A konszolidált pénzügyi kimutatások célja, hogy a Csoport pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-járól olyan információkat adjon, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. E követelmény kielégítését szolgálja a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése.

A nem-ellenőrző részesedés kezdeti értéke a felvásárolt egység arányosan figyelembe vehető azonosítható nettó eszközeinek valós értéke. A Csoport az eredményt és az egyéb átfogó jövedelem minden egyes összetevőjét hozzárendeli az anyavállalat tulajdonosaihoz és az ellenőrzést nem biztosító részesedésekhez. A gazdálkodó egység ezen kívül a teljes átfogó jövedelmet hozzárendeli az anyavállalat tulajdonosaihoz és az ellenőrzést nem biztosító részesedésekhez, akkor is, ha ez azt eredményezi, hogy az ellenőrzést nem biztosító részesedéseknek negatív egyenlege lesz. Ha egy leányvállalatnak vannak olyan halmozódó elsőbbségi részvényei, amelyeket saját tőkeként kerültek besorolásra, és amelyeket ellenőrzést nem biztosító részesedések birtokolnak, a gazdálkodó egység függetlenül attól, hogy az osztalékot jóváhagyták-e, az ilyen részvényekre járó osztalékokkal való módosítást követően számítja ki a nettó eredményből rá eső részt.

2.3.2 Akvizíciók közös ellenőrzés alatt

A Csoporton belül lehetnek olyan átstrukturálási tranzakciók, amelyek esetén a meglévő szervezeti egységek kerülnek átalakításra. Ezen tranzakciók létrejöhetnek az anyavállalat és leányvállalati között, vagy a csoporton belüli egyéb kapcsolt vállalatok között.

A közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek részvételével létrejött üzleti kombináció olyan üzleti kombináció, amelyben az egyesülő gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek mindegyike ugyanazon fél vagy felek ellenőrzése alatt áll az üzleti kombináció létrejötte előtt és után, és az ellenőrzés nem csak átmeneti.

A közös ellenőrzés alatt történt üzleti kombináció számviteli kezelése nem tartozik az IFRS 3 hatálya alá.

IFRS alapelvek és értelmezések alapján, ezen közös ellenőrzés alatt végrehajtott tranzakciók esetében az alábbi elszámolási módszerek választhatók

• akvizíciós módszer

• könyv szerinti érték módszer

Az akvizíciós módszer szerinti elszámolás

A közös ellenőrzés alatt történt üzleti kombinációban érintett egység(ek) eszközei és kötelezettségei a korábbi könyv szerinti értéken kerülnek felvételre a konszolidált kimutatásokban az ellenőrzés megszerzésének időpontjában.

Az ellenérték és a megszerzett gazdálkodó egység eszközeinek és kötelezettségeinek (azaz nettó eszközeinek) a tranzakció időpontjában fennálló könyv szerinti értéke közötti különbséget a konszolidált saját tőkében – az eredménytartalékon belül elkülönítetten-, mint reorganizációs tartalék mutatjuk be. A keletkező reorganizációs tartalék lehet saját tőke csökkentő, vagy növelő hatású is. A könyv szerinti érték módszer alkalmazása során nem keletkezhet goodwill.

Feltételezések, megfontolások

A közös ellenőrzés alatt megvalósuló üzleti kombinációk gazdasági tartalmának legmegfelelőbb gyakorlat kiválasztásánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni és mérlegelni:

1) Nem ellenőrző részesedések

Amennyiben a tranzakcióban jelentős a nem ellenőrző részesedések mértéke, az a felvásárlási módszer alkalmazásának szükségességét vetíti előre. Ezzel szemben, ha a gazdálkodó egységekben a nem ellenőrző részesedés nem jelentős, a könyv szerinti érték módszer alkalmazása is megfelelő.

2) Az átruházás ellenértéke

Amennyiben az ellenértéke valós értéken és készpénzben kerül meghatározásra és kiegyenlítésre, ez arra utalhat, hogy a felvásárlási módszer a megfelelő számviteli politika választás.

3) Az érintett entitások irányítása

Ha az üzleti kombinációban érintett gazdálkodó egységek működése és működtetése egymástól függetlenül, és nem együttesen vagy közös szempontok alapján menedzselték őket, teljesítményüket nem együttesen értékelték, akkor a felvásárlási módszer alkalmazása javasolt.

Amennyiben az egyesülő gazdálkodó egységeket az üzleti kombináció megvalósulása előtt és után is együttesen menedzselték, teljesítményüket együttesen értékelték, akkor ez a könyv szerinti érték módszer alkalmazását támasztja alá.

4) Átmeneti ellenőrzés 

Az ellenőrzés természetének vizsgálat szükséges. Amennyiben a kontroll csupán átmeneti, a könyv szerinti érték módszertan nem használható. 

A pénzügyi kimutatásokban való megjelenítés

A Csoport a kintlévőségeit minősíti, melynek során a kintlévőség elsődleges fedezete az ügyfél / partner fizetési képessége és készsége. Ez alól kivétel az olyan ügylet, amely mögött olyan, az ügyfél / partner vagyoni és jogi helyzetétől független biztosíték áll, amelyből a megtérülés egyértelműen biztosítható.

A Csoport a kitettségeket minden minősítési időszakban, azaz havonta minősíti, ami során az IFRS elveinek megfelelő szegmensekbe, illetve az IFRS 9 Stage 1, Stage 2, Stage 3, illetve POCI kategóriák valamelyikébe kerülnek besorolásra.

A Csoport minden fordulónapon értékeli, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen növekedett-e a kezdeti megjelenítés óta.

Az élettartami hitelezési veszteségeket a pénzügyi eszközök vonatkozásában, abban az esetben jeleníti meg a Csoport, amennyiben a kezdeti megjelenítés óta jelentősen nőtt az – akár egyedi, akár együttes alapon értékelt – hitelkockázat, figyelembe véve minden ésszerű és indokolható információt, köztük az előretekintőeket is.

A Csoport az értékelés során a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt bekövetkező nemteljesítés kockázatának változását értékeli, figyelembe véve a hitelkockázatban a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedésre utaló ésszerű és indokolható, aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre álló információkat.

A Csoport a következő 4 feltétel vizsgálata alapján határozza meg a hitelkockázat jelentős mértékének növekedését:

• ügyfélminősítés a kiindulási kezelést követően,

• a mesterskála szerinti PD változás az indulási értékhez képest,

• késedelem mértéke,

• az ügyfél Stage 2-be sorolt instrumentumai meghaladják-e a bruttó kitettségének bizonyos arányát.

Bármely fenti feltétel meglétét a Csoport a hitelkockázat jelentős mértéke növekedéseként értékeli. Amennyiben jelentősen csökken a hitelezési kockázat, a pénzügyi instrumentum átsorolható Stage 2-es besorolásból Stage 1-es besorolásba.

Amennyiben a fordulónapon történő értékelés során az egyes ügylet esetében a nemteljesítés objektív bizonyítékok alapján bizonyosnak tekinthető, az ügylet Stage 3-ba kerül és az élettartam alatt várható hitelezési veszteség (ECL) kalkulálása alapján céltartalék kerül megképzésre. A Csoport materialitási küszöbértéket határoz meg, amely küszöbértéket el nem érő kitettségek kisösszegűnek (összeghatár alattinak) minősülnek. Az összeghatár feletti kitettségekre vonatkozóan egyedi értékelés alapján kerül sor értékvesztés képzésre.

Az ügyfelek együttes értékvesztésének és céltartalékának meghatározásához az IFRS 9 elveinek megfelelő várható hitelezési veszteség (ECL) értékek kerülnek felhasználásra, amely alapján az együttes értékvesztés és céltartalék havonta, automatikusan kerül megképzésre.

A várható hitelezési veszteség meghatározásánál figyelembe vett tényezők:

• élettartam alatti hátralévő évek száma;

• élettartam alatti nemteljesítéskori kitettség (EAD);

• nemteljesítés esetén várható veszteség (LGD);

• élettartam alatti nemteljesítés valószínűségi érték (PD);

• élettartam alatti hitel egyenértékesítési konverziós tényező (CCF);

• élettartam alatti hátralévő évek száma alapján számított diszkontfaktor.

Az értékvesztés és céltartalék értéke megegyezik a várható hitelezési veszteség értékével.

Stage 1 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján történik.

Stage 2 és Stage 3 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartamra vonatkozó várható hitelezési veszteség meghatározásával történik.

Az alkalmazott kockázati paraméterek homogén csoportokra, ügyletcsoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek.

A Csoport a várható hitelezési veszteséget a hátralévő futamidőre számítja, a következő pénzügyi instrumentumok kivételével, melyek esetében a veszteséget 12 hónapra számítja:

• fordulónapon alacsony hitelkockázatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (főként állampapírok)

• a lízing- és a vevőkövetelések kivételével azoknál az egyéb pénzügyi instrumentumoknál, melyek hitelkockázata a kezdeti megjelenítéshez képest nem romlott jelentősen.

A vevő- és lízingköveteléseknél a Csoport a várható veszteséget mindig hátralévő futamidőre számítja.

A várható hitelezési veszteségek a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt felmerülő hitelezési veszteségek valószínűséggel súlyozott becslései. Ezeket a Csoport a következők szerint értékeli:

• fordulónapon nem értékvesztett pénzügyi eszközök: pénzáram-kiesések jelenértékén (a szerződés szerint a Csoportnak járó pénzáramok és a várható pénzáramok különbsége),

• fordulónapon értékvesztett pénzügyi eszközök: a bruttó könyv szerinti érték és a becsült jövőbeni pénzáramok jelenértékének különbsége,

• le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek: a hitel lehívása esetén a Csoportot illető szerződéses pénzáramok és a hitel lehívása esetén várt pénzáramok különbségének jelenértéke,

• pénzügyi garanciaszerződések: a Csoport várható kifizetései a birtokos részére, csökkentve azokkal az összegekkel, amelyek várhatóan megtérülnek.

Amennyiben az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a kezdeti megjelenítés óta, a Csoport a fordulónapon az eszköz esetében az elszámolt veszteséget az élettartami várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékeli.

Amennyiben az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata a fordulónapig nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, a Csoport az eszköz esetében az elszámolt veszteséget a 12 havi várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékeli.

A 12 hónapra számított értékvesztés / várható hitelezési veszteség az élettartamra számított várható veszteség azon része, amely a pénzügyi kimutatás fordulónapját követő 12 hónapon belüli lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.

A Csoport elszámolt veszteséget jelenít meg a várható hitelezési veszteségre a következő nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokra:

• hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök,

• lízingkövetelések,

• vevőkövetelések,

• kibocsátott pénzügyi garanciák, és

• kibocsátott hitelnyújtási elkötelezettségek.

A várható hitelezési veszteséget a Csoport a következőképpen jeleníti meg:

• amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a bruttó könyv szerinti értéket csökkentő összegként (értékvesztés),

• a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek esetén céltartalékként, amennyiben a pénzügyi instrumentum tartalmaz lehívott és le nem hívott komponenst, és a Csoport nem tudja a le nem hívott komponensre számított várható hitelezési veszteséget a lehívottól elkülöníteni, ennek következtében a Csoport a két komponensre összevontan határozza meg az értékvesztést. Az együttes értékvesztés a lehívott rész bruttó könyv szerinti értékét csökkenti. Amennyiben az így meghatározott értékvesztés meghaladja a lehívott komponens bruttó könyv szerinti értékét, a különbözetet céltartalékként jeleníti meg,

• az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az elszámolt értékvesztés nem csökkenti a könyv szerinti értéket. Az elszámolt értékvesztés megjelenik az eredményben és az egyéb átfogó jövedelemben.

A Csoport a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi kimutatás fordulónapján az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg.

A Csoport a függő kötelezettségekre (szerződött, de le nem hívott hitelek, kibocsátott garanciák, akkreditívek) a céltartalékot a következőképpen képzi:

• az egyedi értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében egyedileg határozza meg a Csoport a megképzendő provízió mértékét,

• az együttes értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében a Csoport a CCF faktorral korrigáltan határozza meg az EAD-t, és az alapján képez províziót.

A jövőbeni kötelezettségek között nyilvántartott ügyletek esetében a céltartalék képzés alapja az értékelési módszer szerint az értékelés napjára vonatkozóan veszteséget mutató ügyletek esetében a fordulónapi várható lehívott érték és a bruttó könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbség.

A Csoport átadás miatt akkor vezeti ki a pénzügyi eszközt, ha az abból származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogokat átadja, vagy a pénzügyi eszköz („eredeti eszköz”) cash flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogokat fenntartja, de szerződéses kötelmet vállal a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett („végső kedvezményezettek”) számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely mindhárom alábbi feltételnek megfelel:

• A Csoportnak csak akkor van kötelme összegeknek a végső kedvezményezettek felé történő megfizetésére, ha az eredeti eszközből a megfelelő összegek befolynak hozzá. A Csoport által rövid távra, a teljes kölcsönadott összeg megtérítésére és egy piaci mértékű járó kamatra vonatkozó joggal nyújtott előlegek nem sértik ezt a feltételt.

• A Csoport számára az átadási szerződés feltételei tiltják az eredeti eszköz értékesítését, vagy a végső kedvezményezettek részére a cash flow-k megfizetésére vonatkozó kötelemhez kapcsolódóan adott biztosítéktól eltérő jelzáloggal való megterhelését.

• A Csoportnak kötelme van a hozzá befolyt bármely cash flow-kat jelentős késedelem nélkül átutalni a végső kedvezményezettek részére. Ezen felül a Csoport nem jogosult e cash flow-kat újra befektetni, kivéve a pénzeszközökbe és pénzeszköz- egyenértékesekbe történő befektetést a beszedés, valamint a végső kedvezményezettek számára történő átutalás időpontja közötti rövid elszámolási időszak alatt, amely befektetéseken keletkező kamatokat a Csoport átadja a végső kedvezményezetteknek.

Ha a Csoport egy pénzügyi eszközt átad, értékeli, hogy a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat milyen mértékben tartja meg.

A Csoport a kivezetés előtt a következő vizsgálatokat végzi el:

• amennyiben a Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadja, a Csoport a pénzügyi eszközt kivezeti, és az átadás eredményeként keletkezett vagy megtartott jogokat vagy kötelmeket elkülönült eszközként vagy kötelezettségként jeleníti meg,

• amennyiben a Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartja, a Csoport a pénzügyi eszközt továbbra is megjeleníti,

• amennyiben a Csoport nem adja át, és nem is tartja meg lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot, akkor mérlegeli, hogy megtartotta-e az adott pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben:

• amennyiben a Csoport nem tartotta meg az ellenőrzést, a pénzügyi eszközt kivezeti, és az átadás eredményeként keletkezett vagy megtartott jogokat és kötelmeket elkülönült eszközként vagy kötelezettségként jeleníti meg,

• amennyiben a Csoport megtartotta az ellenőrzést, továbbra is megjeleníti a pénzügyi eszközt az abban való folytatódó részvétele mértékéig.

A Csoport átadott eszközre vonatkozó folytatódó részvételének mértéke az a mérték, ameddig a Csoport az átadott eszköz értékében bekövetkező változások kockázatainak ki van téve.

A kockázatok és hasznok átadását a Csoport úgy értékeli, hogy összehasonlítja az átadott eszköz nettó cash flow-i összegében és ütemezésében bekövetkező változásoknak való kitettségét az átadás előtt és után. A számítás és az összehasonlítás az adott időpontban érvényes piaci kamatláb diszkontrátaként történő felhasználásával kerül elvégzésre. A nettó cash flow-kban bekövetkező valamennyi lehetséges változás figyelembe vételre kerül, nagyobb súlyt adva a nagyobb valószínűséggel bekövetkező eredményeknek.

A Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartotta, ha a pénzügyi eszközből származó jövőbeni nettó cash flow-k jelenértékében bekövetkező változásoknak való kitettsége nem változik meg jelentősen az átadás eredményeként.

A Csoport lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadta, ha az ilyen változásoknak való kitettsége már nem jelentős a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó jövőbeni nettó cash flow-k jelenértékének teljes változásához képest.

A valamennyi vagy lényegileg valamennyi kockázat és haszon megtartása melletti eszközátadások közé tartozhatnak például a repo ügyletek (repó ügyletek esetében a Csoport mérlegeli, hogy az ügylethez kapcsolódó kockázatok és hasznok lényegileg átadásra kerültek-e vagy sem).

Szerződéses cash flow-k jelentős módosulása miatti kivezetés

A feltételek lényegesen eltérőek, ha az új feltételek alapján a – kapott díjakkal csökkentett fizetett díjakat is tartalmazó – cash-flow-k diszkontált jelenértéke az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi eszköz még hátralévő cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől. Ha az instrumentumok cseréje vagy a feltételek módosítása megszüntetésként kerül elszámolásra, a Csoport bármely felmerülő költséget vagy díjat a kötelezettség megszűnésével kapcsolatos nyereségként vagy veszteségként jelenít meg. Ha a csere vagy a módosítás nem megszüntetésként kerül elszámolásra, a felmerülő költségekkel vagy díjakkal a kötelezettség könyv szerinti értéke kerül módosításra, és a módosított kölcsön hátralévő futamideje alatt kerül amortizálásra.

A nem eredménykimutatással szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetén, amelyek olyan szerződésmódosításon esnek át, ami nem eredményezett kivezetést, az eszköz bruttó könyv szerinti értéke Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő szerződésmódosításból adódó nyereséggel vagy veszteséggel szemben kerül módosításra. A módosítás eredménye egyenlő a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték és a módosított feltételeknek megfelelő pénzáramok diszkontált jelenértéke közötti különbséggel az eredeti effektív kamattal diszkontálva. Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a szerződésmódosításból adódó eredmény a „Kamat és kamatjellegű bevételek” soron kerül kimutatásra a „Nettó kamatjövedelem”-en belül, amennyiben a módosítás Stage 1-es pénzügyi eszközhöz kapcsolódik. Stage 2-es, Stage 3-as és POCI ügyletek esetén a módosítás eredménye a „Pénzügyi instrumentumok módosítási eredményéhez kapcsolódó veszteség / (nyereség)” soron, a „Pénzügyi és nem pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékvesztés képzés / (visszaírás)”-on belül kerül kimutatásra. Azonban amennyiben a szerződésmódosítás azt eredményezi, hogy a Csoport feladja a fennmaradó pénzáramlásokra vonatkozó jogait, például lemond a tőke vagy a felhalmozott kamat egy részéről, akkor azt leírásnak kell tekinteni.

A Csoport a szerződéses cash-flow-k jelentős módosulásának tekinti, ha a szerződésben devizanem-váltás kerül rögzítésre, vagy ha a szerződéses kamat fixről változóra módosul, illetve fordítva.

Ezen feltétel teljesülése esetén, a vezetőség az eszköz sajátos jellemzői alapján mérlegelheti, és formális döntést hozhat a kivezetés, és új eszközként / kötelezettségként való megjelenítés szükségességét illetően, tehát a feltétel teljesülése önmagában még nem eredményezi a pénzügyi eszköz azonnali, feltétlen kivezetését.

Behajtási fázisban lévő pénzügyi eszközök leírása

A behajtási fázisban lévő felmondott, végrehajtás vagy felszámolási eljárással érintett hitelek, illetve biztosíték-érvényesítés keretében kezelt ügyletek esetében:

• a Csoportnak a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó joga nem jár le,

• nem ruházta át az eszközökből származó cash flow-k átvételére vonatkozó jogait,

• illetve nem vállalt kötelmet az eszközökből származó cash flow-k megfizetésére,

ezért a Csoport nem vezeti ki a könyveiből az ilyen tételeket teljes egészében, de alkalmazhatja azok részleges leírását.

A Csoport részleges leírásnak tekinti, ha a jogi követelés érvényben maradása mellett a Csoport ésszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egy részének megtérülését. Ilyen esetben a Csoport közvetlenül leírja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét.

Azon pénzügyi eszközöket, amelyek megfelelnek az IFRS 5 standard kritériumainak, a Csoport értékesítésre tartott eszközként tartja nyilván. A Csoport akkor minősít egy befektetett eszközt értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen értékesítés révén, nem pedig a folyamatos használat során térül meg.

Az elidegenítési csoport eszközök olyan csoportja, amelyet értékesítés útján vagy más módon, együttesen, egy csoportként, egyetlen ügyletben szándékoznak elidegeníteni, és az ezen eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó olyan kötelezettségek, amelyeket az ügylet során átadnak.

Az értékesítésre tartottnak történő minősítés kritériumainak teljesüléséhez:

• az eszköznek vagy elidegenítési csoportnak, annak jelenlegi állapotában készen kell állnia az azonnali értékesítésre, olyan feltételek mellett, amelyek az ilyen eszközök vagy elidegenítési csoportok értékesítése esetében általánosak vagy megszokottak, és az értékesítésnek nagyon valószínűnek kell lennie,

• ahhoz, hogy az értékesítés nagyon valószínű legyen, a megfelelő szintű vezetésnek elkötelezettnek kell lennie az eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítési terve mellett, és már folyamatban kell lennie egy olyan aktív program megvalósításának, amely a vevő megtalálását és a terv végrehajtását célozza,

• a tervet, avagy az értékesítésről való döntést a Csoport releváns szabályai szerint kell jóváhagyni ahhoz, hogy az értékesítés valószínűnek minősüljön, továbbá szükséges ennek jegyzőkönyvbe foglalása is,

• szükséges, hogy az eszköz (elidegenítési csoport) aktív marketingtevékenység tárgyát képezze olyan áron történő értékesítés céljából, amely ésszerű a valós értékéhez viszonyítva, vagy a Csoport hirdesse meg azt a megfelelő fórumon,

• az értékesítésnek várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítésként való elszámolás feltételeinek,

• továbbá a terv megvalósításához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy a tervben jelentős változtatások végrehajtása, vagy a terv visszavonása nem valószínű.

A Csoport értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket vagy elidegenítési csoportokat elkülönítetten mutatja be a pénzügyi helyzet kimutatásban.

Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoport megfelelhet a megszűnt tevékenység definíciójának.

A megszűnt tevékenység a Csoport olyan része, amelyet elidegenítettek vagy értékesítésre tartottnak minősítettek, és amely a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágát vagy földrajzi területét testesíti meg, és része a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágának vagy földrajzi területének elidegenítésére irányuló koordinált tervnek.

A megszűnt tevékenység eredményét és az értékesítéskor esetleg jelentkező nyereséget vagy veszteséget külön sorban Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás alján mutatja ki a Csoport.

Az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközt vagy elidegenítési csoportot annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke (vagy a forgalmazás költségeivel csökkentett valós értéke) közül az alacsonyabbon kell értékelni.

Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték az értékesítésre tartottnak történő minősítés időpontjában alacsonyabb a befektetett eszköz vagy az elidegenítési csoportba tartozó eszközök és kötelezettségek könyv szerint értékénél, értékvesztés miatti veszteséget kell elszámolni az értékesítésre tartottnak történő minősítés időpontjában.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket minden beszámolási fordulónapon újra meg kell határozni, és amennyiben az magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor az értékvesztés miatti veszteséget a korábban elszámolt értékvesztés miatti veszteség mértékéig vissza kell írni.

A Csoport, mint lízingbevevő számviteli elszámolásaira vonatkozóan egyetlen modellt alkalmaz, amely alapján a mögöttes eszköz használatának jogát megtestesítő használatijog-eszközt, valamint lízingfizetésekre vonatkozó kötelmet, vagyis lízingkötelezettséget jelenít meg, azaz elkülönítetten jeleníti meg a lízingkötelezettségre vonatkozó kamatráfordítást és a használatijog-eszközre vonatkozó értékcsökkenési leírást; és bizonyos események (például a lízing futamidejének változása, a lízingfizetéseket meghatározó indexek vagy kamatlábak változása miatt a jövőbeli lízingfizetések változása) bekövetkezése esetén újra értékeli a lízingkötelezettségét.

A Csoport a kezdőnapon értékeli, hogy, mint lízingbevevő, ésszerűen biztos-e abban, hogy lehívja a lízinghosszabbítási opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót, és ehhez az értékeléshez minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe vesz, amely gazdasági ösztönzőt jelent számára a lízinghosszabbítási opció lehívásához vagy a lízingmegszüntetési opció le nem hívásához.

A Csoport a lízing kezdőnapjával jeleníti meg a használatijog-eszközt és a lízing kötelezettséget. A használatijog-eszközt kezdetben bekerülési értéken értékeli, mely magában foglalja a lízing kötelezettség kezdeti összegét, módosítva a kezdő napon vagy addig felmerült lízingfizetésekkel, növelve a kezdeti közvetlen költségekkel, továbbá a mögöttes eszköz leszerelésével, elszállításával és helyreállításával, illetve a helyszín helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek becsült összegével, és csökkentve az esetleges lízingösztönzőkkel.

A Csoport, mint lízingbeadó pénzügyi vagy operatív lízingként sorolja be a lízingszerződéseit a standard követelményei szerint kialakított döntési fa alapján. Kezdetben a lízing kötelezettséget a kezdőnapig meg nem fizetett lízingfizetések jelenértékén mutatja ki a Csoport, diszkontálva a lízing implicit kamatlábával. A Csoport a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülési érték-modell alkalmazásával értékeli.

A Csoport a lízing kezdőnapja után a használatijog-eszközre a lineáris módszer szerint értékcsökkenést számol el, a kezdőnaptól számítva a hasznos élettartam vagy a lízing futamidejének vége közül a korábbi időpontig bezárólag.

A kezdőnap után a lízing kötelezettséget a Csoport amortizált bekerülési értéken értékeli az effektív kamatlábmódszer alkalmazásával. A Csoport felülvizsgált diszkontrátaként az újraértékelés napján érvényes járulékos kamatlábat alkalmazza. A Csoport a fentiekkel ellentétben a lízing kötelezettséget a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálásával értékeli újra, ha a jövőbeni lízingfizetések módosulnak egy index vagy ráta változása miatt.

A pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás

A lízing futamideje alatt a Csoport a rövid futamidejű lízingekkel és a kisértékű lízingekkel (1,5 millió forint) kapcsolatos lízingfizetéseket a ráfordítások között, az eredményben jeleníti meg. A Csoport a használatijog-eszközöket az „Immateriális javak” és „Tárgyi eszközök” sorokon, míg a lízingkötelezettségeket az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” soron mutatja ki a pénzügyi helyzet kimutatásában. A Csoport – kivéve, ha a költségeket a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke tartalmazza – a kezdőnap után az eredményben jeleníti meg, illetve a lízingkötelezettség kamatát a „Kamat és kamatjellegű ráfordítások” soron. A Csoport a használatijog-eszköz értékcsökkenését az eredményben a „Csoportüzemi költség” soron jeleníti meg.

A betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek a Csoport adósságfinanszírozási forrásai.

Ha a Csoport elad egy pénzügyi eszközt és ezzel egy időben visszavásárlási vagy értékpapír-kölcsönzési megállapodást köt az eszköz (vagy egy hasonló eszköz) jövőbeni időpontban, rögzített áron történő visszavásárlására, a konstrukciót betétként számolja el, és a mögöttes eszközt továbbra is megjeleníti a Csoport pénzügyi kimutatásaiban.

Céltartalék kerül kimutatásra, ha múltbeli események következtében a Csoportnak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan megbecsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni.

A bizonyos garanciákat magukban foglaló függő kötelezettségek múltbeli események nyomán felmerülő lehetséges kötelmek, amelyeknek meglétét csak egy vagy több bizonytalan, a Csoport által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény megtörténte vagy meg nem történte igazolja majd. Valamint azon múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelmek, amelyeket nem mutattak ki, mert nem valószínű, hogy azok teljesítése várhatóan gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrásoknak a gazdálkodó egységből történő kiáramlását fogja igényelni, vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

• a szolgáltatásnyújtásból származó bevételt a szolgáltatás nyújtásakor jelenítjük meg (például vagyonkezelés és szolgáltatási díjak).

2.29 Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó eredmény

A vonatkozó közzétételeket az új struktúrának megfelelően módosította a Csoport. Az összehasonlító adatokban a Csoport újra megállapította a korábban közzétett elsődleges kimutatások eredményeit.

Az Csoport megváltoztatta számviteli politikáját az alábbiakkal kapcsolatban:

• a Csoport halasztott adóként mutatja ki és számolja el a társasági adót, 2022. évtől a helyi iparűzési adót, valamint az innovációs járulékot. További információk a 4.8 megjegyzésben találhatóak

A következő táblázatok azon átsorolásokat mutatják be az egyedi pénzügyi kimutatások szerkezetét illetően, ahol a 2021-ben közzétett beszámoló az oszlopokban jelenik meg, míg a 2022-es, módosított struktúra a sorokban.