes tranzakciókat, különös tekintettel a kiemelkedően nagy összegű vagy rendkívül intenzív készpénzforgalomra, így az ilyen forgalmat fokozottan ellenőrzi.
Az MKB Bank reputációs kockázatot hordozó ügyfelekkel nem tart fent üzleti kapcsolatot, csak olyan ügyfelekkel, akik a termékeiket kizárólag legális célokra használják, és akiknek személyazonossága minden kétséget kizáróan megállapítható és igazolható. A bank nem nyújt szolgáltatást olyan természetes vagy jogi személy részére, aki bármilyen szankció alatt áll, vagy olyan korlátozó listán szerepel, mint az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának korlátozó listája (ENSZ), az Európai Unió Konszolidált Pénzügyi Szankciós listája (EU), az Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) által kezelt Korlátozó lista, mely magában foglalja Speciálisan Kijelölt és a Tiltott Személyeket (SDN) is. A bank ezenkívül azonosította a számára magas kockázatot jelentő iparágakat, termékeket és országokat.
Az MKB Bank nem csak az ügyfélkapcsolataiban törekszik a csalásmegelőzésre és felfedésére.
A bank részletes, a bennfentes és a potenciálisan bennfentes személyekre kiterjedő belső szabályozással rendelkezik, amely a hatályos Tpt. által részletesen szabályozott korlátoknak és tilalmaknak teljes mértékben megfelel.
A szállítói szerződések esetén a partnereknek a szerződésekben kell vállalniuk a hatályos jogszabályi környezetnek való megfelelést. Minden egyes új, vagy egy évnél régebben nem vizsgált szállítói szerződéskötés előtt a bank compliance területe is átvizsgálja a partnereket. A bank nem szerződik le olyan beszállítóval, amely a jogszabály által támasztott minimálisan elvárt feltételeknek nem felelne meg.
A bank Etikai kódexben is kinyilvánítja a prudens működés szükségességét. A hatályos jog és a bank belső szabályzatainak betartása a bankcsoport minden munkatársa számára alapkövetelmény. Az MKB Csoport a vele üzleti vagy egyéb szerződéses viszonyban álló partnereitől is elvárja az Etikai kódexében foglaltak betartását.
Ajándékozási szabályok:
Az átlátható működés és a korrupció megelőzése érdekében a bank szigorú szabályokat alkalmaz az összeférhetetlenség és az üzleti partnerek ajándékozása kapcsán. Az alkalmazotti összeférhetetlenségről és ajándékozásról szóló szabályzat tartalmazza az alkalmazottakra vonatkozó ajándék elfogadására és adására vonatkozó előírásokat, továbbá a vezető tisztségviselői pozíció betöltésének feltételeit, a gazdálkodó szervezetben történő befolyásoló szerepvállalás, befolyásoló részesedés és többségi befolyás szerzésével kapcsolatos korlátozásokat, valamint az engedélyezés szabályait.
A kapcsolódó politikával, az alkalmazott átvilágítási eljárásokkal összefüggő szabályzatok:
• MKB Bank Etikai Kódexe
• Az MKB Bank csoportszintű pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni politikája
• Az alkalmazotti összeférhetetlenségről és ajándékozásról
• Az MKB Bank csoportszintű szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
• Szabályzat az MKB Bank visszaélés-bejelentési rendszeréről
• Az MKB Bank Csoportszintű Korrupcióellenes Politikája
• Szabályzat a bennfentes információk kezeléséről, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele és a piaci manipuláció tilalmáról
A SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEKKEL, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL, VALAMINT, A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATBAN KÖVETETT POLITIKÁK FŐ EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA
Az MKB Csoportot 2021-ben is - jónéhány egészségmegőrzési, oktatási, esélyegyenlőségi program támogatása révén - széleskörű közösségi szerepvállalás jellemezte.
Fontos megemlíteni, hogy a pandémia miatt 2021-ben is 100%-ban megvalósult a home office munkavégzés a jelenlétet nem igénylő munkakörökben, a rugalmas foglalkoztatás továbbra is jellemző.
Az MKB Csoport által útjára indított egészségmegőrzési programok töretlen sikernek örvendnek immáron négy éve. Az online sportesemények és edzések a 2021-es évben is elérhetőek és népszerűek voltak a munkatársak körében, lehetővé téve ezzel a banki dolgozók egészségmegőrzéséhez való hozzájárulását.
Az MKB Bank 2020-ban is következetesen és hatékonyan alkalmazta a gyakorlatban a korrupció, pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáit, valamint a compliance terület kezelésében lévő korrupció elleni dedikált szabályzatát.
AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKKAL, TERMÉKEKKEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEKKEL, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL, VALAMINT A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATOS LÉNYEGES KOCKÁZATOK ÉS AZOK KEZELÉSE
Az MKB Bank kockázatvállalási politikájában azonosította, melyek a legjelentősebb kockázatai. A bank működésének jellegéből adódóan kitett a működési kockázatnak. A működési kockázat az emberi hibából, rendszerhibákból, a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, banki alkalmazottak, ügyfelek vagy harmadik felek esetleges csalásából vagy visszaéléseiből, illetve a külső eseményekből eredő veszteségek kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a modellezési kockázatot, az információs és kommunikációs technológiai kockázatot, és a reputációs kockázatot. A bank alapvető stratégiai célja a működési kockázatok minimalizálása, ennek érdekében fő üzleti folyamataiban kockázatokat csökkentő kontrollokat alkalmaz.
A bank Etikai kódexben is kinyilvánítja a prudens működés szükségességét. A hatályos jog és a bank belső szabályzatainak betartása minden munkatárs számára alapkövetelmény, és a bank a vele üzleti vagy egyéb szerződéses viszonyban álló partnereitől is elvárja az Etikai kódexben foglaltak betartását. Az MKB Bank reputációs kockázatot hordozó ügyfelekkel nem tart fent üzleti kapcsolatot, csak olyan ügyfelekkel, akik a termékeiket kizárólag legális célokra használják. Az MKB Bank a foglalkoztatás témakörében is elvégezte kockázatértékelését, és azonosította a működése szempontjából releváns kockázatokat, amelyeket humánpolitikai tevékenysége során is figyelembe vesz.
KULCSFONTOSSÁGÚ NEM PÉNZÜGYI JELLEGŰ TELJESÍTMÉNY- MUTATÓK
• Alkalmazottak munkakör, kor és nem szerinti megoszlása (megtalálható a Foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatban követett politika és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások fejezetben)
• Energiafelhasználás (megtalálható a Környezetvédelemmel kapcsolatban követett politika és eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások fejezetben)
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
___________________________________________________________________________
M K B B a n k Ny r t.
10 011 922 641 911 401
Statisztikai számjel
Egyedi
éves
pénzügyi kimutatások
készült
az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
(IFRS) alapján
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
2021. december 31.
Tartalomjegyzék
1. Általános információk
2. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelés
3. Az értékelés alapja
4. A jelentős számviteli politikák összefoglalása
a) Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban
b) Leányvállalatokban, társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
c) Immateriális javak
d) Tárgyi eszközök
e) Befektetési célú ingatlanok
f) Pénzeszközök
g) Pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése és értékelése
h) Pénzügyi eszközök besorolása és követő értékelése
i) Pénzügyi kötelezettségek besorolása és követő értékelése
j) Valós érték opció (FVO)
k) A várható hitelezési veszteség meghatározása és elszámolása
l) A valós érték meghatározása
m) Pénzügyi instrumentumok kivezetése és leírása
n) Pénzügyi kötelezettségek kivezetése
o) Pénzügyi garanciaszerződések
p) Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
q) Kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek
r) Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok
s) Származékos termékek
t) Lízingek
u) Betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek
v) Céltartalékok
w) Nyereségadó
x) Kamatbevétel és kamatráfordítás
y) Nettó jutalék- és díjbevétel
z) Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)
aa) Osztalék
bb) Szegmensek szerinti jelentés
cc) Külföldi pénznemek
dd) Jegyzett tőke
ee) Visszavásárolt saját részvény
ff) Egy részvényre jutó eredmény
gg) Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra
hh) Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések
ii) Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések
jj) Összehasonlító adatok
5. Leányvállalatokban, társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések
6. Kockázatmenedzsment
a) Bevezetés és áttekintés
b) Kockázatkezelési tevékenység
c) Hitelezési kockázat
d) Likviditási kockázat
e) Piaci kockázat
f) Megterhelt eszközök
g) Credit spread kockázat
h) Működési kockázatok
i) Tőkemenedzsment
j) Átstrukturált eszközök
7. Pénzeszközök
8. Hitelintézetekkel szembeni követelések
9. Származékos pénzügyi eszközök
10. Értékpapírok
11. Ügyfelekkel szembeni követelések
12. Egyéb eszközök
13. Leányvállalatokban, társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
14. Immateriális javak és tárgyi eszközök
15. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
16. Folyó- és betétszámlák
17. Származékos pénzügyi kötelezettségek
18. Egyéb kötelezettségek és céltartalékok
19. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
20. Hátrasorolt kötelezettségek
21. Jegyzett tőke
22. Tartalékok
23. Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek
24. Kamatbevétel
25. Kamatráfordítás
26. Nettó jutalék- és díjbevétel
27. Egyéb működési bevétel
28. Veszteségek fedezetére képzett céltartalék és elszámolt értékvesztés
29. Banküzemi költség
30. Nyereségadó
31. Lízingek
32. Egy részvényre jutó eredmény
33. Függő tételek és kötelezettségek
34. Becslések és feltételezések
35. Számviteli besorolások és valós értékek
36. Kapcsolt felek
37. Szegmensinformációk
38. Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
39. Állami támogatások
40. A beszámolási időszak vége utáni események
ÜZLETI JELENTÉS
NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
MKB Bank Nyrt.
Pénzügyi helyzet kimutatása a 2021. december 31-ével végződő időszakra
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatása a 2021. december 31-ével végződő időszakra
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
A saját tőke változásainak kimutatása a 2021. december 31-ével végződő időszakra
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
Egyedi saját tőke megfeleltetési tábla a 2021. december 31-ével végződő időszakra
Az adózott eredményből az Igazgatóság 4 300 millió Ft osztalék megállapítására tesz javaslatot, a tárgyévi felosztható eredmény további része az eredménytartalékba kerül azzal, hogy a 11/2021. (december 15.) számú közgyűlési határozattal megállapított és 2022. február 14. napján kifizetett osztalékelőleg összege a megállapított osztalék összegével megegyezik, így további kifizetésre nem kerül sor.
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
MKB Bank Nyrt.
Cash flow kimutatás a 2021. december 31-ével végződő időszakra
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
(9. oldaltól a 118. oldalig)
Általános információk
Az MKB Bank Nyrt. (korábbiakban: MKB Bank Zrt., továbbiakban: „MKB” vagy „MKB Bank” vagy „Bank”) Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank, amely az érvényben lévő magyar jogszabályok szerint működik, tevékenységét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény határozza meg. A Bank székhelye: 1056 Budapest Váci utca 38. szám alatt található.
A Bank Egyedi Pénzügyi Beszámolója 2021. december 31-re vonatkozóan került elkészítésre.
Az MKB Bank részvényei 2019. május 30. napjával felvételre kerültek a Budapesti Értéktőzsde (továbbiakban: „BÉT”) terméklistájára, ezzel az MKB részvények bevezetésre kerültek a BÉT-re. A Bank működési formája 2019. május 30-tól megváltozott és ettől a naptól nyilvánosan működő részvénytársaságként folytatja működését, cégneve MKB Bank Nyrt.-re változott. A működési formaváltást és kapcsolódó névváltozást a cégbíróság 2019. május 30-ával bejegyezte. Az MKB Bank BÉT-re bevezetett törzsrészvényei tekintetében a részvények első kereskedési napja a BÉT részvény szekciójának Standard kategóriájában 2019. június 17. volt.
A Bank 2020. október 30-án értékesítette a Magyar Bankholding Zrt-ben meglévő 33,33%-os tulajdonosi részesedését megtestesítő valamennyi részvényét.
2020. december 15-én megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt. mint holding társaság, miután a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) engedélyének birtokában a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holding társaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35%, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96%, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69% tulajdonrésszel rendelkeznek. A működéshez minden szükséges engedély megszerzésre került.
A pénzügyi holding társaság az apportot követően stratégiai döntéshozói, prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A részletes fúziós ütemterv, az üzleti stratégia kidolgozására és a csoportműködésből eredő szinergiák kiaknázása 2021-ben került sor.
2021. december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és az MTB-t tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a MTB fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg az MTB 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz. Az MNB 2022. januárjában engedélyezte, hogy a Budapest Bank Zrt. és az MTB-t tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. 2022. március 31. napjával beolvadjon az MKB Bank Nyrt-be. A létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni. Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok meghatározó tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. lesz.
Az MKB Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája a következő:
1.1
A Bankban 97,19%-os közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Bankholding Zrt. A Magyar Bankholding Zrt. tulajdonosi szerkezete a következő:
1.2
A pénzügyi kimutatás az IAS 1 szerinti általános célú pénzügyi kimutatás, azaz olyan felhasználók részére készült kimutatás, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy speciális információszükségletükre szabott jelentések készítését kérjék az MKB Banktól. A jelen pénzügyi kimutatásokon túlmutató speciális információkat az azonos időszakra készült tőzsdei gyorsjelentés tartalmazza, amely felhasználja a jelen pénzügyi kimutatások alapadatait.
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelés
A Bank pénzügyi kimutatása az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: „IFRS”-ek) szerint készült.
Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (továbbiakban: „IASB”) és elődje által kiadott számviteli standardokból, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (továbbiakban: „IFRIC”) és elődje által kiadott értelmezésekből állnak.
A pénzügyi kimutatások magyar forintban („Ft”), millióra kerekítve kerültek bemutatásra, kivéve, ha másként kerültek feltüntetésre. A jelen pénzügyi kimutatást az Igazgatóság 2022. március 28-án hagyja jóvá.
2018. január 1-jétől az MKB Bank Zrt. könyvvezetése és egyedi pénzügyi kimutatásának elkészítése során az EU által befogadott IFRS-eket alkalmazza.
A jelen pénzügyi kimutatásokban szereplő 2021. évi adatok a 2021. január 1-től hatályos az EU által befogadott IFRS standardok alapján, kerültek összeállításra.
Az értékelés alapja
A pénzügyi kimutatások készítése során az értékelés alapja a valós érték, mint kezdeti bekerülési érték.
A Bank a követő értékelés során a következő értékelési kategóriákat alkalmazza:
• a származékos pénzügyi instrumentumok értékelése valós értéken történik,
• az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (továbbiakban: “FVTPL”) pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek kimutatásra,
• az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt (továbbiakban: “FVTOCI”) pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik az egyéb átfogó eredménnyel szemben, míg
• az egyéb pénzügyi instrumentumok amortizált bekerülési értéken (továbbiakban: “AC”) vannak nyilvántartva.
A Bank pénzügyi kimutatásai a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. A vezetésnek nem áll szándékában megszüntetni a Bank üzletszerű tevékenységét. A vezetésnek a mérlegelés során nincs tudomása olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a Bank a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban. A Bank nyereséges működési múlttal rendelkezik, és megfelelő hozzáférése van pénzügyi forrásokhoz. A pénzügyi kimutatások elkészítése szükségessé teszi, hogy a vezetőség olyan döntéseket, becsléseket és feltevéseket alkalmazzon, amelyek hatással vannak a számviteli politika alkalmazására, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások pénzügyi kimutatásban szereplő összegére.
A becslések és a mögöttes feltételezések felülvizsgálata folyamatos. A számviteli becslések módosításai a becslés módosításának időszakában, vagy a módosítás által érintett jövőbeli időszakokban kerülnek kimutatásra.
A becslési bizonytalanság és a számviteli politika alkalmazása terén hozott kritikus döntések fő területeit, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, a 34. megjegyzés írja le.
A jelentős számviteli politikák összefoglalása
A számviteli politikák azon konkrét elvek, alapok, konvenciók, szabályok és gyakorlat, amelyeket a Bank a pénzügyi kimutatások összeállítása és bemutatása során alkalmaz. Az alábbiakban ismertetett számviteli politikák alkalmazása következetesen történt a jelen pénzügyi kimutatásokban bemutatott valamennyi időszakra vonatkozóan.
Azokban a részletező megjegyzésekben, ahol az adatok összehasonlíthatósága indokolta, a következetes bemutatás érdekében a Bank módosította az előző időszakra vonatkozó adatait.
av) Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban
Az egyedi pénzügyi kimutatás az MKB Bank Nyrt. kimutatásait foglalja magában. A Bank prezentációs és funkcionális pénzneme a magyar forint („Ft”).
aw) Leányvállalatokban, társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
A Bank a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket amortizált bekerülési értéken értékeli.
A leányvállalatok a Bank által ellenőrzött gazdálkodó egységek. Ellenőrzés akkor áll fenn, ha a Bank a leányvállalatokban való részesedése révén, változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és leányvállalat felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Az ellenőrzés megítélése a tényleges szavazati jogok figyelembevételével történik.
Abban az esetben, ha a Bank szerződéses megállapodás keretében, a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felekkel a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkezik, a közös vállalkozásban lévő érdekeltségét közös vezetésű vállalkozásként sorolja be.
Az MKB társult vállalkozásként sorolja be az olyan gazdálkodó egységekben lévő befektetéseket, amelyek felett egy befektető jelentős befolyással rendelkezik, és amely a befektetőnek nem leányvállalata és nem is közös vállalkozása. Az ellenőrzés képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységéből származó haszon megszerzése érdekében.
ax) Immateriális javak
Az immateriális javak fizikai megjelenés nélküli, azonosítható, nem pénzügyi eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak.
A határozott hasznos élettartamú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követően értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik. Az immateriális javak leírására azok 15 évet meg nem haladó hasznos élettartama alatt, a használatbavétel napjától kezdődően, lineáris értékcsökkenési módszer alkalmazásával kerül sor.
A határozatlan hasznos élettartamú, vagy a használatbavételre még készen nem álló immateriális javakat legalább évente vizsgálni kell értékvesztés szempontjából. Az immateriális javakat értékvesztési vizsgálatnak vetjük alá olyan események, vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg.
A saját fejlesztésű immateriális javak (szoftverek) ráfordításait eszközként jelenítjük meg, ha a Bank bizonyítani tudja arra vonatkozó szándékát és képességét, hogy befejezze a fejlesztést és a szoftvereket jövőbeli gazdasági hasznot eredményező módon használja, valamint megbízhatóan mérhető a fejlesztés befejezésének költsége. A saját fejlesztésű szoftverek aktivált költségei a szoftverek fejlesztéséhez közvetlenül hozzárendelhető valamennyi költséget magukban foglalják, és a szoftverek hasznos élettartama alatt amortizálandók.
A szoftverekhez kapcsolódó későbbi ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítás felmerüléskor költségként kerül elszámolásra.
ay) Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök értékelése, beleértve az idegen ingatlanon végzett beruházásokat is, kezdetben bekerülési értéken, majd a későbbiekben értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
A bekerülési érték az adott eszköz megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető ráfordításokat tartalmazza. Ha a tárgyi eszközök egyes részeinek eltérő a hasznos élettartama, azok a tárgyi eszközök között külön tételekként (fő elemek) kerülnek elszámolásra.
Amennyiben az ingatlan vagy berendezés egy részének eltérő a hasznos élettartama, azok az ingatlan vagy berendezés elkülönített részeként (jelentősebb összetevőként) kerülnek kimutatásra.
A tárgyi eszközök becsült hasznos élettartama:
• a saját tulajdonú épületeket maximum 100 év alatt írjuk le,
• a berendezések és felszerelések (köztük az operatív lízingben lévő berendezések, ahol a Bank a lízingbe adó) hasznos élettartama általában 5-10 év, de maximum 20 év.
A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Banküzemi költségek” sora tartalmazza.
A tárgyi eszközöket értékvesztési vizsgálatnak vetjük alá olyan események, vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg.
A tárgyi eszközök elidegenítése utáni nettó nyereség vagy veszteség a „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” soron kerül megjelenítésre az elidegenítés évében.
az) Befektetési célú ingatlanok
A befektetési célú ingatlanokat a Bank bérleti díjbevételek és értéknövekedés céljából tartja.
A Bank a befektetési célú ingatlanok megjelenítésére a bekerülési érték modellt alkalmazza, mely szerint az ingatlan bekerülési értéken kerül a Bank könyveibe majd arra értékcsökkenést számol el.
A befektetési célú ingatlanok becsült hasznos élettartama:
• az épületrészek 25-100 év,
• a kapcsolódó berendezések 20 év
A befektetési célú ingatlanok értékcsökkenési leírását az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” sora tartalmazza.
A befektetési célú ingatlanok valós értékét független értékbecslő évente felülvizsgálja. Amennyiben az ingatlan valós értéke jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél értékvesztés kerül elszámolásra az eredményben.
ba) Pénzeszközök
A pénzeszközök tartalmazzák a pénztári készpénzállományt, a jegybankoknál lévő korlátlan felhasználású egyenlegeket és azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb időszak, piaci értékük változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek az időszak végi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
bb) Pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése és értékelése
A Bank a kihelyezett hiteleket és követeléseket, a betéteket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat teljesítéskor jeleníti meg. Minden más pénzügyi instrumentumot azon a napon jelenít meg, amikor a Bank elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére (kötési nap).
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A szokásos üzletmenet során egy pénzügyi instrumentum valós értéke kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós ár (vagyis a kapott/fizetett ellenérték).
A kezdeti értékelés során a pénzügyi eszközök a kibocsátásukhoz vagy beszerzésükhöz közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költséggel módosított valós értékén jelennek meg.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok keletkeztetéséhez, kibocsátásához, vásárlásához közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek az eredmény terhére kerülnek elszámolásra.. A vevőköveteléseket, ha azok nem tartalmaznak lényeges finanszírozási komponenst, a Bank az ügyleti áron jeleníti meg.
A Bank pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken értékeli, amennyiben az üzleti modell teszt eredménye ezt támasztja alá, és az SPPI teszt kritériumainak megfelelnek.
Az amortizált bekerülési érték a pénzügyi eszköznek vagy pénzügyi kötelezettségnek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektívkamatláb-módszerrel kiszámított halmozott amortizációjával, és pénzügyi eszközök esetében kiigazítva az esetleges elszámolt veszteséggel.
Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeli készpénzkifizetések vagy készpénzbevételek pontosan
• a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy
• a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók.
Abban az esetben, ha nem lehet megbízhatóan megbecsülni a pénzügyi instrumentum (vagy a pénzügyi instrumentumok egy csoportja) cash flow-it vagy várható élettartamát, a Bank a pénzügyi instrumentum (vagy a pénzügyi instrumentumok csoportja) teljes szerződéses időtartama alatti szerződéses cash flow-kat alkalmazza.
A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök (Purchased or originated credit-impaired financial assets = POCI) esetében a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazandó. A hitelkorrigált effektív kamatláb (Credit adjusted effective interest rate = CAEIR) az a ráta, mellyel a pénzügyi eszköz várható élettartama alatti becsült jövőbeli pénzáramok pontosan a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók.
Az effektív kamatláb módszer a Bank pénzügyi eszközei vagy pénzügyi kötelezettségei amortizált bekerülési értékének kiszámítására, valamint a kamatbevételek és kamatráfordítások adott időszaki eredményben való felosztására és megjelenítésére használt módszer.
A kamatbevételek és a kamatráfordítások az effektív kamatláb módszerrel kerülnek meghatározásra, majd az eredményben elszámolásra.
Egyszerűsített megközelítés a pénzügyi szerződéses eszközök és a lízingkövetelések esetében
Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, ahol a termék sajátosságaiból adódóan a jövőbeli cash flow-kat nem lehet megbízhatóan becsülni, továbbá szerződéses cash flow-k sem állnak rendelkezésre, nem lehet meghatározni az instrumentum effektív kamatlábát.
Az ilyen ügyletekhez kapcsolódó kamatok, díjak, jutalékok és egyéb tételek elszámolása egyszerűsített módszerrel, azok felmerülésekor történik az eredménnyel szemben (tehát mértékét tekintve az effektív kamat megegyezik a nominális kamattal).
bc) Pénzügyi eszközök besorolása és követő értékelése
Az IFRS 9 standard három fő besorolási kategóriát tartalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében: amortizált bekerülési értéken való értékelés, egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés és eredménnyel szemben valós értéken való értékelés.
A Bank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott üzleti cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól. Ennek megfelelően ez a feltétel nem instrumentumonkénti besorolási megközelítést takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten kerül meghatározásra. A Bank több üzleti modellt is alkalmaz pénzügyi instrumentumai kezelésére.
A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standard előírásainak megfelelően:
• Tartási szándék (HTC – Held to collect): szerződéses cash flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum. A szándék a lejáratig tartás, azonban az értékesítés megengedett, különösen akkor, ha az megnövekedett hitelkockázat miatt következik be, az értéke nem jelentős (még ha gyakori is), ritkán következik be (még ha jelentős is) – függetlenül az értékesítés indokától. Abban az esetben is megengedett az értékesítés, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merült fel, vagy a lejárathoz közel esik.
• Tartási és értékesítési szándék (HTCS - Both Held to Collect and for Sale): szerződéses cash flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A keletkeztetés, illetve vásárlás célja a szerződéses cash flow-k beszedése és nyereség realizálása az instrumentum valós értékének a növekedéséből vagy a veszteség minimalizálása a valós érték csökkenésekor közép- és hosszú távon. A HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.
• Egyéb kereskedési üzleti modell (Trading): főként kereskedésre tartott pénzügyi instrumentumok, melyek vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik.
Az üzleti modellbe sorolás tükrözi a Bank várakozásait, nemcsak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható (’worst case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Ha a Bank egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy ’stress case’ szcenárió esetén elad, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését.
Az üzleti modell meghatározása mellett az értékelési csoportba történő besorolás a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó pénzáramok karakterisztikájának is a függvénye. A Bank azoknál a hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközeinél, melyeket amortizált bekerülési értéken vagy egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kíván értékelni, a pénzügyi eszköz pénzáramai tekintetében vizsgálnia kell, hogy azok megfelelnek-e az IFRS 9 szerinti tőke és kamat definíciók követelményeinek (SPPI / Cash-flow teszt).
A Bank az SPPI teszt elvégzésével megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszköz szerződésből eredő pénzáramlásai kizárólag a tőkét és a kint levő tőkeösszeg után járó kamatok kifizetéseit tartalmazza.
A szerződésből eredő olyan pénzáramlások, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsönmegállapodásokban a kamat jellemzően legfontosabb elemei a pénz időértékének ellenértéke és a hitelkockázat. E megállapodásokban mindamellett a kamat a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő egyéb alapvető hitelezési kockázatok (pl. likviditási kockázat) és költségek (pl. adminisztratív költségek) ellenértékét is tartalmazhatja. Emellett a kamat az alapvető kölcsönmegállapodásokkal összhangban lévő nyereséghányadot is magában foglalhat. Azok a szerződési feltételek azonban, amelyek a szerződéses pénzáramlásokba az alapvető kölcsönmegállapodáshoz nem kapcsolódó kockázatoknak vagy volatilitásnak való kitettséget – például részvényárfolyamok vagy árutőzsdei árfolyamok változásainak való kitettséget – vezetnek be, olyan szerződéses pénzramlásokat eredményeznek, amelyek nem kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. Egy kezdeményezett vagy megvásárolt pénzügyi eszköz alapvető kölcsönmegállapodásnak tekinthető, függetlenül attól, hogy jogi formáját tekintve kölcsön-e.
A Bank a pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken értékeli, amennyiben mindkét alábbi feltétel együttesen is teljesül:
• a pénzügyi eszköz olyan csoporthoz tartozik, melynél az üzleti modell a szerződéses pénzáramok begyűjtése, és
• a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramai kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak.
A Bank a pénzügyi eszközt egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközként értékeli, ha mindkét alábbi feltétel együttesen teljesül:
• a pénzügyi eszköz olyan csoporthoz tartozik, melynél az üzleti modell a szerződéses pénzáramok begyűjtése és az értékesítés, és
• a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramai kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak.
A tőkeinstrumentumba történő befektetéseket a Bank eredménnyel szemben valós értéken értékeli, kivéve akkor, ha a Bank kezdeti megjelenítéskor azt a döntést hozza, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan visszavonhatatlanul választja az „egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt” kategóriát.
Minden más pénzügyi eszközt a Bank eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolja.
bd) Pénzügyi kötelezettségek besorolása és követő értékelése
A Bank a pénzügyi kötelezettségeit a következő kategóriákba sorolja:
• kötelezően eredménnyel szemben értékelt (FVTPL kategória), amennyiben a kötelezettségek kereskedési célból tartottak,
• valós érték opció – a Bank kezdeti döntése alapján (és amennyiben a kritériumoknak megfelel),
• amortizált bekerülési értéken – minden egyéb pénzügyi kötelezettség esetén.
A nem kötelezően eredménnyel szemben értékelt és nem valós érték opció alá eső pénzügyi kötelezettségeket a Bank kezdeti megjelenítéskor a közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költséggel csökkentett valós értéken értékeli, a követő értékelés pedig effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken történik
be) Valós érték opció (FVO)
A kezdeti megjelenítéskor a Bank visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt vagy kötelezettséget, ha ez megszüntet, vagy lényegesen csökkent valamilyen értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát, amely ellenkező esetben előállt volna amiatt, hogy az eszközök vagy kötelezettségek értékelése, vagy az azokon képződött nyereség vagy veszteség megjelenítése eltérő alapokon történik.
Amennyiben a Bank a pénzügyi kötelezettséget eredménnyel szemben valósan értékeltként jelölte meg kezdeti megjelenítéskor, a követő értékelés során a valós érték változás
• saját hitelkockázattal összefüggő változását az egyéb átfogó eredménnyel szemben számolja el,
• minden más valósérték-változást az eredményben jelenít meg.
bf) A várható hitelezési veszteség meghatározása és elszámolása
A Bank a kintlévőségeit minősíti, melynek során a kintlévőség elsődleges fedezete az ügyfél / partner fizetési képessége és készsége. Ez alól kivétel az olyan ügylet, amely mögött olyan, az ügyfél / partner vagyoni és jogi helyzetétől független biztosíték áll, amelyből a megtérülés egyértelműen biztosítható.
A Bank a kitettségeket minden minősítési időszakban, azaz havonta minősíti, ami során az IFRS elveinek megfelelő szegmensekbe, illetve az IFRS 9 stage1, stage2, stage3, illetve POCI kategóriák valamelyikébe kerülnek besorolásra.
A Bank minden fordulónapon értékeli, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen növekedett-e a kezdeti megjelenítés óta.
Az élettartami hitelezési veszteségeket a pénzügyi eszközök vonatkozásában, abban az esetben jeleníti meg a Bank, amennyiben a kezdeti megjelenítés óta jelentősen nőtt az – akár egyedi, akár együttes alapon értékelt – hitelkockázat, figyelembe véve minden ésszerű és indokolható információt, köztük az előretekintőeket is.
A Bank az értékelés során a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt bekövetkező nemteljesítés kockázatának változását értékeli, figyelembe véve a hitelkockázatban a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedésre utaló ésszerű és indokolható, aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre álló információkat.
A Bank a következő 4 feltétel vizsgálata alapján határozza meg a hitelkockázat jelentős mértékének növekedését:
• ügyfélminősítés a kiindulási kezelést követően,
• a mesterskála szerinti PD változás az indulási értékhez képest,
• késedelem mértéke,
• az ügyfél Stage 2-be sorolt instrumentumai meghaladják-e a bruttó kitettségének bizonyos arányát.
Bármely fenti feltétel meglétét a Bank a hitelkockázat jelentős mértéke növekedéseként értékeli. Amennyiben nem állnak fenn a stage 2-es besorolás feltételei, az ügylet stage 1-es besorolásba kerülhet vissza.
Amennyiben a fordulónapon történő értékelés során az egyes ügylet esetében a nemteljesítés objektív bizonyítékok alapján bizonyosnak tekinthető, az ügylet Stage 3-ba kerül és az élettartam alatt várható hitelezési veszteség (ECL) kalkulálása alapján céltartalék kerül megképzésre. A Bank materialitási küszöbértéket határoz meg, amely küszöbértéket el nem érő kitettségek kisösszegűnek (összeghatár alattinak) minősülnek. Az összeghatár feletti kitettségekre vonatkozóan egyedi értékelés alapján kerül sor értékvesztés képzésre.
Az ügyfelek együttes értékvesztésének és céltartalékának meghatározásához az IFRS 9 elveinek megfelelő várható hitelezési veszteség (ECL) értékek kerülnek felhasználásra, amely alapján az együttes értékvesztés és céltartalék havonta, automatikusan kerül megképzésre.
A várható hitelezési veszteség meghatározásánál figyelembe vett tényezők:
• élettartam alatti hátralévő évek száma;
• élettartam alatti nemteljesítéskori kitettség (EAD);
• nemteljesítés esetén várható veszteség (LGD);
• élettartam alatti nemteljesítés valószínűségi érték (PD);
• élettartam alatti hitel egyenértékesítési konverziós tényező (CCF);
• a teljesítő / nemteljesítő tételek alkalmazott élettartam alatti veszteségrátája;
• élettartam alatti hátralévő évek száma alapján számított diszkontfaktor.
Az értékvesztés és céltartalék értéke megegyezik a várható hitelezési veszteség értékével.
Stage 1 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján történik (az értékeléstől számított 1 évre -12 hónap- meghatározva).
Stage 2 és Stage 3 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartamra vonatkozó várható hitelezési veszteség meghatározásával történik.
Az alkalmazott kockázati paraméterek homogén csoportokra, ügyletcsoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek. Azon ügyletek esetében, melyeket a Bank nem amortizált bekerülési értéken, hanem valós értéken tartja nyilván, a valós érték számítás során a diszkontfaktor hitelkockázati komponensét, összetevőjét a fent ismertetett ECL meghatározása során alkalmazott elvek alapján számolja.
A Bank a várható hitelezési veszteséget a hátralévő futamidőre számítja, a következő pénzügyi instrumentumok kivételével, melyek esetében a veszteséget 12 hónapra számítja:
• fordulónapon alacsony hitelkockázatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
• a lízing- és a vevőkövetelések kivételével azoknál az egyéb pénzügyi instrumentumoknál, melyek hitelkockázata a kezdeti megjelenítéshez képest nem romlott jelentősen.
A vevő- és lízingköveteléseknél a Bank a várható veszteséget mindig hátralévő futamidőre számítja.
A várható hitelezési veszteségek a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt felmerülő hitelezési veszteségek valószínűséggel súlyozott becslései. Ezeket a Bank a következők szerint értékeli:
• fordulónapon nem értékvesztett pénzügyi eszközök: pénzáram-kiesések jelenértékén (a szerződés szerint a Banknak járó pénzáramok és a várható pénzáramok különbsége),
• fordulónapon értékvesztett pénzügyi eszközök: a bruttó könyv szerinti érték és a becsült jövőbeni pénzáramok jelenértékének különbsége,
• le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek: a hitel lehívása esetén a Bankot illető szerződéses pénzáramok és a hitel lehívása esetén várt pénzáramok különbségének jelenértéke,
• pénzügyi garanciaszerződések: a Bank várható kifizetései a birtokos részére, csökkentve azokkal az összegekkel, amelyek várhatóan megtérülnek.
Amennyiben az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a kezdeti megjelenítés óta, a Bank a fordulónapon az eszköz esetében az elszámolt veszteséget az élettartami várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékeli.
Amennyiben az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata a fordulónapig nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, a Bank az eszköz esetében az elszámolt veszteséget a 12 havi várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékeli.
A 12 hónapra számított értékvesztés / várható hitelezési veszteség az élettartamra számított várható veszteség azon része, amely a pénzügyi kimutatás fordulónapját követő 12 hónapon belüli lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.
A Bank elszámolt veszteséget jelenít meg a várható hitelezési veszteségre a következő nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokra:
• hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök,
• lízingkövetelések,
• vevőkövetelések,
• kibocsátott pénzügyi garanciák, és
• kibocsátott hitelnyújtási elkötelezettségek.
A várható hitelezési veszteséget a Bank a következőképpen jeleníti meg:
• amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a bruttó könyv szerinti értéket csökkentő összegként (értékvesztés),
• a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek esetén céltartalékként, amennyiben a pénzügyi instrumentum tartalmaz lehívott és le nem hívott komponenst, és a Bank nem tudja a le nem hívott komponensre számított várható hitelezési veszteséget a lehívottól elkülöníteni, ennek következtében a Bank a két komponensre összevontan határozza meg az értékvesztést. Az együttes értékvesztés a lehívott rész bruttó könyv szerinti értékét csökkenti. Amennyiben az így meghatározott értékvesztés meghaladja a lehívott komponens bruttó könyv szerinti értékét, a különbözetet céltartalékként jeleníti meg,
• az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a mérlegben az elszámolt értékvesztés nem jelenik meg, mert esetükben a mérlegérték a valós érték. Az elszámolt értékvesztés a kumulált egyéb átfogó jövedelmet módosítja.
A hitelkockázat változás megjelenítése során a Bank megvizsgálja az adott ügyfél kockázati jellemzői szerinti Stage besorolását (egy minden tekintetben megegyező, hipotetikus, amortizált bekerülési értéken értékelt ügylet hitelkockázati paraméterei kerülnek alkalmazásra) és az ügylethez rendeli az ennek megfelelő kockázati paramétereket az értékelés során. Ennek megfelelően a kockázati paraméterek a valós értékelés részét képezik és a hitelkockázatban történt változás ezen paraméterek hatásának izolálásával és külön nyilvántartásával történik meg.
A Bank a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi kimutatás fordulónapján az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg. A Bank gyakorlatában jellemzően a forintosított követelések jelennek meg vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközként.
A Bank a függő kötelezettségekre (szerződött, de le nem hívott hitelek, kibocsátott garanciák, akkreditívek) a céltartalékot a következőképpen képzi:
• az egyedi értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében egyedileg határozza meg a Bank a megképzendő provízió mértékét,
• az együttes értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében a Bank a CCF faktorral korrigáltan határozza meg az EAD-t, és az alapján képez províziót.
A jövőbeni kötelezettségek között nyilvántartott ügyletek esetében a céltartalék képzés alapja az értékelési módszer alapján az értékelés napjára vonatkoztatottan veszteséget mutató ügyletek esetében a fordulónapi piaci érték és a bruttó könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbség.
A szükséges céltartalék megállapítása a fentiek szerint számított veszteség összege alapján történik.
bg) A valós érték meghatározása
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A szokásos üzletmenet során egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke). Bizonyos körülmények között azonban a kezdeti valós érték az azonos instrumentummal (módosítás vagy átstrukturálás nélkül) folytatott egyéb megfigyelhető, aktuális piaci tranzakciókon, vagy olyan értékelési technikán alapul, amelynek változói között csak megfigyelhető piaci adatok vannak, például kamatláb-hozamgörbék, opció volatilitások és devizaárfolyamok. Ha van erre utaló jel, a Bank kereskedési nyereséget vagy veszteséget jelenít meg a pénzügyi instrumentum keletkezésekor.
Ha meg nem figyelhető piaci adatok jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi instrumentumok értékelésére, nem jelenítjük meg azonnal az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az értékelési modell által a tranzakciós árhoz képest jelzett teljes kezdeti valósérték-különbözetet, hanem azt vagy megfelelő alapon az ügylet teljes tartamára mutatjuk ki, vagy amikor az inputok megfigyelhetővé válnak, esetleg amikor az ügylet lejár vagy azt lezárjuk, vagy amikor a Bank ellenügyletet köt.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja eszközök esetében a vételi árfolyam, kötelezettségek esetében pedig az eladási árfolyam. Ha nem állnak rendelkezésre független árak, a megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal határozzuk meg a valós értékeket. Ilyen technika például a megfigyelhető piaci árakkal rendelkező hasonló instrumentumokkal történő összehasonlítás, a diszkontált cash-flow számítás, az opcióárazási modellek, valamint más, a piaci szereplők által általánosan alkalmazott értékelési technikák. Pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan elképzelhető, hogy a valós érték részben vagy egészben olyan feltevéseken alapuló értékelési technikák alkalmazásával kerül meghatározásra, amelyeket nem támasztanak alá aktuális piaci ügyletekből vett árak vagy megfigyelhető piaci adatok.
A valósérték-hierarchia a valós érték maghatározásához használt értékelési technikák inputjait három szintbe sorolja:
• 1 szint (level 1): azonos instrumentum aktív piacon jegyzett ára
• 2 szint (level 2): megfigyelhető piaci inputokra épülő értékelési technikák
• 3 szint (level 3): jelentős mértékű piacon meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési technikák
A valós érték hierarchia 1. szintjéről 2-es szintre történő átadás olyan esetben fordulhat elő, mikor az aktív piaci árak továbbra nem lesznek elérhetőek. Ez az az eset, mikor az aktív piac megszűnik, vagy nincs a kérdéses pénzügyi instrumentumra vonatkozóan nyilvánosan elérhető árfolyam, ugyanakkor megfigyelhető piaci inputok még mindig rendelkezésre állnak.
A valós érték értékelési technikák alkalmazásával történő számításakor az adott esetnek megfelelően figyelembe vesznek olyan tényezőket, mint az eladási és vételi árfolyam különbözete, a hitelminőség és a modell bizonytalanságai. Az értékelési technikák magukban foglalnak olyan feltevéseket, amelyeket más piaci szereplők alkalmaznának értékeléseikben, többek között kamatláb-hozamgörbékre, árfolyamokra, volatilitásokra, valamint előtörlesztési és nem teljesítési arányokra vonatkozó feltevéseket. Amikor pénzügyi instrumentumok valamely portfóliójának van aktív piacon jegyzett árfolyama, a Bank instrumentumok valós értékét az egységek számának és a jegyzett árfolyamnak a szorzataként határozza meg, és nem alkalmaz mennyiségi diszkontot.
Ha valamely eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz valós értéke negatívvá válik, pénzügyi kötelezettségként tartjuk nyilván mindaddig, amíg valós értéke nem válik pozitívvá, amikor is pénzügyi eszközként jelenítjük meg.
A pénzügyi kötelezettségek valós értékét jegyzett piaci árfolyamok alapján, ha azok rendelkezésre állnak, vagy értékelési technikák alkalmazásával határozzuk meg. Ezek a valós értékek magukban foglalják a piaci szereplők megítéléseit a Bank kötelezettségeire vonatkozó megfelelő hitelképességi kamatfelárral kapcsolatosan.
bh) Pénzügyi instrumentumok kivezetése és leírása
Az alábbi döntési fa szemlélteti a pénzügyi eszközök Bank által történő kivezetésének alapelveit:
A Bank átadás miatt akkor vezeti ki a pénzügyi eszközt, ha az abból származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogokat átadja, vagy a pénzügyi eszköz („eredeti eszköz”) cash flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogokat fenntartja, de szerződéses kötelmet vállal a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett („végső kedvezményezettek”) számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely mindhárom alábbi feltételnek megfelel:
• A Banknak csak akkor van kötelme összegeknek a végső kedvezményezettek felé történő megfizetésére, ha az eredeti eszközből a megfelelő összegek befolynak hozzá. A Bank által rövid távra, a teljes kölcsönadott összeg megtérítésére és egy piaci mértékű járó kamatra vonatkozó joggal nyújtott előlegek nem sértik ezt a feltételt.
• A Bank számára az átadási szerződés feltételei tiltják az eredeti eszköz értékesítését, vagy a végső kedvezményezettek részére a cash flow-k megfizetésére vonatkozó kötelemhez kapcsolódóan adott biztosítéktól eltérő jelzáloggal való megterhelését.
• A Banknak kötelme van a hozzá befolyt bármely cash flow-kat jelentős késedelem nélkül átutalni a végső kedvezményezettek részére. Ezen felül a Bank nem jogosult e cash flow-kat újra befektetni, kivéve a pénzeszközökbe és pénzeszköz- egyenértékesekbe történő befektetést a beszedés, valamint a végső kedvezményezettek számára történő átutalás időpontja közötti rövid elszámolási időszak alatt, amely befektetéseken keletkező kamatokat a Bank átadja a végső kedvezményezetteknek..
Ha a Bank egy pénzügyi eszközt átad, értékeli, hogy a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat milyen mértékben tartja meg.
A Bank a kivezetés előtt a következő vizsgálatokat végzi el:
• amennyiben a Bank lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadja, a Bank a pénzügyi eszközt kivezeti, és az átadás eredményeként keletkezett vagy megtartott jogokat vagy kötelmeket elkülönült eszközként vagy kötelezettségként jeleníti meg,
• amennyiben a Bank lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartja, a Bank a pénzügyi eszközt továbbra is megjeleníti,
• amennyiben a Bank nem adja át, és nem is tartja meg lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot, akkor mérlegeli, hogy megtartotta-e az adott pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben:
• amennyiben a Bank nem tartotta meg az ellenőrzést, a pénzügyi eszközt kivezeti, és az átadás eredményeként keletkezett vagy megtartott jogokat és kötelmeket elkülönült eszközként vagy kötelezettségként jeleníti meg,
• amennyiben a Bank megtartotta az ellenőrzést, továbbra is megjeleníti a pénzügyi eszközt az abban való folytatódó részvétele mértékéig.
A Bank átadott eszközre vonatkozó folytatódó részvételének mértéke az a mérték, ameddig a Bank az átadott eszköz értékében bekövetkező változások kockázatainak ki van téve.
A kockázatok és hasznok átadását a Bank úgy értékeli, hogy összehasonlítja az átadott eszköz nettó cash flow-i összegében és ütemezésében bekövetkező változásoknak való kitettségét az átadás előtt és után. A számítás és az összehasonlítás az adott időpontban érvényes piaci kamatláb diszkontrátaként történő felhasználásával kerül elvégzésre. A nettó cash flow-kban bekövetkező valamennyi lehetséges változás figyelembe vételre kerül, nagyobb súlyt adva a nagyobb valószínűséggel bekövetkező eredményeknek.
A Bank lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartotta, ha a pénzügyi eszközből származó jövőbeni nettó cash flow-k jelenértékében bekövetkező változásoknak való kitettsége nem változik meg jelentősen az átadás eredményeként.
A Bank lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadta, ha az ilyen változásoknak való kitettsége már nem jelentős a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó jövőbeni nettó cash flow-k jelenértékének teljes változásához képest.
A valamennyi vagy lényegileg valamennyi kockázat és haszon megtartása melletti eszközátadások közé tartozhatnak például a repo ügyletek (repó ügyletek esetében a Bank mérlegeli, hogy az ügylethez kapcsolódó kockázatok és hasznok lényegileg átadásra kerültek-e vagy sem).
Szerződéses cash flow-k jelentős módosulása miatti kivezetés
A feltételek lényegesen eltérőek, ha az új feltételek alapján a – kapott díjakkal csökkentett fizetett díjakat is tartalmazó – cash-flow-k diszkontált jelenértéke az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi eszköz még hátralévő cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől. Ha az instrumentumok cseréje vagy a feltételek módosítása megszüntetésként kerül elszámolásra, a Bank bármely felmerülő költséget vagy díjat a kötelezettség megszűnésével kapcsolatos nyereségként vagy veszteségként jelenít meg. Ha a csere vagy a módosítás nem megszüntetésként kerül elszámolásra, a felmerülő költségekkel vagy díjakkal a kötelezettség könyv szerinti értéke kerül módosításra, és a módosított kölcsön hátralévő futamideje alatt kerül amortizálásra.
A Bank a szerződéses cash-flow-k jelentős módosulásának tekinti, ha a szerződésben devizanem-váltás kerül rögzítésre, vagy ha a szerződéses kamat fixről változóra módosul, illetve fordítva.
Ezen feltétel teljesülése esetén, a vezetőség az eszköz sajátos jellemzői alapján mérlegelheti, és formális döntést hozhat a kivezetés, és új eszközként / kötelezettségként való megjelenítés szükségességét illetően, tehát a feltétel teljesülése önmagában még nem eredményezi a pénzügyi eszköz azonnali, feltétlen kivezetését.
Behajtási fázisban lévő pénzügyi eszközök leírása
A behajtási fázisban lévő felmondott, végrehajtás vagy felszámolási eljárással érintett hitelek, illetve biztosíték-érvényesítés keretében kezelt ügyletek esetében:
• a Banknak a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó joga nem jár le,
• nem ruházta át az eszközökből származó cash flow-k átvételére vonatkozó jogait,
• illetve nem vállalt kötelmet az eszközökből származó cash flow-k megfizetésére,
ezért a Bank nem vezeti ki a könyveiből az ilyen tételeket teljes egészében, de alkalmazhatja azok részleges leírását.
A Bank részleges leírásnak tekinti, ha a jogi követelés érvényben maradása mellett a Bank ésszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egy részének megtérülését. Ilyen esetben a Bank közvetlenül leírja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét.
A Bank a követelés jogi elengedését követően írhatja le a pénzügyi eszköz bruttó értékének egészét, amennyiben az a releváns belső szabályzatai szerint behajthatatlannak, vagy elengedettnek minősül (ebben az esetben jogilag sem áll fenn a követelés).
bi) Pénzügyi kötelezettségek kivezetése
A Bank akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (vagy a pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy az lejár.
Adósságinstrumentumoknak jelentősen eltérő feltételek melletti cseréje a meglévő hitelező és hitelfelvevő között az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és egy új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként kerül elszámolásra.
Hasonlóképpen, egy meglévő pénzügyi kötelezettség, vagy annak egy részének feltételeiben bekövetkező jelentős módosítás (függetlenül attól, hogy az az adós pénzügyi nehézségeinek tulajdonítható-e) az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és egy új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként kerül elszámolásra.
A feltételek akkor lényegesen eltérőek, ha az új feltételek alapján a – kapott díjakkal csökkentett fizetett díjakat is tartalmazó – cash flow-k diszkontált jelenértéke az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség még hátralévő cash flow-inak diszkontált jelenértékétől. Ha az instrumentumok cseréje vagy a feltételek módosítása megszüntetésként kerül elszámolásra, a Bank bármely felmerülő költséget vagy díjat a kötelezettség megszűnésével kapcsolatos nyereségként vagy veszteségként jelenít meg. Ha a csere vagy a módosítás nem megszüntetésként kerül elszámolásra, a felmerülő költségekkel vagy díjakkal a kötelezettség könyv szerinti értéke kerül módosításra, és a módosított kölcsön vagy pénzügyi kötelezettség hátralévő futamideje alatt kerül amortizálásra.
bj) Pénzügyi garanciaszerződések
A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi garanciaszerződés kibocsátójának azt a következők közül a magasabbik értéken kell értékelnie – kivéve, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek és olyan pénzügyi kötelezettségek esetében, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy pénzügyi eszköz átadása nem felel meg a kivezetés feltételeinek, vagy amikor a folytatódó részvételi megközelítés alkalmazandó –:
• az IFRS 9-nek megfelelően meghatározott elszámolt veszteség összege és
• a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve az IFRS 15 elveivel összhangban megjelenített jövedelem halmozott összegével, amikor alkalmazandó.
bk) Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
Azon pénzügyi eszközöket, amelyek megfelelnek az IFRS 5 standard kritériumainak, a Bank értékesítésre tartott eszközként tartja nyilván. A Bank akkor minősít egy befektetett eszközt értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen értékesítés révén, nem pedig a folyamatos használat során térül meg.
Az elidegenítési csoport eszközök olyan csoportja, amelyet értékesítés útján vagy más módon, együttesen, egy csoportként, egyetlen ügyletben szándékoznak elidegeníteni, és az ezen eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó olyan kötelezettségek, amelyeket az ügylet során átadnak.
Az értékesítésre tartottnak történő minősítés kritériumainak teljesüléséhez:
• az eszköznek vagy elidegenítési csoportnak, annak jelenlegi állapotában készen kell állnia az azonnali értékesítésre, olyan feltételek mellett, amelyek az ilyen eszközök vagy elidegenítési csoportok értékesítése esetében általánosak vagy megszokottak, és az értékesítésnek nagyon valószínűnek kell lennie,
• ahhoz, hogy az értékesítés nagyon valószínű legyen, a megfelelő szintű vezetésnek elkötelezettnek kell lennie az eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítési terve mellett, és már folyamatban kell lennie egy olyan aktív program megvalósításának, amely a vevő megtalálását és a terv végrehajtását célozza,
• a tervet, avagy az értékesítésről való döntést a Bank releváns szabályai szerint kell jóváhagyni ahhoz, hogy az értékesítés valószínűnek minősüljön, továbbá szükséges ennek jegyzőkönyvbe foglalása is,
• szükséges, hogy az eszköz (elidegenítési csoport) aktív marketingtevékenység tárgyát képezze olyan áron történő értékesítés céljából, amely ésszerű a valós értékéhez viszonyítva, vagy a Bank hirdesse meg azt a megfelelő fórumon,
• az értékesítésnek várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítésként való elszámolás feltételeinek,
• továbbá a terv megvalósításához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy a tervben jelentős változtatások végrehajtása, vagy a terv visszavonása nem valószínű.
A Bank értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket vagy elidegenítési csoportokat elkülönítetten mutatja be a pénzügyi helyzet kimutatásban.
Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoport megfelelhet a megszűnt tevékenység definíciójának.
A megszűnt tevékenység a Bank olyan része, amelyet elidegenítettek vagy értékesítésre tartottnak minősítettek, és amely a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágát vagy földrajzi területét testesíti meg, és része a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágának vagy földrajzi területének elidegenítésére irányuló koordinált tervnek.
A megszűnt tevékenység eredményét és az értékesítéskor esetleg jelentkező nyereséget vagy veszteséget külön sorban az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás alján mutatja ki a Bank.
Az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközt vagy elidegenítési csoportot annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke (vagy a forgalmazás költségeivel csökkentett valós értéke) közül az alacsonyabbon kell értékelni.
Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték az értékesítésre tartottnak történő minősítés időpontjában alacsonyabb a befektetett eszköz vagy az elidegenítési csoportba tartozó eszközök és kötelezettségek könyv szerint értékénél, értékvesztés miatti veszteséget kell elszámolni az értékesítésre tartottnak történő minősítés időpontjában.
Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket minden beszámolási fordulónapon újra meg kell határozni, és amennyiben az magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor az értékvesztés miatti veszteséget a korábban elszámolt értékvesztés miatti veszteség mértékéig vissza kell írni.
Az értékesítésre tartott befektetett eszközök részletes bemutatásra kerültek a 38. fejezetben.
bl) Kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek
Kincstárjegyeket, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és részvényeket a Bank akkor sorol be kereskedési céllal tartottként, ha megszerzésükre elsősorban rövid időn belül történő értékesítés vagy visszavásárlás céljából került sor. Az ilyen pénzügyi eszközöket vagy pénzügyi kötelezettségeket a kötési időpontban jelenítjük meg, amikor a Bank értékpapírok vételére vagy eladására partnerekkel szerződést köt, és kivezetésük akkor történik, amikor eladásra (eszközök) vagy megszüntetésre (kötelezettségek) kerülnek. A kezdeti értékelés valós értéken történik, a tranzakciós költségek eredményben való elszámolásával. A későbbiekben valós értékük újraértékelésre kerül, és az annak változásából származó nyereséget és veszteséget felmerüléskor az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell megjeleníteni a „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” között.
A kereskedési céllal tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó kamat kamateredményként kerül kimutatásra annak esedékességekor. A kereskedési céllal tartott tőkeinstrumentumok utáni osztalék elkülönítve jelenik meg a kamatbevételek között pénzügyi teljesítéskor. A kereskedési céllal megszerzett pénzügyi kötelezettségek után fizetendő kamatok kamatráfordításként kerülnek kimutatásra.
bm) Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok
Az értékpapírokban eszközölt befektetések likviditási céllal és lejáratig meglévő tartási szándék szerint különülnek el.. A likviditási céllal tartott értékpapírok esetében a Bank a tartás és értékesítés üzleti modellt alkalmazza. A pénzügyi befektetések megjelenítése a kötési időpontban történik, amikor a Bank értékpapír vásárlására szerződést köt a partnerekkel, és akkor kerülnek kivezetésre, amikor eladásra kerülnek az értékpapírok, vagy a hitelfelvevők visszafizetik kötelmeiket.
A likviditási célú értékpapírok kezdeti értékelése a közvetlen és egyedileg hozzákapcsolható tranzakciós költségekkel módosított valós értéken történik. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének változása a későbbiekben az Egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra. Ezen értékpapírokra vonatkozó értékvesztés, kamatbevétel és deviza átértékelési eredmény pedig az eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok eladásakor a korábban a valós érték változásából adódó saját tőkében megjelenített halmozott nyereség vagy veszteség az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásba kerül átvezetésre a „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” közé.
bn) Származékos termékek
A származékos termékek kezdeti megjelenítése, valamint későbbi újraértékelése valós értéken történik. A Bank a tőzsdén forgalmazott származékos termékek valós értékét jegyzett piaci árfolyamok alapján állapítja meg. A tőzsdén kívül forgalmazott származékos termékek valós értékének meghatározása értékelési technikák, köztük diszkontált cash-flow modellek és opcióárazási modellek alkalmazásával történik.
Származékos termékek beágyazódhatnak más pénzügyi instrumentumokba. Amennyiben a hibrid szerződés pénzügyi instrumentumra vonatkozó alapszerződést foglal magában, a beágyazott származékos termékek az IFRS 9 standard előírásai alapján együttesen kezelendőek.
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. A különböző ügyletekből származó származékos eszközök és kötelezettségek csak akkor kerülnek nettósításra, ha a Bank az ügyleteket ugyanazzal a partnerrel kötötte, rendelkezik beszámítás joggal, és a nettó alapon szándékoznak rendezni a cash-flow-kat.
bo) Lízingek
A Bank, mint lízingbevevő számviteli elszámolásaira vonatkozóan egyetlen modellt alkalmaz, amely alapján a mögöttes eszköz használatának jogát megtestesítő használatijog-eszközt, valamint lízingfizetésekre vonatkozó kötelmet, vagyis lízingkötelezettséget jelenít meg, azaz elkülönítetten jeleníti meg a lízingkötelezettségre vonatkozó kamatráfordítást és a használatijog-eszközre vonatkozó értékcsökkenési leírást; és bizonyos események (például a lízing futamidejének változása, a lízingfizetéseket meghatározó indexek vagy kamatlábak változása miatt a jövőbeli lízingfizetések változása) bekövetkezése esetén újra értékeli a lízingkötelezettségét.
A Bank a kezdőnapon értékeli, hogy, mint lízingbevevő, ésszerűen biztos-e abban, hogy lehívja a lízinghosszabbítási opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót, és ehhez az értékeléshez minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe vesz, amely gazdasági ösztönzőt jelent számára a lízinghosszabbítási opció lehívásához vagy a lízingmegszüntetési opció le nem hívásához.
A Bank a lízing kezdőnapjával jeleníti meg a használatijog-eszközt és a lízing kötelezettséget. A használatijog-eszközt kezdetben bekerülési értéken értékeli, mely magában foglalja a lízing kötelezettség kezdeti összegét, módosítva a kezdő napon vagy addig felmerült lízingfizetésekkel, növelve a kezdeti közvetlen költségekkel, továbbá a mögöttes eszköz leszerelésével, elszállításával és helyreállításával, illetve a helyszín helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek becsült összegével, és csökkentve az esetleges lízingösztönzőkkel.
A Bank, mint lízingbeadó pénzügyi vagy operatív lízingként sorolja be a lízingszerződéseit a standard követelményei szerint kialakított döntési fa alapján. Kezdetben a lízing kötelezettséget a kezdőnapig meg nem fizetett lízingfizetések jelenértékén mutatja ki a Bank, diszkontálva a lízing implicit kamatlábával. A Bank a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülési érték-modell alkalmazásával értékeli.
A Bank a lízing kezdőnapja után a használatijog-eszközre a lineáris módszer szerint értékcsökkenést számol el, a kezdőnaptól számítva a hasznos élettartam vagy a lízing futamidejének vége közül a korábbi időpontig bezárólag.
A kezdőnap után a lízing kötelezettséget a Bank amortizált bekerülési értéken értékeli az effektív kamatlábmódszer alkalmazásával. A Bank felülvizsgált diszkontrátaként az újraértékelés napján érvényes járulékos kamatlábat alkalmazza. A Bank a fentiekkel ellentétben a lízing kötelezettséget a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálásával értékeli újra, ha a jövőbeni lízingfizetések módosulnak egy index vagy ráta változása miatt.
A pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás
A lízing futamideje alatt a Bank a rövid futamidejű lízingekkel és a kisértékű lízingekkel kapcsolatos lízingfizetéseket a ráfordítások között, az eredményben jeleníti meg.
A Bank a használatijog-eszközöket az „Immateriális javak és tárgyi eszközök” soron, míg a lízingkötelezettségeket az „Egyéb kötelezettségek és céltartalékok” soron mutatja ki a pénzügyi helyzet kimutatásában.
A Bank – kivéve, ha a költségeket a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke tartalmazza – a kezdőnap után az eredményben jeleníti meg, illetve a lízingkötelezettség kamatát a „Kamatráfordítás” soron. A Bank a használatijog-eszköz értékcsökkenését az eredményben a „Banküzemi költség” soron jeleníti meg.
A Bank az operatív lízingek keretében lízingbe, illetve allízingbe adott használatijog-eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban azok jellegének megfelelően mutatja ki.
bp) Betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek
A betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek a Bank adósságfinanszírozási forrásai.
Ha a Bank elad egy pénzügyi eszközt és ezzel egy időben visszavásárlási vagy értékpapír-kölcsönzési megállapodást köt az eszköz (vagy egy hasonló eszköz) jövőbeni időpontban, rögzített áron történő visszavásárlására, a konstrukciót betétként számolja el, és a mögöttes eszközt továbbra is megjeleníti a Bank pénzügyi kimutatásaiban.
A betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek kezdeti értékelése tranzakciós költségekkel növelt valós értéken történik, a későbbiekben pedig amortizált bekerülési értéken az effektív kamat módszer alkalmazásával, kivéve, ha a Bank a tételt a kezdeti megjelenítésekor eredménnyel szembeni valós értéken értékeltként sorolja be.
bq) Céltartalékok
Céltartalék kerül kimutatásra, ha múltbeli események következtében a Banknak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan megbecsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni.
A bizonyos garanciákat magukban foglaló függő kötelezettségek múltbeli események nyomán felmerülő lehetséges kötelmek, amelyeknek meglétét csak egy vagy több bizonytalan, a Bank által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény megtörténte vagy meg nem történte igazolja majd. Valamint azon múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelmek, amelyeket nem mutattak ki, mert nem valószínű, hogy azok teljesítése várhatóan gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrásoknak a gazdálkodó egységből történő kiáramlását fogja igényelni, vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.
A függő kötelezettségek nem kerülnek megjelenítésre a pénzügyi kimutatásokban, csak a kiegészítő megjegyzésekben.
br) Nyereségadó
A nyereségadó tényleges és halasztott adót tartalmaz.
A nyereségadó a Bank mérlegében megjelenített eszközök és források könyv szerinti értékének jövőbeli realizálásának, valamint a pénzügyi kimutatásában megjelenített tárgyidőszaki ügyletek és más események elszámolásának tárgyidőszaki és a jövőbeli adókövetkezményeinek megjelenítésére szolgál..
Nyereségadóként a Bank a társasági adót mutatja ki és számolja el.
A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után várhatóan fizetendő adó a beszámolási időszak végén hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása.
A halasztott adó értékelése azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre, amikor azok visszafordulnak, a beszámolási időszak végéig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján.
A halasztott adó meghatározása a mérleg módszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke, valamint az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket.
A következő átmeneti különbözetekre nem jelenítünk meg halasztott adót:
• goodwill kezdeti megjelenítése,
• eszközök és kötelezettségek kezdeti megjelenítése olyan ügyletben, amely nem üzleti kombináció, és amely nem érinti sem a számviteli, sem az adóügyi nyereséget,
• valamint a leányvállalati befektetésekkel kapcsolatos különbözetek, amennyiben azok valószínűleg nem fordulnak vissza a belátható jövőben.
Halasztott adókövetelés olyan mértékig kerül megjelenítésre, ameddig valószínű, hogy jövőbeli adóköteles eredmény áll majd rendelkezésre, amellyel szemben a követelés felhasználható. A halasztott adókövetelések minden egyes beszámolási időszak végén felülvizsgálatra kerülnek, olyan mértékig kerülnek lecsökkentésre, ameddig a kapcsolódó adóelőny realizálása még valószínű.
Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha egyazon gazdálkodó egységnél merülnek fel, és ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint ha a gazdálkodó egységnél a nettósítás jogilag megengedett.
A Bank az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára számolja el.
bs) Kamatbevétel és kamatráfordítás
Az effektív kamatszámítás eredményhatását a „Kamatbevételek” és a „Kamatráfordítások” között kell megjeleníteni az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.
bt) Nettó jutalék- és díjbevétel
A díj- és jutalékbevételek elszámolása a következő:
• a valamely jelentős művelet végrehajtásából származó bevételt a művelet befejezésekor jelenítjük meg (például részvények vagy más értékpapírok megszerzésének megszervezése),
• a szolgáltatásnyújtásból származó bevételt a szolgáltatás nyújtásakor jelenítjük meg (például vagyonkezelés és szolgáltatási díjak).
bu) Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)
A „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” tartalmazza a kereskedési céllal tartott eszközökhöz és forrásokhoz kapcsolódó nyereségek kapcsolódó veszteségekkel csökkentett összegét, és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást és árfolyam-különbözetet.
bv) Osztalék
Osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az osztalék felvételéhez való jog megnyílik. Rendszerint ez az osztalékjog megszűnésének napja a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében.
bw) Szegmensek szerinti jelentés
Az MKB Bank az IFRS 8 Működési szegmensek standard alapján alakította ki a szegmensek szerinti jelentését. A működési szegmens a Bank olyan komponense, amely bevételekkel és ráfordításokkal járó üzleti tevékenységet folytat, és amelynek működési eredményeit a Bank legfőbb működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgál annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, és hogy értékelje annak teljesítményét, továbbá amelyre vonatkozóan különálló pénzügyi információ áll rendelkezésre. A Bank üzleti (üzleti szegmens) vagy földrajzi (földrajzi szegmens) szegmenseket határoz meg.
A szegmensbevételek, a szegmensráfordítások, a szegmenseszközök és a szegmens-kötelezettségek azok a bevételek, ráfordítások, eszközök és kötelezettségek, amelyek közvetlenül a szegmensnek tulajdoníthatók, illetve, amelyek ésszerű alapon a szegmenshez hozzárendelhetők. A szegmensekhez történő hozzárendelés módja olyan tényezőktől függ, mint a tételek jellege, a folytatott tevékenységek, valamint az adott szegmens relatív önállósága. A Bank szegmensek közötti árképzés alkalmazásával végzi a szegmensbevételek és szegmensráfordítások szegmensekhez történő hozzárendelését. A hozzárendelés szokásos piaci feltételek mellett történik. A szegmensek szerinti jelentésre vonatkozó további részleteket a 37. megjegyzés tartalmaz.
A Bank nem rendelkezik külföldi szegmensekkel.
bx) Külföldi pénznemek
A Bankhoz tartozó egyes gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a gazdálkodó egység működik (funkcionális pénznem).
A külföldi pénznemben történő ügyleteket az ügyletek napján érvényes árfolyammal kerülnek átszámításra a Bank funkcionális pénznemére. A beszámolási időszak végén külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközök és kötelezettségek beszámolási időszak végi MNB által közzétett hivatalos árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy -veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték és az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete.
A valós értéken értékelt, külföldi pénznemben meghatározott nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénznemre való átértékelése a valós érték meghatározásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos árfolyamon történik. Az átértékelésből eredő árfolyam-különbözeteket az eredményben jelenítjük meg.
A Bank a külföldi érdekeltségek eszközeit és forrásait, beleértve a felvásárlás nyomán felmerülő goodwillt és valósérték-módosításokat, valamint a részvény eladási opciókat, beszámolási időszak végi árfolyamon számítja át forintra. A külföldi érdekeltségek bevételei és ráfordításai a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra forintra. Az árfolyam-különbözetek közvetlenül a saját tőkében kerülnek megjelenítésre a devizaátszámítási tartalékban. Ha egy külföldi érdekeltség részben vagy teljesen elidegenítésre kerül, a kapcsolódó összeg a devizaátszámítási tartalékból átvezetésre kerül az eredménybe.
by) Jegyzett tőke
A tőkeinstrumentumok akkor jeleníthetők meg jegyzett tőkeként, ha nincs szerződéses kötelem a tulajdonos részére készpénz vagy más pénzügyi eszköz átadására. A tőkeinstrumentumok kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségek a kapott ellenérték csökkenéseként a tőkében kerülnek kimutatásra, adó nélküli értéken.
bz) Visszavásárolt saját részvény
A Bank által visszavásárolt saját részvények bekerülési értéke a saját tőkét csökkenti. Nyereség és veszteség nem keletkezik a saját részvények visszavásárlásán, eladásán, kibocsátásán vagy bevonásán. Saját részvényt a Bank és a Csoport bármely tagja visszavásárolhat. A fizetett vagy kapott ellenérték közvetlenül a tőkében jelenik meg.
ca) Egy részvényre jutó eredmény
A Bank az egy részvényre jutó eredmény (EPS) alap és hígított értékét mutatja be törzsrészvényeire vonatkozóan. Az egy részvényre jutó eredmény alapértéke a Bank törzsrészvényesei rendelkezésére álló eredmény osztva a forgalomban lévő törzsrészvények adott időszakra vonatkozó súlyozott átlagával. Az egy részvényre jutó eredmény hígított értékének kiszámításakor a törzsrészvényesek rendelkezésére álló eredményt és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagát módosítják valamennyi hígító hatású potenciális törzsrészvény hatásával. Az egy részvényre jutó eredmény alap és higított értékéről további információt a 32. megjegyzés tartalmaz.
cb) Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra
A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:
• IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis – az EU által elfogadva 2021. január 13-án (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020. december 15-én (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 16 „Lízingek” – Covid-19-cel kapcsolatos bérleti koncessziók 2021 június 30-án túl (hatályba lép a 2021. április 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).
A Bank úgy véli, hogy jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Bank pénzügyi kimutatásaira.
cc) Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések
• IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).
cd) Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:
• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai - Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
• IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),
• IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.
Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Bank egyedi pénzügyi kimutatásait.
ce) Összehasonlító adatok
Egyes támogatott lakossági hitelek besorolásának és értékelési politikájának változtatása.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a hitelek az instrumentumok jellege alapján, egységes módon, amortizált bekerülési értéken értékelt és kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt soron kerülnek bemutatásra. A besorolás és az értékelési kategória további részletei a 11. számú, valamint más érintett megjegyzésekben kerülnek ismertetésre.
Az Ügyfelekkel szembeni követelések egyenlegének értékelési kategóriák szerinti megbontását a megfelelő megjegyzések mutatják be.
Korábban a Bank számviteli politikájával összhangban ezek a hitelek amortizált bekerülési értéken kerültek értékelésre. A 2021. december 31-ével végződő üzleti évre a Bank az ilyen típusú hiteleket eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolta be. Az új számviteli politika összhangban van a bankszektor főbb szereplőinek gyakorlatával, ezáltal jobban biztosítva az összehasonlíthatóságot. A Bank megítélése szerint az érintett hitelek számviteli politikai változtatása a Bank pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatásainak megbízhatóbb és relevánsabb bemutatását eredményezi a pénzügyi kimutatásokban.
Az új számviteli politikát illetően a Bank a visszamenőleges alkalmazást választotta, mintha mindig az új számviteli politikát alkalmazta volna.
A Bank az összehasonlító adatokon az alábbi módosításokat végezte el:
Az összehasonlító időszak kezdetén és végén a számviteli politika változás nem eredményezett lényeges változást az érintett hitelek könyv szerinti értékében vagy a saját tőkében, ezért a Bank a kapcsolódó mérlegértékeken az összehasonlító adatokban nem változtatott, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás csak a tárgyidőszak végi és az összehasonlító időszak végi adatokat tartalmazza.
A számviteli politika változtatása következtében a Bank módosította az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az összehasonlító időszak adatait a valós értékelési kategóriáknak megfelelően.
Ezen módosítás a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értékek változatlansága miatt lényegében az eredménykategóriák között az alábbi átsorolásokat eredményezte:
• A Bank az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek kamatbevételét a Kamatbevételek soron számolja el az időszaki ügyleti kamatnak megfelelő értéken. Az effektív kamatláb módszerrel kiszámított kamatbevételek összehasonlító időszaki értéke ennek megfelelően csökkentésre került az érintett hitelek korábban alkalmazott effektív kamatláb módszerrel meghatározott kamatbevételének összegével.
• A Bank az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelekhez kapcsolódó jutalékbevételek és jutalékráfordítások összegét a Nettó jutalék- és díjbevétel soron mutatja ki.
• A Bank az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek valós értékének változását a Nettó egyéb működési bevétel/(ráfordítás) soron mutatja ki.
A számviteli politika változtatás hatása nem érintette az összehasonlító időszak nettó eredményét, így az egy törzsrészvényre jutó nyereség összehasonlító időszaki összegeit sem.
A lenti egyeztető tábla tartalmazza a módosítások hatásait az átsorolás megértésének megkönnyítése érdekében.
Az új számviteli politikával összhangban a Bank módosította a kiegészítő mellékletben szereplő ide vonatkozó közzétételeit. Az összehasonlító adatokban a Bank a korábban közzétett amortizált bekerülési érték, bruttó könyv szerinti érték, értékvesztés és valós érték adatokat csökkentette az érintett hitelekre vonatkozó összegekkel. A Bank szintén módosította az eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökkel kapcsolatos kiegészítő mellékletben szereplő közzétételeit az összehasonlító adatok vonatkozásában. Ezeket a módosításokat a Bank a „módosított” jelzővel látta el. A módosított Eredményre és egyéb átfogó eredményre vonatkozó kimutatás sorokkal kapcsolatos részletező kiegészítő melléklet információkat a Bank szintén módosította az összehasonlító adatok vonatkozásában az új értékeknek megfelelően.
4.1
A kiegészítő mellékletekben közzétett információk módosításai az alábbi megjegyzéseket érintették:
6.9 Forgóeszközök és befektetett eszközök bruttó megtérülési értéke
11.1 Ügyfelekkel szembeni követelések nettó értéke
11.2 Ügyfelekkel szembeni követelések amortizált bekerülési értéken
11.3 Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztése
11.3.1 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének stage-ek szerinti bontása
11.3.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének változása stage-ek szerinti bontásban
34.1 Valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok értékelési módszer szerint
34.2 Valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok kockázat-típusonként
35.1 A Bank pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti és valós értéke
Leányvállalatokban, társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések
Az MKB konszolidációs csoportjába tartozó gazdálkodó egységeket és tevékenységüket a következő tábla tartalmazza:
5.1
A Csoport valamennyi leányvállalatát teljes körűen konszolidálja, kivéve az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.-t, melyet tőkemódszerrel von be a konszolidációba.
Kockázatmenedzsment
Bevezetés és áttekintés
A Bank valamennyi tevékenységével együtt jár bizonyos mértékű kockázatvállalás, mely kockázatok felmérése, értékelése, limitálása, elfogadása és kezelése a Bank minden napi operatív tevékenységének szerves részét képezik.
A kockázatkezelés a Bank működésének elválaszthatatlan része és üzleti, valamint átfogó pénzügyi teljesítményének alapvető komponense. Az MKB Bank kockázatkezelési tevékenysége úgy került kialakításra, hogy elősegítse a kockázati környezet változásainak folyamatos nyomon követését. Ezt mind a stratégia, mind az operációs szinten egyaránt érvényesülő, a hagyományosan prudens kockázatkezelési kultúra iránti elkötelezettség biztosítja.
A legfontosabb kockázatkezelési elvek közé az Igazgatósági szinten érvényesülő végső kontroll (egyes külön nevesített és meghatározott kockázati döntésekhez a Felügyelő Bizottság jóváhagyása is szükséges), a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, limitálása, figyelése és jelentése tartozik. A fő kockázatkezelési elvekkel kapcsolatos döntések csoportszinten kerülnek elfogadásra, és azokat a Bank tagjainak saját döntéshozó szervei egyedileg valósítják meg.
A kockázatok és a kockázatvállalási hajlandóság szervezeten belüli hatékony kommunikációja, a kockázatok felismerésére, mérésére, figyelésére és kezelésére vonatkozó folyamatos fejlesztések, a kulcsfontosságú kockázatkezelési folyamatok és eljárások naprakésszé és felhasználóbaráttá tétele, teljesítményének fokozása, valamint a megfelelően képzett munkaerő alkalmazása a Bank hatékony kockázatkezelési funkciójának az alapjai.
Jellemzően a pénzügyi instrumentumok használatából adódóan a Bank a következő kockázatoknak van kitéve:
• hitelezési kockázat:
A hitelkockázat azt a potenciális kockázatot jelenti, hogy az üzleti partner nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, vagy nem időben teljesíti azokat, vagy csökken a követelések értéke az üzleti partner hitelminősítésének romlása miatt. A kapcsolódó vállalatoknak nyújtott hitelekből vagy más hiteljellegű kötelezettségvállalásokból származó kockázatok szintén szerepelnek a Bank hitelkockázat kezelő mechanizmusában.
• országkockázat:
Az országkockázat általában olyan potenciális veszteséget jelöl, amelyet egy adott országban végbemenő olyan gazdasági, politikai vagy más esemény vált ki, amelyet az MKB nem tud irányítani, sem mint hitelező, sem mint befektető. Ilyen esemény(ek) következtében a kötelezett nem képes időben teljesíteni a kötelezettségeit, vagy egyáltalán nem tudja őket teljesíteni, vagy a Bank nem tudja érvényesíteni a jogait a kötelezettel szemben. Az országkockázat komponensei a transzferkockázat, az állami kockázat és a kollektív adós kockázat.
• részesedési kockázat:
A részesedésekhez kapcsolódó kockázatok a következő eseményekből származó potenciális veszteségként kerülnek maghatározásra:
• saját tőke, vagy alárendelt kölcsöntőke nyújtásából eredő veszteség, így jellemzően a részesedés értékesítése során realizált, illetve csőd következtében előállt veszteség, a részesedések (részbeni) értékvesztése (ide értve az üzleti vagy cégértéken, a goodwill értékén elszámolt értékvesztést) vagyis a befektetés könyv szerinti értékén elszenvedett veszteség, valamint
• a részesedésekhez kapcsolódó, a nyújtott saját tőkén felüli esetleges tőkejellegű kötelezettségből származó veszteség, jellemzően szerződés alapján fennálló tőke hozzájárulásra, vagy veszteség kompenzációra vonatkozó kötelezettség után keletkezett veszteség, továbbá
• a részesedésekhez kapcsolódó egyéb pénzügyi kockázatokból, reputációs kockázatból, működési kockázatból, árfolyamkockázatból származó esetleges veszteségek.
• piaci kockázat (beleértve az árfolyam- és kamatlábkockázatot):
Piaci ár kockázat magában foglalja a piaci árak változásából fakadó potenciális veszteségeket mind a kereskedési mind pedig a banki könyvekben.
• likviditási kockázat:
Az MKB meghatározása szerint a likviditás a fizetési kötelezettségek esedékességkor történő teljesítésének képessége, illetve az új üzletek finanszírozásának képessége bármikor, anélkül, hogy a nem tervezett likviditási veszteségeket el kellene fogadni eszköz oldalon vagy a megnövekedett refinanszírozási mértékeket a finanszírozási oldalon.
• működési kockázat:
Nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi hibából, rendszerhibákból, illetve külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a reputációs kockázatot, a modellezési kockázatot, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatot is. A működési kockázatba nem tartozik bele az üzleti és a stratégiai kockázat.
• jogi kockázat:
A jogi kockázat a jogszabályi előírások be nem tartásából, helytelen jogalkalmazásból, vagy a jogszabályváltozások implementálásának hiányából fakadó kockázatok, valamint a jogszabályi környezet nem várt, vagy visszamenőleges hatályú változásának, vagy bíróságok – Bank és érdekeltségei álláspontjától eltérő – jogalkalmazása.
• üzletviteli kockázat:
Az üzletvitel kockázata a működési kockázatok közé tartozó, a pénzügyi szolgáltatások nyújtásában a szolgáltatások nem megfelelő kínálatából vagy szándékosan folytatott, meg nem engedhető magatartásból adódó kockázat. Ide sorolhatók a fogyasztók terhére elkövetett visszaélésekből, tisztességtelen és nem etikus kereskedelmi gyakorlatból, agresszív értékesítésből, eredő kockázatok.
• reputációs kockázat:
Reputációs kockázat a likviditást, tőkét vagy jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázatok, amelyek a Bankról és érdekeltségeiről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származnak és a Bank és érdekeltségei külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánulnak meg.
• modellezési kockázat:
A modellezési kockázat annak a kockázata, hogy a modellek hibáiból kifolyólag gazdasági veszteséget okozó döntéseket hoz a Bank. A modellhibák mögött nem feltétlenül, illetve nem elsősorban hanyagságot kell keresni, hanem a tudás korlátait, kevés adatot, vagy a múltbeli adatokból nem kiolvasható változásokat: egyszerűen azt a tényt, hogy a modellek sohasem tökéletesek.
• információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázat:
Az IKT kockázat, annak a kockázata, hogy az IKT rendszerek (ideértve az informatikai rendszereket, hálózatokat, kommunikációs csatornákat) teljesítményét és rendelkezésre állását káros hatás éri, azokhoz és az abban tárolt adatokhoz jogosulatlanul hozzáférnek, a bennük bekövetkezett változások inkonzisztensek vagy nem nyomon követhetők. Az IKT kockázat magában foglalja a IKT rendszerekhez kapcsolódó kiszervezés kockázatát is.
• ingatlan kockázat:
Ingatlan kockázat kiterjed a Bank tulajdonában lévő ingatlanok piaci értékének lehetséges ingadozásából származó veszteségekre. Olyan ingatlan kockázat, amely ingatlanhitelek biztosítékából ered, a hitelkockázat körébe tartozik.
• stratégiai kockázat:
Stratégiai kockázat magába foglalja azokat a kockázatokat, amelyek olyan üzletpolitikai döntésekből származnak, amelyek negatív hatással vannak a tőkére és jövedelmezhetőségre, továbbá a hiányos, vagy nem megfelelő döntések végrehajtásából következnek, illetve a gazdasági környezet változásaihoz való lassú alkalmazkodásból erednek.
• üzleti kockázat:
Az üzleti kockázat alatt a gazdasági környezet azon váratlan változásai értendőek, amelyek negatív hatással vannak az üzleti forgalomra vagy az árrésre, és nem róhatóak fel más típusú kockázatok terhére. A tervezett és a tényleges költségek és bevételek közötti különbség számszerűsíti.
Az alábbiakban találhatóak a Bank fenti kockázatoknak való kitettségére, a Bank kockázatok mérésével és kezelésével kapcsolatos célkitűzéseire, politikáira és folyamataira, valamint a Bank tőkemenedzsmentjére vonatkozó információk.
cf) Kockázatkezelési tevékenység
A Csoport Kockázati Stratégiája az üzleti stratégiával, a Magyar Bankholding Zrt. üzleti stratégiájával és az MNB szabályaival összhangban kerül kialakításra. A Kockázati Stratégiában foglalt feladatok arra irányulnak, hogy kiegyensúlyozott kockázat/hozam arányt biztosítsanak, fegyelmezett és konstruktív ellenőrzési környezet alakuljon ki, meghatározásra kerüljön a Csoport kockázatvállalási hajlandósága, kockázatviselő képessége és folyamatosan fennmaradjon a Csoport kockázatkezelő képessége, és hosszútávon fenn tudja tartani kockázati fedezettségét. Ezáltal is biztosítva a Csoport tőkemegóvását és a mindenkori fizetőképesség fenntartását.
cg) Hitelezési kockázat
A hitelkockázat az abból származó pénzügyi veszteség kockázata, hogy a vevő vagy partner nem teljesít valamely szerződéses kötelmet. Elsősorban a Bank hitelezési, kereskedelemfinanszírozási és lízingtevékenységéhez kapcsolódik, de bizonyos mérlegen kívüli tételek, például garanciák, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközök nyomán is felmerül.
A kockázatkezeléssel kapcsolatos jelentéskészítés szempontjából a Bank a hitelkockázati kitettség valamennyi elemét figyelembe veszi és konszolidálja (mint az egyéni kötelezetti nemteljesítési kockázatot, ország- és szektorkockázatot).
A hitelkockázat kezelése
A Bank rendelkezik a hitelezési tevékenységből (beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) származó kockázat nyomonkövetését és megfelelő kezelését szolgáló standardokkal, politikákkal és kapcsolódó szabályozásokkal. A Bank Kockázatkezelése a hitelkockázat magas szintű központosított ellenőrzését és kezelését biztosítja. Feladatai közé tartoznak különösen az alábbiak:
• A Bank hitelezési politikájának kialakítása az üzleti egységekkel egyeztetve, a hitelkockázatot meghatározó, számszerűsítő és nyomon követő hitel-jóváhagyási politikák, standardok, limitek és útmutatások kidolgozásával.
• A hitellimitek jóváhagyására és megújítására vonatkozó engedélyezési struktúra felállítása. Az adekvát és megfelelő időben a hitelezési döntéshozatal rendszerének kialakítása érdekében a limit összege, az ügyfélszegmens és az ügyfélminőség, valamint az üzletág szerint is differenciáltan kerültek megállapításra a delegált hitelezési döntési hatáskörök az Üzleti és Kockázati Terület testületei és egyéni döntéshozói részére.
• A lakossági és vállalati portfóliók teljesítményének és kezelésének nyomon követése.
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó kitettségek kezelésének ellenőrzése a kereskedési céllal tartott értékpapírokra vonatkozó ellenőrzések kialakításával.
• A koncentrációs kockázatkezelési politika kialakítása és fenntartása, biztosítva, hogy a kitettségek koncentrációja ne lépje túl a belső és szabályozói limitrendszerek biztosította kereteket, a koncentrációs kockázat megfelelő kezelése mellett, oly módon, hogy lehetőség szerint pótlólagos tőkekövetelmény képzése ne váljon szükségessé.
• A kockázatminősítési rendszer kidolgozása és fenntartása a kitettségeknek a felmerült pénzügyi veszteség mértéke által megtestesített kockázat szerinti kategorizálása, valamint a fellépő kockázatoknak megfelelő adekvát kockázatkezelés érdekében. A hitel(ügylet)minősítési rendszer célja annak meghatározása, mely esetekben lehet szükség értékvesztés képzésére konkrét hitelkitettségekkel szemben. A kockázat-besorolási rendszer több fokozatú, amely megfelelően tükrözi a nemteljesítés kockázatának különböző mértékeit, valamint a biztosítékok vagy más hitelkockázat-mérséklési lehetőség rendelkezésre állását az adott expozíció tekintetében.
• Állásfoglalások, útmutatás és szakmai támogatás nyújtása aBank üzleti egységei számára a hitelkockázat kezelése terén.
A Bank működő ellenőrzési rendszerei lehetővé teszik, hogy ellenőrizze és nyomon kövesse az ügyfél- és lakossági termékszegmensek szerinti kitettségeket.
A prudenciális követelmények megvalósítása érdekében az MKB Bank ügyfélcsoportképzési koncepciót vezetett be és működtet. Ennek keretében kiemelést érdemel az ügyfélcsoport szintű monitoring. Ez alapján a teljes kockázatvállalási folyamatot ügyfélcsoport szinten kell elvégezni: a limitelőterjesztési és monitoring folyamat az egyes csoportok vonatkozásában minden csoporttagnál azonos időben, a kockázatok együttes elemzése, figyelembe vétele alapján történik.
A koncentrációs kockázatok kezelését illetően a Bank alkalmazza a koncentrációs kockázati limitek átfogó koncepcióját. A koncepció keretében a Bank banki és ágazati szintű KPI (Key Performance Indicator) szettet, illetve terméklimiteket állított fel, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó jellemzőkből / kockázatokból eredő további kockázatok felvállalásának korlátozása, valamint a magas vagy speciális kockázatot képviselő termékek kockázatainak limitálása érdekében. A portfólión belüli magas kockázati koncentráció elkerülését célozva, ún. koncentrációs kockázati határérték került megállapításra a teljes banki portfólióra irányadóan, azzal, hogy ezt a célértéket az egyes ügyfelek / ügyfélcsoportok limitei kivételes és indokolt esetben, kizárólag magas szinten, testületi döntéshozó által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján, testületi döntés alapján haladhatják meg.
Azon táblák, amiket a CRR előír, és ebben a megjegyzésben nem kerülnek bemutatásra, az alábbi helyen találhatók meg: Nyilvánosságra hozatal az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének követelményei alapján, ami elérhető a www.mkb.hu honlapunkon.
Az alábbi táblázat mutatja a Bank maximális hitelkockázati kitettségét a beszámolási időszak végén:
6.1
A pandémia hatása a hitelkockázat kezelésére
Az MNB elvárásainak megfelelően összhangban a Magyar Bankholding egységes értékvesztés-számítás módszertanával a moratóriumban lévő és az abból kilépő ügyfelek staging logikája egységesítésre került oly módon, hogy a normál folyamatok kiegészítésre kerültek az alábbiak szerint:
• moratórium1-2-ben lévő lakossági állomány, aki moratórium3-mal nem érintett, vagy aki kilépett a moratórium 1-2-3-ból, és egyéb stage3 indikátor nem áll fenn, akkor a stage2-es besorolás indokolt a moratórium megszűnését követő legalább 6 hónapig,
• moratórium3-ba belépő lakossági ügyfelek vonatkozásában stage3-as besorolás indokolt a moratórium teljes időszaka alatt amennyiben az ügyfél nyilatkozata alapján a jövedelmi helyzet jelentős romlása indokolt,
• moratórium1-2-ben lévő stage2-es kategóriába átsorolt vállalati állomány, amely moratórium3-mal nem érintett, vagy amely kilépett a moratórium 1-2-3-ból, és egyéb stage3 indikátor nem áll fenn, akkor a stage2-es besorolás indokolt a moratórium megszűnését követő legalább 24 hónapig,
• moratórium3-ba belépő vállalati ügyfelek vonatkozásában stage3-as besorolás indokolt a moratórium teljes időszaka alatt, amitől kizárólag részletes, objektív, evidenciákkal alátámasztott indoklással lehet eltérni, de csak legfeljebb stage2-es besorolásig.
A moratóriumból kilépő, illetve azzal nem élő szerződött törlesztési ütemtervet folytató ügyfelek esetében továbbra is megvalósul a hagyományos hitelviselkedési magatartás mérése. Lakossági ügyfelek vonatkozásában a Bank visszaállt a normál lifetime ECL kalkulációra.
A vállalati ügyfeleknél az értékvesztés mértékét továbbra is a rating és a monitoring eredmény alapján határozza meg a Bank.
A fentieken túl a Bank frissítette a makroparamétereket a teljes portfolióra vonatkozóan, az MNB Inflációs Jelentésben található legfrissebb paramétereket felhasználva. A frissített kockázati paraméterek implementálásra került a lifetime ECL kalkulációba is.
Tekintettel arra, hogy a moratórium2-ben eltöltött idő alatt az ügyfelek fizetési képességét illetően új információk nem keletkeztek, illetve a moratórium3-ba való belépés ügyfélnyilatkozat alapján történt, a Bank szakértői módon becslést ad az érintett állomány stage migrációját illetően. A csoport figyelembe vette az adósok fizetési hajlandóságában rejlő bizonytalanságokat is. Ezen felül MNB elvárás az, hogy a modellezési bizonytalanságból eredő kockázatot azzal is mérsékelni kell, hogy az értékvesztéssel való fedezettség nem csökkenhet.
A Bank a management overlay-ek meghatározásánál az alábbi szempontokat vettek figyelembe:
• milyen arányban csökkent a moratórium3-ba belépett ügyfelek jövedelme 2020.03.18-ához képest,
• a moratorium 2-ből való kilépést követő default-ot még nem generáló késedelmi események hogyan alakulnak,
• a moratórium 3-ba belépett wholesale kezelésű vállalati ügyfeleknél elvégzett egyedi monitoring eredménye
• a 2021.06.30-i províziós fedezettség megtartásához milyen addicionális értékvesztési igény szükséges.
Összefoglalva a Bank jelenlegi modellezési módszertana a fenti információk felhasználásával lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfélkezelés szempontjából jól elhatárolható kockázati profilok kerüljenek kialakításra. A management overlay-eket a jelenlegi pandémiás helyzetből fakadó bizonytalanságok, a szabályozói környezet elvárásai, illetve a gazdasági helyzet jövőbeni változékonysága miatt képezte a Bank.
A Bank moratóriummal elő ügyfeleinek nettó kitettsége a következőképpen alakult (a moratóriummal érintett hitelek aránya a Bank teljes hitelállományának nettó könyv szerinti értéknek arányában):
6.1.1
A Bank moratóriummal elő ügyfeleinek kitettsége a következőképpen alakult:
6.1.2
2021. december 31-én:
2020. december 31-én:
A Bank moratóriummal elő ügyfeleinek cash flow-i a következőképpen alakultak:
6.1.3
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettósítása
Ez a közzététel olyan megjelenített pénzügyi instrumentumokra vonatkozik, amelyek kikényszeríthető nettósítási megállapodás vagy hasonló megállapodás hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy nettósításuk megtörtént-e.
A Banknak 2021. december 31-vel nem volt olyan nettósításra vonatkozó kikényszeríthető nettósítási keret-megállapodása, vagy hasonló megállapodása érvényben, melyek alapján az IAS 32.42. bekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban beszámítást kellett volna végeznie.
Az alábbi táblázat olyan pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó összegeket tartalmaz, melyekre vonatkozhat kikényszeríthető nettósítási keret-megállapodás vagy hasonló megállapodás. Mivel ezek a megállapodások és a fedezetek részben vagy egészben nem teljesítik az IAS 32.42. bekezdésében foglalt kritériumokat, ezért a Bank nem alkalmaz egymással szembeni beszámítást. Ennek oka, hogy a megállapodásban foglalt beszámítási jogok kizárólag valamelyik fél nemteljesítése vagy fizetésképtelenné válását követően válnak kikényszeríthetővé. Továbbá a Banknak, vagy a partnereknek nem áll szándékukban a nettó módon történő elszámolás, sem az egyidejű követelésrealizálás és kötelezettségrendezés.
A hasonló megállapodások magukban foglalják a derivatív klíring-megállapodásokat és GMRA (Global master repurchase agreements) megállapodásokat. A hasonló pénzügyi instrumentumok magukban foglalják a derivatív ügyleteket, repo és fordított repo ügyleteket. Az olyan pénzügyi instrumentumok, mint a hitelek vagy betétek nem szerepelnek az alábbi táblázatban, kivéve amennyiben beszámításra kerültek egymással szemben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
Az alábbi tranzakciókhoz kapcsolódóan a Bank kap és ad fedezeteket pénzeszköz, illetve értékesíthető értékpapírok formájában:
• derivativák
• repo és fordított repo ügyletek.
Ezen fedezetek megfelelnek az általános üzletági feltételeknek, beleértve az ISDA Credit Support Annex-et.
Az alábbi táblázat bemutatja a nem alkalmazott beszámítás lehetséges hatásait is.
6.2
A fenti táblában bemutatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek bruttó könyv szerinti értéke a pénzügyi kimutatásokban az alábbi értékelési módszerekkel lettek meghatározva:
• Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – valós értéken,
• Származékos pénzügyi instrumentumok – valós értéken,
• Ügyfelekkel szembeni követelések – amortizált bekerülési értéken, a zálogosított fedezetek – valós értéken,
• Folyó- és betétszámlák – amortizált bekerülési értéken, a beszámítható fedezetek – valós értéken.
Az alábbi tábla egyezteti a nettózás utáni könyv szerinti értékeket az egyes beszámoló sorokkal:
6.3
Ügyletminősítő rendszer
A Bank hitelkockázat-minősítő rendszerei és folyamatai a kitettségeket annak érdekében különböztetik meg, hogy kiemeljék a nagyobb kockázati tényezőket és a súlyosabb lehetséges veszteséget okozó tételeket.
Az egyedileg jelentős wholesale tételek esetében a minősítéseket rendszeresen felülvizsgálják, és az ügyletminősítés, valamint a megképzett értékvesztés, céltartalék vonatkozásában esetlegesen szükséges módosításokat havonkénti gyakorisággal megvalósítják.
Az összeghatárt el nem érő kitettségek esetében együttes alapú (csoportos) értékelés történik, amelyhez kapcsolódóan a hitelkockázati paraméterek legalább éves gyakorisággal – a gazdasági fundamentumok változásával összhangban, szükség esetén ennél gyakrabban – felülvizsgálatra kerülnek.
A Bank minden fordulónapra vonatkozóan (hónap utolsó napja) értékeli a pénzügyi eszköz hitelkockázatának a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett változását és besorolja a pénzügyi eszközt a megfelelő stage kategóriába.
A Bank az értékelés során a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt bekövetkező nem teljesítés kockázatának változását értékeli, figyelembe véve a hitelkockázatban a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedésre utaló ésszerű és indokolható, aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre álló információkat.
Az ügyletek megjelenítésekor az értékelési folyamat részeként stage 1 kategóriába kerülnek, illetve stage 2, stage 3 kategóriából a bekerülési feltételek teljesítése esetén kerülhetnek vissza stage 1 kategóriába.
A Bank az ügylet indulási PD értékéhez képesti változás, a késedelem időtartama, az ügyfélminősítés és az ügykezelés vizsgálata alapján határozza meg a hitelkockázat növekedésének mértékét. Jelentősnek minősített hitelkockázat növekedés esetén az ügylet stage 2 kategóriába kerül átsorolásra.
Amennyiben a fordulónapon történő értékelés során az egyes ügylet esetében a nem teljesítés objektív bizonyítékok alapján bizonyosnak tekinthető, az ügylet Stage 3-ba kerül.
A Bank Stage 1 kategóriában egy éves időhorizontra, míg stage 2 kategóriában élettartamra vonatkozó PD-t becsül. Stage 3 kategóriába a default-os ügyfelek kerülnek, ahol a PD értéke 1. A Csoport a Stage 2 kategóriában az egy éves PD-t transzformálja élettartam PD-re az átmenet-valószínűségek Markov láncon, illetve Vintage-elemzésen alapuló becslést felhasználva. Továbbá figyelembe vételre kerül a makrogazdasági előrejelzések, különösen az éves GDP változást az előrejelzések első három évében. A Bank a negyedik évtől a TTC (through-the-cycle) PD-t alkalmazza.
Együttes alapú (csoportos) értékelés
A Bank alkalmazásában a hitelkockázati jellemzők szerint homogén csoportokat képező ügyletek együttes értékelés alá esnek. A homogén csoportok képzésének alapja mind a Retail, mind pedig a Wholesale üzletág esetében az alkalmazott ügyfélszegmentálás, illetve hitelkockázati termékkód besorolás.
Az együttes alapú értékvesztés és céltartalék módszertan a retail ügyfelek, a stage 1 és stage 2 besorolású wholesale ügyfelek, illetve a kitettség határértéket el nem érő stage 3 besorolású wholesale ügyfelek tekintetében kerül alkalmazásra.
Az ügyfelek együttes értékvesztés, céltartalék összegének meghatározásához az IFRS 9 elveinek megfelelő várható hitelezési veszteség (ECL) értékek kerülnek felhasználása.
A várható hitelezési veszteség mértéke a nem teljesítés valószínűsége (PD), a nem teljesítő ügyleteken ténylegesen realizált veszteség (LGD) és a mérlegtétellé válás valószínűsége (CCF) paraméterei alapján kerül meghatározásra.
Az alkalmazott kockázati paraméterek homogén ügyfélcsoportokra, ügyletcsoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek.
Stage 1 besorolású ügyletek esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján történik. A Stage 2 és stage 3 besorolású ügyletek esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartami várható hitelezési veszteséggel történik.
A Bank a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök (POCI) esetében a beszámoló fordulónapján az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg. A Bank gyakorlatában jellemzően a forintosított jelzáloghitel-követelések jelennek meg vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközként.
Azon ügyletek esetében, melyeket a Bank nem amortizált bekerülési értéken, hanem valós értéken tartja nyilván, a valós érték számítás során a diszkontfaktor hitelkockázati komponensét, összetevőjét az ECL meghatározása során alkalmazott elvek alapján számolja.
Egyedi, cash-flow alapú értékelés
Az egyedileg jelentős stage 3 besorolású wholesale ügyfelek hitelei utáni értékvesztés mértékének meghatározása során a Bank – a scenario alapú diszkontált cash-flow számítás módszerét alkalmazza. A várhatóan befolyó összegek, a megtérülések összege és időzítése, valamint a biztosíték értéke és sikeres realizálásának valószínűsége számításba vételre kerül a forgatókönyvek elkészítése során. A forgatókönyvekhez rendelt bekövetkezési valószínűségek alapján kerül meghatározásra az értékvesztés összege.
A függő kötelezettségekre képzendő céltartalék számításakor a mérlegtétellé válás valószínűsége is figyelembe vételre kerül.
Azon egyedi értékelésű ügyletek esetében, melyeket a Bank nem amortizált bekerülési értéken, hanem valós értéken tartja nyilván, a valós érték számítás során a scenario alapú diszkontált megtérüléseket használja fel.
Leírási politika
A Bank a jogszabályi előírásokkal összhangban akkor ír le egy hitel- / értékpapír-egyenleget (és bármely kapcsolódó értékvesztést), ha dokumentált bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy nem várható további megtérülés. Ezt felszámolás esetén felszámolási végzés alapján, vagy annak megállapítása nyomán határozzuk meg, hogy az adós vagy a biztosíték nyújtója megszűnését, és/vagy a biztosítékból származó teljes bevétel felhasználását követően továbbra is marad meg nem térülő kitettség.
Biztosítékok
A Bank azt az alapelvet tartja szem előtt, amely szerint a hiteleket elsősorban az ügyfél törlesztési képességének megfelelően, arra alapozva nyújtja, a biztosítékokra való túlzott támaszkodás helyett. Az ügyfél fizetőképességétől, minősítéséről és a termék típusától függően kizárólag szigorúan szabályozott és ellenőrzött esetekben történhet a hitelnyújtás biztosíték nyújtása nélkül. Mindazonáltal a biztosíték fontos hitelkockázat-mérséklő eszköz lehet.
A fő biztosítéktípusok a következők:
• a lakossági szektorban elsősorban lakóingatlanon alapított jelzálogjogok
• a kereskedelmi és ipari szektorban üzleti eszközökön, például ingatlanokon, készleteken és vevőköveteléseken alapított zálogjogok
• a kereskedelmi ingatlanszektorban a finanszírozott ingatlanokon alapított jelzálogjogok, továbbá
• kezességvállalások, garanciák
• fedezetként letétbe helyezett pénzeszközök, értékpapírok.
A Bank az egyes kockázatvállaláshoz szükséges fedezettségi szint meghatározása, és a döntéshozatal során nem az egyes biztosítékok forgalmi értékét, hanem azok ún. hitelbiztosítéki értékét veszi alapul. Ez az érték a biztosíték jövőbeni piaci értékesíthetőségének óvatos becslésével megállapított értéke, melynek alapulvétele szükségképpen a felmerülő kockázatok prudens kezelését segíti elő, figyelemmel a kapcsolódó, szigorúan meghatározott felelősségi- és döntéshozatali rendelkezésekkel meghatározott eljárásrendre. Nem teljesítő ügyfelek ingatlanbiztosítékai esetében ún. likvidációs érték kerül alkalmazásra, mely érték ingatlanújraértékelés során megállapított olyan érték, amelyen az ingatlan az ügyfél nemfizetése esetén – kényszerértékesítés során – a kapcsolódó ráfordításokat is figyelembe véve, viszonylag rövid időn belül értékesíthető.
A Bank – az uniós, illetve a hazai jogszabályi környezetet, valamint joggyakorlatot figyelembe véve, a biztosítékok érvényesíthetőségéhez kapcsolódó saját-, valamint az ismert hazai tapasztalatokat felhasználva – a (gazdaságosság keretein belül) lehető legteljesebb mértékig szigorította az egyes biztosítékok befogadhatóságának, valamint a befogadható biztosítékokhoz rendelt hitelbiztosítéki és likvidációs értékek meghatározásának szabályait. Az egyes expozíciók mögötti biztosítékok rendszeres figyelemmel kísérése, újraértékelése a Bank monitoring-rendszerének hangsúlyos pillérét képezi.
A beszámolási időszak végén meglévő biztosítékok Bank által meghatározott piaci értéke a követelések erejéig a következő:
6.4
Értékelési módszerek
A fedezetértékelés célja az óvatos és értékálló értékbecslés, a piaci áringadozások figyelembe vételével.
A fedezetértékelés alapját a hitelbiztosítéki érték képezi (mely a fedezet önmagában álló, üzletmenettől függetlenül realizálható értékét tükrözi).
Készpénzbetét:
Óvadéki betét esetében, amennyiben a kötelezettségvállalás és a biztosíték devizaneme megegyezik, az óvadék összege 100%-ban vehető figyelembe fedezetként.
Értékpapírok:
Az értékpapírok piaci értéke az utolsó elérhető piaci árral azonos. Újraértékelésére 6 havonta kerül sor.
Jelzálog:
Ingatlanok esetében a hitelbiztosítéki érték számítása befogadáskor egyedi értékelés alapján az ingatlan forgalmi értékének alapul vételével történik, a Bank által meghatározott minimum korrekciós tényezők figyelembevételével.
A Bank 3 főbb újraértékelési módszert alkalmaz:
• listás szakértők bevonásával történt értékelés,
• a Bank saját szakértői általi értékelés a listás értékbecslők által szolgáltatott információk alapján,
• valamint lakóingatlanok esetében főként statisztikai módszer.
Garanciák:
A garancia hitelbiztosítéki értékének meghatározása során a garancia nemteljesítési valószínűsége (garancia nyújtójának minősítésétől függ), a Bank garanciával érintett kinnlevősége és a Bank tapasztalati értéke a garancia érvényesíthetőségéről kerül figyelembe vételre.
A Banknak nem voltak olyan eszközei, amelyek fedezetként szolgáltak biztosítékok birtokba vételén vagy az egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek lehívásán keresztül.
Az átvett eszközök kezelését és folyamatait a Vállalati és lakossági követelésbehajtást támogató követelés-eszköz, követelés-tőke konverziós politika szabályozza.
Koncentrációk
A Bank figyeli és elemzi a hitelkockázat gazdasági tevékenység és kockázati besorolás szerinti koncentrációit. A következő táblázatok a hitelkockázat beszámolási időszak végi kockázati és mérlegtípusok szerinti bruttó kitettségek koncentrációinak elemzését tartalmazza:
6.5
• I. kategória: EMU tagországok
• II. kategória: AAA-Baa3 Moody’s minősítésű országok
• III. kategória: Ba1 vagy rosszabb Moody’s minősítésű országok
A Bank a teljes kitettség gazdasági tevékenységek szerinti besorolását az Európai Bizottság által kibocsátott, nemzetközileg használt és elfogadott NACE statisztikai besorolási szabvány alapján végezte. Az alábbi táblázatok a Bank bruttó kitettségét és az értékvesztés állományát mutatják NACE kód és mérlegtípus szerinti bontásban a beszámolási időszak végén:
6.6
ch) Likviditási kockázat
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Bank cash flow-i nem elegendőek a működés fedezetére, vagy a kötelezettségeit nem tudja határidőre és költséghatékonyan teljesíteni. Ez a kockázat a cash flow-k időzítésének eltéréseiből fakad.
A likviditási kockázat kezelése
A Bank likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között, anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Bank hírnevét.
A Bank figyelemmel kíséri a napi likviditási helyzetet, és rendszeresen likviditási stressztesztet hajt végre különböző, mind szokásos, mind feszített piaci körülményekre vonatkozó forgatókönyvekkel. Minden likviditási politikát és szabályzatot az Igazgatóság hagy jóvá az Eszköz és Forrásgazdálkodási Bizottság (továbbiakban: ALCO) előzetes ellenőrzését és jóváhagyását követően.
A kötelezettségek szerződés szerinti lejárata
6.7
A fenti táblázat a Bank pénzügyi kötelezettségei és hitelnyújtási kötelezettségvállalásai utáni diszkontálás nélküli szerződés szerinti cash flow-kat mutatja a lehetséges legkorábbi lejáratuk szerint. A származékos termékekre vonatkozó közzététel a származékos termékekre (pl. forward devizaszerződések és devizaswapok) vonatkozó bruttó beáramlási és kiáramlási összegeit mutatja.
A Bank várható cash-flow-i az említett instrumentumok után jelentősen különböznek ettől az elemzéstől. Az ügyfelek látra szóló betétei például várhatóan stabil vagy növekvő egyenleget mutatnak; a hitelnyújtási kötelezettségvállalások közül pedig várhatóan nem hívják le valamennyit azonnal. A várható és a szerződéses cash flow-k közötti jelentős eltérés miatt a Bank kockázatkezelési részlege mindkét elemzést felhasználja a likviditási kockázat kezeléséhez. A Bank pénzügyi kötelezettségei utáni várható, diszkontálás nélküli cash flow-k a következők voltak:
A kötelezettségek várható lejárata
6.8
A Bank vezetőségének döntései azonban alapul veszik a szerződés szerinti, várható be- és kiáramlások közötti likviditási rést (nettó pozíció) is, ezért a Bank mind a pénzügyi eszközöket, mind a pénzügyi kötelezettségeket likviditási kategóriákba csoportosítja.
Az alábbi tábla mutatja a pénzügyi forgóeszközök és befektetett eszközök bruttó megtérülési értékének időkategóriánkénti megbontását:
6.9
Az ügyfelekkel szembeni követelések fordulónapra vonatkozó értékvesztés állománya 41 845 millió Ft (2020: 39 416 millió Ft) volt.
ci) Piaci kockázat
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint a kamatláb (kamatlábkockázat), részvényárfolyamok (részvénykockázat) és devizaárfolyamok (devizakockázat) változása befolyásolni fogja a Bank eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét.
A piaci kockázatok kezelése
Az Igazgatóság a kockázati stratégia részeként meghatározza a Bank által vállalható piaci kockázatok felső értékét, terjedelmét, melyet portfólió szinten szabályozott limitrendszer biztosít. A fő piaci kockázati limitek az ICAAP követelményeken alapuló éves tőke allokációs folyamat keretén belül kerülnek meghatározásra.
Az ALCO felelős a Bank piacikockázat-kezelési politikáinak kidolgozásáért és figyelemmel kíséréséért. A Bank piaci kockázatait szabályozó politikák kialakítása és kezelése az ALCO felelősségi körébe tartozik, melynek kereteit az Igazgatóság által jóváhagyott belső politikák jelentik, amelyek tartalmazzák a kockázatkezelést, a kockázatok és a kapcsolódó limitek felmérését, a döntési folyamat kompetenciáinak ismertetését, valamint a limitek túllépéseire vonatkozó szabályozásokat. Az ALCO tagjai a Bank elsődleges üzleti döntési felelősséggel és hatáskörrel felruházott kulcsvezetői. Operációs szinten a piaci kockázatokat a Pénz- és Tőkepiaci Ügyvezető Igazgatóság banki szinten kezeli.
A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és elfogadható keretek között tartása, a haszon optimalizálása mellett.
A Bank piaci kockázatnak való kitettségét elkülöníti kereskedési és nem kereskedési portfólióra.
A kereskedési portfóliók a piacvezetésből, ügyféligényből származó sajátszámlás kereskedésből és más, ilyenként megjelölt piaci árazási pozíciókból származó pozíciókat tartalmaznak. A Bank kockázati stratégiája alapján olyan sajátszámlás kereskedés nem megengedett, amely a piaci változásokból eredő rövid távú haszonszerzést célozza meg. A kereskedési tevékenységek hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, külföldi devizákkal és származékos pénzügyi instrumentumokkal folytatott ügyleteket foglalnak magukban.
A nem kereskedési portfóliók a Bank retail és kereskedelmi banki tevékenységéből származó pozíciókat, valamint ezek piaci kockázatának kezelésére létrehozott pozíciókat tartalmazzák. A Bank nem kereskedési tevékenysége magába foglal minden olyan tevékenységet, melyet a kereskedési tevékenységek között nem kerültek felsorolásra, így a hitelezést, betétek fogadását és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását.
Piaci kockázatoknak való kitettség – kereskedési portfóliók
A Bank piaci kockázatait a kereskedési célú tevékenységre megállapított különböző limiteken és azok betartásának ellenőrzésén keresztül kezeli. Ezek a limitek a következők:
• A termékvolumen-limitek határozzák meg a Bank által bármely időpontban maximálisan tartható kereskedési termékek és szerződések összesített értékét.
• A devizapozíciós limitek az egyes devizák hosszú és rövid pozícióit valamint a kereskedési és banki könyvekben lévő devizapozíciók összes nettó értékeit korlátozzák.
• VaR limitek: A kereskedési portfólió VaR limite az a becsült maximális veszteség, amely a portfólión egy meghatározott időszak (tartási időszak) alatt egy kedvezőtlen piaci mozgásból adódóan meghatározott valószínűséggel (megbízhatósági szint) nagyobb veszteség nem merül fel. Az MKB historikus és parametrikus VaR módszert alkalmaz 1 napos tartási idővel, 99%-os megbízhatósági szinttel.
• A PLA (potenciális veszteségösszegek) limitek meghatározzák azt a maximális veszteségösszeget, amelyet a Bank hajlandó vállalni.
Az alkalmazott VaR modell főként múltbeli adatokon alapul. Az előző egy évből (250 üzleti nap a historikus VaR esetében és 187 üzleti nap a parametrikus VaR esetében) származó piaci adatok figyelembevételével, és a különböző piacok és árak közötti megfigyelt korrelációk alapján a modell mind diverzifikált, mind nem diverzifikált teljes VaR értéket, valamint kockázati tényezők szerinti VaR értékeket, például kamatláb, részvény és deviza VaR értékeket számol.
Bár a VaR fontos eszköz a piaci kockázat mérésére, a modell alapjául szolgáló feltételezések bizonyos korlátokat szabnak, többek között az alábbiakat:
• Az 1 napos tartási időszak feltételezi, hogy lehetséges ezen az időszakon belül pozíciókat fedezni vagy zárni. Ez szinte minden esetben reális feltételezés, nem ez a helyzet viszont olyan esetekben, amikor hosszabb időszakra súlyos likviditászavar van a piacon.
• A 99%-os megbízhatósági szint nem tükrözi az ezen a szinten felül esetlegesen előforduló veszteségeket. Még az itt használt modellen belül is egy százalék a valószínűsége annak, hogy a veszteségek meghaladhatják a VaR értékét.
• A VaR számítása a nap végén történik, és nem tükrözi a pozíciókon a kereskedési nap közben esetleg felmerülő kitettségeket.
• A VaR csak a „szokásos” piaci körülményeket fedi le.
• A VaR értéke függ a Bank pozíciójától és a piaci árak volatilitásától. Egy változatlan pozíció VaR értéke csökken, ha visszaesik a piaci ár volatilitása, és viszont.
A VaR limitek átfogó struktúráját az ALCO ellenőrzi és hagyja jóvá. A VaR limitek a kereskedési portfóliókhoz kerülnek hozzárendelésre. A VaR értéke naponta meghatározásra kerül. A VaR limitek kihasználtságáról napi jelentéseket készít a Bank kockázati részlege, és rendszeres összefoglaló készül az ALCO részére.
A Bank kereskedési portfóliójának (vagyis csak a kereskedési könyvnek) december 31-i és az időszak alatti VaR pozícióját foglalja össze az alábbi táblázat:
6.10
Fontos megjegyzések a fenti táblázattal kapcsolatban:
• A Bank historikus és parametrikus VaR-t használ az általános piaci kockázat mérésére
• Historikus VaR: (1 nap tartási idő; 99% konfidencia intervallum, megfigyelések száma: 250 kereskedési nap)
• Parametrikus VaR: Riskmetrics módszertan szerint (1 nap tartási idő; 99% konfidencia intervallum, 0,94 csillapítási faktor, megfigyelések száma: 187 kereskedési nap)
• A Bank az egyedi kamatkockázatot (credit spread risk) az általános kockázattól elkülönítve, a swap and kötvény hozamgörbe spread alapján számítja.
• A táblázat csak a kereskedési könyvi pozíciókra számolt VaR értéket tartalmazza.
• MKB pozíció nem tartalmaz árukockázatot.
• A Banknak nincsen jelentős opciókra vonatkozó nyitott pozíciója, ezért nem számolunk volatilitásból származó VaR-t.
A devizaárfolyamok egy kedvezőtlen 15%-os változása (forint felértékelődés hosszú pozíció esetén és forint leértékelődés rövid pozíció esetén) 275 millió Ft veszteséget okozna az év végi deviza nyitott pozíción.
Kamatláb-kockázati kitettség – nem kereskedési portfóliók
A nem kereskedési portfóliók legfőképpen annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a piaci kamatlábak változása miatt a pénzügyi instrumentumok jövőbeli cash flow értékének fluktuációja nyomán veszteség keletkezik.
A kamatlábkockázat kezelését kiegészíti a pénzügyi eszközök és kötelezettségek különböző sztenderd és nem sztenderd kamatláb-forgatókönyvek szerinti érzékenység vizsgálata. A havonta figyelembe vett sztenderd forgatókönyvek 200 bázispontos egyidejű esést vagy emelkedést tartalmaznak valamennyi hozamgörbében.
Az ALCO kíséri figyelemmel a jóváhagyott limitek betartását; ellenőrzési munkájában segítséget nyújt a kockázatellenőrzési terület. A Bank nem kereskedési portfóliókra vonatkozó kamatlábrés-pozíciójának összefoglalása a következő:
A beszámolási időszak végén a Bank kamatozó pénzügyi instrumentumainak kamatlábszerkezete a következő volt:
6.11
2021. december 31-én
2020. december 31-én
2021-ben a látra szóló betétállomány modellezésében változás nem történt. A „Babaváró” hitelnél a valós értékeléshez használt előtörlesztéseket is tartalmazó várható pénzáramokat használja a Bank a kamatkockázat számításhoz. A „Kamatstop” hatása is beépítésre került az eredményhatás lefelé menő forgatókönyvénél.
IBOR reform
A főbb referencia kamatlábak globális reformja van folyamatban annak érdekében, hogy a bankközi kamatlábakat (IBOR) helyettesítsék vagy megreformálják alternatív, szinte kockázatmentes kamatokkal (a továbbiakban: IBOR reform).
A LIBOR reform keretében, a CHF, JPY, GBP, EUR LIBOR jegyzések 2022. január 1-től megszűntek. USD LIBOR esetén néhány lejáratra szintetikus jegyzések 2023-ig megmaradnak, ezeket lehet korábban kötött ügyleteknél alkalmazni, de új ügyleteknél referencia kamatként már nem használhatóak. A londoni jegyzésű LIBOR-okon kívül EUR denominációban használt egy napos EONIA is megszűnik. Az EONIA referencia kamat helyét az ESTR veszi át. A változások egyelőre az EURIBOR jegyzéseket nem érintik.
A megszűnő referencia kamatok helyett CHF esetében a SARON, JPY-nál a TONAR, GBP-nél a SONIA és USD-nél a SOFR egynapos kamatokra vagy az ezekből képzett visszatekintő átlagokra vagy a piacon megfigyelhető előretekintő jegyzések használatára tér át a bank. EONIA esetében az ESTR vagy a módosított ESTR egynapos kamatot használja a csoport. Az MKB Bank Nyrt. a változások után már nem köt olyan új hitel/betét vagy származtatott ügyletet, szerződést, amelyben a megszűnő referenciamutató, LIBOR vagy EONIA lenne. Ezek helyett már az új referenciamutatókat alkalmazza mind az egyedi szerződésekben, mind a kondíciós listákban.
Az IBOR reformból adódó számviteli kérdések két csoportja érintheti a pénzügyi beszámolást, amelyet a sztenderdalkotó a vonatkozó IFRS-ek módosításával kezelt. Ennek megfelelően a sztenderdalkotó ezeket a módosításokat két szakaszra osztotta:
• módosítások, amelyek az átmenet előtti bizonytalanságot kezelik: Interest Rate Benchmark Reform – az IFRS 9, IAS 39 és IFRS 7 módosításai (Phase 1 módosítások), amelyeket 2019 szeptemberében bocsátottak ki és 2020. január 1-jétől hatályosak; és
• módosítások, amelyek arra a helyzetre vonatkoznak, amikor ez a bizonytalanság megszűnik, de a vállalatok frissítik a szerződéseikben szereplő díjakat és fedezeti kapcsolataik részleteit: Interest Rate Benchmark Reform Phase 2 – az IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 módosításai (Phase 2 amendments), amelyet 2020 augusztusában bocsátottak ki és 2021. január 1-jétől hatályosak.
A Bank értékelte az IBOR reform jelentőségét a működése és a pénzügyi beszámolása szempontjából.
A Bank érintettsége a LIBOR reform és a megszűnő referencia kamatok kapcsán alacsony. Ezért az ebből eredő kockázatok is elhanyagolhatóak. Az IBOR reform a Bank kamatláb kockázatát egyáltalán nem befolyásolja. Konstrukciós terméket a változás nem érint. Saját számlán tartott és a megszűnő benchmarkokkal érintett értékpapírja a banknak nincs. A Bank mérlegben vagy a mérlegén kívüli elemként nincs GBP, JPY és EUR LIBOR-hoz kötött ügylet.
USD és CHF LIBOR kitettségek:
• USD LIBOR referencia kamatot használó derivatív ügylet 7 darab van melyek összes névértéke 100,6 millió USD (32 766 millió HUF).
• Vállalati oldalon 5 darab, összesen 1 millió USD (326 millió HUF) összegű egyedi hitelszerződés van. Ezek átszerződése 2023 júniusáig fokozatosan megtörténik a SOFR rátára.
• CHF LIBOR-ban egy darab 0,05 millió CHF (18 millió HUF) értékű hitelügyletet érint, ahol az ügyfelünket a SARON-ra való átállásról tájékoztattuk.
Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok sztenderd előírásai alapján egy pénzügyi szerződés módosítása jelentős, módosítás miatti nyereség vagy veszteség kimutatását teheti szükségessé az eredménykimutatásban. A Bank a pénzügyi szerződések módosításával kapcsolatban él a sztenderdmódosítás által megengedett gyakorlati kivétellel, mivel a referenciakamat változás közvetlenül az IBOR reformból következik, és „gazdaságilag egyenértékű” alapon történik. Ezekben az esetekben a változásokat az effektív kamatláb módosításaként számolja el.
Egyéb hatások
A Bank tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szerződései közül a LIBOR-ok és az EONIA megszűnése több ISDA VMCSA és GMRA szerződésre terjed ki. Mindegyik szerződésnél a kötelező változó letét, ill. a biztosíték kamatozásának kamatlába az, ahol az átállás miatt változtatni szükséges, jellemzően EONIA-ról ESTR-re vagy módosított ESTR-re. A módosítások megtörténtek vagy már folyamatban vannak. Bankunk 2021-ben csatlakozott az ISDA 2021 EONIA Collateral Agreements Fallbacks, illetve ISDA 2020 IBOR Fallbacks Protocol-hoz. A protocolhoz csatlakozott bankok bilaterális szerződéseit nem szükséges módosítani, mert a csatlakozás a szerződésmódosítással jogilag egyenértékű.
A központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a központi szerződő fél (LCH), illetve a közvetlen tagsággal rendelkező klíringtag, amelynek az MKB Bank Nyrt. az ügyfele, egyoldalúan már korábbi időpontban kezelte a változtatásokat.
Működésre vonatkozó hatások
Az új referencia rátákkal kapcsolatban folyamatban van a szükséges valós idejű adatok beszerzése, illetve a jelenérték számításhoz szükséges új hozamgörbék kialakítása. Az új adatok miatt kismértékű rendszerfejlesztés vált szükségessé.
A Bank érzékenysége a piaci kamatlábak növekedésével vagy csökkenésével szemben:
6.12
6.13
Egyéb piaci kockázatoknak való kitettség – nem kereskedési portfóliók
A Bank devizakockázatnak van kitéve külföldi pénznemben lévő pénzügyi instrumentumain keresztül. A devizakockázat kezelésének célja a külföldi pénznemben lévő pénzügyi instrumentumok piaci értékének az árfolyam-ingadozásokból adódó potenciális változásai következtében fellépő kedvezőtlen hatásainak csökkentése. A Bank külföldi pénznemben lévő pénzügyi pozíciója a beszámolási időszakok végén a következő volt:
6.14
cj) Megterhelt eszközök
A 680/2014. számú EU végrehajtási rendelet szerint a beszámolási időszak végén a megterhelt eszközök a következők voltak:
6.15
6.16
6.17
2021. december végén a fentebb hivatkozott végrehajtási rendelet előírásai alapján meghatározott megterhelési arány 21,72 % volt. Az MKB Csoport megterhelt eszközei többségében az MKB Bankhoz tartoznak. A megterhelés fő forrásai és típusai az MNB által fedezeti körbe vett nagyvállalati hitelekből, a fedezett refinanszírozó hitelekből, a jelzáloghiteleken biztosított fedezetekből, a marginolt származtatott ügyletekből és repó ügyletekből eredtek, továbbá a Bank élt a feltétel nélkül felvehető, MNB által nyújtott fix kamatozású fedezett hitelfelvétel lehetőségével is. Az elszámolási rendszerek és központi szerződő felek fedezeti követelményeiből eredő megterhelés nem volt számottevő. Az MKB nem rendelkezett fedezett kötvénykibocsátással, értékpapírosítással.
A legjelentősebb fedezett refinanszírozási konstrukciót az MNB „Növekedési Hitel Program” refinanszírozási hitelében való részvétel jelentette. A marginolt származtatott ügyletek többsége a mérlegen belüli kamat és deviza nyitott pozíció fedezése céljából került megkötésre.
ck) Credit spread kockázat
A credit spread kockázat annak a kockázata, hogy a kötvénykibocsátóhoz kapcsolódó felár változása következtében változik a kötvény piaci árfolyama, amely negatívan hat a Bank eredményére.
A credit spread kockázat kezelése és monitoringja
A credit spread kockázat kezelésére vonatkozó kereteket a kockázati stratégia határozza meg. A kockázati stratégiának megfelelően credit spread kockázat csak a jóváhagyott limiten belül vállalható. A credit spread kockázatot operatív szinten a Pénz és Tőkepiaci Ügyvezető Igazgatóság kezeli. A Bank kockázati részlege méri a piaci alapon értékelt pozíciók specifikus hozamfelár-változásának kockázatát, ellenőrzi a felállított limitek kihasználtságát és jelenti azokat az ALCO részére.
Kockázatmérés
Az általános kamatkockázat méréséhez hasonlóan a Bank a credit spread kockázati mutatószámokat a kapcsolódó pénzáramlások jelenérték változására alapozva állítja elő.
Az alkalmazott credit spread változások értékei rendszeresen, de legalább félévente felülvizsgálatra kerülnek. A számításokhoz alkalmazott likvidációs időszakok hossza igazodik a termékek értékesítéséhez várhatóan szükséges időtávokhoz.
cl) Működési kockázatok
A működési kockázat olyan veszteség kockázatát jelenti, amely nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi mulasztásból vagy a rendszerek nem megfelelő működéséből adódik, vagy külső események okozzák, és magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a reputációs kockázatot, a modellezési kockázatot, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatot is. A működési kockázatba nem tartozik bele az üzleti és a stratégiai kockázat.
Eljárás
A működési kockázat megfelelő azonosítására, kezelésére és monitoringjára szolgáló elvek, szabályok és eljárások a Kockázati Stratégiában, valamint az OpRisk politikában kerülnek meghatározásra.
Kockázatmérés
Az MKB Bank működési kockázati tőkekövetelménye 2008. január 1-től egyedi és csoport szinten a Standard módszerrel (Standardized Approach – TSA) kerül meghatározásra. A Standard módszer szerint a működési kockázat tőkekövetelménye a banki üzletágak elmúlt három évi irányadó mutatói (bruttó jövedelem) súlyozott összegének az átlaga.
Kockázatkezelés és monitorozás
A működési kockázat értékelésére szolgáló rendszer teljes mértékben integrált a Bank kockázatkezelési folyamatába, valamint a munkafolyamatokba.
A Bank működési kockázatkezelésének centralizált egysége a Központi OpRisk Menedzsment, mely a működési kockázatkezelés banki szabályozásának, módszereinek és eszközeinek kialakításáért és koordinálásáért felelős, emellett feladata a veszteségadat-gyűjtés biztosítása és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
A Központi OpRisk Menedzsment mellett kialakításra kerültek a működési kockázatok azonosítását, bejelentését, és kezelését végző, egész szervezetre kiterjedő, Decentralizált Működési Kockázati Egységek, melyek feladat- és felelősségi köre szabályzatokban került rögzítésre. A Központi OpRisk Menedzsment független kontrollt gyakorol a különböző területeken kijelölt, működési kockázatok kezeléséért, veszteségesemények bejelentéséért felelős személyek, a Decentralizált Oprisk Menedzserek felett.
Bankcsoport szinten az MKB Központi OpRisk Menedzsment határozza meg a Bank leányvállalataitól elvárt, működési kockázattal kapcsolatos szabályzatokat és a csoport szintű működési kockázatkezelés kereteit, valamint e tekintetben irányítja és felügyeli a leányvállalatokat. A leányvállalatoknál is kialakításra kerültek a centralizált és decentralizált működési kockázati szervezeti egységek, melyek veszteség-esemény bejelentési és riporting kötelezettséggel tartoznak az MKB Központi OpRisk Menedzsment felé.
Az MKB Központi OpRisk Menedzsment negyedéves gyakorisággal készít beszámolót az Igazgatóságnak a banki és leányvállalati működési kockázatkezelés aktuális státuszáról. A Bank féléves gyakorisággal teljesíti a működési kockázati COREP adatszolgáltatást a Felügyelet felé.
Kockázatkezelési módszerek és eszközök
Veszteségadatok gyűjtése
Az MKB Bank folyamatosan végzi a működési kockázati veszteségadatok gyűjtését, mely a működési kockázati veszteség-események elektronikus úton történő bejelentését és kezelését foglalja magában.
Működési kockázati önértékelés (OpRisk Self-Assessment – ORSA)
A Bank területenként végzi a működési kockázati önértékelést - kérdőíves felmérés formájában -, a munkafolyamatokhoz kapcsolódó működési kockázatok felismerése és megértése, valamint a területek kockázat-tudatosságának növelése érdekében.
Kulcs Kockázati Indikátorok (Key Risk Indicator – KRI)
A kulcs kockázati indikátor a kockázati szempontból kritikus területek és tényezők feltárására alkalmas olyan teljesítmény- vagy kockázati mutatószám, mely értékének alakulása jelzi a kockázatok bekövetkezése szempontjából fontos tényezők változását. A megfelelő indikátorok meghatározásával és értékük idősoros alakulásának figyelésével a Bank a működési kockázatok előrejelzését és megelőzését illetve csökkentését kívánja elősegíteni.
Szcenárióelemzés
A szcenárióelemzés banki folyamatok elemzésén alapuló szakértői becslés, a ritka, de jelentős veszteséget okozó események bekövetkezési gyakoriságának, ill. pénzügyi hatásának a számszerűsítése céljából.
A Bank szcenárióelemzést éves gyakorisággal végez.
Modell leltár
A Bankban használt modellek átfogó nyilvántartása, mely összefoglalóan tartalmazza, hogy mely banki területek milyen modelleket üzemeltetnek, illetve ismerteti a modellek használatának a célját. A nyilvántartás kiterjed a modellek karbantartásának és validációjának rendszerességére, valamint a keletkező eredmények felhasználásának módjára is.
Termék leltár
A termékekhez használt üzletviteli kockázatok azonosítása érdekében a Bank termékleltárt alakított ki, amely a legfontosabb forgalmazott termékcsoportok nyilvántartására szolgál. A termékleltár a termékek általános jellemzőin túl tartalmazza azon üzletviteli kockázati faktorokat, amelyek az ügyfelek kiszolgálásához kapcsolódnak. A kockázatok feltárásával lehetőség van azok csökkentésére, vagy tudatos elfogadására.
Üzletmenet-folytonosság Tervezés
A Bank működési folyamatainak zavartalan fenntartásához szükség van az egyes folyamatok lehetséges fenyegetettségeinek, ezek valószínűségének és a folyamatok kiseséséből származó potenciális károk számbavételére. Ezt a kockázatelemzést és a banki szervezet funkcionalitásának fenntartásához szükséges eljárásokat tartalmazza az Üzletmenet-folytonossági és a Katasztrófa-helyreállítási Terv (BCP-DRP). A BCP-DRP olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek végrehajtására abban az esetben van szükség, ha a Bank működése szempontjából kritikus folyamatok és a folyamatokat támogató (pl. informatikai) erőforrások sérülnek ill. fenntarthatatlanná válnak.
Magyar Bankközi Működési Kockázati (HunOR) adatkonzorciumi tagság
A Bank egyik alapító tagja a HunOR Magyar Bankközi Működési Kockázati Adatkonzorciumnak, amelybe rendszeresen, anonim módon jelenti a veszteségadatait.
cm) Tőkemenedzsment
A Bank vezető szabályozó szerve, az MNB a Bank egészére vonatkozóan állapítja meg és ellenőrzi a tőkekövetelményeket.
Tőkeallokáció
A Bank havi szinten számszerűsíti és az ALCO havi jelentés keretében nyomon követi az 1. pillér és 2. pillér szerint kockázatokat.
Bázel IV
A számítások Bázel IV/CRR (575/2013/EU rendelet) szerint készülnek.
A Bázel IV felügyeleti célja a pénzügyi rendszer biztonságának és stabilitásának előmozdítása, és legalább a jelenlegi átfogó tőkeszint fenntartása a rendszerben, egyenlő esélyek biztosítása, szélesebb körű megközelítés kialakítása a kockázatok kezelésében, továbbá a nemzetközileg aktív bankok hangsúlyosabb figyelemmel követése. A Bázel IV három pillérre épül: minimális tőkekövetelmény, felügyeleti felülvizsgálati folyamat és piaci fegyelmező erő. Magyarországon a CRR (Capital Requirements Regulation) közvetlenül hatályos.
A Bázel IV három, eltérő kifinomultságú megközelítést kínál az 1. pillér hitelkockázati tőkekövetelmény számításához. A Bank a standard módszert használja, amely a külső hitelminősítések használatát írja elő a bankoknak a minősített partnerekre alkalmazott kockázati súlyozások meghatározásához, a többi partnert tág kategóriákba sorolja, és standardizált kockázati súlyokat alkalmaz ezekre a kategóriákra.
A Bázel IV tőkekövetelményt ír elő a működési kockázatra vonatkozóan. A tőkekövetelmény számítás során a Bank jelenleg a standard módszert alkalmazza a működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény meghatározásához.
A Bázel IV 2. pillére (felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat) a Felügyeleti-szabályozószervek bevonásával méri fel az 1. pillér alatt nem –vagy részben fedezett kockázatok pótlólagos tőkekövetelményét. A 2. pillér a belső tőkemegfelelési felülvizsgálati folyamat keretében szabályzatokat és gyakorlatokat vezet be az 1. pillér alatt nem fedezett kockázatok tőkekövetelményének mérésére illetve az 1. pillérben fedezett kockázatok fejlett módszertannal történő mérésére. 2. pillér alatt az alábbi kockázatok materialitása vizsgálandó:
• Hitelkockázat
• Piaci kockázat
• Likviditási kockázat
• Ingatlan -és egyéb eszközök kockázata
• Részesedési kockázat
• Működési kockázat
• Modellkockázat
• Üzleti és Stratégiai kockázat
A Bázel IV 3. pillére a piac fegyelmező erejére vonatkozik, és célja a társaságok átláthatóságának növelése azáltal, hogy a Bázel IV szerinti kockázataik, tőke- és kockázatkezelésük konkrét, előre meghatározott részleteinek közzétételére kötelezi a társaságokat.
A tőkeszükséglet elfogadható mértékét egy összetett limitrendszer szabályozza, ami a lényeges kockázati típusok limitértékeit intézményi és üzletági szinten tartalmazza.
6.18
A fenti táblázat a Bank tőkemegfelelési mutatóját tartalmazza.
2021. december 31-én a Bank szavatoló tőkéjének a felügyeleti szabályoknak megfelelő Bázel IV IFRS alapú összege 245,9 milliárd Ft volt. A szavatoló tőke növekedését – 37,9 milliárd Ft - az adózás utáni eredmény, a negatív AVA korrekció csökkenése valamint az egyéb szavatoló tőke levonás csökkenése okozta, melyet részben csökkentett a negatív értékelési tartalék növekedése, az immateriális javak és a halasztott adó levonásának növekedése, valamint az alárendelt kölcsöntőke csökkenése.
A kockázattal súlyozott eszközök - beleértve a működési és a piaci kockázatot - állománya a 2020. évi 899,7 milliárd Ft-ról 12,3%-kal 1 010,3 milliárd Ft-ra nőtt, 1% forintárfolyam gyengülés mellett. A kockázattal súlyozott eszközök növekedése a működési kockázati tőkekövetelmény növekedésének, valamint az üzleti állományok növekedésének köszönhető, mely hatást részben eliminálta a piaci kockázat csökkenése.
A tőkemenedzsment, mint eszköz alkalmazása során a tőke elsődleges mérlegelési szempont, ezért a Bank folyamatosan nyomon követi az egyes tőkeelemek alakulását.
A jövőbeli tőkeigények kezelése
A Tulajdonos tőkeerős hátterével hozzájárul a Bank tevékenységeinek biztonságához, erősíti az ügyfelek bizalmát, segíti a Bankot a makrogazdasági turbulenciák által előidézett, a Bank jövedelmezőségét negatívan befolyásoló események kezelésében.
cn) Átstrukturált eszközök
A normál üzletmenet keretében a Bank átstrukturálási intézkedéseket kezdeményez annak érdekében, hogy csökkentse a lehetséges hitelezési veszteségét és maximalizálja a behajtási lehetőségeket azon ügyfeleknél, akiknek fizetési nehézségei vannak, de fizetési hajlandóságuk és képességük továbbra is fennáll.
Az átstrukturált kitettségek olyan újratárgyalt, átütemezett (prolongált) vagy más módon módosított hitelek és követelések (a vásárolt követeléseket is figyelembe véve), amelyek a Bank vagy a kötelezett kezdeményezésére egy korábbi megállapodás módosításából vagy megszűntetéséből erednek, abban az esetben, ha:
• a szerződés azért kerül módosításra, hogy elkerüljük a bedőlést, mert az adós képtelen az eredeti szerződés szerinti fizetési kötelezettségeit teljesíteni a pénzügyi helyzetének, fizetőképességének jelentős romlása következtében, és
• a módosítások jelentős mértékben, az adós szempontjából lényegesen kedvezőbb módon megváltoztatják az érvényben lévő szerződés eredeti feltételeit, ahhoz képest, ami adott piaci helyzetben és feltételek mellett általánosan alkalmazandó lenne hasonló típusú szerződések esetén, illetve
• egy kiegészítő megállapodás vagy új szerződés megkötésre kerül az adós és a Bank között, egy új hitel nyújtására, amely az eredeti, fel nem mondott szerződésből fakadó kötelezettségek (tőke és/vagy kamat), vagy további vállalt kötelezettség visszafizetésének elősegítésére irányul, annak érdekében, hogy a hitelezési kockázat növekedése elkerülhető legyen, illetve mérsékelje a Bank a további veszteséget.
Az átstrukturálási politika keretein belül a Bank átstrukturált hitelt nyújt egy szelektív bázisnak, azaz a már bedőlt ügyfeleknek, illetve azon ügyfeleknek, akik esetében nagy a kockázata a jövőbeli bedőlésnek, és bizonyíték van arra, hogy az ügyfél minden ésszerű erőfeszítést megtett az eredeti szerződés szerinti teljesítésnek, valamint várhatóan az ügyfél képes lesz a módosított feltételek betartására. Mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelek az átstrukturálási politika tárgyát képezik.
A Bank általánosan az alábbi átstrukturálási intézkedéseket alkalmazza:
• az utolsó részlet / hitellejárat meghosszabbítása,
• az eredeti törlesztési ütemterv újratárgyalása, törlesztések átütemezése,
• részletfizetési megállapodások megkötése,
• a fedezeti arány csökkentése kitettség csökkentésével párhuzamosan,
• hitelrefinanszírozás,
• kamatcsökkentés, kondíciómérséklés,
• kamattőkésítés.
Az ilyen jellegű kitettségeket és a hozzá kapcsolódó kockázatokat a Bankon belül elkülönített restrukturálási és követeléskezelési szakterület kezeli, monitorozza és jelenti jogszabályok és a felügyeleti elvárások, ajánlások alapján készített belső szabályzatoknak megfelelően. Az átstrukturálás feltételeinek megszűnését követő felépülési periódus végén az érintett eszközök visszakerülnek normál/üzleti kezelés alá mind üzleti, mind kockázati szempontból. A Bank kvalitatív és kvantitatív információk alapján szűnteti meg az átstrukturált jelzőt a nem teljesítő hitelek esetében. Amennyiben egy nem teljesítő átstrukturált kitettség 1 éven keresztül teljesíti a defaultból kikerülés feltételeit, majd további két évig a próbaidőszak feltételeit, a Bank nem kezeli az ügyletet átstrukturáltként.
Vállalati ügyfélkörben a normál/ üzleti kezelésbe történő visszaadás feltétele továbbá, hogy az ügyfél a módosított szerződési feltételeinek megfelelően teljesítse kötelezettségeit egy meghatározott időszakon belül (180 vagy 360 nap), valamint hogy kockázati szempontból is jelentősen javuljon.
Az átstrukturált eszközök elkülönítetten kerülnek rögzítésre a rendszerekben, és a szerződés módosított kondíciói megjelölésre kerülnek a könyvelésben. Ezen eszközök bekerülése, értékelése és kivezetése a releváns IFRS-ek által meghatározott általános számviteli szabályok alapján történik.
Az átstrukturált eszközök kockázati besorolásának és értékvesztésének részletes követelményei megtalálhatóak a számviteli politikában, és egyéb eszköz- és forrásértékeléssel kapcsolatos belső szabályzatokban, valamint az értékvesztés- és céltartalékképzési szabályzatban. Ezen belső iránymutatások szerint az átstrukturálási intézkedések értékvesztésre utaló jelnek minősülnek, így ennek következtében ezen kitettségeknél értékvesztési tesztet kell elvégezni az értékelés általános alapelvei és módszerei alapján. Az ilyen kockázati értékelés eredményeképpen az értékvesztés képzése és a korábban megképzett értékvesztés visszaírása az IFRS 9 által meghatározott általános szabályok szerint kerülnek elszámolásra.
A korábbi üzleti évvel összehasonlítva nem történt változás a Bank átstrukturálási politikája és alkalmazott gyakorlata terén. 2021. januártól életbe lépő jogszabályi változások miatt az átstrukturálás definíciója változott, amely hatással van az ügykezelés helyének meghatározására. Azon üzleti kezelésben lévő ügyfelek esetében, ahol átstrukturálásra (szerződésmódosításra) kerül sor, a döntéshozatal előtt minden esetben szükséges megvizsgálni, hogy adott döntésre javasolt konstrukciónak, szerződésmódosításnak mekkora lenne a nettó jelenértékre (NPV-re) gyakorolt hatása. Amennyiben az NPV változása nagyobb, mint 1, úgy az ügykezelést a restrukturálási és követeléskezelési szakterületre kell átadni.
A pandémiás helyzethez kapcsolódó törlesztési moratórium 2022 III. negyedévre elhalasztja a potenciálisan átstrukturálható hitelek tényleges átstrukturálásának lehetőségét és megvalósítását.
6.19
Pénzeszközök
7.1
A Banknak bizonyos betétek 1%-ának megfelelő minimális kötelező tartalékot (2020: 1%) kell fenntartania az MNB-nél. A minimális tartalék az említett betétszámlák október 31-ei egyenlegén alapul, és 2021. december 31-én 18 965 millió Ft volt. (2020: 15 583 millió Ft). 2021. december 31-én a pénztárállomány 23 107 millió Ft volt (2020: 22 646 millió Ft).
Hitelintézetekkel szembeni követelések
8.1
Származékos pénzügyi eszközök
9.1
Értékpapírok
10.1
Az FVTOCI értékpapírok esetében az elszámolt értékvesztés nem csökkenti azok könyv szerinti értékét. Az elszámolt értékvesztés az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között kerül elszámolásra.
Az FVTOCI adósság intstrumentumok értéke a beszámolási időszak végén 187 681 millió Ft volt. A Bank a fordulónapon nem rendelkezett FVTOCI tőkeinstrumentummal.
Az irányadó kamatlábak emelkedésének következtében az Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós érték különbözete -20 009 millió Ft-ra változott 3 187 millió Ft-ról. Az átértékelés halasztott adó hatása a 30. megjegyzésben kerül bemutatásra.
2021. december 31-én az Értékpapírok teljes összegéből 112 131 millió Ft (2020: 495 488 millió Ft) volt elzálogosítva biztosítékként tőzsdei és hitelkártya-ügyletek után a szokásos üzletmenet részeként, valamint az NHP hitelezési tevékenységgel összefüggésben.
A saját tőkére gyakorolt teljes tárgyévi átértékelés állománya 2021. december 31-én -23 569 millió Ft (2020: -3 560 millió Ft).
2021-ben az FVTOCI értékpapírokkal kapcsolatban 14 610 millió Ft veszteség (2020: 5 462 millió Ft) került elszámolásra, ami átsorolásra került az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírokkal kapcsolatban 14 425 millió Ft (2020-ben: 6 706 millió Ft) kamatbevételt számolt el a Bank a beszámolási időszak alatt.
Ügyfelekkel szembeni követelések
A Bank fordulónapon fennálló ügyfelekkel szembeni nettó hitelállománya 1 201 209 millió Ft, amelyből 1 147 914 millió Ft amortizált bekerülési értéken és 53 295 millió Ft valós értéken értékelt. A valós értéken értékelt hitelekből a vállalati hitelek kitettsége 195 millió Ft, míg lakossági hitelek értéke 53 100 millió Ft volt 2021. december 31-re vonatkozóan.
11.1
Ügyfelekkel szembeni követelések amortizált bekerülési értéken:
11.2
2021-ben az egyéb sor 256 884 millió Ft forgóeszközhitelt, 18 995 millió Ft szállításos repo miatti követelést, 55 655 millió Ft beruházási hitelt, 82 737 millió Ft konzorciális hitelt, 52 514 millió Ft project hitelt tartalmaz, továbbá 45 629 millió Ft vásárolt követelésekhez kapcsolódik.
2020-ban az egyéb sor 234 069 millió Ft forgóeszközhitelt, 82 751 millió Ft szállításos repo miatti követelést, 41 196 millió Ft beruházási hitelt, 76 466 millió Ft konzorciális hitelt, valamint 46 983 millió Ft vásárolt követelést tartalmazott.
CRE (korábban SHT) maradó portfolió
A Speciális Hiteltermékek Területet (SHT) 2011-ben hozta létre a Bank annak érdekében, hogy a különleges kezelést igénylő kereskedelmi ingatlanfinanszírozási ügyfeleket elkülönítse, és biztosítsa az ügyletek speciális kezelését. 2015 végén ezen portfólió jelentős része leválasztásra került az MKB portfoliójától, a maradó portfolió kezelését a Vállalati Restrukturálási és Követeléskezelési Igazgatóság végezte.
Az Európai Bizottság által elfogadott Szerkezetátalakítási Terv részét képező EU vállalások értelmében 2019 végére a maradó CRE (Kereskedelmi Ingatlanfinaszírozott Ügyfelek, korábban SHT) portfolió állományát bruttó 60 milliárd Ft alá kellett csökkenteni. A vállalást az MKB 2017. év végére maradéktalanul teljesítette, ezen felül 2018-2019-ben sikerült jelentős mértékben tovább csökkenteni a portfóliót. Az EU kötelezettségvállalások teljesítése nyomán 2020-ban a Bank nyitott az ingatlanfinanszírozás irányába. A CRE portfólió performing ügyletei (10,7 milliárd Ft) 2020-ban visszakerültek normál üzleti kezelésbe. A Restrukturálási és Követeléskezelési Igazgatóság kezelésében már nincs ilyen ügylet.
A CRE portfólió szeparált nyilvántartása (lásd: korábbi SHT) - az EU vállalások hivatalos teljesítésével és a performingok visszaadása mellett - riporting szinten megszűnt.
Eszköz-realizációs stratégia
Az eszközportfolió elemeinél az eszköz-realizációs stratégia alapján kerültek a várható megtérülések meghatározásra. A Bank az eszköz-realizációs stratégia keretében hosszú távú időszakra is tart eszközöket annak érdekében, hogy maximalizálja az ezen eszközökből várható megtérülést.
Értékvesztés
11.3
Az IFRS9 szerinti hitelkockázati minősítő rendszerek célja, hogy PiT (point-in-time) PD-t rendeljen minden érintett ügyfélhez. Az IRB szerinti, Pillér II. tőkeigény számításhoz alkalmazott minősítő rendszer módosításra került az IFRS 9 követelményeivel összhangban. Mindkét minősítő rendszer ugyanazt a default definíciót és modell felépítést alkalmazza, beleértve a kvalitatív és a kvantitatív rész-modelleket, valamint a magyarázó változókat is; ellenben a kalibrációs folyamat különbözik a két esetben, mert az IFRS9 standard alapján ez függ az adott ügyfél stage besorolásától. A Bank Stage 1 kategóriában egy éves időhorizontra, míg stage 2 kategóriában élettartamra vonatkozó PD-t becsül. Stage 3 kategóriába a default-os ügyfelek kerülnek, ahol a PD értéke 1.
A Bank a Stage 2 kategóriában az egy éves PD-t transzformálja élettartam PD-re az átmenet-valószínűségek Markov láncon, illetve Vintage-elemzésen alapuló becslést felhasználva. Továbbá figyelembe vételre kerül a makrogazdasági előrejelzések, különösen az éves GDP változást az előrejelzések első három évében. A Bank a negyedik évtől a TTC (through-the-cycle) PD-t alkalmazza.
A 6.1 megjegyzés tartalmaz további információkat a Bank értékvesztés számításával kapcsolatban.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének stage-ek szerinti bontását az alábbi táblák tartalmazzák:
11.3.1
Az amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és értékvesztésének változását stage-ek szerinti bontásban az alábbi táblák tartalmazzák:
11.3.2
A Bank 2021-ben megváltoztatta a számviteli politikáját a támogatott lakossági hitelek egy adott körének besorolásával és értékelésével kapcsolatban. Ezen módosítás 39 859 millió Ft-tal csökkentette az Ügyfelekkel szembeni követelések amortizált bekerülési értéken értékelt állományát, és növelte meg ugyanakkor a valós értéken értékelt állományt. Az átsorolásról bővebb információt a 4. Megjegyzés tartalmaz.
A lakossági portfólióhoz tartozó ügyfelek kitettségei kockázati szempontból homogén csoportokba (poolokba) kerülnek besorolásra. Az egyes poolokban PD, LGD és CCF értékek kerülnek kiosztásra. A belső minősítésen alapuló modellek által számított kockázati paraméterek határozzák meg a provízió mértékét. Bővebb információ a 6. Megjegyzésben található.
Az egyedi értékelés kitettség küszöbértékét el nem érő vállalati ügyfelek esetében belső minősítésen alapuló módszertan alapján történik az értékvesztés és a céltartalék meghatározása. Az ehhez szükséges províziós mértékek a nem teljesítés valószínűsége (PD), a nem teljesítő ügyleteken ténylegesen realizált veszteség (LDG) és a mérlegtétellé válás valószínűsége (CCF) paraméterei alapján kerül meghatározásra. Az egyedileg jelentős, cash-flow alapon értékelt, viszont provízióval nem érintett wholesale ügyletek esetében is a fentiekben részletezett belső minősítésen nyugvó módszertan alapján kerül meghatározásra az értékvesztés összege.
A lakossági kitettségek vonatkozásában a provízió havonta csoportos értékelésen alapulva kerül kiszámításra a következő portfóliókra:
• teljesítő hitelek vonatkozásában Incurred Loss (ICL) kerül megképzésre, és
• a nemteljesítő hitelek vonatkozásában pedig Specific Loan Loss Provision (SLLP) kerül meghatározásra.
Amióta a Bank a lakossági kitettségek esetében teljesítő és nem-teljesítő csoportosítás alapján számolja a províziót a termékalapú értékelés helyett, valamint a wholesale ügyfelek esetében belső minősítésen alapuló módszert alkalmaz, emelkedett a felmerült veszteségek szintje.
2021. december 31-én nem volt valós érték fedezeti kapcsolatban fedezett tételként megjelölt hitel.
Egyéb eszközök
12.1
Leányvállalatokban, társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések
13.1
A leányvállalatokban, társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések egyenlege 1 190 millió Ft-tal emelkedett a beszámolási időszakban. 2021. február 28-án az Első Értékpapírosítási Tanácsadó Zrt. (ELÉT Zrt.) 100%-os részvénycsomagjának megvásárlására irányuló tranzakció lezárult, amely 350 millió Ft-tal növelte a befektetések értékét (vételár: 427 millió Ft és év közben elszámolt értékvesztés: 77 millió Ft nettó hatása). Ezen kívül a beszámolási időszak során az Exter-Reál Kft-ben és az MKB Inkubátor Kft-ben került sor 110 illetve 75 millió Ft-os tőkeemelésre. Továbbá a Bank vagyoni hozzájárulása a Munkavállalói Résztulajdonosi Programjához (MRP) 1 043 millió Ft-tal változott a beszámolási időszak során.
A befektetések értékében ugyanakkor csökkenést eredményezett az Exter-Immo Zrt-ben, az Exter-Reál Kft-ben, az Extercom Kft-ben, valamint az MKB Consulting Zrt-ben lévő részesedéseken elszámolt addicionális értékvesztés összesen 239 millió Ft értékben.
2021. december 31-i időszakra vonatkozóan a konszolidált leányvállalatok pénzügyi adatai a következők:
13.2
2021. december 31-i időszakra vonatkozóan a társult és közös vezetésű vállalkozások általános és pénzügyi adatai a következők:
13.3
Immateriális javak és tárgyi eszközök
14.1
Az értékcsökkenés és értékvesztés a „Banküzemi költségek” soron szerepel.
2020-ban a befektetések és fejlesztések legjelentősebb része az azonnali fizetés rendszer bevezetéséhez kapcsolódott.
A beszámolási időszakban a Bank számos tételt számolt el, amelyek növelték a befektetések és fejlesztések értékét, többek között egyéb irodai IT rendszerfejlesztések és moratóriummal összefüggő fejlesztések aktiválását, a Bank digitális szolgáltatásainak fejlesztéseit, ezenkívül a Bank folytatta a 2018. június végén lecserélt számlavezető (Core) rendszerének finomhangolását is.
Az egyéb módosítások soron mutatja ki a Bank a lízing megállapodások szerződésmódosításból és indexálásból eredő változásait.
A használatijog eszközök értékében a beszámolási időszak alatt bekövetkező változások részletesen a 31. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
15.1
A Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek legnagyobb tétele az MNB Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott refinanszírozási hitele 238 322 millió Ft értékben.
Folyó- és betétszámlák
16.1
2021. és 2020. december 31-én a Bank nem rendelkezett eredménnyel szemben valós értéken értékelt folyó- és betétszámlával.
Származékos pénzügyi kötelezettségek
17.1
A táblában bemutatott negatív valós értékű származékos pénzügyi instrumentumokat eredménnyel szemben értékeli a Bank.
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok
18.1
Függő tételekre és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
18.2
A függő tételekre és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékok részletezése a 33. megjegyzésben található.
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Az alábbi tábla bemutatja az új kibocsátásokat, lejáratokat és egyéb változásokat:
19.1
Hátrasorolt kötelezettségek
A hátrasorolt kötelezettségek a Bank közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli hátrasorolt kibocsátott kötvényeit testesítik meg, amelyek a Bank egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasorolt státuszúak.
20.1
Jegyzett tőke
A Bank hivatalos, kibocsátott és teljes mértékben befizetett jegyzett tőkéje 100 millió (2020: 100 millió) darab, egyenként 1 000 Ft (2020: 1 000 Ft) névértékű részvényből áll. Minden kibocsátott részvényt teljesen befizettek, és azok felszámolás esetén egyenrangúak.
Tartalékok
Tőketartalék
A tőketartalék a részvénytőke-kibocsátások utáni felárakat (ázsiót) tartalmazza.
Eredménytartalék
Az eredménytartalék egy gazdálkodó egység működése alatt felhalmozott adózás utáni eredményt tartalmazza csökkentve a kifizetett osztalékkal.
Általános Tartalék
A 2013. évi CCXXXVII. Hitelintézeti törvény előírásai szerint a Banknak az adózott eredmény 10%-át általános tartalékba kell helyeznie. Osztalékot csak az általános tartalékképzést követően lehet fizetni. A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. A rendelkezésre álló eredménytartalékot a hitelintézet részben vagy egészben átsorolhatja az általános tartalékba. A felügyelet felmentést adhat az általános tartalék képzése alól.
A Bank az általános tartalékot az eredménytartalék részeként mutatja ki. 2021-ben az MKB 17 040 millió Ft általános tartalékot jelenített meg (2020: 11 448 millió Ft).
Értékelési tartalékok
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési tartaléka a pénzügyi eszközök valós értékének halmozott nettó változását foglalja magában, amíg a befektetés nem kerül kivezetésre. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a Bank az IFRS 9 előírásainak megfelelő értékvesztést képzett, amelyet az értékelési tartalékok között mutat ki.
A Bank nem alkalmazott átsorolásokat az egyéb átfogó jövedelemben.
Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek
Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek a következők miatt merülnek fel:
23.1
Kamatbevétel
24.1
Különböző jogcímeken a 2021. december 31-ével végződő évre vonatkozóan a kamatbevételen belül 921 millió Ft (2020: 935 millió Ft) került elszámolásra az értékvesztett pénzügyi eszközök után.
Kamatráfordítás
25.1
Nettó jutalék- és díjbevétel
26.1
Egyéb működési bevétel
27.1
A származékos ügyletek realizált nettó nyeresége az irányadó kamatlábak változásaival függ össze.
A hitelintézeti különadó egyéb ráfordításként kerül elszámolásra, mivel az nem felel meg a nyereségadó feltételeinek.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII.24.) kormányrendelet 2022. június 30-ig elrendelte a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek irányadó referencia-kamatlábának maximalizálását. A rendelet értelmében a fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb 2022. január 1. és június 30. között az érintett hitelekre vonatkozóan nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál. A pénzintézetek a rendelet hatálya alatt nem teljesített kamat összegével nem növelhetik meg az adósok tőke-és kamattartozását.
2021. december 31-én a Bank a rendelet értelmében újrakalkulálta a referencia-kamatlábhoz kötött, változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó várható pénzáramait, melyek csökkenése következtében 942 millió Ft veszteséget számolt el az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás)” során.
Veszteségek fedezetére képzett céltartalék és elszámolt értékvesztés
28.1
Banküzemi költség
29.1
2021-ben a Bank munkavállalóinak átlagos statisztikai létszáma 1 652 fő volt (2020: 1 634 fő).
Nyereségadó
Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban megjelenített nyereségadó-ráfordítás
30.1
Magyarországon mind a beszámolási időszakban, mind 2020-ban 9% társaságiadó-kulcs volt alkalmazandó. Ennek következtében a Bank 9%-os nyereségadó kulcsot, valamint a rendelkezésre álló tervszámok alapján számított 9% halasztott adó kulcsot alkalmaz.
Az effektív adókulcs megállapítása
30.2
Az MKB prudensen kezelte a negatív adóalapokat. A Bank a halasztott adó bevétel elszámolása során az elérhető tervszámok alapján számított értéket számolta el. A törvényi szabályozás szerint a jövőben a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb az adóalap 50%-ig számolható el.
2021. december 31-én a Banknak 237 903 millió Ft fel nem használt negatív adóalapja volt (2020: 266 077 millió Ft) az alábbi lejárattal:
30.3
A Bank 179 453 millió Ft (2020: 198 537 millió Ft) negatív adóalapra nem képzett halasztott adó követelést.
2015-ben a negatív adóalap felhasználására vonatkozó szabályozás megváltozott Magyarországon: kizárólag az elkövetkező 5 évben lehet felhasználni a 2015 évben és az azt követő években keletkezett negatív adóalapot, amennyiben adóráfordítás keletkezett az adóévben. A 2015 előtt keletkezett negatív adóalap felhasználási határideje 2030
Az alábbi táblázat a halasztott adó változásának főbb tényezőit mutatja be:
30.4
Lízingek
A Bank lízingbevevőként az IFRS 16-ra történő átálláskor néhány pénzügyi lízing szerződéssel rendelkezett, melyekre az IFRS 16 alkalmazásának nem volt jelentős hatása.
A Bank nem rendelkezik olyan szerződéssel, amelyet allízing keretében továbbértékesítene.
31.1
31.2
31.3
31.4
Azon szerződések értéke, amelyek esetében a Bank várhatóan nem kíván élni a hosszabbítási és / vagy lehívási opcióval nem minősül jelentősnek.
A Bank a standard által megengedett mentesítési kivételekkel összhangban úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kisértékű (például: nyomtatók, számítástechnikai berendezések). A kisértékű, rövid futamidejű lízingek érteke 26 millió Ft volt a beszámolási időszakban (2020: 95 millió Ft).
A vonatkozó értékelési elvek, megjelenítési és közzétételi szabályok a 4. fejezetben kerültek részletes bemutatásra.
31.5
Egy részvényre jutó eredmény
Az egy részvényre jutó eredmény 2021. december 31-i alapértékének kiszámítása a törzsrészvényesek rendelkezésére álló 55 916 millió Ft eredmény (2020. december 31-én: 6 232 millió Ft) és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagának 100 000 ezer darab (2020. december 31-én: 100 000 ezer darab) értéke alapján történt.
Alapérték
Az egy részvényre jutó eredmény hígított értékének kiszámításának alapja a törzsrészvényesek rendelkezésére álló eredmény és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlaga, módosítva valamennyi hígító hatású potenciális törzsrészvény hatásával. A bemutatott időszakokban nem volt hígítási tényező.
Hígított érték
Függő tételek és kötelezettségek
33.1
Becslések és feltételezések
A vezetőség egyezteti a Csoport Felügyelő bizottságával a Csoport legfontosabb számviteli politikáinak és becsléseinek kialakítását, kiválasztását és közzétételét, valamint alkalmazásukat.
Ezek a közzétételek kiegészítik a pénzügyi kockázat kezeléséről leírtakat (lásd 6. megjegyzés).
A becslési bizonytalanság fő forrásai
Értékvesztések hitelezési veszteségre
Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök értékvesztés-vizsgálata a számviteli politikában leírtak szerint történik (lásd 4. megjegyzést).
A teljes értékvesztés egyedi partnerkomponense az értékvesztés szempontjából egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre vonatkozik, és várhatóan beérkező cash-flow-k jelenértékének a vezetőség általi legjobb becslésén alapul. Az említett cash-flow-k becslése során a vezetőség megítéli a partner pénzügyi helyzetét és bármely mögöttes biztosíték nettó realizálható értékét. Minden egyes értékvesztett eszközt érdemben vizsgálunk meg, és a workout stratégiát, valamint a megtérülőnek tekintett cash-flow-k becsléseit függetlenül hagyja jóvá a hitelkockázati terület.
A csoportosan képzett értékvesztés a hasonló hitelkockázati sajátosságokkal rendelkező követelések portfólióiban jelen lévő hitelezési veszteségeket fedi le, amikor objektív bizonyíték utal arra, hogy a portfóliók értékvesztett követeléseket tartalmaznak, de az egyedi értékvesztett tételek még nem azonosíthatók. A csoportos értékvesztés szükségességét a vezetés olyan tényezők alapján ítéli meg, mint a hitelminőség, a portfólió nagysága, a koncentrációk és gazdasági tényezők. A szükséges képzés becslése érdekében feltevésekkel élünk a portfólióban lévő veszteségek modelljének kiválasztásához, valamint a szükséges inputparaméterek meghatározásához, múltbeli tapasztalatok, valamint a fennálló gazdasági körülmények alapján. A képzés pontossága az egyedi partner értékvesztések esetében a jövőbeli cash-flow-k becslésétől, a csoportos képzéseknél pedig az alkalmazott modellfeltevésektől és paraméterektől függ.
Bizonytalan vagy előre nem jelezhető események jelentős módosításokhoz vezethetnek, az értékvesztés tekintetében vagy pedig pótlólagos értékvesztések elszámolását tehetik szükségessé. A számviteli beszámolás során meghatározott értékek nem valós értékek vagy piaci értékek, amelyek a biztosítékul szolgáló eszközök független felek részére történő értékesítése során alakulnának ki.
A valós érték meghatározása
Az olyan pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó valós érték meghatározásához, amelyek tekintetében nincs megfigyelhető piaci ár, értékelési technikákat kell alkalmazni, amint az a számviteli politikában szerepel. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel csak ritkán kereskednek és árfolyamuk nem nyilvános, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket tesz szükségessé a likviditástól, a koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, az árazási feltevésektől és a konkrét instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd még lentebb az „Pénzügyi instrumentumok értékelése” cím alatt.
A Csoport számviteli politikájának alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések
A Csoport számviteli politikájának alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések közé tartoznak az alábbiak:
Pénzügyi instrumentumok értékelése
A Csoport valós értéken történő értékelésre vonatkozó számviteli politikájával a 4. megjegyzés foglalkozik.
A Csoport a valós értékek értékelését az alábbi, alkalmazott módszerekre vonatkozó hierarchia alkalmazásával végzi:
• 1-es szint: Azonos instrumentum aktív piaci jegyzett ára.
• 2-es szint: Megfigyelhető inputokra épülő értékelési technikák. Ebbe a kategóriába a következők alkalmazásával értékelt instrumentumok tartoznak: hasonló instrumentumok aktív piaci jegyzett ára; hasonló instrumentumok jegyzett ára aktívnak nem tekintett piacon; vagy egyéb értékelési technikák, ahol minden jelentős input közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető piaci adatokból.
• 3-as szint: Jelentős mértékű meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési technikák. Ebbe a kategóriába tartozik minden instrumentum, ahol az értékelési technika tartalmaz olyan inputokat, amelyek nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a meg nem figyelhető inputok jelentősen befolyásolhatják az instrumentum értékelését. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelünk, és jelentős meg nem figyelhető módosításokra vagy feltevésekre van szükség az instrumentumok közötti különbségek tükrözéséhez.
Az olyan pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értékei, amelyekkel aktív piacokon kereskednek, jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Minden más pénzügyi instrumentum esetében a Csoport értékelési technikákkal határozza meg a valós értéket. Az értékelési technikák között vannak a nettó jelenérték és a diszkontált cash flow modellek, a megfigyelhető piaci árral rendelkező hasonló instrumentumokkal történő összehasonlítás, Black-Scholes és polinom opcióárazási modellek és más értékelési modellek. Az értékelési technikákban alkalmazott feltevések és inputok közé tartoznak a kockázatmentes és irányadó kamatlábak, hitelkockázati felárak és a diszkontráták becsléséhez használt más felárak, kötvény- és részvényárfolyamok, devizaárfolyamok, részvényindexek, valamint várt árfolyam-volatilitások és korrelációk.
A derivatív ügyletek valós érték számítása során a partner- (CVA) és hitelezési kozkázatot (DVA) is figyelembe kell venni, kivéve a következő esetekben:
• Partnerkockázati szinten a nettó jelentérték nettósítása csak abban az esetben megengedett, ha International Swaps and Derivatives Association (ISDA) keretszerződés elérhető.
• Ha van Credit Support Annex (CSA) a derivatívára, akkor a partner- és a hitelezési kockázat is nulla.
• Ha a keretszerződés fedezett, akkor a partnerkockázat nulla.
Az értékelési technikák célja olyan valós érték meghatározása, amely a pénzügyi instrumentum olyan beszámolási időszak végi árát tükrözi, amelyet piaci szereplők határoztak volna meg szokásos piaci feltételek mellett.
A Csoport széles körben elismert értékelési modelleket használ olyan mindennapi és egyszerűbb pénzügyi instrumentumok, mint a kamatláb- és devizaswapok valós értékének meghatározásához, amely modellek csak megfigyelhető piaci adatokat alkalmaznak és kevés vezetőségi megítélést és becslést tesznek szükségessé. Megfigyelhető árfolyamok és modellinputok rendszerint rendelkezésre állnak a piacon jegyzett hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőzsdei kereskedésben szereplő származékos termékek, valamint egyszerű tőzsdén kívüli származékos termékek, például kamatlábswapok esetében. A megfigyelhető piaci árak és modellinputok rendelkezésre állása csökkenti a vezetőségi megítélések és becslések szükségességét, valamint a valós érték meghatározásához kapcsolódó bizonytalanságot. A megfigyelhető piaci árak és inputok rendelkezésre állása termékektől és piacoktól függően változik, és ki van téve konkrét eseményeken és a pénzügyi piacok általános helyzetén alapuló változásoknak.
Az összetettebb instrumentumok esetében a Csoport saját értékelési modelleket használ, amelyeket rendszerint elismert értékelési modellekből kerültek kifejlesztésre. Az ilyen modellek inputjai közül néhány vagy valamennyi esetleg nem megfigyelhető a piacon, azokat piaci árfolyamokból vagy rátákból kerülnek levezetésre, vagy feltevések alapján történt a becslése. Jelentős meg nem figyelhető inputot bevonó instrumentumok például bizonyos tőzsdén kívül forgalmazott származékos termékek, és egyes hitelek és értékpapírok, amelyeknek nincs aktív piaca. A jelentős meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési modellek nagyobb mértékben tesznek szükségessé vezetőségi megítéléseket és becsléseket a valós érték meghatározása során. A vezetőség megítélése és becslése szükséges általában a megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum várható jövőbeli cash flow-jának meghatározásához, a partneri nemteljesítés és előtörlesztés valószínűségének meghatározásához, valamint a megfelelő diszkontráták kiválasztásához.
A következő táblázat elemzi a valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumokat értékelési módszer szerint:
34.1
A valós érték hierarchia szintek meghatározása és a szintek közti átmozgások a Számviteli Politikával összhangban vannak (lásd 4. megjegyzés). 2021. december 31-i beszámolási időszakra vonatkozóan valós érték hierarchia szintek közti átmozgások nem történtek.
A Diszkont kincstárjegyek, amint 3 hónapon belüli lejáratot érnek el, megszűnik az árfolyamjegyzésük. A 3 hónapon belüli lejáratú Diszkontkincstárjegyek esetében a Csoport hozamgörbe technikával történő értékelést alkalmaz. A hozamgörbe inputjául releváns aktív piaci árak szolgálnak, aminek következtében ezen instrumentumok a 2-es szintű valós érték hierarchiába tartoznak.
Kereskedési tevékenysége részeként a Csoport OTC strukturált származékos termékekre vonatkozó szerződéseket, elsősorban részvényárfolyamokhoz, devizaárfolyamokhoz és kamatlábakhoz indexált opciókat köt ügyfelekkel és más bankokkal. Az ilyen instrumentumok egy részét jelentős meg nem figyelhető inputokat, elsősorban várható hosszú távú volatilitásokat és különböző eszközárak vagy devizaárfolyamok közötti várható korrelációkat tartalmazó modellekkel értékeli. Ezeket az inputokat extrapolációval kerül becslésre megfigyelhető rövid távú volatilitásokból, utolsó rendelkezésre álló ügyleti árakból, más piaci szereplőktől származó árjegyzésekből és múltbeli adatokból.
A valós értékek meghatározása során a Csoport nem használja az ésszerűen lehetséges alternatív inputok átlagát, mivel az átlagok nem képviselnek olyan árat, amelyen az ügylet piaci szereplők között megtörténne az értékelés időpontjában. Ha alternatív feltevések széles köre áll rendelkezésre, a legmegfelelőbb kiválasztásában szerepet játszó megítélés többek között az inputforrások minőségének értékelése (például a bizonyos tartományon belüli különböző árjegyzéseket adó ügynökök tapasztalata és szakértelme, nagyobb súlyt adva az instrumentum eredeti ügynökétől származó jegyzésnek, aki a legtöbb információval rendelkezik az instrumentumról), valamint megerősítő bizonyítékok rendelkezésre állása a tartományon belüli egyes inputok tekintetében.
A következő tábla a pénzügyi instrumentumok valós értékét és a főbb kockázatokat mutatja be. A tábla kockázati faktorok bontásában tartalmazza az összes valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumot, amely valamilyen kockázatnak ki van téve. A legtöbb pénzügyi instrumentum több kockázatnak is ki van téve, így ezek valós értéke több oszlopban is kimutatásra kerülnek, melynek következtében a sorok végösszege nem egyezik a kapcsolódó mérlegsorokkal.
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok kockázat-típusonként:
34.2
Számviteli besorolások és valós értékek
A lentebb közzétett becsült valós értékek egy megközelítő értéket jelölnek, amelyekért ezek az instrumentumok piaci feltételek melletti ügyletben elcserélhetők. Sok pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak (lásd 4. és 34 megjegyzések), amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.
Az alábbi táblázat bemutatja a Bank pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti és valós értékét:
35.1
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, illetve értékelési technika esetén az alkalmazott feltevések a következők:
Pénzeszközök
Rövid távú jellegük miatt a pénzeszközök könyv szerinti értéke ésszerű megközelítése piaci értéküknek.
Származékos pénzügyi instrumentumok
Az aktív piacokon kereskedésben szereplő eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és származékos pénzügyi instrumentumok valós értékei jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Minden más pénzügyi instrumentum esetében a Csoport értékelési technikákkal határozza meg a valós értéket.
Értékpapírok
Az értékpapírok közé sorolt instrumentumok valós értékei jegyzett piaci árakon alapulnak, ha azok rendelkezésre állnak. Ha nem állnak rendelkezésre jegyzett piaci árak, a valós értéket hasonló értékpapírok jegyzett piaci árainak használatával becsüljük meg. További információt a 10. megjegyzés tartalmaz.
Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni követelések
Az ügyfelekkel szembeni követelések valós értéke megfigyelhető piaci ügyleteken alapul, ha rendelkezésre állnak ilyenek. Megfigyelhető piaci ügyletek hiányában a valós érték becslése diszkontált cash-flow modellek alkalmazásával történik. A teljesítő hitelekből amennyire lehetséges homogén csoportokat képzünk kuponrátánként elkülönítve. Általában a szerződéses cash-flow-k egy olyan kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, amely két komponens összege. Az egyik eleme az a kamatláb, amelyért az ügyfél hitelt kapna a jelentéskészítés időpontjában másik eleme az ügyfélhez kötődő felár. A felhasznált kamatláb megtalálható a 2021. december 31-én érvényes kondíciós listában és az ügyfél felár elérhető a Bank rendszereiben. Az újradiszkontált cash-flow-k azzal az értékvesztési százalékkal kerülnek csökkentésre, amelyet értékvesztés elszámolásához használtunk, és ezt tekintjük a hitelportfólió valós értékének. A nemteljesítő egyedi értékelésű hitelek, olyan a teljesítő hitelek esetén alkalmazott diszkont faktorral kerültek diszkontálásra, azonban ezeknek a hiteleknek a becsült cash-flowja értékvesztési célú számításoknál került felhasználásra. Olyan kihelyezett hitelek esetében, ahol a Csoport arra számít, hogy pénzáram csak a fedezetek értékesítéséből származik, a hitel értéke a nettó jelenértékre kerül értékvesztésre, és a valós érték megegyezik a könyv szerinti értékkel.
Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések valós értéke nem különbözik a pénzügyi kimutatáskor esedékessé vált követelések értékétől.
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, Folyó- és betétszámlák
A valós érték becslése céljából a bankkal szembeni kötelezettségeket, folyó- és betétszámlákat a lejáratig hátralévő idő szerint csoportosítjuk. A valós érték becslése diszkontált cash-flow-k használatával történt, a hasonló lejáratig hátralévő idejű betétekért kínált aktuális ráták alkalmazásával, megnövelve a termékenként meghatározott Csoport saját hitelkockázatával. A Csoport a termékek alapján határozza meg a saját hitelezési kockázatot, továbbá saját PD-t és LGD-t is használ a kockázati célra, amely összefüggésben van a DVA-val. A látra szóló betét valós értékének a pénzügyi kimutatáskor a látra szólóan fizetendő összeget tekinti a Csoport.
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és alárendelt kölcsöntőke
A valós érték a beszámolási időszak végi jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll, vagy a hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára hitelkockázatával növelve.
Kapcsolt felek
A Csoport kapcsolt felei közé tartoznak a következők: anyavállalatok, leányvállalatok, társult vállalkozások, közös vezetésű vállalatok, a kulcsfontosságú vezetők és közeli családtagjaik, auditorok, valamint olyan gazdálkodó egységek, amelyek felett a kapcsolt felek, kulcsfontosságú vezetők vagy közeli családtagjaik gyakorolnak ellenőrzést, közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást, vagy amelyekre vonatkozóan jelentős szavazati joguk van. A kormányzati szervek kivételt képeznek az IAS 24. standard 25. bekezdése alapján az általános közzététel alól. Kulcsfontosságú vezetőknek tekinti a Csoport a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint az Igazgatóság tagjait.
Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Az időszak során a Csoport az alábbi ügyleteket folytatta kapcsolt vállalkozásokkal:
36.1
A kulcsfontosságú vezetőkkel szemben fennálló követelések jelentős része jelzálog fedezetű hiteleket és más, biztosítékkal ellátott hiteleket foglal magában. Ezek a hitelek az adott hitelfelvevő ingatlanával biztosítottak.
A kulcsfontosságú vezetőkön kívüli kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében ugyanolyan feltételekkel - beleértve a kamatot és a biztosítékot -, mint a hasonló pénzügyi helyzetű személyekkel kötött ügyletek során nyújtottak. Az ügyletek nem tartalmaztak a törlesztés szokásos kockázatán felüli kockázatot.
Az egyéb kapcsolt felek tartalmazzák a kulcsfontosságú vezetők érdekeltségeit és az egyéb befektetéseket.
Az időszak végén kapcsolt vállalkozásokkal fennálló egyenlegek utáni értékvesztés és céltartalék a normál értékvesztés-képzési folyamat során került meghatározásra. Azon mérlegtételekre, illetve mérlegen kívüli egyenlegekre, amelyekre vonatkozóan az egyedi és a csoportos értékvesztési teszt nem eredményezett értékvesztést, felmerült, de még nem jelentett értékvesztés miatti veszteség került elszámolásra.
A kulcsfontosságú vezetők időszaki díjazása a következő volt:
36.2
A Csoport él az IAS 24 standardban meghatározott lehetőséggel, amely értelmében mentesül a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre vonatkozó közzétételi követelmények alól, amennyiben azok a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett jelentős befolyást gyakorló kormányzattal kapcsolatban merülnek fel. A lent közzétett összegeken kívül a Csoport az MNB-vel szemben rendelkezik jelentős ügylettel, amely financiális hitelnyújtáshoz kapcsolódik 266 milliárd Ft-os átlagos állománnyal. Az MNB-vel szemben fennálló pénzeszközök további bemutatását a 7. megjegyzés, a gazdaságélénkítő állami refinanszírozások keretében nyújtott NHP-s hitelprogramok részletes bemutatását a 39-es megjegyzés tartalmazza.
36.3
A táblában két tranzakció jelenik meg a jelentős tranzakciók oszlopban. Egyik az Államadósság Kezelő Központtal folytatott (továbbiakban: ÁKK) értékpapír csere tranzakció. A másik az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezettel kötött értékpapír értékesítési ügylet. A tranzakciók összhangban voltak az aktuális piaci feltételekkel.
Szegmensinformációk
Az alábbi szegmensinformációk összeállítása az IFRS 8 „Működési szegmensek” standarddal összhangban történt, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét. A „vezetési megközelítést” követi, amely szerint a működési szegmenseket a gazdálkodó egység komponenseire vonatkozó, a legfőbb működési döntéshozó által a források szegmensek közötti felosztása és az egyes szegmensek teljesítményének értékelése céljából rendszeresen ellenőrzött belső jelentések alapján kell azonosítani. A Csoport számára történő vezetőségi jelentés-készítés a következő szegmensek bemutatásával történik.
Üzleti szegmensek
A Csoport által meghatározott üzleti szegmensek a szervezeti felépítéshez igazodnak, amint az a vezetőségi jelentéskészítési rendszerekben tükröződik. A Csoport öt önálló, piacokkal és egyedi termékekkel rendelkező üzletági szegmensben végzi tevékenységét. Minden üzletágnak megvannak a szervezeti egységekre lebontott saját célkitűzései, amelyek összhangban állnak a csoportszintű általános stratégiai irányokkal.
2021. december 31-én a Csoport üzleti szegmensei és fő termékeik a következők:
Vállalati ügyfelek
A Csoport a hazai és regionális piacon tevékenykedő nagyméretű vállalatok számára fiókhálózaton, illetve elektronikus csatornákon keresztül kínálja kereskedelem-finanszírozási szolgáltatásait, a hitel-, számla- és betéti termékek széles skáláját, forfetírozás és faktoring szolgáltatásokat, akkreditív- és garanciaügyletek lebonyolítását, külföldi fizetések lebonyolítását, valamint projekt- és strukturált finanszírozási szolgáltatást, befektetési és pénzügyi tanácsadást.
Intézményi ügyfelek
A Csoport szolgáltatásokat nyújt hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, valamint egyéb szervezetek számára, a Treasury terület bankközi, értékpapír és fedezeti ügyleteket végez, a Csoport továbbá részt vesz nemzetközi és belföldi fizetési műveletek lebonyolításában, levelezői banki szolgáltatások nyújtásában, valamint bankközi hitelek folyósításában.
Retail és Private Banking
A Csoport 51 (2020: 51) teljes körű szolgáltatást nyújtó fiókból és alfiókból álló hálózatán, ATM-jein, telefonon és elektronikus csatornákon keresztül a magasabb jövedelmű magánszemélyek, valamint vállalkozók számára betéti és más megtakarítási konstrukciók széles körét, hitel- és betéti kártyákat, portfóliókezelést, illetve korlátozott számú egyéb hitelterméket kínál.
Lízing
A Csoport lízing portfólióját az MKB-Euroleasing Csoport kezeli. A tevékenységi kör kiterjesztésre került a mezőgazdasági gép, nagy haszonjármű, busz és általános gép finanszírozásra is.
Egyéb
Az üzletági szegmensekhez közvetlenül nem hozzárendelhető egyéb tételek (főként általános adminisztrációs költség).
37.1
A szegmenseredmény értékelése
Az IFRS 8 szerinti szegmensek szerinti jelentés előírja a szegmenseredmények bemutatását a vezetőségi jelentéskészítési módszerek alapján, egyeztetve az üzleti szegmensek eredményeit a konszolidált pénzügyi kimutatásokkal. Az egyes szegmensekről adott információk a szegmenseredményre, szegmenseszközökre és egyéb információkra vonatkozó belső jelentésekre épülnek, amelyek a menedzsment által rendszeresen ellenőrzésre kerülnek.
Üzletágak közötti bevétel kiszámítása
Az üzletágak közötti bevételek és ráfordítások kiszámítása a piaci kamat módszerrel történik. Refinanszírozási, valamint betéthez kapcsolt hitelek esetében a kamat az alaptranzakció kamatához van kötve. A refinanszírozási, valamint betéthez kapcsolt hitelek bevételeit és ráfordításait a mögöttes ügylet kamata alapján számítjuk.
Mivel a Csoport üzleti tevékenységei jellegükben sokfélék, és működésük integrált, bizonyos becslésekkel és feltételezésekkel élt a Csoport a bevételek és ráfordítások üzleti szegmensek közötti felosztása során.
Mind a bevételek, mind a befektetett eszközök földrajzi elhelyezkedés szempontjából hazai tevékenységhez köthetőek.
Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
A Csoport 2020. december 31-én nettó 504 millió Ft összegű hitelportfóliót sorolt át értékesítésre tartott befektetési eszközzé (bruttó értéke 2 975 millió Ft, a kapcsolódó értékvesztés 2 471 millió Ft volt). Továbbá a Csoport értékesítésre tartott befektetett eszközként mutatta ki az MKB Üzemeltetési Kft. tulajdonában álló egyik ingatlanját 1 029 millió Ft értékben, az ingatlan értékesítése 2021 első félévében megtörtént.
A beszámolási időszak végén az Értékesítésre tartott befektetési eszközök és megszűnt tevékenységek nettó összege 35 millió Ft volt (a bruttó értéke 354 millió Ft, a kapcsolódó értékvesztés 319 millió Ft).
Az értékesítésre tartott befektetési eszközök és tevékenységek a következőket tartalmazzák:
38.1
Állami támogatások
Az MNB 2013. június 1-jén elindította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), elsősorban a kis- és középvállalatok hitelezésének élénkítésére. A program I. és II. pillérének keretében az MNB 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújtott a programban részt vevő hitelintézetek számára, melyet a hitelintézetek egy általuk vállalt, felülről korlátozott kamatmarzs mellett továbbhiteleztek a KKV-knak.
Az I. pillér keretében beruházási és forgóeszközhitelek nyújtása, EU támogatások előfinanszírozása, és forintban nyújtott hitelek refinanszírozása valósulhatott meg. A II. pillér célja az volt, hogy a KKV-k hitelein belül csökkenjen a deviza alapú hitelek aránya, lehetővé téve a devizahitelek forintra váltását.
2013. szeptember 11-én a Monetáris Tanács a program folytatása mellett döntött, és elindította a második fázist, ami 2016. december 31-ig volt elérhető.
2015. március 16-án az MNB elindította az NHP Plusz Programot, annak érdekében, hogy a hitel azon kis- és középvállalkozások számára is elérhető legyen, akik eddig nem vettek részt a Növekedési Hitelprogramban.
2015. október 6-án a Monetáris Tanács az NHP – fokozatos kivezetését szolgáló – harmadik szakasza elindításáról döntött. A program harmadik szakasza két pillérből áll, a II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású euro/forint csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi a hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező KKV-k részére.
Az MNB a 2019. január 1-jén elinduló, az NHP részét képező NHP fix konstrukcióval a hazai kkv-hitelezés szerkezetét kívánja egészségesebb irányba terelni azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitelhez jutásának lehetőségeit javítja. Az NHP Fix program keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit azok egyrészt egy felülről korlátozott, maximum 2,5 %-os éves kamatmarzs mellett kölcsön vagy pénzügyi lízing formájában továbbhiteleznek a KKV-knak.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította az NHP részét képező NHP Hajrá konstrukciót, melynek keretösszegét a Monetáris Tanács 1 500 milliárd Ft összegben határozta meg. A Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1 000 milliárd Ft-tal 2 500 milliárd Ft-ra emelte meg az NHP Hajrá konstrukció keretösszegét, majd 2021 áprilisában tovább emelte, így elérte a 3 000 milliárd Ft-ot. A keret felhasználásra és az NHP Hajrá rogram kivezetésre került 2021. szeptember 30-án.
2021. október 4-én az MNB – a Növekedési Hitelprogram részeként – elindította az NHP Zöld Otthon Programot, a Monetáris Tanács 200 milliárd Ft-ban határozta meg a programra fordítható keret összegét. A programban résztvevő hitelintézeteknek legfeljebb 70 millió Ft lakáshitel nyújtására van lehetőségük adósonként, maximum 25 éves futamidővel, energiahatékony új lakóingatlanok vásárlása illetve építése céljából.
A program keretében az MNB 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt (meghatározott forgóeszközhitelek, támogatás előfinanszírozási hitelek esetén a refinanszírozási hitel futamideje legfeljebb 3 év lehet) a hitelintézeteknek, amit a hitelintézetek egy felülről korlátozott éves költség mellett továbbhiteleznek a KKV-knak, illetve ugynezen cél érdekében refinanszíroznak pénzügyi vállalkozásokat.
Az MKB Bank a program minden fázisában részt vett, és a program kezdete óta 607 202 millió Ft hitelt nyújtott kis- és középvállalatok részére 2,5% kamatozással és 56 millió eurót a harmadik fázissal. 2021. december 31-ig bezárólag az NHP Hajrá konstrukció keretében 174 340 millió Ft hitelkihelyezés történt A Bank 2019. IV. negyedévben 7 milliárd Ft értékű NHP Földvásárlási Hitelprogram keretében kihelyezett hitelt vett át az MFB Zrt.-től.
Az NHP keretében nyújtott forintban denominált hiteleket a Bank amortizált bekerülési értéken értékeli, azonban a bekerülés időpontjában a valós érték és a könyv szerinti érték különbözetét mind a hitelek, mind pedig az MNB által biztosított források tekintetében elhatárolta Egyéb eszközök (4 881 millió Ft) és Egyéb kötelezettségek (5 077 millió Ft) közé, amit a hitelek futamideje alatt amortizál az eredménykimutatásba. Ezt a különbözetet a piaci és a támogatott kamatláb közötti eltérés okozta.
2021. december 31-én a forintban denominált hitelek valós értéke 219 413 millió Ft volt (2020: 146 043 millió Ft).
Az MKB Bank 2016. január 19-én csatlakozott a Piaci Hitelprogramhoz (PHP), aminek egyik célja a bankok piaci hitelezésre való átállása, illetve, hogy tovább ösztönözzék a bankokat a KKV hitelek folyósítására. Az MNB a PHP elindulásával egyidejűleg elindította a NHP program III. (kivezető) szakaszát is.
A PHP program keretében 2016-ban az MKB Bank 25 milliárd forintnyi nettó KKV hitelnövekedést vállalt be, melyet 2017-ben a PHP második szakaszában 5 milliárd forinttal megemelt, ezáltal összesen 120 milliárd Ft értékben kötött HIRS ügyleteket az MNB-vel.
A beszámolási időszak vége utáni események
A Magyar Nemzeti Bank 2022. január 28. napján kelt H-EN-I-61/2022. számú és a 2022. február 3. napján kelt N-EN-I-46/2022. számú döntésével engedélyezte, hogy a 2021. december 15. napján kelt Egyesülési Szerződésben foglaltak szerint a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) és a Magyar Takarék Bankholding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 18.) 2022. március 31. napjával beolvadjon az MKB Bank Nyrt-be.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2022. február 15. napján kelt Cg.01-10-040952/2795. számú végzésével bejegyezte a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cégjegyzékszám: 01-10-041037; székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) és a Magyar Takarék Bankholding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cégjegyzékszám: 01- 10-141497; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 18.) 2022. március 31. napjával történő beolvadását az MKB Bank Nyrt-be.
Dr. Mészáros Beatrix 2021. november 16-i vezérigazgató-helyettesi kinevezése a Magyar Nemzeti Bank 2022. február 9-én kelt, H-EN-I-90/2022. számú határozatával hatályosult.
A Társaság 2022.02.14. napján értékesítette a Danube Capital R&A Zártkörűen Működő Részvénytársaságban (cg.: 01-10-140292; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 18.) meglévő 25%-os közvetlen részesedését megtestesítő részvénycsomagját, így a továbbiakban a Társaság nem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal a Danube Capital R&A Zrt-ben. A tranzakció lezárását követően a Társaság nem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal a Danube Capital R&A Zrt. 100%-os leányvállalatában, a Danube Capital Advisory Kft-ben (cégjegyzékszám: 01-09-669775; székhely: 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 18.) sem.
A jegybankok reagáltak a magas inflációra (az eurózónáb inflációja februárban 5,8%-kal emelkedett év/év alapon a januári 5,1% után. A hazai árnyomás februárban 8,3%-ra emelkedett év/év alapon a januári 7,9%-ról.) Az ECB márciusi kamatdöntő ülésén még változatlanul hagyta az eurózóna kamatkondícióit, ugyanakkor a jegybank felgyorsította a hagyományos eszközvásárlási programjának (APP) kivezetési ütemét, amely júniusban zárulhat, kamatemelésre legkorábban ezután kerülhet sor. A Magyar Nemzeti Bank a február végétől kibontakozó folyamatokra reagálva március 8-án 100 bázisponttal 6,4%-ra emelte a kamatfolyosó felső részét jelentő O/N hitel kamatát, miközben az alapkamat és az O/N betét kamata nem változott. Az MNB március 10-én 5,85%-on hirdette meg az egyhetes betéti tenderét, ami 50 bázispontos effektív kamatemelést jelent az előző héthez képest (március 3-án 75 bázisponttal 5,35%-ra emelte az egyhetes betét kamatát). A magas infláció visszafoghatja az idei lendületes gazdasági növekedést, mind az európai, mind a hazai gazdaság tekintetében.
A jegybankok reagáltak a magas inflációra (az eurózónáb inflációja februárban 5,8%-kal emelkedett év/év alapon a januári 5,1% után. A hazai árnyomás februárban 8,3%-ra emelkedett év/év alapon a januári 7,9%-ról.) Az ECB márciusi kamatdöntő ülésén még változatlanul hagyta az eurózóna kamatkondícióit, ugyanakkor a jegybank felgyorsította a hagyományos eszközvásárlási programjának (APP) kivezetési ütemét, amely 2022 június elején zárulhat, kamatemelésre legkorábban ezután kerülhet sor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február végétől kibontakozó folyamatokra reagálva március 8-án 100 bázisponttal 6,4%-ra emelte a kamatfolyosó felső részét jelentő overnight hitel kamatát, miközben az alapkamat és az overnight betét kamata nem változott. Az MNB március 10-én 5,85%-on hirdette meg az egyhetes betéti tenderét, ami 50 bázispontos effektív kamatemelést jelent az előző héthez képest (március 3-án 75 bázisponttal 5,35%-ra emelte az egyhetes betét kamatát). A magas infláció visszafoghatja az idei lendületes gazdasági növekedést, mind az európai, mind a hazai gazdaság tekintetében.
2021 negyedik negyedévének lezárása után fontos változást hozott a gazdasági környezetben a 2022 február végén kibontakozó orosz-ukrán konfliktus, az ezzel járó bizonytalanság az egyedi pénzügyi kimutatások közzétételekor is érezteti hatását. A geopolitikai konfliktusok hozzájárulnak a növekedési kilátások bizonytalanságához. Ennek következtében a kedvező gazdasági kilátások helyét borúsabb növekedési kilátások és fokozódó inflációs nyomás vette át, amit a háború súlyosbított. A konfliktus, és az arra adott válaszreakcióként Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciók stratégiai fontosságú iparágakat érintenek, és fokozzák a már hónapok óta fennálló kereslet-kínálati súrlódásokat. A folyamat intenzívebb inflációs nyomás irányába hat, az alapanyagok hiánya és az árnyomás a termékek korábbinál szélesebb körére terjed ki.
Az ukrán-orosz háborús konfliktus nem okozott jelentős közvetlen üzleti hátrányt a Bank számára, ahogyan a Magyar Bankholding többi tagbankja számára sem. Mind a Bank tőkehelyzete, mid pedig a likviditási pozíciói stabilak, elegendő tartalékokkal rendelkeznek és megfelelően menedzseltek. Sem a lakossági, sem a vállalati ügyfélkörben nem jelentkezett materiális banki közvetlen kockázat. Az érintett államok irányába a bankközi pénzpiaci limitek azonnal lezárásra kerültek (nem volt kitettség). Az ügyfél pozíciók fedezeti monitoringja megerősítésre került (nem volt ügyfél pozíció a fedezeti limit alatt).
A Bankholding egyik tagbankja sem rendelkezett érdemleges deviza nyitott pozícióval, az devizaárfolyam hektikus változása nem okozott jelentős közvetlen veszteséget.
A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzőközpontja folyamatosan monitorozza és elemzi a releváns pénz- és tőkepiaci változásokat. A forint árfolyam volatilitása a régiós devizákéhoz hasonlóan megnövekedett. Ennek ellenére a normál üzletmenethez képest jelentősebb lakossági deviza váltási vagy deviza felvételi keresletet a Bank nem tapasztalt. Az eszközárak esetleges változása (beleérve a fedezetül szolgáló pénzügyi eszközök és ingatlanokat) szintén a monitoring fókuszában van.
A Bankholding valamennyi tagja eleget tesz az EU és amerikai szankciós tiltólisták előírásainak, beleértve az orosz és fehérorosz kereskedelmi bankok SWIFT rendszerből történő kizárás elvárásainak. Az orosz bankok jelentős hányadának kizárása a SWIFT-ből ugyanakkor megnehezíti a kereskedelmi és elszámolási kapcsolatokat az orosz és fehérorosz relációban érintett magyar vállalkozások számára.
A Bank továbbra is figyelemmel kíséri a közvetlenül vagy közvetve érintett ügyleteket az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban. Az ügyfélkövetést a Bankholding tagjai végzik a Magyar Bankholding iránymutatásai alapján. Az egyes ügyfelekkel kapcsolatos kockázatokat súlyosságuk szerint rangsorolják, amely a kitettség jellegén, a kapcsolódó országon, és egyéb rendelkezésre álló információkon alapul.
Fordulónapon a Bank orosz, ukrán, fehérorosz ügyfelekkel szembeni kitettsége a következő:
A fenti táblázatban szereplő kitettségek olyan bankokkal szemben állnak fenn, amelyek szankciókkal nem érintettek. A Bank elemzései alapján nem vár jelentős veszteséget a fenti tételekből fakadóan.
ÜZLETI JELENTÉS
az MKB Bank Nyrt. 2021. évi Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készített éves pénzügyi kimutatásához
2021-ben az MKB Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi ágazatokra terjed ki:
• banki szolgáltatások
• pénzügyi és operatív lízing
• pénzügyi és befektetési szolgáltatás
• egyéb hitelnyújtás
A Bank a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerinti adózás utáni eredménye alapján 55 916 millió Ft nyereséget realizált a 2021-es gazdasági évben.
A 2021. év végén a saját tőke 238 881 millió Ft-ot tett ki.
Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
VEZETŐSÉGI ÉRTÉKELÉS ÉS ELEMZÉS 2
MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET
Nemzetközi makrogazdasági környezet
A 2021-es évet és a piaci hangulatot továbbra is a koronavírus-járvány és az újabb vírusvariánsok elleni küzdelem, illetve az ebből fakadó bizonytalanság uralta világszerte. Miután a vakcinák széles körben elérhetővé váltak, a lakosság átoltottsága növekedett, az év első felében a gazdaságok nyitása és helyreállása is elkezdődött. A 2020-as válságból való lendületes kilábalásnak negatív következményei is voltak. Míg a kereslet gyorsan javult, addig a kínálat nem tudta vele tartani a lépést, így alapanyaghiány, logisztikai nehézségek léptek fel, akadoztak az ellátási láncok és jelentős energiaár növekedés következett be, amely az infláció gyorsulásában csapódott le világszerte.
Egymás mellett láthattunk dinamikus növekedést tükröző adatokat és történelmi rekordokat döntő inflációs mutatókat. Az eurózónában 2021-ben kiemelkedő, 5,2%-os GDP-bővülést regisztráltak éves szinten (2020: -5,9%), az infláció pedig 2,6%-ra gyorsult a 2020-as 0,3%-ról, az év második felében átlépve a jegybanki 2%-os célértéket (december: 5%). Hasonló folyamatok zajlottak az USA-ban is: a GDP 2021-ben kiemelkedő mértékben, 5,7%-kal bővült 2020-hoz képest (2020: -3,4%), azonban az infláció is felgyorsult, a jegybank által kiemelten figyelt személyi fogyasztási (PCE) árindex év végére 5,8%-ra gyorsult éves bázison.
2021-ben is folytatódott a gazdaságok fiskális támogatása, azonban az év második felében - az infláció gyorsulásának fényében - a jegybankok előretekintő iránymutatásában már megjelent az érdemi monetáris szigorítás lehetősége. Az ECB az év végén bejelentette a pandémia során bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetését, mely 2022 elején kezdődött el. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig már 2021 végén el is indította a korábbi eszközvásárlásainak kivezetését, mely 2022 márciusában ér véget, és az év során az elemzők több kamatemelést várnak.
Magyar gazdasági környezet
Magyarországon is a koronavírus-járvány hullámai és a védőoltások, a második negyedéves gazdasági nyitás és felzárkózás, illetve az gyorsuló inflációra adott monetáris politikai reakciók voltak a meghatározóak 2021-ben. A hazai gazdaság kimagasló mértékben, éves átlagban 7,1%-kal nőtt 2021-ben a 2020-as 4,7%-os csökkenést követően, meghaladva a járvány előtti gazdasági teljesítményt is. A kiemelkedő növekedés annak ellenére következett be, hogy az ipari és építőipari szektor teljesítményére negatívan hatott az alapanyaghiány és egyéb kínálati korlátozó tényezők (szállítási nehézségek, akadozó ellátási láncok). 2022-ben is dinamikus, 6% körüli gazdasági növekedés várható.
A járvány elleni védekezés és a gazdasági helyreállást támogató intézkedések hatására a kormányzati szektorban 2020 után 2021-ben is jelentős, 7,4%-os GDP-arányos költségvetési hiány alakult ki (2020: -8%). A GDP-arányos bruttó államadósság 2021 végén előzetes várakozások szerint 80% alatt lehet, a 2020 végi szint (80,1%) közelében.
Az infláció jelentősen gyorsult 2021-ben belső és globális folyamatok hatására. Április óta az MNB inflációs célrendszere toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett jár, decemberre elérte a 7,4%-ot (év/év alapon). Éves átlagban 5,1%-os volt az infláció. A maginfláció decemberben 6,4%-ra nőtt (év/év alapon), jelentős mértékben belső árnyomás hatására. 2022-ben még nagyobb, 6%-os éves átlagos infláció várható, felfelé mutató kockázatokkal. A kormányzat számos intézkedést tett az infláció visszafogására (háztartási energia árszabályozás, üzemanyag árplafon, alapvető élelmiszerek árának korábbi bázishoz rögzítése).
Az MNB a megugró infláció csökkentése érdekében 2021-ben monetáris szigorításba kezdett. Az alapkamatot az év eleji 0,6%-ról 2,4%-ig emelte 2021 év végére, ill. az egyhetes betéti tender kamata (effektív ráta) 0,75%-ról 4,0%-ig nőtt. Továbbá a jegybank év végéig fokozatosan kivezette a likviditásnövelő eszközeinek az alkalmazását: az állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programot, a Növekedési Hitelprogramot és a Növekedési Kötvényprogramot, de ez még nem járt a jegybanki mérleg érdemi csökkentésével.
Az állampapír-piacon is jelentős hozamemelkedés zajlott le 2021-ben: a 10 éves hazai állampapír-piaci hozam az év eleji 2%-ról 4,5%-ig nőtt.
A bankszektor helyzete3
2021-ben a bankszektor mindennapi működését az előző évhez képest már kevésbé befolyásolta a koronavírus-járvány. Bár bizonyos, főként a turizmushoz és a vendéglátáshoz köthető szektorok tavaszig szigorú korlátozások alá tartoztak, a legtöbb szektor már alkalmazkodott a járvány jelenlétéhez, és többségük a harmadik negyedévre elérte a járvány előtti kibocsátási szintjét. Mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek esetében segítette a bankszektor teljesítményét a már a 2020. évben felgyorsult digitalizáció, ami egyre több ügyletben tette szükségtelenné vagy szűkítette minimálisra az ügyfél fizikai jelenlétét. A bankszektor működési kereteit továbbra is nagy mértékben meghatározták a járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó gazdaságpolitikai lépések, köztük a törlesztési moratórium, ami 2021 október végéig változatlan formában, onnantól pedig az ügyfél aktív kezdeményezésére folytatódhatott (lényegesen alacsonyabb effektív banki kitettség mellett). Meghatározóak voltak a jegybanki likviditásbővítő lépések, továbbá a jegybanki és államháztartási forrású hitelösztönző programok.
A javuló makrogazdasági mutatók, amik a törlesztési moratórium fennállása alatt a kockázati modellek legfőbb bemeneti paraméterei is voltak, lehetővé tették a 2020-ban konzervatív feltételezésekkel megképzett értékvesztés és céltartalék egy részének felszabadítását a szektorban, ezáltal a kockázati költségek csökkenése az eredmény javulásának számottevő tényezőjévé vált a tavalyi évben. Ehhez hasonló mértékben javította az eredményt a nettó kamatbevételek növekménye, amelyben az üzleti állományok és a kamatpálya növekedésén túl a jegybank likviditásbővítő lépései is szerepet játszottak. Mindeközben a működési költségek növekedése visszafogott maradt. Összességében a belföldi tevékenységre vonatkozó nem-konszolidált adatok alapján (vagyis a külföldi leánybankok teljesítményétől eltekintve) a magyar hitelintézeti szektor 550 milliárd forint feletti adózott eredményt realizált 2021-ben, ami több mint két és félszerese a 2020. évi eredménynek, és 10% fölötti tőkearányos megtérülést jelent.
A lakossági és vállalati hitelösztönzési programok (előbbiek esetében főként az otthonteremtési, utóbbiak esetében pedig a nyár végéig a teljes keretet kimerítő NHP Hajrá!, valamint számos jogcímen elérhető kedvezményes kondíciójú fejlesztési hitelek) segítségével jelentősen bővült 2021-ben az ügyfélhitelek állománya, amiben október végéig a törlesztési moratórium hatása is érdemi szerepet játszott. A lakossági jövedelmek bővülése és a vállalati fejlesztési források bősége következtében az ügyfél-megtakarítások állománya is jelentősen emelkedett, így a hitelintézeti szektor elsődleges forrásellátottsága továbbra is kiemelkedő volt. Az év közepétől a jegybanki szigorítás miatt emelkedésnek induló hozamkörnyezetben az új vállalati hitelek esetében az árazási automatizmusok érvényesítették a magasabb kamatokat piaci hiteltermékeik árazásában, ugyanez a lakossági hitelek és betétek esetében visszafogottabb mértékben történt csak meg.
A jegybanki elvárásoknak megfelelően egyre több bank vezetett be a környezeti fenntarthatósági szempontoknak megfelelő hiteltermékeket, illetve kezdte meg ilyenek kihelyezését jegybanki refinanszírozást igénybe véve (Zöld Otthon Program). A digitalizáció is tovább folytatódott: szélesedett az elérhető mobilfizetési megoldások köre, egyre több hitelügylet teljes lebonyolítása helyeződött át az online térbe, és több banknál már számlanyitáshoz sincs szükség személyes jelenlétre.
Összességében a bankszektor magas likviditás, biztonságos tőkeellátottság mellett működött 2021-ben, a szabályozói környezet kisebb szigorodásához ebben az évben nem volt szükség jelentős alkalmazkodásra. Gyorsult a banki koncentráció folyamata is: az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoport folyamatban lévő egyesülési folyamata mellett 2021-ben dőlt el, hogy a kivonuló Commerzbank üzletrészét az Erste Bank vásárolja meg, és a kisbankok körében is születtek felvásárlási döntések az év folyamán (a Magnet Bank a Sopron Bankot szerezte meg).
AZ MKB 2021. ÉVI TELJESÍTMÉNYE
A Bank egyedi mérlegfőösszege 18,9%-kal, 527,7 milliárd forinttal emelkedve 2021 végén 3 320,3 milliárd forintot tett ki. Az ügyfélhitelek állománya 8,6%-os növekedéssel 1 201,2 milliárd forintot ért el, míg az ügyfélbetét-állomány 19,0%-os bővüléssel 2 233,7 milliárd forintot tett ki. Az MKB Bank 2021. évi jövedelmezősége sokkal kedvezőbben alakult a 2020. évi COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesést követően, az adózás utáni nyereség 55,9 milliárd forintra emelkedett az előző évi 6,2 milliárd forintos profit után.
A Bank pénzügyi és üzleti fundamentumai tovább erősödtek, mind a tőkeerejét, likviditását, önfinanszírozó képességét, mérlegszerkezetének alakulását és üzletágainak teljesítményét tekintve.
AZ ÜZLETÁGAK TELJESÍTMÉNYE4
Lakossági, mikro- és kisvállalati szegmens
A lakossági szegmens a folytatódó pandémiás helyzet ellenére jelentős növekedést ért el a 2021-ben az előző évhez viszonyítva. A pandémia számos területen továbbra is befolyásolta az ügyfél elvárásokat és szokásokat. A megváltozott körülmények között a lakossági értékesítésben a korábbiaknál is nagyobb hangsúly került az ügyfeleknek nyújtott szakértő tanácsadásra és támogatásra, legyen szó likviditásmenedzsmentről, krízishitelekről, moratóriumról vagy távoli elérést biztosító digitális megoldásokról.
Az MKB Bank folytatta a korábban megkezdett fejlesztéseket, melyek fókusza a minőségi ügyfélkiszolgálás, az ügyfélélmény növelése, a hitelezés és a prémium szegmens erősítése, tovább növelve az MKB Bank lakossági üzletágának piaci részesedését.
Prémium szegmensben töretlen lendülettel folytatódott a siker sorozat. Kimagasló eredmények születtek ügyfélszám és kezelt portfólió növekmény tekintetében. Az MKB-Pannónia Alapkezelő nyílt végű befektetési alapjainak állománya tovább nőtt a szegmensben, köszönhetően a mintaportfólió alapú befektetési tanácsadásnak, valamint a befektetési alapok jó teljesítményének.
Lakossági ügyfélkörben a befektetések terén továbbra is a biztonságos és kiszámítható állampapírok iránt volt jelentős a kereslet. A MÁP+ mellett egyre inkább előtérbe került az infláció követő Prémium Magyar Állampapír, ennek hatására 2021-ben tovább növekedett ezen instrumentumok nettó értékesítése, továbbá a befektetési alapok népszerűsége visszatérni látszott az átmeneti keresletcsökkenést követően.
Jelentős növekedést ért el az MKB Bank jelzáloghitelezés terén. Az előző évhez viszonyítva 2021-ben a folyósított jelzáloghitel volumene több mint másfélszerese volt a megelőző évi teljesítménynek (+54% év/év).
A Bank egyre nagyobb mértékben értékesített hosszú kamatperiódusú lakossági jelzáloghiteleket, így az ügyfélkört kevésbé érintette az év végén emelkedő hozamkörnyezet, a kamatváltozás kockázata csökkent. Az MKB Bank az árazási politikájában szem előtt tartotta az üzleti stratégiai célul kitűzött piaci pozíciójának megtartását. Jelzáloghitel termékpaletta 2021. októbertől az MKB NHP Zöld Otthon Lakáshitellel bővült.
A személyi kölcsön folyósítás az év során közel duplája volt (+91% év/év – részben a bázisévi korlátozások következtében) az előző évi volumennek, melyben a 2020-ban bevezetett online személyi kölcsön igénylések aránya negyedévről negyedévre folyamatosan nőtt.
A kormányzat gazdaság-újraindítási akcióterve alapvetően határozta meg az MKB Bank 2021 évi mikro- és kisvállalati üzleti stratégiáját. A Bank gyorsan és zökkenőmentesen vezette be valamennyi, az új gazdaságélénkítő csomagokban szereplő támogatott terméket, melyek egész évben a hitelezés mozgatórugói voltak ebben a szegmensben.
Az erős online marketingjelenlét és a fiókhálózati proaktivitás révén az első félévben különösen a Széchenyi Kártya Program volt a szegmensben meghatározó, melyet a második negyedévtől fokozatosan kiegészített az MFB Kamatmentes Újraindítási gyorskölcsön iránt felfutó kereslet, amellyel a fajlagos termékpenetráció is javult. Az MFB GINOP-9.1.1-21 program keretében kihelyezett állomány az év végére meghaladta a 10,8 milliárd forintot, mely 14%-os piaci részesedést jelent.
Az MKB Bank elkötelezett az olyan fejlesztések irányába, amelyek növelik a pozitív ügyfélélményt és egyben fokozzák az ügyfelek biztonságérzetét a hosszan elhúzódó pandémiás környezetben.
Az év első negyedévében befejeződött a fiókhálózatban a digitális ügyfélhívórendszer fejlesztése és teljes körű bevezetése. A rendszer online sorszámhúzásra és időpontfoglalásra ad lehetőséget, így minimalizálhatók a bankfiókban való várakozási idők, elkerülve ezzel az esetleges helyszíni sorban állást és várakozást.
Az MKB Bank rendszeresen felhívja ügyfelei figyelmét az alternatív csatornák használatának lehetőségére, valamint számos tájékoztatót alkalmaz az elektronikus csatornák használatának elősegítése érdekében.
A fiókhálózat tevékenységét az év során nagyban befolyásolta a pandémia kapcsán folytatódó nemzetközi és országos egészségügyi vészhelyzet. Az ügyfelek és munkatársak védelmének érdekében egész évben a biztonságos és felelős bankfióki ügyfélkiszolgálás feltételeinek megfelelve, a mindenkori kormányzati intézkedések, előírások szerint működött a fiókhálózat. A már jelenleg is széles körű és folyamatosan bővülő online ügyintézési lehetőségeken túl az MKB Bank országszerte továbbra is 51 fiókban biztosította a személyes ügyfélkiszolgálást.
A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is tovább folytatódott az MKB Bank és a CIG Pannónia Biztosítók közötti stratégiai együttműködés, így a bank fiókhálózatában elérhetőek voltak a nyugdíj-, befektetési-, kockázati- és egészségbiztosítási termékek, melyek által az ügyfelek megtakarítási portfóliójukat diverzifikálni tudták. Az egyéni életbiztosítás értékesítés dinamikusan fejlődő tendenciáját a pandémia 2020-ban megakasztotta, azonban a teljesítmény 2021-ben ismét növekedési pályára állt. Az év első negyedévében bevezetésre került a Barion online fizetési megoldás az életbiztosítási díjak befizetéséhez, mely a korábbinál modernebb, kényelmesebb megoldást kínál az ügyfelek számára. A CIG Pannónia, 2021 júniusában, bevezette a Pannónia BajTárs Balesetbiztosítást, melyet a Bank a fiókhálózatában értékesít. A termék a piacon egyedülálló módon garantált kárrendezési időt vállal és három különböző csomagban érhető el. A Biztosító az év során különböző időszaki kedvezményekkel, akciókkal segítette a fiókhálózati értékesítést, melynek eredményeképp az előző évi értékesítési eredményhez viszonyítva 2021-ben tovább növelte az MKB Bank a teljesítményét (+17% év/év) a közvetített állománydíj tekintetében.
2021-ben a lakásbiztosítások értékesítésében továbbra is az Aegon OKÉ (Otthon, Kert, Érték) terméke volt elérhető az MKB Bank fiókhálózatában, valamint a Bank honlapján. A Biztosító, 2021 március közepétől, lakásbiztosítása tekintetében értékesítési akciót hirdetett, melyet az év folyamán többször meghosszabbított. A hitelezési aktivitás növekedésének valamint a meghirdetett lakásbiztosítási akcióknak köszönhetően az MKB Bank fiókhálózatában értékesített lakásbiztosítások darabszáma jelentősen nőtt az előző évhez viszonyítva (+45% év/év) 2021-ben.
A közvetítői értékesítési csatorna 2021-ben mind a lakossági, mind a kisvállalati értékesítésben jelentős fejlődést ért el az előző évhez képest. Abszolút értékben és a fiókhálózathoz viszonyított arányában is növekedett a partneri együttműködésből származó értékesítés. A lakossági jelzáloghitelek esetében a közvetítői ügyletek volumene meghaladta a 47%-os arányt.
Kisvállalati ügyfelek részéről a kormány által támogatott, a gazdaság élénkítését és a munkahelyek megmentését célzó hitelek iránt 2021-ben is nagy volt a kereslet, a közvetítők is jelentősen hozzájárultak az értékesítéshez, melynek eredménye megmutatkozott a folyósított hitelek volumenében is. Sikeresek voltak azok az intézkedések, amelyek a partneri kommunikációban és az ügyintézés során is az online megoldásokat helyezték előtérbe, a személyes találkozásokat pedig a legszükségesebb szintre szorították le.
A partneri együttműködések érdekében tett lépések, folyamatjavítások, erőfeszítések eredményesnek bizonyultak, ezért az MKB Bank a folyamatok további fejlesztését tervezi annak érdekében, hogy piaci részesedését tovább tudja növelni a közvetítői piacon.
Digitális termékek és csatornák
2021-ben is folytatódott a digitális stratégia megvalósítása és az ügyfélélkiszolgálás digitális transzformációja, amelyben elsődleges cél az ügyfélélmény növelése, új digitális termékek bevezetése és a partneri együttműködések szélesítése volt. Több csatornán is új funkciókkal jelent meg a Bank, valamint új elektronikus platformot vezetett be, amellyel nagyot lépett előre a digitális értékesítés terén. A pandémiás helyzet továbbra is jelentősen formálta a fogyasztói szokásokat, digitális csatornára terelte a korábban ez iránt kevésbé fogékony ügyfeleket is, tovább emelkedett a csatornákat aktívan használók száma és felgyorsította a digitális fejlesztéseket is. A Bank törekszik a csatornák összehangoltságára, valódi értékteremtést biztosító szolgáltatáscsomagok kialakítására és ezek beillesztésére az ügyfelek életébe.
Év elején megújult a mobilfizetési szolgáltatás. A fizetés, az korábbiaktól eltérően, nem az okostelefon külön digitális alkalmazásában történik, hanem integráltan, egy alkalmazásban: a felhasználók – a bankkártyájuk mobilappos digitalizációját követően – készülékük bankkártyás fizetőterminálhoz történő érintésével tudnak fizetni.
Nagyot lépett előre a Bank az online hitelezés kapcsán is. Létrejött egy új, digitális hitelezési platform (Digitális Fiók), melyben márciustól a meglévő ügyfelek személyes fióklátogatás nélkül, end-to-end online folyamaton keresztül igényelhetnek személyi kölcsönt. A maximum két millió forintos, szabad felhasználású hitel hitelbírálata legfeljebb egy munkanapot vesz igénybe, az elektronikus szerződéskötést követően pedig a hitel folyósítása is legkésőbb egy munkanapon belül megtörténik.
A hiteligénylés felhasználóbarát folyamata a „használhatósági tesztek” során kért ügyfél-visszajelzések figyelembevételével került kialakításra. A kényelmessé tett folyamat gyorsan és gördülékenyen vihető végig, így a bank digitális fejlesztési stratégiájában meghatározott ügyfélélményt biztosítja.
Márciusban megjelent az MKB Bank kínálatában a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel termék is, melynek online igénylési lehetősége áprilisban elérhetővé vált a meglévő ügyfelek számára is. Az év közepétől, a teljesen online hiteligénylési lehetőségek kiterjesztésre kerültek az új ügyfelek számára is. Innovatív megoldás, hogy az új ügyfelek úgy igazolhatják jövedelmüket, hogy az online hiteligénylési folyamat során hozzájárulást adnak a számlavezető bankjuk számlatörténetének automatikus, zárt csatornán keresztül történő lekérdezéséhez, így nem szükséges a hagyományos jövedelemigazolási formák benyújtása (pl. bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás). Az újonnan bevezetett folyamatok kimondottan népszerűek, az új ügyfelekre történő kiterjesztést követő második hónapban már a teljes folyósítás 8%-a ezen a csatornán keresztül történt. A visszajelzések alapján az ügyfelek 94%-a ajánlaná a megoldást másnak is, 96%-a szívesen kipróbálna más terméket is online.
Az elmúlt év során a mobilalkalmazás felhasználóinak száma kimagaslóan, 45%-kal emelkedett, az ügyfelek aktívan használják a napi bankolás terén. A Netbankár csatorna újításaként az év második felében elérhetővé vált a QR kóddal történő Netbankár bejelentkezés is, mely egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb bejelentkezési lehetőséget kínál az ügyfelek részére.
2021-ben a Bank sikeresen lezárta egyik kiemelt innovációs projektjét, melyben megújult a teljes ATM hálózata. A Bank korábbi eszközeit érintőképernyős, modern, kimagasló élményt biztosító gépekre cserélte, továbbá elérhetővé vált az ATM-en keresztüli készpénzbefizetés. Az új ATM-ek használata érintéses kártyaolvasóval is lehetséges. A negyedik negyedévben a fióki folyamatok optimalizálása érdekében több fiók esetében kiszervezésre került az ATM-ek töltése és ürítése.
Az MKB Bank még a második negyedévben újabb fióki digitális fejlesztésbe kezdett, melynek keretében a papír alapú felügyeleti dosszié kiváltásának céljából minden bankfiókba – az ügyfelek számára jól elérhető helyre – telepített tableteket biztosít. 2021-ben mind az ezzel kapcsolatos fejlesztések mind a fióki telepítések megtörténtek.
A digitális fejlesztések következtében jelentősen fejlődött a Bank digitális képessége, így a design thinking, a UX design és az agilis termékfejlesztés területén is sok tapasztalatot gyűjtött a terület. Ezek a módszertanok és képességek hozzásegítik a Bankot ahhoz, hogy a termékek és szolgáltatások kutatásakor, megtervezésekor és piaci bevezetésekor a Bank be tudja vonni ügyfeleit és gyorsan reagáljon a digitális világ növekvő kihívásaira.
MKB SZÉP Kártya
Az MKB SZÉP Kártya 2021. évi működésére is nagy hatással voltak a COVID-19 járvány megfékezésére hozott kormányzati intézkedések. A SZÉP Kártyás munkáltatói juttatásokat ösztönözte, hogy annak a éves keretösszege 800 ezer forintban lett megállapítva, amin belüli a munkáltatók 2021-ben is mentesültek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. A SZÉP Kártyás felhasználás lehetőségét - új intézkedésként - nagyban könnyítette az, hogy 2021. április 25-től (2022. december 31-ig) a SZÉP Kártya bármelyik alszámláján lévő egyenlegből kifizethető bármelyik SZÉP Kártyás szolgáltatás ellenértéke.
2021 októbere óta a Magyar Bankholding másik két tagbankjában, a Budapest Bank és a Takarékbank fiókjaiban is lehet MKB SZÉP Kártya számlát nyitni. 2021 áprilisa óta az MKB SZÉP Kártya birtokosok tájékoztatását az újraindított MKB SZÉP Kártya App is segíti.
Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az MKB SZÉP Kártya a 2021. évben is kiemelkedő eredményt ért el. A termék szinte minden jellemzőben meghaladta a 2020. évit: 237 ezer MKB SZÉP Kártyabirtokos részére 2021-ben 1,2 millió tranzakcióval, közel 30 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett. 6,4 millió tranzakció keretében a SZÉP kártyabirtokosok közel 33,2 milliárd forintot költöttek 2021-ben. Az MKB SZÉP Kártyás számlákon lévő vagyon éves átlagban meghaladta a 16,6 milliárd forintot. A kártyabirtokosok jelenleg már 34 ezer elfogadó helyen használhatják fizetésre kártyáikat.
Az MKB SZÉP Kártya közvetlen MKB Bankos termékként történő működtetésének 3 éve alatt az MKB SZÉP Kártya eredményei a legfontosabb mutatókban folyamatosan emelkedve 2021-re megkétszereződtek. 2018-hoz képest 2021-ben kétszer annyi juttatás érkezett az MKB SZÉP Kártyabirtokosok számlájára és a költés is kétszer akkora volt. A költéseknél különösen a 2021-es év hozott jelentős emelkedést, mert a 2021-es költés 2020-hoz képest 40 %-os növekedést mutat.
Vállalati és intézményi ügyfelek
Hagyományos erősségeire építve az MKB Bank stratégiai célja az vállalati üzletág további fejlesztése, építése. Az üzletág fókuszában a helyismeret, a professzionális kiszolgálás, a tanácsadás alapú értékesítés és az innovatív megoldások biztosítása áll.
Ügyfelei részére az MKB Bank komplex üzleti megoldásokat, tanácsokat biztosít, szükség esetén összetett hitelstruktúrákat állít fel és speciális pénzügyi ügyféligényeket elégít ki. Az MKB Bank a vállalati szegmens valamennyi üzletági szereplője számára képes hatékony, egyedi megoldásokat biztosítani.
Az ügyféléletciklus-alapú megközelítés továbbfejlesztése érdekében a Bank 2021-ben is jelentős erőforrásokat fordított a termékfejlesztési folyamatok és modellek további optimalizálására, ezen belül a pandémiás helyzet elhúzódása miatt kialakult kihívásra reagálva extra erőforrást allokált a digitalizációs megoldások erősítésére.
A vállalkozások hitel iránti igénye a pandémiás helyzet alatt sem csökkent. Az MKB Bank a 2021-es évben is törekedett az ügyfelek minél teljesebb körű kiszolgálására, az ügyfélélmény növelésére, ezért a különböző – módosított – gazdaságélénkítő csomagokban szereplő támogatott és refinanszírozott hitelprogramokban, illetve kezességvállalási programokban is részt vett, melyek bevezetésük óta nagy népszerűségnek örvendenek. A Bank által tapasztalt jelentős hitelfelvételi kedv további lendületet ad a gazdaságnak, a pandémiával erősebben sújtott ágazatokban is áthidaló megoldást jelenthetnek az MKB Bank által nyújtott különböző pénzügyi megoldások.
A hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatos információkat és folyamatokat a Bank folyamatosan biztosította az ügyfelei részére, ezzel is segítve esetleges likviditási nehézségeiknek időleges megoldását. 2021. októberét követően a moratóriumban történő további részvétel az ügyfelek aktív kezdeményezésére folytatódhatott, ami a rászoruló érintettek körét lényegesen csökkentette.
A Bank 2021-ben is kulcsszegmensként tekintett a kis- és középvállalati (kkv) ügyfélkörre, melyben központi szerepet kapott a termékpenetráció emelése.
Az MKB Bank továbbra is aktív szereplője a folyamatosan megújuló Széchenyi Programnak. A tavalyi évben Széchenyi Program keretében a Bank 5,3%-os piacrészt ért el a szerződött összeget tekintve.
Az MKB Bank és az Eximbank hagyományosan szoros együttműködésének köszönhetően az ügyfelek részesülhetnek az EXIM finanszírozási forrásaiból. A magyar gazdaság teljesítményének szempontjából a külkereskedelem kiemelt prioritás, melyhez nem csak az exportőrök, hanem az export köré szerveződő beszállítók, valamint az exportpiacon még csak most megjelenő vállalkozások is hozzájárulnak.
Az MKB Bank különösen büszke arra, hogy 2021-ben átvehette az NHP Hajrá! kiválósági díjat a Bankholding színeiben. Az MNB NHP Hajrá! programjában a Bank kimagasló, 8,3%-os állományi piacrészt ért el.
Összességében elmondható, mind a hitel, mind a betétállomány emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. A 2021-es év mindemellett a Bankholdinggal összefüggő fúziós feladatok alapos előkészítését szolgálta.
Befektetési szolgáltatások
Az MKB Tőkepiaci és Tranzakciós Tanácsadási területe 2021-ben is a Növekedési Kötvény Program (NKP) egyik meghatározó befektetési szolgáltatója volt: forgalmazóként és társforgalmazóként nyolc sikeres kötvénykibocsátásban működött közre, amelyek összértéke elérte a 476,2 milliárd forintot. Emellett közreműködött a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatban, részt vett további tranzakciók előkészítésében és folytatta Kijelölt Tanácsadói működését a BÉT Xtend piacán.
Privátbanki szegmens
Az MKB Private Banking 2021-ben a megelőző év ütemét tartva, 5%-kal növelte a kezelt vagyon állományát. Az egy ügyfélre jutó kezelt vagyon mérete tekinteté¬ben az MKB Private Banking változatlanul piacvezető a hazai szolgáltatók között. Az üzletág ügyfélszáma továbbra is stabil, a 2020-as évhez képest kissé nagyobb ütemben emelkedett.
A 2021-es Private Banking Hungary díjátadón a Bankholding bankjaival közösen az MKB Private Banking megőrizte „Az Év Üzletágfejlesztője” díját, mely a címet odaítélő testület elismerését tükrözte a fúziós munkával kapcsolatos erőfeszítések tekintetében. Az MKB Private Banking üzletágának munkatársa nyerte el „Az Év Senior Privát Bankára” elismerést, valamint az üzletág a hazai szakma szereplőinek szavazatai alapján negyedik lett az „Év Privátbanki Szolgáltatója” kategóriában. Termékfejlesztés tekintetében 2021-ből kiemelendő a bizalmi vagyonkezelők számára nyújtott bankszámlavezetési és befektetési szolgáltatások folyamatos bővítése.
Az elmúlt évben a portfoliókra a globális inflációs nyomás jelentette a legnagyobb veszélyt, melyre a tanácsadók a hazai lakossági állampapírok infláció ellen védő sorozataival, valamint felpörgő gazdaságban várhatóan jól teljesítő befektetési alapok ajánlásával reagáltak.
LEÁNYVÁLLALATOK/STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS PARTNEREK
Az MKB saját banki termékei és szolgáltatásai mellett leányvállalatai és partnerei szolgáltatásait is biztosítja. A Bank célja a leányvállalatok piaci pozícióinak megtartása, növelése, a csoporton belüli együttműködések mélyítése és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások folyamatos erősítése.
LEÁNYVÁLLALATOK 5
MKB Euroleasing Csoport
Az MKB-Euroleasing Csoport a vezető hazai lízingvállalatok egyikeként a pandémia, a gyártási és a szállítási nehézségek által sújtott 2021-es évben is kiemelkedően aktív szereplő tudott maradni. A fizetési moratórium a vártnál is kevésbé terhelte a cég működését, az operatív működés a megváltozott körülmények között is stabil és problémamentes maradt.
A korábbi évekhez hasonlóan az MKB-Euroleasing Csoport 2021-ben továbbra is elsősorban a gépjárműfinanszírozás és a mezőgazdasági gépfinanszírozás terén ért el kiemelkedő piacrészesedést, de ezeken a szegmenseken túlmenően a nagyhaszongépjárművek és az általános gépek finanszírozásában is teljeskörű szolgáltatást nyújt ügyfelei részére.
Az MKB-Euroleasing Csoport célja továbbra is mind a finanszírozási szegmenseket, mind a szegmenseken belül felépülő szerződésállományt figyelembe véve egy kockázati és üzleti szempontból is diverzifikált portfólió felépítése. Ez a stratégia hosszú távon tudja biztosítani a stabil, alacsony kockázatú és magas jövedelmezőségű működést.
Az MKB-Euroleasing Csoport 2021-ben is növelni tudta az általa kezelt portfolió méretét, ami nagyban hozzájárul a működési hatékonyság további javulásához.
Az MKB-Euroleasing Csoport stratégiai célja változatlanul az elért piaci részesedésének, és a vezető hazai lízingvállalati státuszának tovább erősítése volt 2021-ben. A stabil piaci jelenlét a meglévő kereskedői és importőri kapcsolatok folyamatos fejlesztése mellett új kapcsolatok kialakításának is köszönhető. A cégcsoport a megújuló bankholdingos keretek között is az innovatív digitális megoldások fejlesztésében és bevezetésében élen járó szereplő kíván maradni a jövőben, mind az ügyfelei, mind a partnerei kiszolgálása tekintetében.
MKB Consulting
Az MKB Consulting egyre bővülő tanácsadási portfólióval állt vállalati ügyfelei rendelkezésére 2021-ben is. A pályázati tanácsadási piac egyik vezető szereplőjeként a társaság vállalati ügyfelei részére 2021-ben összesen 7,5 milliárd forint támogatási összegű nyertes pályázatot készített, emellett teljes körűen ellátta 130, a korábbi években támogatásban részesült nyertes pályázatával kapcsolatos projektmenedzsment-feladatokat. A társaság portfóliója a továbbra is domináló kutatás-fejlesztési és innovációs témájú projektek mellett jelentős mértékben bővült mezőgazdasági és agrárfejlesztési pályázatokkal döntően az élelmiszeripari beruházások, illetve a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre irányuló projektek területén.
Az év második felétől a portfólióban a vállalati ügyfelek mellett megjelentek az önkormányzatok is, így a társaság számos közepes méretű város integrált településfejlesztési stratégiájának, illetve különböző városfejlesztési projektjének a kidolgozására nyert el megbízásokat.
A 2021-es év egyik sikertörténete volt a társaság újonnan elindult zöld pénzügyi tanácsadási üzletága, amelynek keretében egyrészt a zöld kötvény kibocsátáshoz szükséges keretrendszerek kialakításával, másrészt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat egyaránt figyelembe vevő és azok összhangjának megteremtését célzó ESG-keretrendszer kialakítására irányuló tanácsadással segítette kiemelt vállalati ügyfeleit annak érdekében, hogy így közösen tudjanak hozzájárulni egy fenntarthatóbb és zöldebb gazdaság kialakulásához.
A 2022-es évnek megnövekedett vállalati ügyfélkörrel, egyre bővülő önkormányzati tanácsadási portfolióval, valamint egy dinamikusan fejlődő, a vállalati ügyfelek mellett az önkormányzati ügyfélkörre is kiterjeszthető zöld pénzügyi tanácsadási üzletággal vág neki az MKB Consulting.
MKB-Pannónia Alapkezelő
A termékfejlesztés a 2020-as évben megkezdett zöld szemlélet útján folyt tovább, 2021 júniusában egy újabb ESG stratégia irányába elkötelezett alappal bővült az Alapkezelő termékpalettája. Az ingatlan-kezelési üzletág felépítése után 2021 áprilisában elindult az Alapkezelő első ingatlanbefektetési alapja is. 2021-ben lejártak az Alapkezelő által korábban indított utolsó zártvégű befektetési alapok.
Az Alapkezelő 2021. december 31-én összességében 676 milliárd forintnyi nettó eszközértékű befektetést kezelt, ez 7%-os piaci részesedést jelent. Ezen belül 35 befektetési alapban 236 milliárd forint befektetést, a portfóliókezelés keretében pedig 9 pénztár, 3 biztosító és 4 egyéb ügyfél számára összesen 440 milliárd forint értékű vagyont kezel. Az MKB-Pannónia Alapkezelő a nyugdíjpénztári vagyonkezelők rangsorában (a kezelt vagyont tekintve) a második helyen áll.
MKB Fintechlab
A 2021-es év az MKB Fintechlab számára a megváltozott környezethez való adaptációról és a fejlődésről szólt. Az MKB Fintechlab a digitális üzletfejlesztési terület részeként nagyban hozzájárul a banki digitális képességek meghonosításához és felel a tervezői és designszemlélet integrálásáért, az innovációs érettség tudatos fejlesztéséért, valamint az ebben rejlő üzleti potenciál kiaknázásáért. Az MKB Fintechlab stratégiájának három pillérét a befektetési terület, a digitális és design kompetenciaközpont, valamint az innováció menedzsment képesség adja.
2021-ben tovább folytatódott a banki design és digitális kompetenciaközpont fejlesztése, illetve a design csapat az év elejétől már a Magyar Bankholding valamennyi tagbankjának teremtett értéket a munkájával, ennek az adminisztrációs hátterének biztosítása pedig 2022 januárjában zárult le.
Az év során az MKB Fintechlab egy új befektetést hajtott végre a Könyvelő-Net platformba (Bookkeepie.com International Kft.). 2022-ben pedig további 9 startupba fog befektetni egy inkubátor pályázat keretében. Emellett a portfóliócégei számos sikert könyveltek el a tőkebevonás és növekedés terén. A FintechX Zrt. egy többszáz millió forintos finanszírozási kört zárt, a Coinrule Inc.-t pedig beválasztotta a világ egyik leghíresebb akcelerátora, a Y Combinator a tavaszi batch-ébe, emellett már ekkor több millió dollárnyi finanszírozást tudtak bevonni, még egy amerikai léptékű Series A befektetés előtt is.
Az előző évet folytatva ismét több sikeres online és hibrid eseményt bonyolított le a leányvállalat. Az első esemény az IdeaVault, a koronavírus világjárvány gazdasági hatásaira és nehézségeire válaszoló kezdeményezéseket felkaroló, kétnapos, online ötletverseny volt. A versenyt a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank, a Takarékbank, a Budapest bank, illetve a Hiventures támogatták. A 48 órás, mentorokkal közös felkészülés után a döntőbe jutott csapatok szakértői zsűri előtt mérettetek meg, majd három került ki közülük győztesen.
Ezt követően november közepén harmadszorra szervezte meg a Design Summit-ot az MKB Fintechlab. A kétnapos, nemzetközi online rendezvény központi témái a pénzügyi és banki szektor jövője, kihívásai, valamint az aktuális és a várható trendek voltak. A rendezvény célja a szakemberek inspirációja volt és az olyan előremutató beszélgetések elindítása, amelyek révén a designvezérelt és az ügyfelek visszajelzésein alapuló fejlesztések indíthatóak el az ágazatban.
Ezen események mellett a Fintechlab az MKB Bankkal közösen valósította meg az Innoacademy belső innovációs programot. Az eredetileg a nagyvállalatokkal együttműködő banki munkatársaknak indult innovációs workshop később egy hatvan fős, fél éven át tartó képzési programmá nőtte ki magát. A változatos területekről jelentkezett résztvevők hat témakörön keresztül kaptak betekintést a fintech és innovációs világ legújabb trendjeibe, illetve az elméleti rész mellett gyakorlati workshopokon keresztül ültethették át a megszerzett tudást a mindennapi munkájukba.
Hasonlóan sikeresnek mondható a leányvállalat Partnership Programja, ahol a banki igények mentén összesen 12 külső megoldás került validálásra. A program egyik jelentős mérföldköve a KKV hitelelőszűrő bevezetése, ami egyben a cégcsoport teljes online hitelezési folyamatának első mérföldköve is. A Program csapata a Magyar Bankholding számára is jelentős munkát végzett például a tagbanki számlázó rendszerek összehasonlításával, de kutatásaik támogatták az új core banki rendszer és a kártya rendszer kiválasztási folyamatát is. Jelenleg az agilis működés integrált részeként támogatják az új Bank építését.
Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő
A Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2021-ben is folytatta befektetési tevékenységét a start-up ökoszisztémában.
A Solus I. Alap az Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram (GINOP 8.1.3/B-17), valamint az MKB Csoport és stratégiai partnerei mint magánpiaci befektetők által társfinanszírozott közös alap. A Solus I. Alap 2023 végéig várhatóan több, mint 12 milliárd forint kockázati tőkét fog kihelyezni innovatív és intelligens technológiákat alkalmazó KKV-kba. A portfólió 2021 végével 28 db társaságból áll, és 11 653 millió forintról született már befektetési döntés. Az Alap számára a legnagyobb kihívást a pandémia gazdasági hatásainak áthidalása, finanszírozási megoldások nyújtása jelentette a portfolió társaságai számára. Ezzel és további kettő új kihelyezéssel együtt 1 852 millió forintot fektetett be.
A Solus II. Alap a Digitális Jólét Kockázati Tőkeprogram (GINOP 8.2.7-18) keretén belül valósul meg. Az Alap 2023 végéig több, mint 7 milliárd forint kockázati tőkét fog befektetni digitalizáció-fókuszú mikro-, kis- és középvállalkozásokba. A portfólió 2021 végével 18 db cégből áll, és 5 570 millió forintról született már befektetési döntés. 2021-ben 7 db új befektetési döntés és a meglévő portfolió elemekkel összesen 1 472 millió forint folyósítása történt.
Az elmúlt évben az iparági nehézségek mellett a portfolió társaságok pénzügyi stabilizálása, meglévő piacaikon való beágyazódás volt a fókuszban, amit a korlátozások feloldásával további növekedésre, sok esetben expanzióra szeretne váltani a Társaság 2022-ben. Több portfolió társaságnak sikerült rangos díjakat elnyerni, ilyen a Tablog által elnyert Proptech díj, vagy az Év Honlapja által adományozott különdíj a Cristo számára.
STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS PARTNEREK6
MKB Nyugdíjpénztár
Az MKB Nyugdíjpénztár Magyarország egyik piacvezető pénztára.
Önkéntes ága az MKB Csoport teljes körű befektetési megoldásain belül egy évtizedeken átívelő, hatékony megtakarítási eszközt kínál több mint 75 000 ügyfelének. A pénztári ág 2021. december 31-én 142,3 milliárd forintos vagyona éves összevetésben 2,7 milliárd forinttal növekedett. Pozitív eredménye az évnek, hogy az egyéni tudatos megtakarítási hajlandóság egyre nagyobb súlyú (az egyéni tagi befizetési aktivitás szempontjából).
Az MKB Nyugdíjpénztár magán ága 3 561 fős tagsággal és 20,5 milliárd forintos vagyonnal zárta 2021-et, miközben a tagdíjfizető tagok aránya továbbra is bőven a 70%-os törvényi elvárás felett maradt.
A Pénztár több, mint 25 éves folyamatos, stabil és prudens működését felkészült pénztári és vagyonkezelői szakmai támogatása és folyamatos fejlődésre való törekvése teszi teljessé.
Az egyszerű, akár az aktív években is sokoldalúan felhasználható, kamatadómentes megtakarítási forma az ügyfelek hozamelvárásaihoz és kockázatviselő képességéhez igazítható. A tagok igényeinek még szélesebb körű kiszolgálása érdekében a termékelőnyök kihasználásához a pénztár folyamatosan szélesíti szolgáltatási palettáját. Az önkéntes ágában 2021 során előkészítésre került egy új, immár ötödik pénztári portfólió bevezetése és az ügyfél megtakarítások több portfólió közötti megosztásának megvalósítása is. Az MKB Nyugdíjpénztárral jövőjükbe fektető ügyfelek így a szakértő vagyonkezelésnek köszönhetően még teljesebben használhatják majd ki a 10 és 15 éves időtávon is infláció feletti hozameredmények, és az alacsony költségszint együttes előnyeit. A felhasználást rugalmas szolgáltatási kör biztosítja.
Egy fontos stratégiai célként ugyanakkor a digitális megújulás keretében az MKB Nyugdíjpénztár 2021 nyarára egy komplex projektben megújította webes megjelenési felületét, ami így felhasználóbarát módon és az MKB brandhez is illeszkedően támogatja az ügyfélkiszolgálást. Párhuzamosan előkészítésre került a Tagi Portál felhasználói igényekhez alkalmazkodó fejlesztése is. Az üzletfejlesztés fókuszában mindemellett a folyamatos aktivitás, ügyfélmegszólítás, illetve további új és innovatív megoldások vizsgálata és beépítése állt az ügyfélelégedettség folyamatos fokozása érdekében.
MKB-Pannónia Egészség-és Önsegélyező Pénztár
Az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár Magyarország egyik piacvezető egészségpénztára, mely több mint 202 000 tagja számára nyújtja széleskörű szolgáltatásait és 2021. december 31-én összesen 15,3 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett. A Pénztár neve immár közel 25 éve az elérhető legszélesebb körű egészséget támogató, költségcsökkentő szolgáltatást jelenti az ügyfelei számára. Az egész család igényeire, szinte minden élethelyzetben költhető, 20% adókedvezménnyel növelhető egészségpénztári vagyon a gyermekvállalástól a magánegészségügyi költéseken át az idősgondozás támogatásáig széleskörűen felhasználható. Prevenciós költések és kétéves lekötés esetén az állam további 10% adókedvezményt biztosít az ügyfelek számára, ami a legkülönfélébb termékekre, szolgáltatásokra költhető el több mint 16 600 partnernél a hagyományos fizetési módokon, vagy a közel 9 600 kártyaelfogadásra szerződött szolgáltatónál.
A Pénztár 2021 során egy komplex folyamat végén megújította weboldalát és elindította tagi portálja megújítását is. Az átalakítás egyik fontos szempontja volt az elavult felület reszponzív megjelenése azáltal, hogy az összes szükséges információ és elérhető funkció strukturáltan hozzáférhető, illetve a felhasználók számára átlátható elrendezésben, közérthetően, mégis a pénztárakra vonatkozó szigorú szabályozásnak is eleget téve legyen megtalálható.
2021. év pozitív eredménye, hogy a megerősített üzleti szemléletnek köszönhetően egyre dinamikusabb tagi befizetési aktivitás mellett zárta az évet a Pénztár. Mindemellett az erősödő egészségtudatosságra reflektálva külső partnerével sikeres termékfejlesztést is végrehajtott az év végén, az egészségbiztosítási termékét új, – pénztáron keresztül finanszírozható – kedvező adózású vállalati juttatási lehetőséggel is kiegészítve. 2021 során ezen kívül több termék fejlesztése is elindult, így lépések történtek további egészségbiztosítási csomagok kínálatba illesztésére, és vizsgálatra került a telemedicina megoldások adaptálása is.
Az elektronikus ügyintézés fejlesztése kiemelt stratégiai cél, az elektronikus úton benyújtott számlák beküldésének és elszámolásának bővülésére számítva belső fejlesztések indultak el, melytől középtávon szervezeti hatékonyságnövelés várható, ami még gördülékenyebb ügyfélkiszolgálást tesz majd lehetővé. A Pénztár üzletfejlesztése a stabil, kiszámítható működés támogatása érdekében tevékenykedett és 2021-ben is számos további új és innovatív megoldást vizsgált meg a folyamatos ügyfélelégedettség növelés érdekében és aktív marketing jelenlét mellett, hatékony ügyfélmegszólítás, befizetés ösztönzés jellemezte munkáját.
PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY
Az egyedi pénzügyi helyzet kimutatása
A 2021. év végi adatok alapján a Bank mérlegfőösszege 18,9%-kal növekedett 2020. év végéhez viszonyítva, ezzel 2021. december 31-én 3 320 322 millió forintot tett ki.
A pénzeszközök állománya jelentősen, 537 391 millió forinttal emelkedett. Ezen belül a készpénzállomány 461 millió Ft-tal, míg a Jegybanknál vezetett számla egyenlege 536 929 millió forinttal volt magasabb.
A hitelintézetekkel szembeni követelések 26,0%-kal, azaz 21 744 millió forinttal csökkentek az előző év végéhez képest.
A származékos pénzügyi eszközök valós értékének változását elsősorban a derivatív állomány 81 140 millió forintos emelkedése okozta.
Az értékpapírok állománya 14,5%-kal, azaz 170 276 millió forinttal mérséklődött az előző év végéhez képest. 2021. év végére az Ügyfelekkel szembeni követelések állománya 2020. év végéhez képest 8,6%-kal emelkedett, értéke az időszak végén 1 201 209 millió forint volt.
Az értékesítésre tartott minősített befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek állománya 469 millió forint csökkenést mutat tavaly év végéhez képest.
Az egyéb eszközök 3 661 millió forinttal magasabb állományát 2021. év végén az előző év végéhez képest elsősorban a halasztott kiadások emelkedése okozta.
Leányvállalatokban, közös vezetésű és társult vállalkozásokban lévő befektetések értéke 1 190 millió forinttal nőtt összehasonlítva a két időszakot.
A tárgyidőszak során a Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 130 740 millió forintos, azaz 22,7%-os állománynövekedést mutattak. Az ügyfelekhez kapcsolódó Folyó- és betétszámlák összesített állománya az előző év végéhez képest 19,0%-os, 356 240 millió forintos állománybővülést mutatott.
A forrás oldalon nyilvántartott Származékos pénzügyi kötelezettségek 17,3%-os, azaz 6 122 millió forintos állománynövekedését főként a kamat-, és árfolyamkockázathoz kapcsolódó derivatívák valós érték változása okozta.
Az egyéb kötelezettségek és céltartalékok állománya 4 582 millió forinttal, 8,3%-kal csökkent az előző év végéhez képest az időszak során.
Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
A nettó kamatjövedelem 23 951 millió forintos növekedést mutatott 2021. évben az előző évhez képest, elsősorban a megnövekedett kamatbevételek nyomán.
A nettó jutalék- és díjbevétel 2021-ben az előző év azonos időszakához képest 5,6%-kal, azaz 1 320 millió forinttal volt magasabb, melyet elsősorban az pénzforgalmi jutalékbevételek növekedése eredményezett.
A nettó egyéb működési bevétel / (ráfordítás) 37 647 millió forintos növekedését követően nettó 55 916 millió forint nyereséget eredményezett a tárgyévre.
Az értékvesztés és céltartalék képzés az üzleti évben 3 451 millió forinttal csökkent az előző évhez képest, összességében 3 753 millió forint nettó képzést mutatott ki a Bank a tárgyidőszakban az előző évi 7 204 millió forint nettó képzést követően. Az alacsonyabb tárgyidőszaki províziót elsősorban a COVID-19 miatti gazdasági visszaesés hatásai miatt az előző évben megképzett magasabb értékvesztés és céltartalék képzések okozták.
A banküzemi költségek 13 939 millió forintos emelkedésének jelentősebb tételei: Magyar Bankholding menedzsment díjának 3 596 millió forintos növekedése, az IT költségek 2 209 millió forintos emelkedése, illetve a kifizetett bónuszok 5 618 millió forintos összege.
A jogi és tanácsadói költségek tartalmazzák az egyéb könyvvizsgálói szolgáltatási díjat, melynek 2021-es értéke:
Az audit díjak az alábbiak szerint alakultak 2021-ben:
A fentiek eredőjeként az MKB Bank tárgyévét 55 916 millió Ft-os Adózás utáni nyereséggel zárta.
Az Egyéb átfogó jövedelem 2021. évre a megelőző év azonos időszakához képest 23 196 millió Ft-tal alakult alacsonyabban, és 20 009 millió Ft veszteséget tett ki, melynek fő oka az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök átértékelésének kedvezőtlenebb, eredményrontó hatása volt.
TŐKEMENEDZSMENT
Az MKB Bank 2021. év végi tőkehelyzete megfelelő. A 2021. év végi eredmény (ezáltal a tőkekumuláció) és az alárendelt kölcsöntőke állományi növekedésének hatására a szavatoló tőke jelentős mértékben növekedett. A Bank tulajdonosa elkötelezett a Bank tőkemegfelelésének fenntartása mellett és ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtesz.
A belföldi és a nemzetközi irányelvek egyaránt megkövetelik a Banktól egy minimálisan meghatározott tőke/eszköz arány fenntartását. Ezeket a kockázati alapú mutatókat az eszközök és meghatározott mérlegen kívüli tételek különböző súlyozott kategóriához való rendeléssel határozzák meg, ahol a nagyobb kockázatot hordozó kategóriákhoz magasabb tőkeszint tartozik. A szavatoló tőkét elsődleges (Tier 1) és másodlagos (Tier 2) tőkére osztják. A mérleg szerinti eredmény mellett a Bank különféle típusú pénzügyi eszközök nyilvános kibocsátása révén emelheti szavatoló tőkéjét. E pénzügyi eszközöket azután a kibocsátót terhelő feltételek, vagy kötelezettségek szerint a fenti elsődleges illetve másodlagos kategóriába sorolják be.
Az elsődleges tőke rögzített, lejárati időpont nélküli értékpapírokból, például törzsrészvényekből áll. 2021. december 31-én a Bank szavatoló tőkéjének a felügyeleti szabályoknak megfelelő Bázel IV IFRS alapú összege 245,9 milliárd Ft volt. A szavatoló tőke növekedését – 37,9 milliárd Ft - az adózás utáni eredmény, a negatív AVA korrekció csökkenése valamint az egyéb szavatoló tőke levonás csökkenése okozta, melyet részben csökkentett a negatív értékelési tartalék növekedése, az immateriális javak és a halasztott adó levonásának növekedése, valamint az alárendelt kölcsöntőke csökkenése.
A kockázattal súlyozott eszközök - beleértve a működési és a piaci kockázatot - állománya a 2020. évi 899,7 milliárd Ft-ról 12,3%-kal 1 010,3 milliárd Ft-ra nőtt, 1% forintárfolyam gyengülés mellett. A kockázattal súlyozott eszközök növekedése a működési kockázati tőkekövetelmény növekedésének, valamint az üzleti állományok növekedésének köszönhető, mely hatást részben eliminálta a piaci kockázat csökkenése.
A tőkemenedzsment, mint eszköz alkalmazása során a megfelelő tőke biztosítása elsődleges mérlegelési szempont, ezért a Bank folyamatosan nyomon követi az egyes tőkeelemek alakulását.
Jogszabályi limiteknek való megfelelés vizsgálata:
575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről - CRR
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról – Hpt
• CRR 395-400.§, Hpt. 302.§ nagykockázat vállalás korlátozása -> nincs túllépés
• Hpt. 100.§ befektetések korlátozása -> nincs túllépés
• Hpt. 101-102.§ befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások -> nincs túllépés
RÉSZVÉNYEKKEL, TULAJDONOSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Az MKB Nyrt. alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 100.000.000.000 Ft, azaz százmilliárd forint, amely teljes egészében rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás. Az alaptőke 100.000.000 db, azaz százmillió darab 1.000 Ft, azaz ezer forint névértékű, névre szóló, dematerializált módon előállított, "A" sorozatú törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények (törzsrészvény) mindegyike azonos jogokat testesít meg és valamennyi törzsrészvény 2019. május 30-án bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájába. Minden részvényes kizárólag törzsrészvény tulajdonosa.
2020. október 30-án a Bank értékesítette a Magyar Bankholding Zrt-ben meglévő 33,33%-os tulajdonosi részesedését megtestesítő valamennyi részvényét.
2020. december 15-én megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt. mint holdingtársaság, miután a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) engedélyének birtokában a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holding társaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35%, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96%, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69% tulajdonrésszel rendelkeznek. A működéshez minden szükséges engedély megszerzésre került.
A pénzügyi holding társaság az apportot követően stratégiai döntéshozói, prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A részletes fúziós ütemterv, az üzleti stratégia kidolgozására 2021-ben került sor.
2021. december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg a Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz. Az MNB 2022. januárjában engedélyezte, hogy a Budapest Bank Zrt. és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. 2022. március 31. napjával beolvadjon az MKB Bank Nyrt-be. A létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni. Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok meghatározó tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. lesz.
Az MKB Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája a következő:
Az MKB Bank Nyrt-ben fennálló, 10 % feletti közvetett befolyással rendelkező személyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra, összhangban a Magyar Nemzeti Bank H-EN-I-15/2020., H-EN-I-704/2020., H-EN-I-705/2020., H-EN-I-295/2021. és H-EN-I-423/2021.számú határozataival.
A Bankban 97,19%-os közvetlen részesedéssel rendelkező Magyar Bankholding Zrt. tulajdonosi szerkezete az alábbi:
Az MKB Bank Nyrt-ben 10%-ot meghaladó közvetett befolyással az alábbi szervezetek rendelkeznek:
• Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Magyar Állam
• METIS Magántőkealap, Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.
• Blue Robin Investments SCA, Blue Robin Management S.à r.l., Uncia Finance Zrt., Uncia Alpha Kft., Uncia Magántőkealap, QUARTZ Alapkezelő Zrt., Dry Immo Zrt., Felis Magántőkealap
• Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., GLOBAL ALFA Magántőkealap
• Magyar Takarék Holding Zrt., Aurum Magántőkealap
Az MKB Bank Nyrt. jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények átruházását a Társaság alapszabálya nem korlátozza. A Társaságnak nincsenek különleges irányítási jogokat megtestesítő kibocsátott részesedései. A szavazati jogok nincsenek korlátozva az MKB Bank Nyrt-nél.
A részvényesek jogai és kötelezettségei
A részvényesek közgyűlési jogai
a) A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni. A Társaság Közgyűlésén az a részvényes, illetve a Tpt. 151-155. §-aiban meghatározott részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit – a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelően – a Részvénykönyv Közgyűlési Lezárásakor (a Közgyűlés napját megelőző második munkanapon budapesti idő szerint 18 (tizennyolc) órakor) a részvénykönyvbe bejegyeztek.
b) A részvényes a közgyűlési jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott az Igazgatósági tag, a Felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. A részvényes a közgyűlési jogai gyakorlására a Társaság vezető állású munkavállalójának is meghatalmazást adhat. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy Közgyűlésre, vagy a meghatalmazásban meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét (12) hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett Közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell kiállítani, és a Társasághoz a közgyűlési hirdetményben megjelölt helyen és időben benyújtani. A részvényesi meghatalmazott által adott meghatalmazásban fel kell tüntetni, hogy a képviselő részvényesi meghatalmazottként jár el.
c) A részvényesnek a Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan tájékoztatáshoz való joga van. Ennek megfelelően a részvényesnek a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére az Igazgatóság legkésőbb a Közgyűlés napja előtt három nappal megadja a közgyűlési napirendi pont tárgyalásához szükséges tájékoztatást. Az előzőek szerinti tájékoztatáshoz való jog teljesítését az Igazgatóság a felvilágosítást kérő részvényes által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az igazgatóság megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti, bank-, értékpapír, vagy egyéb hasonló titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a cégbíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására.
d) A társaság biztosítja valamennyi, a Közgyűlésen résztvevő részvényes számára a Közgyűlésen való felvilágosítás iránti, észrevételezési és indítványozási jog gyakorlását, feltéve, hogy ezen jogok gyakorlása nem vezet a Közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének akadályozásához. A Közgyűlés elnöke a jelen pontban meghatározott részvényesi jogok gyakorlásának biztosítása érdekében köteles a részvényes számára a Közgyűlésen szót adni azzal, hogy a Közgyűlés elnöke a Közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében a felszólalás időtartamát megszabhatja, különösen a tárgytól való eltérés esetén a szót megvonhatja, továbbá – több egyidejű felszólalás esetén – a felszólalások sorrendjét meghatározhatja.
e) A részvény a névértékével arányos mértékű szavazati jogot biztosít. Nem gyakorolhatja a szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti.
Kisebbségi jogok
a) Együttesen a szavazati jogok legalább 1%-át képviselő részvényesek az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a Közgyűlés összehívását. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a Közgyűlésnek a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, az ülést az indítványozó részvényesek kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozó részvényeseket az ülés összehívására. A várható költségeket az indítványozó részvényesek kötelesek megelőlegezni.
b) Ha együttesen a szavazatok legalább 1%-át képviselő részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak –megfelelő – javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően a Társaság alapszabályában foglaltak szerint hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.
c) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok együttesen legalább 1%-át képviselő részvényesek a Közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a Társaság képviseletében a Társaság javára maguk is érvényesíthetik.
d) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok együttesen legalább 1%-át képviselő részvényeseknek a Közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a Társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő részvényesek visszaélnek
Osztalékhoz való jog
A Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg.
Részvényesek kötelezettségei
a) A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. A részvényes e kötelezettsége alól – az alaptőke-leszállítás esetét kivéve – érvényesen nem mentesíthető.
b) A legalább 5%-os tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző részvényes a birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével köteles bejelenteni a Társaságnak. A bejelentési kötelezettségét nem teljesítő tag szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig az MNB felfüggeszti.
Az MKB Bank Nyrt. előtt nem ismert olyan tulajdonosok közötti megállapodás, amely a kibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának korlátozását eredményezheti.
Az MKB Bank Nyrt. előtt nem ismert olyan lényeges megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg, valamint ezen események hatásait, kivéve, ha ezen információk nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené a vállalkozó méltányos üzleti érdekeit, feltéve, hogy más jogszabály alapján sem kell nyilvánosságra hoznia azokat.
Munkavállalói részvényesi rendszert érintő információk
Az MRP tv. 2015. november 28-án hatályba lépett módosításával lehetőség nyílt új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program indítására. E lehetőséggel az MKB Bank a legelsők között élt, 2016. május 30-án létrehozva saját dolgozói MRP Szervezetét. Az MRP megindítása szorosan kapcsolódott az MKB Bank reorganizációs törekvéseihez, mert megteremtette a munkavállalóinak tulajdonosi érdekeltségét. Az MKB Bank saját MRP Szervezetén keresztül jelenleg két MRP javadalmazási politikát hajt végre: a befektetési MRP Javadalmazási Politika és az MRP Teljesítményjavadalmazási Politika. A befektetési MRP lényege, hogy az MRP Szervezet – a résztvevő munkavállalók, illetve vezető tisztségviselők érdekében – Kibocsátói törzsrészvényeket vásárolt befektetési céllal. Az MRP Szervezet felé részvételi nyilatkozatot tett alkalmazottak nem váltak a részvények tulajdonosaivá, a részvények tulajdonosa az MRP Szervezet volt és jelenleg is az MRP Szervezet a részvények tulajdonosa. A résztvevő alkalmazottaknak az MRP Szervezetben tagi részesedésük keletkezett. Az MRP Szervezet részesedése kezdetben a Kibocsátó alaptőkéjének 15%-át tette ki, amely részesedés a befektetési MRP Javadalmazási Politika folyamatos végrehajtása, azaz a részvények MRP Szervezet általi eladása következtében időközben megszűnt. A befektetési MRP tekintetében meghatározott cél, illetve feltétel teljesülését követően a résztvevő munkavállalók, illetve vezető tisztségviselők a részvények után járó árfolyamnyereségre tarthatnak igényt.
* * *
Nyilvánosan működő részvénytársaságként az MKB Bank Nyrt. a piaci gyakorlattal, valamint a BÉT Felelős Társaságirányítási Ajánlásaival (Ajánlások) összhangban Felelős Társaságirányítási Jelentést készít, amely közzétételre kerül a Társaság honlapján (www.mkb.hu). A Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentésben nyilatkozik az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatáról, másrészt tételesen bemutatja az Ajánlások egyes pontjaiban foglaltaknak való megfelelését.
AZ MKB BANK LEGFŐBB, IRÁNYÍTÓ ÉS ÜGYVEZETŐ SZERVEI, FELÜGYELŐ TESTÜLETE, A TESTÜLETEK ÖSSZETÉTELE ÉS MŰKÖDÉSE
Közgyűlés
A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Alapszabály elfogadása és módosítása, kivéve a társaság székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, valamint – a társaság főtevékenységét kivéve – a társaság tevékenységi köreinek módosítását, mert e tekintetben az Igazgatóság jogosult az alapszabály ezzel összefüggésben való módosítására. Az MKB Bank Nyrt. Alapszabálya értelmében a Társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgatóság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása. Az Igazgatóság tagjait határozott időre, legfeljebb öt évre választja a közgyűlés. Az Igazgatóság tagjai újraválaszthatók és bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók a Közgyűlés által az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban.
Igazgatóság
Az MKB Bank Nyrt. ügyvezető szerve. Az Igazgatóság tagjai képviselik a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az Igazgatóság alakítja ki és irányítja a Társaság munkaszervezetét.
Az Igazgatóság hatásköreit a Társaság Alapszabálya tartalmazza azzal, hogy az Igazgatóság a hatályos jogszabályok és a Közgyűlés határozatainak keretei között minden olyan intézkedés megtételére vagy döntés meghozatalára jogosult, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy a Felügyelőbizottság kizárólagos hatáskörébe. A saját részvény megszerzéséről, illetve elidegenítéséről szóló döntés, illetve az alaptőke részvénykibocsátás útján történő felemelése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik azzal, hogy az alaptőke felemeléséről szóló döntés meghozatalára a Közgyűlés az Igazgatóságot felhatalmazhatja.
Felügyelőbizottság
A Felügyelőbizottság a Társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését.
Auditbizottság
A pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, valamint a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti a Felügyelőbizottság munkáját.
(2022. január 31-i állapot)
Kockázati és NPL Bizottság
A Bank kockázatvállalási stratégiájának és kockázatvállalási hajlandóságának folyamatos figyelemmel kísérése keretében előzetesen véleményezi a kockázati stratégiát, a javadalmazási politikát és a negyedéves kockázati jelentést, elfogadja az adott évre vonatkozó NPL Stratégiát és kapcsolódó végrehajtási tervet, nyomon követi a magas nem teljesítő állomány arányának és az NPL Stratégia alakulását.
Javadalmazási Bizottság
Konzultatív testület, felügyeli a kockázatkezelés és a belső védelmi vonalak vezetői és munkavállalói javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a társaságban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.
Jelölő Bizottság
Feladata a felügyelő bizottsági és igazgatósági tagságra jelöltek állítása és ajánlása a munkavállalókat képviselő felügyelő bizottsági tagok kivételével.
A bizottságok az ügyrendjükben foglalt eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket. A testületek feladataik zavartalan ellátásához szükséges gyakorisággal üléseznek, határozataikat ülések keretében hozzák illetve ülés megtartása nélkül, írásban is állást foglalhatnak és határozatot hozhatnak. A testületek munkáját a testület elnöke szervezi.
A MKB Bank Nyrt. vezető testületei tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi, és a kiválasztás tekintetében érvényesítendő diverzitási politika (Jelölési Politika) értelmében a Bankcsoport tagjai vezető testületeibe lehetőség szerint eltérő szakértelmű, sokrétű regionális és iparági tapasztalattal, háttérrel rendelkező tagok kerülnek megválasztásra, és a testületek működésük során hasznosítják is az ezekből a különbözőségekből fakadó előnyöket, mely előnyöket a Bankcsoport tagjai kiemelt szempontként kezelnek a testületek optimális összetételének meghatározásakor. A testületi kinevezések alapja a jelöltek által képviselt szakértelem, tapasztalat, függetlenség és tudás összessége, figyelembe véve, hogy a testületnek, mint egésznek mire van szüksége a hatékony működéshez. A Bankcsoport tagjai kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a vezető testületekben mindkét nem képviseltesse magát, melynek érdekében törekednek arra, hogy a vezető testületekben a női tagok aránya elérje a 15%-ot. Ennek érdekében elkötelezik magukat arra, hogy két azonos képességű, egyéb szempontból is alkalmas jelölt közül az adott vezető testületben alulreprezentált nemű tagot részesítik előnyben a pozíció betöltése szempontjából, amennyiben egyéb szakmai szempont mást nem indokol.
Nincs olyan vezető tisztségviselővel illetve munkavállalóval kötött megállapodás, amely kártalanítást írna elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, vagy a munkavállaló felmond, vagy a vezető tisztségviselő vagy a munkavállaló jogviszonyát jogellenesen szüntetnénk meg, vagy a jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.
A TÁRSASÁG BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERÉNEK FŐBB JELLEMZŐI
A Társaságnál működő belső ellenőrzési rendszer működésére, irányítására és funkcióira vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokról szóló rendelkezései, a tőkepiacokról szóló 2001. évi CXX. törvény, Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) vonatkozó ajánlásai (elsősorban MNB 27/2018. (XII. 10.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról) a Bank alapító okirata és a Bank érvényes szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
A Hpt. 154. §-ának (1) bekezdése előírja a bankoknak, hogy belső ellenőrzési rendszert működtessenek. A belső ellenőrzési rendszer elemei magukban foglalják a vezetői információs rendszert, a folyamatba épített és vezetői ellenőrzést, valamint a független belső ellenőrzési szervezetet.
A vezetői információs rendszer fogalma felöleli mindazon informatikai alapú vagy manuális rendszereket, amelyek a döntéshozók számára használható információvá alakítják az adatokat. Fő feladatai az eseti és rendszeres riportok előállítása, illetve (általánosságban) a döntéshozatal támogatása.
A folyamatba épített és vezetői ellenőrzések az üzleti folyamatokba közvetlenül vagy közvetve beépült ellenőrzés formái. Ezeket az ellenőrzéseket az illető folyamatokban funkcionálisan részt vevő személyek végzik, vagy azok, akik felelősek az ellenőrzött tevékenységek végeredményéért.
A független belső ellenőrzés képezi a belső ellenőrzési (monitoring) rendszer folyamattól független részét. A belső ellenőrzéseket olyan személyeknek kell elvégezniük, akik nem vesznek részt a Bank munkafolyamataiban, és akik ennél fogva függetlenek az ellenőrizendő egységektől és a munkafolyamatoktól. Ennek megfelelően az MKB Bank egy független szervezeti egységet, a Belső Ellenőrzési Ügyvezető Igazgatóságot (a továbbiakban: BEI) működtet.
Az MNB fent említett, 27/2018. (XII. 10.) számú ajánlására is tekintettel, a védelmi vonalak rendszerét a Bank monitoring keretrendszerében értelmezzük. A fenti, Hpt. által is kiemelten említett ellenőrzési mechanizmusokat, mint a Bank belső monitoring rendszerének elemeit (megkülönböztetve a Banktól független külső monitoring (pl. ügyfelek, MNB, egyéb hatóságok), illetve a Bankhoz kapcsolódó külső monitoring (pl. könyvvizsgáló) rendszerelemektől) az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
A Bank belső monitoring rendszere áll a belső kontroll rendszerből és a független belső ellenőrzésből.
A Bank belső kontroll rendszerén belül megkülönböztethetjük egyfelől mindazon általános elveket (pl. következetes felelősség-menedzsment), gyakorlatot (pl. vezetői ellenőrzés), szervezeti megoldásokat (pl. folyamatba épített ellenőrzések), illetve kontroll funkciót is ellátó területeket (pl. Kontrolling) és tevékenységeket (pl. vezetői információs rendszer), amelyek együttesen képezik a Bank belső monitoring rendszerének első védelmi vonalát. Ezen védelmi vonal része tulajdonképpen minden munkatárs és vezető, akik prudens munkavégzésük révén a Bank érdekeit és értékeit védik.
A Bank belső kontroll rendszerének másik eleme mindazon dedikáltan kontroll funkciót gyakorló, operatív tevékenységet végző szervezetek, tevékenységek és kontroll funkció ellátásáért felelős személyek (pl. Kockázatellenőrzés, Compliance, Bankbiztonság, Adatvédelmi Tisztviselő), melyek együttesen képezik a Bank második védelmi vonalát. A második védelmi vonal feladata úgy is megfogalmazható, hogy felügyeli és támogatja az első védelmi vonal tevékenységét.
A független belső ellenőrzés, mint a belső monitoring rendszernek a belső kontroll rendszer melletti másik eleme képezi a Bank harmadik védelmi vonalát. A belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a Bank működéséhez és javítja annak minőségét. Feladata a Bank kockázatkezelési, irányítási folyamatainak, illetve általában a belső kontroll rendszerének (vagy másképp: a Bank első és második védelmi vonalainak) módszeres és szabályozott eljárásokkal történő vizsgálata, annak (azok) működésének értékelése és javítása, elősegítve ezáltal a szervezeti célok megvalósulását.
A Bank monitoring rendszerének modelljét és azon belül a független belső ellenőrzés helyét, szerepét az alábbi ábra mutatja be:
A TÁRSASÁG KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZERÉNEK, ILLETVE A KOCKÁZATKEZELÉS SORÁN ALKALMAZOTT ALAPELVEK RÖVID BEMUTATÁSA
Az MKB Bank Kockázatellenőrzési Területe által az érintett területek bevonásával minden évben felülvizsgálatra kerül az MKB Csoport kockázati stratégiája. A Kockázati stratégia a mindenkori gazdasági környezethez igazodva tartalmazza - összhangban a Bank és a Magyar Bankholding Zrt. üzleti stratégiájával és tőketervével- a Bank Csoport kockázati stratégiai alapelveit, célkitűzéseit az egyes kockázattípusokat érintően, illetve a meghatározott kockázati étvágyat. A kockázati stratégia jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörbe tartozik.
A szabályozói alapkövetelményeknek megfelelően kialakításra került és folyamatosan finomhangolásra kerül a csoport kockázatvállalási folyamatait átfogóan érintő koncepció.
A koncepció főbb elemei:
• Kockázatkezelési elvek csoportszintű alkalmazása;
• A csoport teljes ügyfélkörére irányadóan az Egységes Szegmentációs besorolás alkalmazása;
• Az ügyfélminőségtől és kockázatvállalási mértéktől függő döntéshozatali rendszer;
• Az IRBF-nek megfelelő Bázel-konform rating tool-ok, illetve az analitikus és viselkedési scorecardok alkalmazása, valamint az ennek megfelelő ügyfélminősítési rend, mely megfelelően támogatja a banki menedzsmentek döntéshozó tevékenységét;
• Belső, csoport szintű modell validációs módszertan éves gyakorisággal (rating és scoring eszközök, kapcsolódó folyamatok validálása);
• Monitoring tevékenység IT-támogatottsággal;
• Veszélyeztetett hitelek mielőbbi azonosítása érdekében átfogó kritériumrendszer rögzítése, amely tartalmazza és figyelembe veszi a veszélyeztetett hitelek felismerését lehetővé tevő releváns indikátorokat, ennek alapján az egyes ügykezelési típusok, továbbá az ehhez kapcsolódó feladatok, eljárási rend meghatározása;
• IFRS9 alapon történő provízióképzési rendszer;
• IFRS alapon történő Pillér 1 és Pillér 2 alapú tőkeszámítási rendszer;
• Rendszeres csoport szintű vezetői riportok, visszamérések (Risk Riportok, Tőkemenedzsment jelentések, Rating Quality, rating monitoring riportok, etc.)
• Felülvizsgált helyreállítási terv meghatározása és havi rendszerességű kiértékelése.
A legfontosabb kockázatkezelési elvek közé az igazgatósági szinten érvényesülő végső kontroll, a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, figyelése és jelentése tartozik.
A kockázatok és a kockázatvállalási hajlandóság szervezeten belüli hatékony kommunikációja, a kockázatok felismerésére, mérésére, figyelésére és kezelésére vonatkozó folyamatos fejlesztések, a kulcsfontosságú kockázatkezelési folyamatok és eljárások naprakésszé és felhasználóbaráttá tétele, teljesítményének fokozása, valamint a megfelelően képzett munkaerő alkalmazása a Társaság hatékony kockázatkezelési funkciójának zálogai.
NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
STRATÉGIAI CÉLOK ÉS AZ ÜZLETI MODELL RÖVID LEÍRÁSA
Az MKB Bank Nyrt. a magyar bankrendszer egyik legrégebbi tagja. 70 éves tapasztalatát, modern digitális banki megoldásaival ötvözve mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleit magas szinten, professzionálisan szolgálja ki. Az MKB Bank, Magyarország meghatározó univerzális bankjaként, kiszámítható, tervezhető partneri kapcsolatokon keresztül teremt tartós értéket ügyfelei számára. A dinamikus fejlődési pályára állított, fejlett digitális alapokkal és stratégiával rendelkező bank, hagyományosan erős nagyvállalati, prémium és privátbanki ügyfélkörrel, tanácsadói és elemzői képeségekkel rendelkezik. A pénzintézet alapértéke a felkészült, támogató, őszinte szakmai munkán alapuló professzionális ügyfélkiszolgálás a digitális korban. Az MKB Pénzügyi Csoport, tagjain keresztül teljes körű pénzügyi kiszolgálást nyújt Magyarországon.
Az MKB Csoport tevékenységében ötvöződik a tradicionális banki értékek tisztelete és a nyitottság az innovatív pénzügyi megoldások, különösen a digitalizáció felé. Ennek köszönhetően a 2021-es évben az MKB Csoport élen jár Magyarországon az innovatív pénzügyi megoldások területén.
A digitalizáció mellett az MKB kiemelt figyelmet fordít a hazai vállalati kereskedelemfinanszírozási, pénz- és likviditáskezelési és a befektetési piac elvárásainak is, így elmondható, hogy a nagy szakmai tapasztalattal és elismertséggel rendelkező kollégáknak köszönhetően az MKB Csoport élen jár e területen is.
A vállalati szektorban alapvető követelmény a változó tendenciákra adott gyors és szakszerű reakció. Az MKB csoport szakértői elhivatottságuknak köszönhetően stabilan és kiszámíthatóan képesek teljesíteni ezen magas igényeket a lehetőségekhez igazodó optimális finanszírozási módok megválasztásával.
Az MKB törekszik arra, hogy stratégiai együttműködési megállapodásokkal olyan partneri kapcsolatokat alakítson ki a piac meghatározó szereplőivel, amely win-to-win helyzetet teremtve képes elősegíteni a fenntartható növekedést.
Ennek egyik megvalósulási módja különösen az, hogy finanszírozási tevékenységén keresztül az MKB Csoport hozzájárul a gazdaság termelékenységének növekedéséhez.
A fair banking értékek kiemelten hangsúlyosak a bank napi működésében és jövőképében egyaránt, ezért fenntartható üzleti modellre, menedzselhető kockázatok mellett hatékony és nyereséges működésre törekszik.
A Magyar Bankholding Zrt. 2020. december 15-én tőkeemeléssel megvalósuló, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás révén 97,19%-os többségi befolyásoló részesedést szerzett az MKB-ban. A Magyar Bankholding Zrt. ezzel egyidőben szintén meghatározó tulajdont szerzett a Budapest Bank Zrt.-ben, valamint az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankban Zrt.-ben.
Ezzel a lépéssel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre. Az új bankcsoport 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működtet, együttes mérlegfőösszege megközelíti az 6.800 milliárd forintot, hitelállománya a 3.600 milliárd forintot, betétállománya a 4.300 milliárd forintot. 200 ezer mikrovállalkozást, 30 ezer kis- és középvállalkozást, 6 ezer privátbanki partnert szolgál ki, számos területen piacvezető.
A tervekkel összhangban a Magyar Bankholding Zrt. 2021-ben kidolgozta a három bank részletes fúziós ütemtervét, és a részletes üzleti stratégiát, amelynek keretében a bankholding meg kívánja őrizni és támaszkodni kíván a 70 éves MKB Bank Nyrt. értékeire, és tapasztalataira.
2021. december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg a Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz.
SZOCIÁLIS, FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEKKEL, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL, KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATBAN KÖVETETT POLITIKÁK, AZOK EREDMÉNYEI, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK
Szociális kérdésekkel kapcsolatban követett politikák, és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
Az MKB Bank kiemelten fontosnak tartja, hogy - gazdasági erejéhez mérten -széleskörű szerepvállalásán keresztül hozzájáruljon a közösség fejlesztéséhez.
Az együttműködések megnyilvánulási formái a következők: pénzügyi kultúra fejlesztése, különböző oktatási programok támogatása, célzott szponzorációk és támogatási tevékenységek.
A bank a szociális, közösségi szerepevállalási tevékenységeivel kapcsolatban kockázati felmérést nem készít, ugyanakkor tevékenységét a vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazó banki belső szabályzatok alapján folytatja.
Az MKB Bank adományozási és szponzorációs tevékenysége révén valós segítséget kíván nyújtani a társadalom egészének érdekeit szolgáló programok és ügyek támogatásával, így a pénzügyi kultúra fejlesztése, szemléletformálás; az értékteremtés és -megőrzés; illetve az esélyteremtés kiemelt jelentőséggel bírnak.
Társadalmi felelősségvállalás:
Társadalmi felelősségvállalás tekintetében elmondható, hogy az MKB Bank programjai igen széleskörűek. Felelős pénzintézetként, valamint a hazai pénzügyi szektor meghatározó szereplőjeként minden körülmények között fontosnak tartja, hogy gazdasági lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a közösségi fejlődéshez, a természeti és társadalmi környezet érintettjeinek jólétéhez. Az MKB Bank olyan kiemelten fontos ügyek mellé áll, mint a kultúra, sport támogatása, társadalmi szemléletformálás, tudásfejlesztés, egészségügy, valamint rászoruló gyermekek és családjaik megsegítése.
Társadalmilag felelős intézményként az MKB Bank a CSR aktivitása részeként 2020-ban 1 milliárd forintot adományozott a kormány pandémia ellenes törekvéseinek támogatására.
2021-ben a Bankszövetséggel közösen indított CSR kampány során az MKB Bank 200 db használt monitort adományozott rászoruló iskolásoknak Magyar Református Szeretetszolgálat segítségével, valamint a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karát 138 db jó állapotú használt bútorral támogatta.
Egészségmegőrzést célzó tevékenységek:
Az MKB Bank három évvel ezelőtt indította el #20percegészség névre hallgató programját, melynek szlogenje: „Az egészség a legjobb befektetés”. Ezen társadalmi felelősségvállalás program célja, hogy felhívja a figyelmet a testi és lelki egészség fontosságára a mindennapokban. A pandémia alatti időszakban különösen nagy hangsúlyt kapott ez a téma, hiszen a vírus okozta válság mindenkit egy olyan kihívás elé állított, amelyre nem lehetett felkészülni, és amely során a mentális rugalmasság és a testi feltöltődés témák fokozottabban kerültek előtérbe. A program ezért nagy hangsúlyt fektetett a stresszkezelésre, az otthonról végzett munka buktatóira, a család és az sajátidő fontosságára. Rendszeres időközönként a social médiában live előadások keretében szakértő adott életvezetési tanácsokat és segített a felmerülő kérdések megválaszolásában is. Emellett olyan „virtuális közösségi futások” kerültek megszervezésre, melyeknél egy előre kijelölt útvonalat teljesíthetett a résztvevő, biztonságosan egyénileg.
Oktatási célú tevékenységek:
Az MKB Bank változatos edukációs programokkal, rendelkezik. A 2021-es évben a digitális oktatási megoldások biztosítása, valamint a teljeskörű oktatásnak az on-line térben való megvalósítása továbbra is fókuszban volt. Az oktatás mellett számos digitális, interaktív, szimulációs tananyagot kapnak kézhez a munkatársak, mely az oktatáson kívül is segíti a fejlődésüket.
A munkavállalók szakmai továbbképzésére is nagy hangsúlyt fektet az MKB. A jogszabályban előírt oktatásokon túl a bank rendszeres képzéseket szervez, amellyel biztosítja a munkatársak magas szakmai kompetenciát. Az új termékek bevezetése szintén jelentős oktatási óraszámban történik meg, valamint az új belépő munkavállalók részére átfogó, komplex, moduláris képzési rendszer került bevezetésre. A széleskörű belső tréneri közösségnek köszönhetően, a szakmai képzések magas szintű banküzemi tudást biztosítanak.
A bank képzési stratégiáját az MKB Akadémia program foglalja rendszerbe. Ez a rendszer 5 pillérrel rendelkezik. A kötelező képzéseken túl (Kötelező pillér) figyelmet fordítanak a kollégák szakmai fejlődésére is, különböző témájú szakmai tréningek segítségével (Szakmai pillér). Ezen felül számos témában elérhetők készségfejlesztő tréningek (Soft Skill pillér). A banki eszközök hatékony használatának elősegítésére is számos képzés áll a dolgozók rendelkezésére (Rendszer pillér). Ezen felül a digitális transzformáció mint stratégiai fókusz új digitális kompetenciákat támogató képzésekkel és képzési programokkal lett kiemelten támogatva, valamint a pénzügyi innováció ismereteket fejlesztő program indult el az MKB Fintechlab együttműködésével. A vezetőképzés részeként pedig további széleskörű készségfejlesztő tréningek állnak rendelkezésre (Vezetői pillér). 2020-ban elindított Gondoskodási pillér- különböző mentális egészség és jólétet támogató képzések, work-shopok, amelyeket pszichológusok tartottak meg, 2021-ben is sikerrel valósult meg.
Az MKB Bank változatos oktatási célú együttműködésekkel is rendelkezik.
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével (MEGFOSZ) közösen az agrár gépész szakma népszerűsítését tűzték ki célul, reagálva a modern mezőgazdasági termelés változásaira.
Az MKB Bank vállalati üzletágának részeként 2017-ben létrehozott MKB Agrárpartner Program a mezőgazdaságot ismerő és értő pénzügyi partnerként támogatja az agrárvállalkozások létrejöttét és működését.
A „Legyél Te is agrárgépész!” program keretében a 2020/2021-es tanévben is megrendezésre került a „Legyél Te is agrárgépész!” Országos Bajnokság (LETIAOB) a mezőgazdasági gépész, géptechnikus és gépjavító szakos középiskolások számára. Az edukációs verseny során online agrárszakmai, pénzügyi kérdések és gyakorlati feladatok megoldását kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A programban az ország középiskoláiból 22 csapat, közel 150 diákkal vett részt.
A 2021-es évben a MEGFOSZ együttműködés keretében megszervezése került az Agro Cool-Túra Pályaorientációs Roadshow is. A program során a pályaválasztás előtt álló általános iskolás tanulók és a pályaválasztási napokon résztvevő tanárok és szülők részére agrárszakmai és pénzügyi témában, országosan 25 helyszínen, 37 előadás került megtartásra, összesen 2000 diák részére.
Az MKB Agrárpartner Program továbbá támogatást nyújtott és szakmai mentorálással is hozzájárult a Széchenyi István Egyetem által megszervezésre kerülő 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki szekciójához. A szekcióban, országosan közel 500 db pályamű érkezett.
Pénzügyi kultúrát és tudatosságot fejlesztő tevékenységek:
A Magyar Bankszövetség és a Pénziránytű Alapítvány által az általános és középiskolás diákok pénzügyi ismereteinek bővítésének szándékával létrehozott „Pénz7” nevű rendezvénysorozatban az MKB Bank pénzügyi szakértői önkéntes részvétellel működtek közre 2021-ben is. A Magyarországon 2015-óta jelenlévő kezdeményezés keretében idén először sikerült eljutni minden, önkéntes fogadására nyitott iskolába. A tervek szerint a rendezvénysorozat 2022-ben is folytatódik.
Az MKB a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel karöltve egy olyan pénzügyi tudatosságot célzó kiadvány létrehozását tűzte ki célul, amely kifejezetten a segélyszervezet holdudvarában lévő alacsony státuszú családoknak, gyerekeknek szól. Az elkészült kiadvány az MKB adventi akciója keretében kiosztásra került a segélyszervezet átmeneti otthonaiban élő gyerekeinek, országszerte 500 példányban.
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek:
Az MKB Bank több évtizedes kapcsolatot ápol a nehéz sorsú gyermekek támogatását végző Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal (NGYSZ). A felek összefogásának köszönhetően immáron 24 éve minden tanévben száz kiemelkedő képességű, ám szociálisan hátrányos helyzetű gyermek és fiatal élhet az MKB Ösztöndíjprogram által biztosított rendkívüli lehetőséggel. Az együttműködés 2021-ben is folytatódott. Az ösztöndíjas fiatalok számára a bank kedvezményes számlavezetési lehetőséget is biztosít. Az MKB a volt ösztöndíjas, immáron pályakezdő fiatal szakemberek sorsát is igyekszik nyomon követni: a végzett ösztöndíjasok számára 2009-ben létrehozták a Végzett Diákok Klubját.
Az MKB Bank évek óta együttműködik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. A Szervezet munkáját 2021-ben is több módon támogatta a bank: azonnali pénzügyi segítséggel a pandémia kapcsán.
2021 júniusában az Ökumenikus Segélyszervezet egy új szociális és fejlesztő központot nyitott Debrecenben a Monostorpályi úton, amelyet az MKB Bank is támogatott. A Segélyszervezet célja, hogy a területen működő oktatási és szociális intézménnyel együttműködve felzárkóztató programokat nyújtson a helyi gyermekek számára.
Az MKB Bank 2021-es év elején támogatásáról biztosította a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet. Az Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és a rászorulók között, ezzel elősegítse a nélkülözés és az élelmiszerpazarlás csökkenését Magyarországon.
Az MKB Bank olyan további alapítványok és szervezetek munkáját is támogatta a 2021-es év során, mint az Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete, valamint a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amely szervezetek a támogatási összegekből látássérült embertársainknak és beteg gyerekeknek nyújtottak segítséget.
A társadalmi felelősségvállalás érdekében az MKB Bankon keresztül szintén elérhető a mozgáskorlátozottak számára lakás akadálymentesítésre fordítható állami támogatás.
Az MKB Bank, mint a hazai pénzügyi szektor tradicionális és meghatározó szereplője jelentős, elkötelezett támogatási, adományozási tevékenységet folytat. A 2018-ban életre hívott MKB Jótevő Program névre keresztelt adománygyűjtő programsorozat 2021-ben is sikeresen folytatódott. Adománygyűjtő kampányok szervezésével a bank támogatta az Age of Hope Alapítvány és az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. Az adománygyűjtések mellett az MKB Önkéntes Program keretében 2021 során is folytatta együttműködését a Magyar Vöröskereszttel, és hirdetett kéthavonta véradást a munkavállalók között. Az elmúlt 21 év során 82 alkalommal került megszervezésre véradás a bankban, amelynek során 3028 véradó segítségével 9084 ember életének megmentéséhez járultak hozzá az MKB Csoport dolgozói. 2021-ben 4 db véradást szerveztünk, ebből az egyik a Jótett Bank véradása volt 2021. szeptemberében, amelyet a Magyar Bankszövetség szervezett a szektor szintű összefogás erejét kihasználva.
A jogszabályi és felügyeleti (MNB) elvárásokkal összhangban az MKB Csoport kialakította egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiáját, amelynek célja, hogy az abban megfogalmazott elvárások szervesen épüljenek be a bank napi működésébe, valamint a vezető tisztségviselők és valamennyi munkatárs szemléletének integráns részét képezzék.
A foglalkoztatással kapcsolatban követett politikák, és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
Az MKB Bank a foglalkoztatás témakörében elvégezte kockázatértékelését, és azonosította a működése szempontjából releváns kockázatokat, amelyeket a humánpolitikai tevékenysége során is figyelembe vesz. A humánpolitikai akciók a globális trendek, a hazai és MKB specifikus felmerés alapján olyan célzott területetekre fókuszáltak, mint például a tehetség- és karriermenedzsment, támogató környezet, valamint a munkafolyamatok. Az újonnan csatlakozó kollégák részére Orientációs napot szervez a bank. Ennek célja az újonnan érkező kollégák integrálása, a munkához szükséges alapvető oktatások elvégzése és a szervezet globális ismertetése.
A HR stratégia fókuszában a munkavállalói élmény javítása áll, a rugalmas munkavégzés elősegítésével és a rendelkezésre álló digitális eszközök használatával, az együttműködés alapú vállalati stratégia kialakításával.
Az MKB Bank által foglalkoztatott munkavállalók munkakörönkénti megoszlása (FTE):
Az MKB Bank által foglalkoztatott munkavállalók átlagéletkora, szolgálati idő és csoporttag szerinti megoszlásban (év):
Az MKB Bank által foglalkoztatott munkavállalók létszáma szolgálati idő és csoporttag szerinti megoszlásban (FTE):
Az MKB Bank által foglalkoztatott munkavállalók nemek szerinti megoszlásban (FTE):
Az MKB Bank munkavállalói részére több elemből álló béren kívüli juttatási csomagot biztosít. A munkavállalói csomag nem csak pénzbeli juttatásokból áll. Része ugyanis több olyan elem, amely a munkakörnyezet javítását, az egészséges életmód fenntartását célozza, valamint a motivált munkavégzés és a csapathoz tartozás érzését erősíti. Ezeket a juttatásokat a Béren kívüli juttatásról szóló szabályzat rendszerezi.
Tehetségmenedzsment az MKB Banknál:
2018-ban került bevezetésre a teljes vállalaton átívelő kalibrációs folyamat és egységes teljesítményértékelés. Bevezetésre került továbbá a leányvállalatokat is magában foglaló tehetségmenedzsment program, mely 2019 decemberében indult útjára. A program résztvevői az egész szervezet életére hatást gyakorló projektek kidolgozásában vettek részt. A munkatársak képzésére, a tehetségek gondozására nagy hangsúlyt fektet az MKB Csoport, széleskörű edukációs programokkal támogatva a szakmai tudás bővítését és képességek fejlesztését.
Munka-magánélet egyensúly az MKB Banknál:
Az MKB Banknál a rugalmas munkavégzés a HR stratégia egyik központi eleme, a munkavállalói élmény javításának fontos összetevője.
A HR stratégia részeként az MKB Bank törekszik az atipikus foglalkoztatás részarányának növelésére. Ezenkívül az otthoni munkavégzést is a dolgozók minél szélesebb körében kívánja elérhetővé tenni, ezért folyamatos az eszközpark fejlesztése is. Az otthoni munkavégzés csökkenti a munkahelyi stresszt, javítja a munka-magánélet egyensúlyt, és így növeli a munkavállalói elégedettséget, valamint a munkamorált, a hatékonyságot, és a lojalitást. 2020-tól a home office munkavégzés a személyes jelenlétet nem igénylő munkakörökben 100%-ban megvalósult, a rugalmas foglalkoztatás széleskörben elterjedt.
Az MKB Bank és az egészség:
Az egészségfejlesztés és az egészségmegőrzés fontos terület az MKB Bank számára, amelyet különböző sport és egészség témájú kampányokban, mint például a már említett #20percegészség programban is hangsúlyoz. A munkavállalók számára számos módon biztosított sportolási lehetőség, az egészséges életmód támogatása több fronton valósul meg. 2020-ban és 2021-ben a pandémia miatt interneten elérhető formában is szerveződtek sportolást támogató programok. A munkavállalók egészséges munkakörnyezetének biztosítása kiemelt cél. A 2018-ban meghirdetett Egészség éve programsorozat szellemében 2020-tól szűrővizsgálatokat szerveztünk a munkavállalók részére
A dolgozók számára elérhető kedvezményes egészségbiztosítás, ezen belül pedig diagnosztikai szolgáltatások, valamint kiterjesztett üzemorvosi rendelés a bankon belül a hét minden napján.
Az MKB Bank épületeiben hobbi- és rekreációs szobák szolgáltatásainak igénybe vételére is van lehetőség. A munkahelyi étkezdékben fitnesz menü és más speciális étrendnek megfelelő ételek is elérhetők, az éttermi szolgáltatások kiszállítás keretében is elérhetőkké váltak a pandémia idején.
Az MKB Bank és a sport:
Az MKB Bank széleskörű sportolási lehetőségeket biztosít a munkavállalók számára. A Váci utcai székházban és a Kassák Lajos utcai irodaépületben összesen közel 400 m2-nyi edzőtermi lehetőség áll rendelkezésre. 2020-ban és 2021-ben online sportesemények, edzések is elérhetővé váltak, hogy a munkatársak egészségét az otthoni környezetben is támogatni tudja a bank. Az MKB csoport a sportolást más módon is támogatja: az MKB Sportegyesület ugyanis munkavállalói érdeklődési körétől és aktivitásától függően több sportszakosztályt működtet.
Biztonságos munkakörnyezet:
Az MKB Bank eleget tesz törvényi kötelezettségeinek, melynek keretében elkészítette a bank székházának és telephelyeinek munkahelyi kockázatértékelését, beleértve az összes bankfiókot. Mivel irodai munkakörnyezetről van szó, ezért szerencsére a balesetek előfordulásának alacsony a kockázata. A munkabalesetek előfordulása így csekély, és csökkenő tendenciát mutat.
A dolgozók kötelező jelleggel minden évben részt vesznek munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson. A bankfióki dolgozók számára külön oktatási anyag készült arra az esetre, hogy mi a teendő, ha a bankfiókot támadás érné. A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a Munkavédelmi szabályzatban határozták meg a bankra vonatkozóan a törvényi előírásoknak megfelelően.
A bankban az Üzemi Tanács megbízásából munkavédelmi képviselő is dolgozik, aki jogosult meggyőződni a munkahelyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről.
Felelős vállalatirányítás:
Az MKB Bank mint nyilvánosan működő részvénytársaság – amelynek részvényei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére – a BÉT Felelős Vállaltirányítási Ajánlásai alapján elkészítette és közzétette Felelős Társaságirányítási Jelentését.
Az MKB Bank kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelő, az eredményes és hatékony működést biztosító társaságirányítási rendszer kialakításának és működtetésének, a felelősségteljes vállalatirányításnak.
Az MKB Bank irányítási struktúrája figyelembe veszi a jogszabályi, felügyeleti és tőzsdei követelményeket, valamint az üzleti tevékenységi sajátosságokat. Az MKB Bank a lehető legteljesebb mértékben meg kíván felelni a BÉT Felelős Társaságirányítási Ajánlásainak.
A kapcsolódó politikákkal, az alkalmazott átvilágítási-, és kockázatkezelési eljárásokkal összefüggő szabályzatok:
• A toborzás és kiválasztás folyamat szabályozásáról
• Béren kívüli juttatásról szóló szabályzat
• Ösztönzési rendszer
• Az MKB Bank belső képzési rendszerének működéséről
• Az otthoni munkavégzésről
• Dolgozói elismerés program
• Szponzorációs és támogatási igények kezelésének szabályzata
• Munkavédelmi szabályzat
• Egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő eljárási szabályairól
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban követett politikák, és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
A bank Etikai kódexében is megfogalmazott normák alapján a munkavállalók érdekeit méltányos mérlegelés alapján figyelembe veszi, elismeri a magánélet sérthetetlenségéhez való jogukat, cserébe a bank elvárja munkatársaitól, hogy felelősséggel óvják egészségüket.
Különösen fontos a bank számára, hogy a munkatársainál a család és a munkavállalás, a szakmai előmenetel összeegyeztethető legyen. Hogy ezt lehetővé tegye, a bank egészséges, diszkriminációmentes munkakörnyezetet biztosít. A bank az emberi jogok érvényesülésére vonatkozó kockázati felmérést nem készít, viszont tevékenységét az Egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiája és az eljárási szabályokat tartalmazó banki belső szabályzat alapján folytatja.
Az MKB Bank egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő eljárási szabálya a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 283. §-a, a hitelintézetekben a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését előíró szabályokról szóló 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet, valamint a fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló 4/2017. (III.13.) számú MNB ajánlás alapján készült. A szabályzat az MKB Bank egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiájában meghatározottak végrehajtási és részletszabályait tartalmazzák, és annak elválaszthatatlan részét képezik.
A bank egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő stratégiája a bank társadalmi felelősségvállalása érdekében született, mivel a bank megkülönböztetett hangsúlyt fektet a fogyatékos ügyfelek speciális helyzetére, az esélyegyenlőségüket előmozdító különleges bánásmódra. Alapvető cél, hogy a stratégiai elvárások szervesen épüljenek be a bank napi működésébe, valamint a vezető tisztségviselők és valamennyi munkatárs szemléletének integráns részét képezzék. A szabályzat célja, hogy a bank fogyatékos ügyfelei a fogyatékossággal nem érintett ügyfelekkel – lehetőség szerint – azonos minőségű, de speciális igényeikhez igazodó szolgáltatásban részesülhessenek.
A bank minden érintettjével való kapcsolattartás során érvényesíti a tiszteleten és megbecsülésen alapuló méltányos bánásmódot. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítja, így a nem, az életkor, az etnikai származás, a vallási, politikai meggyőződés, az érdekképviselethez való tartozás, a szexuális irányultság, az anyanyelv különbözőségeiből fakadó vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésen alapuló kirekesztő magatartást.
Az MKB Bank működtet egy bejelentési rendszert (anonimbox@mkb.hu e-mail cím), amely – akár anonim módon is – lehetőséget biztosít bárki számára az általuk tapasztalt jogszabálysértés, belső szabálysértés és más etikai normasértés bejelentésére.
Az MKB Bankban a hatályos munkajogi szabályozás szerint Üzemi Tanács is működik. Az Üzemi Tanács az elsőszámú érdekképviseleti fórum, a munkavállalók érdekeit képviseli. A munkavállalók az Üzemi Tanácson keresztül vehetnek részt az őket érintő kérdések és döntések meghozatalában, illetve értesülhetnek ezek változásáról. Ennek az Etikai és Békéltető Bizottsága rendelkezik jogosítványokkal a munkavállalók egymás közti, valamint a vezető és a munkavállalók közötti konfliktusok feloldásában.
Az MKB Bank nem foglalkoztat gyermekmunkaerőt és kényszermunkaerőt.
Adatvédelem és adatbiztonság:
A személyes adatok védelméhez fűződő jog a Polgári Törvénykönyv által nevesített személyiségi jogok közé tartozik, emellett az Alaptörvény is alkotmányos védelemben részesíti a személyes adatok védelmét, az MKB Bank pedig ennek megfelelően hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít e területre is. Az MKB Bank elkötelezett az általa kezelt természetes személyekre vonatkozó személyes adatok legmagasabb szintű védelme mellett és e körben az adatkezelések jellegére, hatókörére, körülményeire és céljaira, valamint az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázatok figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt és hajtott végre, illetve a megtett intézkedéseket, azok hatásait folyamatosan ellenőrzi a személyes adatok védelmével kapcsolatban alkalmazandó jogszabályoknak való mindenkori megfelelés érdekében.
Az MKB Bank a természetes személyek személyes adatainak a kezelésére elsődlegesen irányadó jogszabály, a GDPR követelményeknek való megfelelés érdekében megfelelő adatvédelmi keretrendszert alakított ki, és az adatok védelmét biztosító ellenőrzési pontokat beépítette az üzleti folyamataiba, valamint az informatikai fejlesztési folyamataiba.
Az MKB Bank az által kialakított adatvédelmi keretrendszert a hatályos jogszabályok, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Európai Adatvédelmi Testület mint felügyeleti hatóságok, illetve az Európai Unió iránymutató hatóságai, így a CNIL (Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés, a francia adatvédelmi hatóság, illetve az ICO (Information Commissioner’s Office, a brit adatvédelmi hatóság) iránymutatásaival, valamint a legjobb piaci gyakorlatokkal összhangban működteti és tartja naprakészen.
Az iparági gyakorlatnak és MNB előírásoknak megfelelően az MKB Bank folyamatosan frissíti biztonsági készültségét, melynek keretében az IT védelmi rendszereit frissíti, illetve újakra cseréli.
A bank a digitális csatornák biztonságát is kiemelten kezeli, rendszeres külső sérülékenység vizsgálatok és betörési tesztek segítségével győződünk meg arról, hogy megfelelő a biztonsági szint.
Az MKB Bank, az MNB ajánlásaival is teljes összhangban, a saját felületein folyamatosan és az év folyamán több alkalommal kiadott közleményekben is figyelmeztette ügyfeleit a kibercsalásokkal, adathalászattal kapcsolatos teendőkre és a megelőzés, az éberség követelményeire.
Az MKB Bank munkatársai nagy tapasztalattal végzik az adathalászattal összefüggő esetek megelőzését, a megtörtént esetek azonosítását, valamint a kárcsökkentő intézkedések végrehajtását. A potenciálisan érintett ügyfeleket az MKB Fraud Management főosztály munkatársa megkeresi és meggyőződik róla, hogy az ügyfél a kérdéses tranzakciókról tud-e, és azt ő kezdeményezte-e. Az ügyfelek tájékoztatásán túl az MKB Bank az ilyenkor szükséges biztonsági és jogi intézkedéseket egyaránt megteszi.
Fenntarthatósági- és klímastratégia:
Az MKB Pénzügyi Csoport elkötelezett abban, hogy a fenntartható gazdasági működés megteremtésének kulcsfontosságú szereplője legyen. Mint magyar pénzügyi intézmény kiemelt szereppel és felelősséggel bír a fenntartható és klímacélú beruházások támogatását, finanszírozását illetően. Az MKB Csoport ökológiai lábnyomának csökkentése, felelős működése révén is példát kíván mutatni a piac szereplőinek és partnereinek, egyúttal kötelességének érzi a környezet megóvását.
Ahhoz hogy az elkötelezettséget az MKB tettekre is fordítsa, felelős vezető kijelölésével és klíma munkacsoport felállításával 2020 decemberében a bank átdolgozta és megújította a fenntarthatósági és klímastratégiáját, melyben öt éves stratégiai távlatban fogalmazza meg a célokat.
A stratégiai irányok egyrészt az MKB Csoport pénzügyi intézményi szerepéből kifolyólag, másrészt az MKB Csoport, mint vállalatcsoport tekintetében fogalmaznak meg jövőképet és akciókat.
• „MKB, partner a zöld pénzügyekben”: a stratégia elemeként cél olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát létrehozni lakossági és vállalati ügyfeleknek, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatóság és klímacéljaik megvalósításában. Az MKB kiemelten fontosnak tartja a megújuló energiába történő befektetést, ezért támogatja ezen projektek megvalósítását. Az MKB elkötelezett az ESG alapú forrásbevonást illetően saját működésében és az ügyfelek felé egyaránt. Az MKB fenntarthatósági és klímastratégiájának része a kockázati keretrendszer fokozatos felülvizsgálata és az ESG szemlélet beépítése a kockázati keretrendszerbe. Ez egyfelől érinti az Európai Uniós elvárások teljes átvételét, illetve az ezen felül megjelenő, magyar piacra szabható speciális elemek vizsgálatát.
• „MKB a felelős vállalatcsoport”: Az MKB Csoport felelős vállalatcsoportként saját működésében célul tűzi ki a klímasemlegesség és fenntarthatósági céloknak való maradéktalan megfelelést, így különösen a papírmentes és kontaktmentes működés minél szélesebb körű alkalmazását, az üzemeltetés ESG szempontú vitelét. A csoport mindennapi működése, belső folyamatai és munkavállalói közösségének formálásán keresztül kívánja ezen célokat elérni.
A fentieken túlmenően, az MKB Bank-Budapest Bank Zrt- MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank fúziója kapcsán az elmúlt időszakban elindult egy stratégiai munka, melynek célja a fuzionáló bankok számára egy közös ESG szakterület létrehozása és egy közös, határozott vízió megfogalmazása, mely vízió a társadalmi felelősségből indul ki.
A Magyar Bankholding Fenntarthatósági Stratégiai Keretrendszerében, mely a jövőben az MKB Pénzügyi Csoport stratégiája is lesz, két stratégiai cél kerül kijelölésre:
1. „Magyar Bankholding, partner a fenntartható pénzügyekben” - stratégiai cél egy olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát kíván létrehozni a lakossági és a vállalati ügyfeleknek egyaránt, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatósági és klímacéljaik megvalósításához. Ennek keretében a stratégiát megvalósítandó eszközei:
a. a fenntarthatóságot elősegítő termékek és szolgáltatások fejlesztése (pl. a tagbankoknál már elérhető Zöld Otthon Program, vagy a jövőben adoptálandó Zöld tőkekövetelmény kedvezmény program);
b. a fenntarthatóságot elősegítő forrásbevonás és finanszírozás (zöld kötvény, zöld jelzáloglevél).
c. ESG alapú kockázati keretrendszer létrehozása, melynél az MBH célul tűzi ki az éghajlatváltozásból és környezetkárosodásból adódó kockázatok azonosítási folyamatának kiterjesztését és a fenntarthatósági és klímacélok beépítését a kockázatkezelésébe. Ennek keretein belül például integrálni fogja az ESG-szempontokat a hitelkockázati folyamatokba, valamint számszerűsíteni fogja a működési kockázatait ezzel a Kockázati Stratégia szerves részévé válik.
2. „Magyar Bankholding, a felelős vállalatcsoport” – stratégiai cél, hogy az MBH a saját működésében adoptálja a fenntarthatósági elveket. Ennek részeként:
a. Környezeti szempontból a karbon lábnyomának csökkentését tűzi ki célul. Így például csökkenteni fogja az energia fogyasztását, tovább népszerűsít a digitális bankolást, ezzel radikálisan csökkentve a papírhasználatot, valamint a szelektív hulladék gyűjtés kiterjesztésével lépéseket tesz a felelős hulladékgazdálkodás megvalósításáért.
b. Társadalmi oldalról fontos számára, hogy tisztességes és támogató partnere legyen a munkavállalóinak és az ügyfeleinek, továbbá kiemelt szerepet szán a szemléletformálásnak, a képzésnek és a jótékonykodásnak. Ennek érdekében például ESG oktatásban fogja részesíteni a munkavállalóit és törekedni fog az egészséges munkahelyi környezet, a diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség megteremtésére a működésén belül.
c. Irányítási szempontból pedig folyamatosan biztosítja az etikus, transzparens, compliant és a fenntarthatósági elvek szerinti működést. Ezért például a fenntarthatóság (ESG) téma képviseletét vezérigazgató-helyettesi szintre emeli és külön területet hoz erre létre a bankon belül; a GRI nemzetközi keretrendszer szerint elkészített, külső független fél által auditálható fenntarthatósági jelentést fog közzétenni és csatlakozni fog az ENSZ Felelős Banki irányelveihez.
2021-ben az MKB Bank nyerte el a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott „Zöld Bank Díj” elismerést. Az MNB 2019 februárjában hirdette meg Zöld Programját a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében. Az MNB a díj elbírálásakor a pénzintézetek zöld hitelkihelyezéseinek mértékét, az intézmények által birtokolt zöldkötvény portfóliót, valamint az intézmények klímaváltozás hatásainak való kockázati kitettségértékét vizsgálta. Az MKB Bank elismerésében nagy szerepet játszott a bank tudatosan, lépésről-lépésre felépített fenntarthatósági stratégiája, a következetesen bevezetett zöld termékei és szolgáltatásai, valamint számos, társadalmilag fontos kötelezettségvállalása is.
Az energiafelhasználás optimalizálását célzó intézkedések:
Az MKB Bank energiafelhasználásának nagy részét az épületek közüzemi fogyasztása teszi ki, amelyhez hozzáadódik a gépjárműflotta üzemanyag-fogyasztása. Az épületek fogyasztása részben kommunális, részben technológiai eredetű. Az energiafogyasztást épületenként folyamatos épületfelügyelet ellenőrzi, melynek országos központja a Kassák Lajos utcai irodaházban található.
Az MKB Bank épületeiben folyamatosak a világításkorszerűsítések a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. 2021-ben elkészült 12 fiók világítás korszerűsítése, LED fényforrásokkal. A közösségi terek többségében jelenlét-érzékelők kerültek installálásra, amelyek lehetővé teszik, hogy a lámpák bizonyos helyiségekben ne maradjanak feleslegesen felkapcsolva. Az irodaházakban a természetes fényforrásokat részesítik előnyben, törekednek rá, hogy a mesterséges világítást ne alkalmazzanak a helyiségekben megfelelő mennyiségű nappali napfény megléte esetén.
2021 év végére befejeződött a székház épület kazánjainak cseréje. Új, kondenzációs készülékek kerültek beépítésre.
2020-2021-ben a székház épületre és Kassák Lajos utcai irodaházra összesen 150kVA maximális inverter teljesítményű, összesen 843 m2 napelemtábla felületű szolár rendszer került telepítésre.
Az intézkedés pozitív hatása az MKB Csoport épületeinek éves energiafogyasztási mutatóin is nyomon követhető7.
A bank környezetvédelmi kockázatértékelése során figyelembe vette az éves energiafogyasztást és az éves szén-dioxid-kibocsátást. Az MKB Bank számára legutóbb 2019-ben az NKM Optimum Zrt. végzett teljes körű energiahatékonysági auditot, mely megfelel a 27/2012 EU irányelvben, a 2015. évi LVII. törvényben és a 122/2015 (V.26.) kormányrendeletben előírtaknak. Ezen túl a 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet alapján energetikai szakreferensi jelentés is havi rendszerességgel készül, amely az energiafelhasználásra vonatkozó elemzéseket tartalmazza.
Szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés:
Az MKB Bank szem előtt tartja a fenntartható fejlődést. Ennek egyik alappillére a szelektív hulladékgyűjtés, melynek előmozdítása érdekében a bankfiókokban, irodaházakban szelektív gyűjtőedények kerültek kihelyezésre, melyekbe külön gyűjthetők a papírhulladékok, fém italosdobozok, műanyagok, PET palackok, az elemek, a kupakok, valamint az elektronikai hulladékok (festékkazetták, tonerek, stb.). A szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő kezelést követően alapanyagában újra felhasználhatóvá válik – ezzel is csökkentve a környezet terhelését.
Az MKB Bank kiemelten törekszik a környezetbarát működésre, melynek érdekében az elektromos hulladékok kezelésre is kiemelt figyelmet fordít. A digitalizációs stratégia pozitív hatást gyakorol a bank papírfogyasztására is.
A hulladékgazdálkodást számos előírás szabályozza, a törvényi feltételeket az MKB Bank teljesíti. A bank évente készít hulladékgazdálkodási bejelentést, amely tartalmazza a keletkezett hulladékok besorolását, elszállított mennyiségeit. 2021-ben az MKB Bankban 68 250 kg papír- és kartonhulladék és 3 519 kg kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék keletkezett.
Az MKB Bank gépjárműflottáját érintő környezettudatossági intézkedések:
Az MKB BANK jelenleg 215db saját gépjárművel rendelkezik. Ezek mindegyike modern, korszerű gépkocsi, melyek üzemanyagfelhasználása nagyobb arányban benzin és csak kisebb arányban gázolaj. A flotta ütemezett cseréje eredményeképp a gépjárművek átlag életkora 3,5 évre csökkent. Az egész világot érintő chip hiány okán az új gépjárművek rendelési ideje a sokszorosára növekedett, ellenben a szükséges autók túlnyomó többségét, így is sikeresen beszereztük év zárta előtt, szem előtt tartva a zöld energiát a választás során.
A 2021-es esztendőben az újonnan beszerzett gépjárműveknek a 70%-a hibrid vagy plug-in- hibrid modell volt.
Az MKB Bank dolgozói számára taxiszolgáltatást is igénybe vesz. A szerződött szolgáltató kiválasztásában meghatározó szerepet játszott, hogy a szerződött szolgáltató a budapesti piacon a legnagyobb számú elektromos autóflottával rendelkezzen. 2019 végén szerződött a bank a MOL Limoval is, melynek célja a jövőbeni benzinüzemű taxiszolgáltatás kiváltása, főként Budapesten belül, illetve a környezettudatosabb közlekedés biztosítása.
Az MKB BANK a jövőben is ösztönözi az elektromos közösségi autómegosztás lehetőségét.
A 2021-es évben az összes hibrid gépjárművünk MOL üzemanyagkártyájához kibővített szolgáltatásként hozzáadtuk, a MOL kúthálózatain fellelhető elektromos töltési lehetőséget.
Korrupció elleni küzdelemmel és megvesztegetéssel kapcsolatos politika, és eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások
Az MKB Bank törvényi kötelezettségeinek eleget téve elsősorban a Csoportszintű Korrupcióellenes Politikában, illetve szükség szerint több más szabályzatban is rögzítette a csalás- és a korrupcióellenes intézkedéseit. Az MKB Bank vezetése a „zéró tolerancia” elvét vallja a korrupcióval szemben, és a belső szabályzatok által olyan jogi és etikai légkört igyekszik biztosítani, amely arra ösztönöz, hogy jelezzék a korrupció gyanúját, ezzel védve az MKB Bankot és érdekeltségeit. A korrupcióellenes folyamatok úgy kerültek kialakításra, illetve úgy lett azokra erőforrás rendelkezésre állítva, hogy mindenkor biztosítani tudják a vizsgálatok teljes körű lefolytatását.
Pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedések:
Az MKB Bank létrehozta csoportszintű pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni politikáját, mivel hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a rendelkezésére álló eszközökkel aktívan részt vesz a pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, valamint a gazdasági bűncselekmények megelőzésében, megfékezésében és felfedésében. Annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat hatékonyan el tudja látni, az alábbi alapelveket érvényesíti:
• A bankcsoport következetesen megfelel a nemzetközi és hazai embargós szabályoknak, a pénzmosásra vonatkozó előírásoknak és a kapcsolódó nemzeti, valamint nemzetközi jogszabályoknak.
• A bankcsoport nem finanszíroz illegális fegyverüzletet, kábítószer-kereskedelmet, gyermekek kizsákmányoló munkáját, rabszolga-kereskedelmet, prostitúciót vagy korrupciót.
• A bankcsoport nem finanszíroz olyan személyek által irányított személyeket vagy vállalkozásokat, amelyek bizonyítottan, pl. kapcsolódó bűncselekményért való elítélés okán, megbízhatatlannak minősülnek.
• A bankcsoport figyelembe veszi a FATF-ajánlásokat, azokat szem előtt tartva végzi tevékenységét.
A pénzmosásellenes eljárásrendek a bank minden dolgozójára érvényesek és teljes mértékben megfelelnek az FATF 40+9 ajánlásának, az Európai Parlament és Bizottság 2015/849 direktívájának és a 2015/847 Európa Tanácsi Rendeletnek. Az MKB Bank mindent megtesz annak érdekében, hogy a Bank által kínált szolgáltatásokat ne lehessen pénzmosásra, illetve terrorizmus-finanszírozásra felhasználni. Az MKB Bank Compliance szervezetet működtet, amelyen belül külön osztály dolgozik a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésén. A bank teljes mértékben együttműködik a hivatalos szervekkel minden gyanús eset azonosításában, különös tekintettel a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás potenciális felmerülésére. A nemzetközi szabályozások által megkívánt nyilatkozatok elérhetőek a bank honlapján.
A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatának csökkentése érdekében a banknak tisztában kell lennie ügyfelei tevékenységével, az üzleti kapcsolatok természetével, üzleti partnerekkel, pénzügyi szokásokkal, hazai és üzleti gyakorlattal, a számlán található terhelések és jóváírások gazdasági hátterével, a várható forgalommal (összeg, devizanem), ezért rendszeres és aktív kapcsolatot tart fenn ügyfeleivel. A törvényi előírásoknak megfelelően a bank kollégái elvégzik az ügyfelek átvilágítását, a természetes személyeknek, mint jogi személyek esetében a képviselőknek pedig a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplői státuszáról is nyilatkozni kell, amit a bank munkatársai publikus források alapján ellenőriznek.
Az MKB Bank a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.) elvárásainak megfelelően elkészítette belső kockázatértékelését, figyelembe véve a hazai és nemzetközi gazdasági körülményeket és szokásokat, valamint az ismert kockázati faktorokat. A bank szintén köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján megfelelő kockázati besorolást alkalmazni.
Az MKB Bank kockázatvállalási politikájában azonosította, melyek a legjelentősebb kockázatai, és fenntartja magának a jogot, hogy bármely ügyfélkapcsolatot, tranzakciót vagy ügyleti megbízást visszautasítson, amennyiben az nincs összhangban a kockázatvállalási hajlandóságával. A bank figyeli a szokatlan tevékenységeket, többek között magas kockázatként azonosította a készpénzes tranzakciókat, különös tekintettel a kiemelkedően nagy összegű vagy rendkívül intenzív készpénzforgalomra, így az ilyen forgalmat fokozottan ellenőrzi.
Az MKB Bank reputációs kockázatot hordozó ügyfelekkel nem tart fent üzleti kapcsolatot, csak olyan ügyfelekkel, akik a termékeiket kizárólag legális célokra használják, és akiknek személyazonossága minden kétséget kizáróan megállapítható és igazolható. A bank nem nyújt szolgáltatást olyan természetes vagy jogi személy részére, aki bármilyen szankció alatt áll, vagy olyan korlátozó listán szerepel, mint az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának korlátozó listája (ENSZ), az Európai Unió Konszolidált Pénzügyi Szankciós listája (EU), az Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) által kezelt Korlátozó lista, mely magában foglalja Speciálisan Kijelölt és a Tiltott Személyeket (SDN) is. A bank ezenkívül azonosította a számára magas kockázatot jelentő iparágakat, termékeket és országokat.
Az MKB Bank nem csak az ügyfélkapcsolataiban törekszik a csalásmegelőzésre és felfedésére.
A bank részletes, a bennfentes és a potenciálisan bennfentes személyekre kiterjedő belső szabályozással rendelkezik, amely a hatályos Tpt. által részletesen szabályozott korlátoknak és tilalmaknak teljes mértékben megfelel.
A szállítói szerződések esetén a partnereknek a szerződésekben kell vállalniuk a hatályos jogszabályi környezetnek való megfelelést. Minden egyes új, vagy egy évnél régebben nem vizsgált szállítói szerződéskötés előtt a bank compliance területe is átvizsgálja a partnereket. A bank nem szerződik le olyan beszállítóval, amely a jogszabály által támasztott minimálisan elvárt feltételeknek nem felelne meg.
A bank Etikai kódexben is kinyilvánítja a prudens működés szükségességét. A hatályos jog és a bank belső szabályzatainak betartása a bankcsoport minden munkatársa számára alapkövetelmény. Az MKB Csoport a vele üzleti vagy egyéb szerződéses viszonyban álló partnereitől is elvárja az Etikai kódexében foglaltak betartását.
Ajándékozási szabályok:
Az átlátható működés és a korrupció megelőzése érdekében a bank szigorú szabályokat alkalmaz az összeférhetetlenség és az üzleti partnerek ajándékozása kapcsán. Az alkalmazotti összeférhetetlenségről és ajándékozásról szóló szabályzat tartalmazza az alkalmazottakra vonatkozó ajándék elfogadására és adására vonatkozó előírásokat, továbbá a vezető tisztségviselői pozíció betöltésének feltételeit, a gazdálkodó szervezetben történő befolyásoló szerepvállalás, befolyásoló részesedés és többségi befolyás szerzésével kapcsolatos korlátozásokat, valamint az engedélyezés szabályait.
A kapcsolódó politikával, az alkalmazott átvilágítási eljárásokkal összefüggő szabályzatok:
• MKB Bank Etikai Kódexe
• Az MKB Bank csoportszintű pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni politikája
• Az alkalmazotti összeférhetetlenségről és ajándékozásról
• Az MKB Bank csoportszintű szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
• Szabályzat az MKB Bank visszaélés-bejelentési rendszeréről
• Az MKB Bank Csoportszintű Korrupcióellenes Politikája
• Szabályzat a bennfentes információk kezeléséről, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele és a piaci manipuláció tilalmáról
A SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEKKEL, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL, VALAMINT, A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATBAN KÖVETETT POLITIKÁK FŐ EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA
Az MKB Csoportot 2021-ben is - jónéhány egészségmegőrzési, oktatási, esélyegyenlőségi program támogatása révén - széleskörű közösségi szerepvállalás jellemezte.
Fontos megemlíteni, hogy a pandémia miatt 2021-ben is 100%-ban megvalósult a home office munkavégzés a jelenlétet nem igénylő munkakörökben, a rugalmas foglalkoztatás továbbra is jellemző.
Az MKB Csoport által útjára indított egészségmegőrzési programok töretlen sikernek örvendnek immáron négy éve. Az online sportesemények és edzések a 2021-es évben is elérhetőek és népszerűek voltak a munkatársak körében, lehetővé téve ezzel a banki dolgozók egészségmegőrzéséhez való hozzájárulását.
Az MKB Bank 2020-ban is következetesen és hatékonyan alkalmazta a gyakorlatban a korrupció, pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáit, valamint a compliance terület kezelésében lévő korrupció elleni dedikált szabályzatát.
AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKKAL, TERMÉKEKKEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEKKEL, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL, VALAMINT A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATOS LÉNYEGES KOCKÁZATOK ÉS AZOK KEZELÉSE
Az MKB Bank kockázatvállalási politikájában azonosította, melyek a legjelentősebb kockázatai. A bank működésének jellegéből adódóan kitett a működési kockázatnak. A működési kockázat az emberi hibából, rendszerhibákból, a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, banki alkalmazottak, ügyfelek vagy harmadik felek esetleges csalásából vagy visszaéléseiből, illetve a külső eseményekből eredő veszteségek kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a modellezési kockázatot, az információs és kommunikációs technológiai kockázatot, és a reputációs kockázatot. A bank alapvető stratégiai célja a működési kockázatok minimalizálása, ennek érdekében fő üzleti folyamataiban kockázatokat csökkentő kontrollokat alkalmaz.
A bank Etikai kódexben is kinyilvánítja a prudens működés szükségességét. A hatályos jog és a bank belső szabályzatainak betartása minden munkatárs számára alapkövetelmény, és a bank a vele üzleti vagy egyéb szerződéses viszonyban álló partnereitől is elvárja az Etikai kódexben foglaltak betartását. Az MKB Bank reputációs kockázatot hordozó ügyfelekkel nem tart fent üzleti kapcsolatot, csak olyan ügyfelekkel, akik a termékeiket kizárólag legális célokra használják. Az MKB Bank a foglalkoztatás témakörében is elvégezte kockázatértékelését, és azonosította a működése szempontjából releváns kockázatokat, amelyeket humánpolitikai tevékenysége során is figyelembe vesz.
KULCSFONTOSSÁGÚ NEM PÉNZÜGYI JELLEGŰ TELJESÍTMÉNY- MUTATÓK
• Alkalmazottak munkakör, kor és nem szerinti megoszlása (megtalálható a Foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatban követett politika és azok eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások fejezetben)
• Energiafelhasználás (megtalálható a Környezetvédelemmel kapcsolatban követett politika és eredményei, az alkalmazott átvilágítási eljárások fejezetben)
Kelt: Budapest, 2022. március 28.
|
dr. Barna Zsolt |
Martzy Antal |
|
elnök-vezérigazgató |
vezérigazgató-helyettes |
___________________________________________________________________________
M K B B a n k Ny r t.
Elérhetőségek
Társaság neve: MKB Bank Nyrt.
Társaság székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 38.
Ágazati besorolás: Egyéb monetáris tevékenység
Befektetési kapcsolattartó: Bertalan Dóra
Beszámolási időszak: 2021.01.01.-2021.12.31.
Levelezési cím: 1056 Budapest, Váci u. 38.
E-mail cím: investorrelations@mkb.hu
Telefon: +36 1 268 8004
Telefax: +36 1 268 7555